Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)
1894-11-25 / 47. szám
Utasítás a községi faiskolák kezelésére. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 45. § ának rendelkezése alapján a községi faiskola-kezeló'k részére és a tanköteles gyermekeknek afatenyésztésben való gyakorlati oktatására nézve a vallásés közoktatásügyi miniszter í. évi 2051. eln. sz. alatt a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a következő utasítást adta ki: I. A fatenyésztés nemcsak a népiskola V. és \ I ik osztályábau, banetn folytatólag az ismétlő iskolában is a tanköteles kor befejeztéig elméletileg és gyakorlatilag tanitaudó ; az V. és VI. osztályokban azonban a fatenyésztés anyagával már magában is kerek egészet kell képeznie. Minthogy a legtöbb faluban a nyári iskolai szünet a törvény által megengedett négy hónapra terjed, ugy az ismétlő iskola, mint a népiskola V. és VI. osztályá nak tauulói a fatenyésztés gyakorlati oktatásaira a szünet alatt is ünnepnapokon és vasárnaponként kötelesek meg jelenni. Ott, hol a községi faiskola kezelésével nem néptanító van megbízva, vagy ha néptanító vau megbízva, de a községben több néptanító van : a községi összes tanköteles gyermekeket a gyakorlati fateuyésztésben — az alábbi tanterv szerint — az köteles oktatni, aki a községi faiskola kezelésével megbízatott. Ha valamely község a községi faiskola fentartása alól felmentetett és a községben sem az ottani népiskolának, sem más magánosnak nem volna alkalmas gyümölcsöse vagy taisko Iája, amelyben a fatenyésztés gyakorlatilag tanítható lenne, a népiskolában a fatenyésztés elméleti tananyaga mégis tanítandó és a gyakorlati oktatás végett a tanulóknak a legközelebbi Községben létező községi vagy népiskolai faiskola megmutatandó. A tananyag aszerint, amint egy népiskolában egy vagy több tanító van, akként osztandó be, hogy a fatenyésztést valamennyi osztályban ugyanazon tanitó tanítsa. A fatenyésztés tanítása általában minden népiskolában kötelező; olyan városokban és községekben azonban, amelyekben a népesség foglalkozása főleg az iparra és kereskedésre szorítkozik és a fateuyésztésben való oktatás a községi faiskolák igen nagy távolsága miatt külö nös nehézségekkel járna : a fateuyésztésben való oktatás alól — a községnek indokolt előterjesztése és a kir. tanfelügyelő véleménye alapján — a felmentést esetről esetre megadom. II. A fatenyésztés tanításának anyaga. 1. A népiskola V. és. VI. osztályában az Őszi idő szakban : tamagvak gyűjtése és megismertetése, valamint azoknak előkészítése az elvetése ; talaj előkészítése (ásás, gereblyézés), ágyak és sorok ki|elelése , magvetés, esetleg más, a községi faiskolában szokásos szaporítási módo zatoknak (pl. tőosztás, dugványozás) kitanitása. Egy éves vadcsemeték felszedése, válogatása, pikirozása, vermelése és kiültetése, azoknak névvel vagy számmal való jelzése, továbbá tagödörásás: a kiültetésre alkalmas iáknak a faiskolákból való felszedése, azoknak ideiglenes elvermelése vagy kiültetése az állandó helyre. Különféle kötelékek alkalmazása. Gyümölcsszedés, gyümölcsértékesítés. A téli időszakban: rigolozás, trágyázás. Oltási gya korlatok fűzfavesszőkön az oltási módozatok szerint, amelyek a községi faiskolákban használatosak (párosítás, lapozás stb.). Oltások kézben, ha ezt a faiskolában rendszeresen alkalmazzák. Hernyózás, kéregtisztitás a beteg vagy élősdiek által megtámadott fákon, ilyeneknek bemutatása és a baj ellen való védekezési eljárásoknak gyakorlása. Anyaiák trágyázása, öntözése és nyessése. A tavaszi és nyári időszakban: ojtványok kiültetése a faiskolába, ojtások helyben. Ojtványok tisztogatása, kötelékek (eloldozása, egy és két éves ojtványok metszése. Törzsnevelés. A inagápoló- és ojtvány-iskoia gondozása a nyár folyamán (kapálás stb). íízemzések alsó szemre. 2. Az ismétlő iskolákban : az elemi népiskola V. és VI. osztálya számára előirt elméleti és gyakorlati anyagnak folytonos ismétlése ós tovább gyakorlása mellett ismertetendők a következők : az epertatenyésztés, tekin tettel a selyemhernyó tenyésztésére; a szőlőművelés, tekintettel az amerikai fajok tenyésztésére. A faiskolák és a gyümölcsösök berendezése, élő sövények készítése, gazdasági fák ültetése, tekiuttel a futóhomok területekre, utakra, hegytetőkre és azoknak befásítására. A fák betegségeinek gyógyítása, azok ellenségeitől való védekezés. Gy ümöleslajták ismertetése (pomologia). A gyakorlati tanitás mellett és azzal kapcsolatban alkalomszerüleg a következő elméleti magyarázatok adandók elő: áfákról általában ; a ták külső tagjainak ismertetése ; táplálkozás, növekedés, szaporodás külsőleg észlelhető folyamatai; a ták általános életföltételei ; a talaj (a különböző talajnemek és ezeknek megmunkálása, talajművelő eszközök, talajjavítás, trágyázás); a nedvesség, a levegő, a meleg és világosság szerepe a növények életében teljesen gya korlati példákon fejtegetve ; a csírázás feltételei. A ták és cserjék leiró ismertetése. A fák és cserjék természetrajzi leírása a talaj és éghajlat iráut való igényeiknek, tenyésztésük módjának és különböző czélokra való fel használásuknak ismertetésével a) a kerti gyümölcsfák és cserjéknél, b) a gazdasági, erdei és díszfáknál, valamint cserjéknél. Ezen tantervben felsorolt elméleti anyag tanítható ugyan a népiskolai természettudomány és gazdaságtani oktatás keretében is az erre kiszabott órákban, azonban sokkal célszerűbb azoknak a gyakorlat alkalmával és azzal párhuzamban való tauitása; minthogy e téren az eimélet elválaszthatlan a gyakorlattól. Az elméleti részek tehát nem kepezuek az iskolában önállóan tanítandó külön fejezeteket. Ugy az elméleti, mint a gyakorlati ismeret auyag folytonosan ismétlendő egy részt azért, hogy az ismeretek a tanulók emlékezetébe jól bevésődjenek, más részt azért, hogy a tanulók a munkát a szokás által megkedveljék és kézügyességük fejlődjék. A pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényei. Adóslevélre rávezetett, névaláírást hitelesítő községi bizonyítvány ugy a hitelező, mint az adós érdekében kiállítottnak tekintendő és annak bélyegéért mindkét tél felelős. Az ily bizvnyitvány nem képezi az adóslevélnek bélyegmentes alkatrészét (1894. é. 3.052. sz.). Az ajándékozási jogügylet létrejötte időpontjában az ajándékozóval vérrokonságban nem álló megajándékozott fél azon a ezimen, hogy később, az ajándékozási jogügylet létrejötte utáu, az ajándékozóhoz rokonsági viszonyba lépett, a 10% megszabott ajándékozási illeték uek megfelelő leszállítását nem igényelheti (1894-ik évi 4390. sz.). Kőfaragó, ki az általa bérelt kőbánya terményeit kizárólag kőfaragó üzletében dolgozza fel, kőbánya bérlete után külön meg nem adóztatható (1894. évi 6.134. szám). Az állami kedvezményekben részesített gyári vállalatok a uyilvános számadásra kötelezett vállalatok által fizetendő üzleti adó alól fel levén mentve, az alaptőkéjük gyarapítása céljából kibocsátott uj részvények eladásából névértéken felül befolyt jövödelmük, mint nyeremény utáu sem kötelesek adót fizetni (1894. évi 5.346 sz.). A meghalt ügyvéd irodája részére kirendelt gondnok, az elhunyt ügyvédet terhelő adó és illetéktartozás ellen — iroda gondnoki minőségben, felebbezui nincsen jogositva (1894. é. 5.285. sz.). Pénzügyi közigazgatási ügyekben ügyvédi meghatalmazás bemutatása nélkül a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság részéről senki sem tekintetik ügyvéd által képviseltnek, még akkor sem, ha a vonatkozó beadvány ügyvéd által van ellenjegyezve (1894. évi 2.677. sz.) Kölcsön meghosszabbítás illetékkötelezettségén nem változtat az a körülmény, hogy a meghosszabbítás kölcsöuös megállapodás avagy a kölcsönvevő teleknek egyoldalú mulasztása következtében történt-e? (1894. évi 5.584. szám). K'sebb polgári peres eljárásban beadott folytatólagos kielégítési végrehajtási kérvény bélyegmentes fl894. évi 4.357. sz.). Már kitűzött ingatlan árveréshez való csatlakozás iránti kérvény az illeték díjjegyzék 13. tétele IV. 9. pontjában megállapított illeték alá esik (1894. évi 965. szám). Vasárnapi munkaengedély megadása iránti kérvény bélyegköteles (1894. é. 718. sz.). Községi bíráskodás alá tartozó kisebb polgári peres eljárásban igénykereset folytán hozott és zár-feloldást elrendelő határozat ellen nem felebbvitelnek, hanem a járásbíróság előtt indítandó külön igénykeresetnek lévén helye, az ily, bár felebbezés alakjában beadott kereset fölött hozott birói határozat az illetéki dij jegyzék 48 tétel B. g.) pontja szerinti illeték alá esik (1894. évi 6.173. szám). Kielégítési végrehajtási kérvény elintézését sürgető beadvány nem minősíthető perenkivüli beadványnak (1894. évi 3.547 sz.). Ha a végrehajtási zálogjognak bekebelezése és kielégítési végrehajtás iránti kérvényben — tehát a perbiróságnál — kéretik, az ily kórvény nem minősíthető az illetéki dijjegyzék 13. tétel IV. 15. pontja alá eső telekkönyvi beadványnak (1894. é. 6.419. sz). Váltótelepítési dijak üzleti kiadást képezvén, a nyilváuos számadásra kötelezett vállalat nyers jövödelméből levonandók (1894. é. 7.105 sz.). Társasági szerződések utáu az illetéki 'dijjegyzék 89. tétel I. B. b) pout utáni 3. jegyzete szerinti 4 3/ l r,% tóli illeték csakis azon ingatlanok után jár, melyeket a társaságba belépő tag vagy tagok a társaságba vagyonbetétként hoznak. Oly ingatlanok értéke után azonban, melyek már megalakult társasági céguek telekkönyvileg nevén álló tulajdonát képezik, uj tagok belépése, illetve jogügylet újítás esetében, a 4 3/ 1 0°/ 0-tóh illetéket követelni nem lehet; de az ily iugatlanok értéke az idézett díjtétel I. B. b) pontja értelmében uj tagok belépése esetére járó II. fokozat szerinti illeték alapjának megállapításánál számításon kivül nem hagyható (1894. é. 8.454. sz.). Ha birói árverés alkalmával a legtöbbet ígérő az 1881. évi LX. t. c.-ben előirt meghatalmazást arról, hogy más nevében árverelt, ugyau az árverésnek jogerőre emelkedése előtt, de az idézett törvény 174. §-ában megállapított 8 napi határidőn túl adja be, vevőnek tekintetik, dacára, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása előtt kinyilatkoztatta, hogy az ingatlant egy harmadik személy számára vette (1891. é. 5.822. sz.). Tényleg megszűnt üzlet vagy haszonhajtó foglalko zás után három évre való érvéuyuyel kivetett III. osztályú keresetadónak aránylagos törlése iránti igény nincsen kötve ahhoz a feltételhez, hogy a vonatkozó iparigazolvány az illetékes iparhatóságnál visszaadassék (1894. é 6.397. sz.). Gyári épületnek — adózási szempontból — csak a gyári telken emelt épület levén tekintendő, a gyári telken, illetve a telepen kivül — bár a gyár céljaira — emelt épület után adómentességi kedvezmény nem igényelhető (1894. é. 6.452. sz.). Vízszabályozási társulatok által felvett kölcsönök jelzálogra felvett kölcsönök természetével nem birván azokra az 1881. évi LXX. t. c. rendelkezései, illetve a jelzálogos kölcsönök átváltoztatására vonatkozó kedvezmények ki nem terjednek (1894. é. 3.850 sz.). Cigányk ovácsok és foltozó vargák napszámosoknak tekintendők s miut ilyenek I. oszt. keresetadóval nem terhelhetők (1894. é. 4.941. sz.). Ha a telekkönyvi bejegyzést maga a jogot nyerő fél kéri, a bejegyzési illetékért nem első sorban, hanem egyedül felelős. Ha azonban a bejegyzést a jogot adó kérte, akkor ez nem első sorban, hanem egyetemlegesen felelős, vagyis az illeték akár a jogot nyerő, akár a jogot adó féltől követelhető. A Magyar Nemzeti Történet tiz kötetben. Millenniumi kiadás. Képes disz mű a művelt közönség számára. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai r. társulat. Két évtizednél több mult el azóta, hogy Magyar Hazánk történelméről az utolsó nagyobb szabású, s az egész anyagot összefüggésben tárgyaló mű megjelent. Ezen hosszú nagy időn át a müveit nagyközönség méltán panaszkodott, hogy számára történészeink alig produkálnak valamit. Ennek dacára azonban ez évek még sem multak el eredménytelenül, mert tudósaink valóságom hangyaszorgalmat tejtettek ki a történelmi kútfők telde rítése és számos kisebb nagyobb vitás kérdés megoldása körül, ugy hogy százakra rúg azon tudományos becsű kötetek száma, melyek e két évtized alatt a kutató történettudósok használatára megjelentek. Ugyancsak ezen idő alatt fejtettek ki történetíróink nagyobb és behatóbb munkásságot müvelődéstörténetüuk múltjának felderítése körül és azóla foglalt teret irodalmunkban a történeti munkák illusztrálása is, maly a történeti alakokat s eseméuyeket, 7alamiut a műtörténet! alkotásokat is szemlélhető alakban mutatja be az olvasónak. E nagy előkészöleteknek köszönhető, hogy mosl, midőn a kormány az országos kiállítás s számos állandó alkotás, a vármegyék és városok kulturális intézméuyek létesítése s a történelmi emlékek művészi megörökítése által vesznek részt a nemzetek életében annyira ritka ünnepélyen, a magyar nemzet minden egyes tagjára nézve is megadatik a lehetőség arra, hogy saját házi tűzhelyén emelhessen emléket az ezeréves küzdésnek, a nagy esemenyekben és nagy tanulságokbau oly gazdagnemzeti múltnak, hogy a magyar nemzet történelméről oly remekművet szerezhessen meg, mely, mint a miilen niumi ünnepségek legállandóbb emléke, késő utódai előtt is az ő hazafias érzésének tündöklő bizoknyítékát képezze. Éppen ez indította az Athenaeumot arra, hogy a Millennium alkalmából közzétegye A Magyar Nemzet Történetét a legrégibb időktől napjainkig. Tiz nagy 8-adrét alakú vaskos kötetben. Több ezerre menő illusztrációval, színes képmellék letekkel, szóvegképekkel, térképekkel, facsimilékkel, s a legkitűnőbb festőművészek történeti alkotásainak repru dukálásával. Az anyag bősége, a források gazdagsága, a részletek s kritikai kérdések tisztázása ma már csaknem lehetetlenné teszik, hogy ezt a feladatot egy ember oldja meg. Ez a meggyőződés birta a kiadó társulatot arra az elhatározásra, hogy legkiválóbb történetíróink közül éppen azokat, kik egy egy korszak tanulmányozásának szentel ték idejöket, közreműködésre felszólítsa és igy minden egyes korszak megirására egy egy kiváló erőt nyerjen meg, Igy jött létre a Millenniumi Történet, mint a tudo mány sziuvonalán álló s a mellett bárkinek is élvezhető olvasmányul szolgáló nagyszabású nemzeti vállalat. A műnek egységes szerkesztését Szilágyi Sándor, történetírásunk régi bajuoka, vállalta magára (a gazdiig képanyag kiszemelésében, a megtelelő művészi reproduktionális eljárás megválasztásában padig kiváló szakembereink fogják őt támogatni). A több ezerre menő képek tekintetében a Miilen niumi Törtéuet miuden hasonló irányú magyar vállalatnál gazdagabb és fényesebb leend. A mű beosztása a következő : Bevezetés a Magyar Nemzet Történetéhez. Írja Vaszary Kolos hercegprímás. I. kötet: Pannónia. írják Fróhlich Róbert és Kuzsinszky Bábut. — A Vezérek kora. Írja Marczali Henrik. 11. kötet: Az Árpádok kora. írja Marczali Henrik. III. kö tet : Az Anjouk kora. Írja Pór Autal. — A luxemburgi ház. Írják Fejérpataki László, Schönherr Gyula (egyszers mind segédszerkesztő) és Czobor Béla. IV kötet: Mátyás király. — A Jagellók kora. Írja Frakuói Vilmos. V. kötet: A Separatio. Habsburgok és Báthoryak. Bocskay. Írja Károlyi Árpád. VI. kötet: Küzdelem a nemzeti önállóságért. 1608—1690. írja Augyal Dávid. Vll. kötet: II, Rákóczy Ferencz kora. Írja Thaly Kálmán. VIII. kötet: A hanyatlás kora. 1712—1815. írja Marczali Henrik. IX. kötet: Az ujjáébredés kora. 1815 — 1848. írja dr. Ballagi Géza. X. kötet : A modern Magyarország 1848 —1895. Írja Marczali Henrik. — Millenniumi epilog. írja Jókai Mór. Az Athenaeum társulat a Milleuiumi Történetet az ezredéves ünuepélyek legállandóbb alkotásává óhajtván tenni, azt iameutes, erős, külön vízjellel ellátott papíron nyomatja. az első füzet két önálló s 12 szövegbe nyomott illusztratióval vaü diszitve. Kitiiuően sikerült heliogravure Vágó Pál rajza: „a Magyarok Kiew eiőtt," a többi pe dig részint hazai, részint oroszországi leletek s tájképek reproductiója. A szöveg — Marczalitól — a történeti és nyelvészeti kutatások eredményeinek művészi feldolgozása. Megragadó képekben domborítja ki ezt a mythicus korszakot 8 foglalja össze a hagyomány és történet igazságait. Egyiráut szép és igaz képet ad e korról. Egy tüzet &ra csak 30 kr. Megrendelhető (az első füzet mutatványul is) a kiadótársulattól (Athenaeum könyvkiadóhivatala Budapest, Ferenciek-tere 3.) és miudeu könyvkereskedéstől. k soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. A cs. ós kir. hadügymiuiszterium a közös hadsereg csapatai részére szükséges fölszerelési tárgyak egy részét a kisiparosok utján óhajtja beszerezni. Eczélból pályá zatot hirdet 15.457 pár czipőre, páronként 4 frt 72 krtól 5 frt 13 krig terjedő áron, 5.212 pár könnyű czipőre, páronként 3. frt 50 krtól 3 frt 76 krig terjedő árou, 1.087 pár fél csizmára páronként 6 frt 44 krtól 6 frt 95 krig terjedő árou, 2.118 pár lovassági csíz nára páronként 8 trt 44 krtól 8 frt 95 krig terjedő áron, 590 pár huszár csizmára páronként 8 frt 55 krtól 9 frt 11 krig terjedő áron,
