Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-11-04 / 44. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. éri 44-lk számához. azt mondják, liogy Alsó-Lendva nagyközség marhahússal való állandó ellátása a 48 kros ár lentartása esetében nem biztosítható, mert a szegényebb osztályok oly magas ár mellett marhahúst nem vehetnek. De vájjon érdemleges válasznak tekinthető e a fönti kérdésre ezen nyilatkozat? Éppen nem I Egyrészt, mert azon hallgatag beismerést tartalmazza, hogy Alsó-Lendva nagyközség marhahússal való állandó ellátásban eddigelé semmiféle nehézség sem merült fel; másrészt, mert nyiltan kimondja, hogy a lakosságnak csakis szegényebb osztályai vannak a marhahús be szerzésében — állítólag a magas árak következtében akadályozva. liogy most már ezen inkább társadalmi baj a marhahús árának 8 krral való mérséklése által meg lesz-e szüntethető ; hogy a szegényebb osztályok vevőképessége, a 40 kros ár mellett általános lesz-e : e kérdések itt teljesen figyelmen kivül hagyhatók; mert nem ezek azon szempontok, melyek a fönti kérdésre való válasz megadásánál döntők. A volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ui. kir. miniszter ugyanis, mint harmadfokú iparhatóság, 1887. évi 29.920/1 X. szám alatt kelt el vi jelentőségű ha tározatában kimondta, hogy az ipartörvény 53. §• a b) pontjának azon rendelkezése, mely szerint a marhahús ára, a huskimérési jog szabad gyakorlatának korlátozása esetében, esetről-esetre a hatóság állal állapítandó meg, annak megelőzésére szolgál, hogy az egyes községekben korlátolt számban székelő mészárosok monopolszerü helyzetűket túlcsigázott árakkal ne zsákmányolhassák ki a közönség kárára. A lenforgó esetben azonban sem Alsó Lendva nagy község képviselőtestülete, sem az a.-lendvai iparhatósági megbízottak, sem pedig az a.-lendvai szolgabírói hivatal nem tesznek említést az oltani mészárosoknak a közérdeket károsító ily összebeszéléséről, valaminthogy a marhahús kilójának 48 krban megállapított ára sem tekinthető lúlcaigázottnak. Alsó Lendva nagyközség képviselőtestületének határozata e szerint elvi részében, mint minden törvényes és jogi alapot nélkülöző, elutasítandó volna. Ezen ügy tárgyalása alkalmával felmerülő második t. i. a marhahús árak meghatározására vonatkozó kérdést illetőleg Alsó-Lendva község képviselete a tapasztalat utján gyűjtött adatokra hivatkozik, a nélkül, hogy ezeket fölsorolná; mig az alsó lendvai járás iparbatósági megbízottai jegyzőkönyvükben kinyilatkoztatják, hogy a mészárosok a 40 kros árral, tekintve a marha átlagos árát, igen jól beérhetik. Minthogy tehát a községi képviselőtestületnek ezen, állítólag a tapasztalat adataiu nyugvó ármegállapítása tekintetbe nem vehető; minthogy továbbá az iparhatósági megbízottak szakvéleményét is nagyon kétes értékűvé teszi azon körülmény, hogy a véleményt aláírók közt két szabó és egy-egy cipész, csizmadia, lakatos, köteles, kőmives, ács és fuvaros van, szakértő iparos pedig egy sincs, sőt szakértő egyáltalában meg sem hallgattatott; a marhahús kilója árának kerek 40 krban való meg állapítása akkor is helytelenítendő lenne, ha e tekintetben határozott rendelkezések nem állanának fenn. Csakhogy a volt földmivelés, ipar és kereskedelem ügyi miniszter, mint harmadfokú iparhatóság 1887. évi 14.047. számú rendeletében a húsárak szabályozásánál követendő eljárást a következőkép állapította meg : „A marhahús áiának időnkénti szabályozása tekin tétében azon gyakorlat küvettetik, hogy a marhahús átlagos ára próbavágás, illetőleg próbatétel utján állapíttati k meg. Egy, a főszolgabíró közbenjárása mellett működő és az illető községben alakítandó bizottság megállapítja, liogy egy marhából hány százalék vehető eladható husnak. Általában a marha teljes súlyának 50—60°.'

0a tekintetik ilyennek. Ugyanezen bizottság feladata szokott lenni az is, hogy évnegyedenként kiszámítja a megvásárolt és próbaképen levágott marhák átlagos árát. Ebből levonva amarha ecrvéb részeiből értékesítendő összeget, a husképen Az volt az első kérdése: — Hát Peterdy Miska hol van ? Az édesanya nem tudott válaszolni, némán gyönyör ködött fiában, a boldogság szótlanságával. Az üreg Hajnal András válaszolt: — Isten tudja, hol van. Mikor megkapta leveledet, amiben megirtad neki, hogy a görcsönyi kastélyt és a hozzávaló földeket tc vetted meg az árverésen, de azt akarod, hogy ő itt velünk gazdálkodjék, átjött hozzánk, azt mondta, hogy ő elmegy innen; közelébe se akar lenni annak az átkozott hajléknak, hol őbelőle a szülői könnyelműség himpellért nevelt. Hajnal Lajos magához ölelte a két öreg galambot és úgy vonultak be szép csendesen abba a kastélyba, melyet kótyavetyére juttatott a nagyúri élhetetlenségnek az a „holnap

u ja, amire ott sohasem gondoltak. Az egész Peterdy birtokon megütötték a dobot. Így jutott a görcsönyi birtokrész Hajnal Lajosnak, a csak nemrég kinevezett püspöknek, birtokába. A jó öregek sehogy sem tudtak ott igazi fészket találni, mig meg nem jött a Lajos gyerek. Akkor aztán egyszerre otthonn voltak. Este a püspök azt mondta szülein;k, hogy szeretne kisétálni a temetőbe : Peterdy Péter és felesége sírjához. Már akkor szinte megütköztek azon, hogyan járhatna más &zegény ember módjára gyalogszeren egy püspök ! Végre aztán csak bele nyugodtak, hogy a püspök is járhat az istenadta földön és kitipegtek a temetőbe Lajos fiukkal. Mikor Peterdyék sírja közelébe értek, ott egy dülöngő, dúlt arcú ittas emberi alak átkozódott, tombolt idegborzongató őrjöngéssel. Mikor a közeledőket észrevette, vad szitkozódással elrohant, még a távolból is fenyegetve a sírokat. Peterdy Miska, a tegnapi úr volt az. Hajnal Lajos szomorú arccal állt meg a sírok előtt. Csendes imát mondott. Azután könyezve nézett az átkozódó után. —y eladható rész kilogrammonkénti átlagos ára kiszámítható. Az ekként kiszámítandó, illetőleg megállapítandó árnál figyelembe veendő még a mészárosnak fogyasztósadóbeli s vágási költsége, valamint az is, hogy a mészárosnak egyéb költségei fedezése utáu illő polgári haszon jusson." Minthogy azonban ezen eljárásra Alsó Lendva nagy község képviselőtestülete határozata meghozatalánál tekintettel nem volt, a kérdéses határozat már csak anyagi oldalára való tekintetből is helytelenítendő. Ehhez képest az iroda javasolja, hogy a kamara Zalavármegye alispáni hivatalához, mint másodloku iparhatóságához, intézendő véleményében az A.-Lendva nagyközség képviselőtestülete által hozott, ugy jogi, mint gyakorlati szempontból egyaránt indokolatlan határozatnak megsemmisítése mellett nyilatkozzék. A Icamara az iroda javaslatát a magáévá tevén, Zalavármegye alispáni hivatalához ily értelemben átiratot intéz. Hogyan őrizzük ellen a személyes hitelt? Kereskedelmünk és iparunk az utóbbi időben nagy lendületet nyert, a minek oka pénzügyi és hitelviszonyaink rendezésében, javításában rejlik. Az utolsó időben különösen pénzügyi viszonyaink rendezésére fordíttatott a főfigyelem. A valuta rendezése által hitelviszonyaink kétségtelenül megszilárdulnak. Korunk átmeneti korszakot képez a pénz korszaká hói a hitel korszakába és igy már most figyelmünket arra kell fordítanunk, hogy mindazon akadályokat, melyek gátul jelentkeznek ez átmeneti korszakban, leküzd jük és ideje korán elhárítsuk. A kereskedelem és ipar fejlődésével terjed a hitel ügyletek száma is. A hitel, mint tud juk, kétféle, úgymint dologi és személyi, amaz konkrét javakon, mig emez az illető jellemén, képességein és élelmességén alapul. Legtöbb hitel a kereskedelem világában személyi. A kereskedelmi világnak tehát arra kell ügyelnie, hogy személyi hitelét biztosítsa és szilárdítsa. Hogy az egyes kereskedőknek dologi ós személyi hitelképességeit kipuhatolják, alakultak majdnem gomba módra az úgynevezett inforinationsbürók, vagyis tudósítást adó irodák. Ezen irodák magánvállalatok lévén, termé szetes, hogy mindenekfölött a saját érdekeiket tartják szem előtt és ez által gyakran óriási kárt okoznak nem csak egyes kereskedőknek, hanem az egész kereskedelmi világnak is. Az ilyen tudakozódó intézet tagja akként osztogatja a jó és rossz információt kénye-kedve szerint, mintegy diktátor, ha az illető ellensége : rosszat, ha rokona, vagy jóbarátja, hát jót, üzleteket semmisíthet meg és üzlete ket köthet. Lehet, hogy a kiről ő jó értesítést ad, az a világ legkéte8ebb jelleme, de mi haszna, ha a megbízó felül az intormacziónak, hitelt is nyújt az azon jó értesítés alapján ós vagyont veszithet. Nagyon kívánatos lenne, ha az állam, melynek kötelessége mindamaz akadályokkal, melyek kereskedelmünkre hátránynyal vannak, elhárítaná, megszüntetné. Czélszerü volna tehát, ha az állam maga kezelné, e fontos ügyet. Mert az állami közegek által adandó tudósítások mindenesetre megbízhatóbbak, hitelesek lesznek, itt személyes kérdések a hü tudósításokat nem alterálnák és mennyi csőddel, anyagi romlással lenne kevesebb. Egy időben már szervezték is ezen magán tudakozási irodák államosítását, illetőleg ezeknek az állam részéről való kezelését, de nem tudjuk, min múlt a dolog ? Hisz az állam ebből jövödelinet szerezhetne, de ettől eltekintve is, még ha ez a elöntő fiskális szempont nem lenne irányadó, az ipar és kereskedelem igaz érdekeit az állam nak előmozdítani kötelességében áll. Azon reményünknek óhajtunk kifejezést adni, hogy illetékes körök az ügyet fontolóra veszik és e viszás állapoton is mihamarabb segíteni fognak. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kinevezés ezredparancsnokká. O felsége a király bobdai Gertyánffy Kálmán 7. honvédhuszár ezred be li alezredesi a 9. honvédhuszár ezred parancsnokává MarosVásárhelyre kinevezte. Honvédségi áthelyezés. O felsége a király báró Baillau József kassai 5. honvédhuszár ezredbeli alezredest a pápai 7. honvédhuszár ezredhez Zala-Egerszegre átheíyezte. Honvédségi kíneveze3. A novemberi előléptetés alkalmával dr. Tónay Dezső első osztályú ezredorvossá, almási Balogh Zoltán tiszthelyettes hadnagygyá nevez tettek ki. Csendörségi elöléptetes. A novemberi előléptetés alkalmával patakfalvi íerenczy József zalaegerszegi és tordai Sándor László nagykanizsai csendőrhadnagyok főhadnagyokká neveztettek ki. Honvédségi előléptetések Keszthelyen. A Keszthelyen állomásozó 8. honvédhuszár osztályparancsnokát, gr. Normann Károly I. osztályú századost, ő felsége a király őrnagygyá, — Cavallár Ödön, Cavallár József keszthelyi adótárnok fiát, ki eddig tényleges állományú hadapródtiszthelyettes volt, hadnagygyá léptette elő. Halottak estéjét — amelynek az idő nagyon is kedvezett — ez évben is kegyeletlel ülte meg városunk közönsége. A sirok koszorúkkal, guírlandokkal szépen fel voltak diszesítve. Este kigyúltak a gyertyák, fáklyák, lámpák ezrei, nappali fényt árasztva a halottak csendes birodalmában. Népes volt a különben csendes tanyája a megholtaknak. Kiki felkereste drága halottját, hogy kegyelettel áldozzék elhunyt kedvese drága emlékének ! Megyebizottsagi tagok választása. Az elhalálozás, lemondás vagy eltávozás folytán az év folytán megüresedett megyebizottsági választott tagsági helyek betöltése a vármegye területén októben hó 29-én történt. Megyebizottsági tagokká megválasztattak : Juhász György és dr. Fried Ödön a nagykanizsai I. és II. választó kerületben, Boncz Imre a nemesapátii, Straiisz líáfáel a nagylengyeli, Svastíts l'ál a lesenzetomaji, Varga Tamás és Limer Gyula az ukki, Fábiánits Gyula a n.-kapornaki választó kerületben. Az osztrák magyar bank nagykanizsai fiukinteze tenek váltó biraloi. Az osztrák magyar bank nagykanizsai fiókintézete, a budapesti igazgatóság megbizá sából, megkereste a soproni kereskedelmi és iparkama rát, hogy a t. év végével Ebenspanger Lipót, Grünhut Alfréd, Stern J. Mór és Bettlheim Győző váltóbirálók szabályszerű kilépése folytán ürosedósben levő négy váltóbirálói állásra a bankszabályok 40. és 04. szakaszai értelmében ezen tisztségre alkalmas hat egyént hozzon javaslatba. A kamara a négy váltóbirálói állásra a kilépő négy váltóbirálót újból, továbbá Blau Lajos termény ós szeszkereskedőt és cognac gyárost,valamint Lengyel Bernát bor és gabonakereskedőt hozta javaslatba. A keszthelyi m. k. gazdasági tanintezet kebelében lenálló „Segélyegylet" az 1894/5. tanévre a következőképen alakult meg: elnökké Sárközy Viktor III. éves, alelnökké Horváth Lajos II., jegyzővé Wéber János 111.' pénztárossá Kleeblatt Nándor 111. éves választatott! Választmányi tagok gr. Széchenyi Frigyes, Kende Albert, Ajkay Ferenc, Kleeblatt Nándor, Wóber János III., Horváth Lajos, Trilanácz Miklós, Lázár Dezső, Encz Jenő 11., Izinosy Aladár és Szahányi Elemér 1, éves hallgatók lettek. Tanito gyülos. A „Zalamegyei általános tanítói testület" nagykanizsai járásköre Szalay Sándor járásköri elnök elnöklete alatt őszi közgyűlését f. hó 8-án tartja Nagy-Kanizsán a következő tárgysorozattal: Elnöki jelentés ós a választmány javaslatai ; pénztárnok válasz tás; Poredus Antal nagykanizsai községi népiskolai tanító gyakorlati tanítása; Darás Malvin] nagykanizsai községi népiskolai tanítónő és Ábrahám Gyula nagykanizsai községi népiskolai tanító felolvasásai; folyó ügyek tárgyalása; indítványok. Köszönetnyilvánítás. A Bechring féle gyógyszerum beszerezhetése végett Farkas Feranc és Udvardy Vince urak l —1 frtot voltak szívesek hozzám küldeni, fogadják érte hálás köszönetemet. Zala-Egerszeg, 1894. évi U9Vember 3-án. Németh Elek v. főjegyző. 3ucsú bankett Perlakon. A távozó Sólyotny Ti vadar szolgabíró tiszteletére, ki Pacsára lett áthelyezve, október hó 31-én este a kaszinó helyiség tágas termeiben fényes bankettet reudeztek, melyen a város összes in tel ligentiája mellett a környékről is számosan jelentek meg. Ott volt a járásbíróság teljes számban ; a főszolgabíró kisérve a jegyzői kar által; megjelent a városi képviselő testület, ügyvédek, orvosok, az izr. hitközség stb. A második fogás után lolállott Sípos Károly gyógyszerész és a távozóra emelte poharát; majd Bartal György jegyző, utóbb Megyercsy Géza ugyauerre. Sólyomy Tivadar meghatott hangon köszönte meg e felejthetetlen kitüntetést, ezen örök emlékezetes helyet és vidéket; többek közt beszédében felemlítvén : „Most érzem, hogy válni az táj, válok és el negyek, de szívem az itt marad." Ezután szólt Kostyál Ferenc főszolgabíró a vele mindig egy irányba, egy csónakon kitartóan és hűen evező hajósról, kívánva, hogy uj állásán ép oly közmegelégedésre állja meg helyét. Ezután még felköszöntőt mondott VVerly Ferenc, Konyáry László, Molnár István, Barielly Vilmos, Varga János plébános, Szebéuyi Lajos ügyvéd, Horváth Csongorjárá-íbiró, Worly Ernő, Wüsztner Henrik, mind Sólyomyra, mindegyik ennek egy -egy jótulajdonságát felhozva. Á jó kedvű társaság Horváth Zsiga bandája mellett reggel íj órakor hagyta el a kaszinót, Zalamegye ipartanacsának tagjai. A soproni kereskedelmi- és iparkamara az 1895. évre Zalavárinegyének ipartanácsába Fangler Mihály zalaegerszegi kereskedőt, Sípos János zala egerszegi asztalos mestert rendes, Fischer László zala-egerszegi kereskedőt, Juhász József zala egerszegi könyvkötőt póttagoká választotta meg. Ismerkedési estely. A keszthelyi m. k. gazdasági tanintézet hallgatói okt. 27 én tartották meg szokásos ismerkedési estélyííket az „Amazon" szállodában, melyen megjeleni a hallgatókon kivül az intézet igazgatója és tanári kara is. Az estély társasvacsorával kezdődött ; a második fogásnál Izmosy Aladár I. éves hallgató szólalt fel, ki első éves hallgató társait a tanári kar jóindulatába, a II. és III. éveseknek pedig baráti szeretetébe ajánlotta. Utána dr. Cianády Gusztáv igazgató szólt, ki az összes hallgatókat kitartó muukára és a pálya iránti szeretetre ösztönözte. Később számosan mondottak még félköszöntőket. Kiásott régi temető. Sümegh vidékén Darnay Kálmán, az országos régészeti társulat igazgatósági tagja, a társulat tnegbizásából régiségek után kutat. Legutóbb a nagyberzsenyi dombot ásatta fel, ahol egy régi tatár temetőre bukkant. A sirkarnarákbau sok elszórt emberi csontot és teljes c-ioutvázat találtak. A koponyák, atne lyek a száraz homokrétegben egészen épen megmaradtak, azt bizonyítják, hogy azon a helyen a tatárokat és magyarokat — bizonyosan csata után — közös sirba temették. A holttesteket azonban, úgy látszik, mielőtt eltemették, teljesen kifosztották. Legalább az ásatásnál semmiféle ruhadarabokat, csatot, ékszert vagy más effélét nem találtak. A felsőbb rétegből egy IV-ik Béla korabeli Santa Maria, líex Béla köriratu rézpénz került elő és a sirgödrök törmeléke között több magyaros díszítésű edény töredék, amelyek a 13. századból valók, égetetlen világos piros sziníiek, legtöbbnyire apró körös díszítéssel. A kiásott csontokat a kutató az antropologiaí muzeumnak küldi megőrzés végett. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyesülete f. évi október hó 28 án délután 4 órakor tartotta az elemi iskolának egyik tantermében első önképzőkori ülését. Uéthy Gábor tanár, mint az egyesület elnöke, megnyitó beszédében meleg szavakkal ismertette a szép számmal jelen volt egyleti tagokkal az önképzőkori ülések célját és egyúttal buzdította őket ezen havon kint tartatni célba vettt üléseken való részvételre. A megállapított tárgysorozat első pontját liéthy Gábor elnöknek Petőfi Sándor életéről és költóí működéséről tartott népszerű előadása képezte; a szépen átgondolt előadást a jelen