Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

Melléklet <i „ZALAMKGYE" 1894. évi 42 Ik számához. CSARNOK. Ezer év mese költése. Az igazi népköltészet leginélységesebb forrásai a moudák és mesék. A vallási, a legfelsőbb lényről való fogalmak, a nép érzelem és gondolat világának első megnyilatkozásai, a történelmi emlékek első nyomai ezekben a mondákban és mesékben vannak lerakva és megörö kítve. Az életmódnak, társadalmi szokásoknak és az ezekben nyilatkozó különleges nemzeti Ízlésnek első csiráit pedig ezeken a meséken és mondákon kivül más kútfőkben hiába keressük. Az úgynevezett irott kuttők már tisztultabb, magasabb műveltséget tárnak elénk, mi kor már az illető néptaj jóval túl van bölcső korán. Ezek a szájról-szájra, nemzeti hagyományként átszárma zott költészeti emlékek az illető néptajnak igazi dajkadalai. Ezek a mesék és mondák tehát a nemzeti köz uiűvelődé3 történelmének legelső nyomai, a melyek visszavezetnek bennünket jóval messzebb, azon túl, ahol a történetírás fonala megszakad. A mese költészetet ennél fogva két szempontból kell felfognunk, egyrészt mint kezdetleges költészeti termékeket, a nemzeti költészet legprimitívebb alkotásait, a melyekben a képzelem játsza a főszerepet és zabo látlau tarkaságban jelentkezik ; más részről pedig mint a nemzeti történelem kútfőit, a melyekben a nemzeti hagyományok, történelmi tények többnyire a csodás dolgok vegyületében itt ott felcsillámlanak, mint az arany por a fövenybeu. Az ujabbkori történetírók különösen nagy buzgalommal és bámalatos sikerrel tanulmányozzák ezeknek a csodás történelmi mondáknak igaz jelentőségét. A világhódító római uralom ós Rómának, az örök város nak megalapítóiról szóló mondák, a Romulus és Remus, a tarkas anya stb. meséknek helyes értelmezése egész irodalmat teremtett Németországban, melyben századunk legkiválóbb tudósai mérték össze éles elméjüket. Mindez elég érthetően igazolja az úgynevezett történelmi mondáknak és meséknek fontosságát a történelem irodalomra nézve. De nem lehet tagadni a többi fajta népmondáknak és meséknek jelentőségét sem, melyek a tisztultabb izlés, országszerte dívó szokások jelentőségére és eredetére nézve nyújtanak felvilágosítást. Különösen azok a népmondák és népmesék birnak nálunk jelentőséggel, amelyek a családalapításra, a házasságkötésre, a családi életre; a szülők és gyermekek közötti viszonyra vonatkoznak és pedig szerencsénkre ezekben a mesékben és mondákban csakugyan bővelkedünk is. Látjuk az ifjú férfi küzdelmét, többször ember feletti vállalkozásait, mig kedvesének, többnyire a nagy szépségű király-leánynak kezét megnyeri Látjuk a leány hűségét a maga szűzi tisztaságában a legragyogóbb női erénynyé magasztosulva, midőn még a hét fejű sárkáuynyal és a leggonoszabb mostoha ármánykodásaival, pokoli terveivel szemben is dacol. Látjuk az önfeláldozó jó testvért és minden lépten-nyomon az igazság, becsületesség diadalát és a gonosz szándék, a bűnös törekvések bukását. Mindez kétség kivül felemelőleg hat minden kedélyre. Innét van az a régi közmondás, hogy a meséket és mondákat a gyermek megérti, a felnőtt ember okul rajtuk és az öreg gyönyörködik benuök. Ezek azok a költészeti termékek, a melyeket mindenki, bármily műveltségű, bármily korú, bármily rangú legyen az illető, bármily életállásban, megért és élvezni tud. A gyermek első szellemi tápláléka, melyen az értelem és kedély világának szervei kezdenek izmosodni, kifejlődni, mert ezek a mondák és mesék foglalkoztatják összes szellemi tehetségeinket. Meghatják a kedélyt. Örömre, lelkesedésre gyújtják vagy köuyüt fakasztanak szemünk ben és részvétet, bánatot szivünkben a sorsüldözött iránt. Foglalkoztatják az emlékező tehetséget a szövevényes mesék, különösen pedig a történelmi mondacsoportok; táplálják a képzelmet ós felköltik az értelmet, az Ítéletet, a megfontolást. Ennélfogva éppen ezek a nemzeti mesék és mondák legalkalmasabbak arra, hogy gyermekóink ártatlan, hamisítatlan tiszta lelkébe átvigyük a nemzeti érzést, a nemzeti izlést és a nemzeti hagyományok iránti szeretetet, hajlandóságot és lelkesülést, mert mindezeknek közös többese lesz majdan az erős férfi-kedélyben a nemzeti érzés és az önteláldozó hazaszeretet, mivel ezeket a legszentebb érzelmeket neui lehet ám átültetni a szivekbe, mint már kifejlődött erős fákat, hanem bizony először melegágyat kell készíteni a szívben, azután ezeknek az érzelmeknek csiráit, pa'ántáit kell abba beültetni és gondos kezekkel tovább ápolni. Épen azért különös hazafiúi öröm ós lelkesedés togott el, midőn az Athenaeum irodalmi és könyvnyomda részvénytársaság kiadásában megiudult Benedek Elek kiváló magyaros érzésű és Ízlésű iróuk „Magyar Meseés Mondavilág" cimű öt kötetre tervezett irodalmi vállalata és abból megjelent az első tüzet, a kitűnő érdemű szerző tájékoztató soraival, melyből megtudjuk, hogy Benedek Elek terve megírni a magyar nép mesemondó hangján a létező és ma még meglelhető meséket, mou dákat és regéket és pedig megírni a honfoglalás ezer éves ünnepére a szinejavát ama meséknek, mondáknak é) regéknek, amelyeket amagyar nép költő tehetsége ezer évnek leforgásán teremtett. Már ez a hazafias vállalkozás maga is különös méltánylást érdemel. Azt a bámulatos szorgalmat pedig, amelylyel ezeket az ország minden zegében-zugában a nép ajkán élő, vagy a különféle gyűjteményekben és folyóiratokban szétszórt és csakugyan ezekben a vaskos kötetekben oltemetett meséket, mondákat összekereste, összegyűjtötte és csinos nyelvezettel újra megírta, eléggé méltányolni alig lehet. De én még ennél a hangya szorgalomnál is jobban bámulom Benedek Elek ügyességét és finom érzékét ezeknek a különböző, egymástól évszázadok által elválasztott korszakokból, az ország legtávolabb vidékeiről származó és az ottani nyelvszokásokkal és felfogással elénk állított meséknek és regéknek egyöntetű, élvezetes feldolgozása körül. Annyira óvatos, annyira vigyáz, hogy ezeket az eredeti népköltészeti alkotásokat ki ne forgassa eredeti jellegükből, hanem meghagyja azokat eredeti üdeiégükben. Ha talán hasonlattal élhetünk, akként lehelne jellemezni Benedek Elek meseirását, hogy abban a csokorban, a melyet meae gyűjteményében nyújt, csak a kötés művészi, a virágok ellenbeu eredeti iideségükben megmaradtak, amint azok a mezőn találhatók. Nem olyan szalon mesék ezek, a milyeneket külföldi rossz könyvek révén nálunk is, sajnos, különösen a külföldi nevelőnék terjesztenek gyermekeink között, amely mesékben csak paraszt fio-ti rák vannak, de azoknak gondolkozás módja, ízlése tiszta úrias és olyan mesterségesen készített gyermekjátékszerek. Benedek Elek nem közöl egyetlen ilyen művileg előállí. tott mesét, regét vagy mondát. Ezek mind a oépajkáu termettek önmaguktól. Nincs szerzőjük, jobban mondva szerzőik ismeretlenek. Erről tanúskodik ennek a nagy vállalatnak most megjelent első kötete, melynek teljes címe „Magyar Mese- és Mondavilág. Ezer év mese költése." Ez a közel 500 lapra terjedő kötet 60 mesét tartalmaz, melyeknek cimei a következők: „A csodaszarvas" (A magyarok őseredetét magában foglaló törté neti inonda) — „Az égig érő ta" — „Szép cerceruska" — „A fekete havas" — „Erős János" — „Szép Palkó" — „A vitéz szőcs" — „Az aranyszőrű bárány" —„Bab szem Jankó" — „A szalonna fa" — „A csoda óra" „Rózsa királyfi" — „Bolond Istók" — „Mirkó királyfi" — „A béka" (Az aranyhajú tündér királykisasszony) — „Feketeország" — „A vasorrú bába" — „Az acélgyűrű" — „A király nyulai" — „llammas Jutka" (A rosz fonóból lett királyné) — „A szegényember hegedűje" — „Az arany köles" — „A kicsi bojtár" — „A Sze rencse és Áldás" — „Krisztus ós az oláh pap" — „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack" — „Vár és forrás" — „A lompos medve" -- „A csonka torony"—„Krisztus és a fösvény asszony" — „Az isten kardja"—„Az úristen és Éva anyánk" (Bukovai csángó mese) — „A táltos kecske" — „Bálványos vár" — „A tejkut" — „A hadak utja" — „Megölő Istéfán" — „A molnár leánya" — „Mi van a ládíkóban ?" — „Üssed, üssed botocskám 1" — „A fazékfedő" (A három pomarancs) — „A zarándok és az Isten angyala" — „Á két szívű királyfi" — „Béka királykisasszony" — „Á két borsökröcske" — „Gácsera" — „Rapsóné" — „Szerencsének szerencséje" — nKigyé Darvitéz és Tatárvitéz" — „Három nemes legény" (A három szerencsepróbáló)—„Verturné" — „Melyik ér többet" (Három becses dolog) — „A rászedett ördög" — „A vörös tehén" — „Jégország királya" — „Az aranygyapjas kosok" — „A tüz" (Krisz tus monda) — „A szegény ember kakasa" — „Világszép Ilona" — „Táltos Jankó". Íme, mennyi régi ismerősünkkel találkozunk a gyermek szobából. Többről bizony már egészen meg is feledkeztünk és most annál jobban örülünk a viszontlátás miatt. Csakhogy ezek a mesék, azoknak alakjai egészen uj, valósággal ünnepi köntösben jelennek meg előttünk, mert a jó Benedek Klek teljesen újra átdolgozta ezeket az ágról-végről összecsoportosított meséket. A hosszadalmasokat összevonta és megélénkítette. A hiányosokat pedig kipótolta olyan ügyesen, hogy ez az uj tolt, toldás meg sem látszik rajtuk, mintha csak a fába ágat oltott volna. Van ebben a tekintélyes kötetben régi történelmi monda, keresztény korbeli rege, de legtöbb olyan mese és rege, a melynek valóban nincs kora, mert mindig uj marad előttünk, pedig már öt hat száz esztendeje forog szájról szájra. A mese szövegének érdekességét csak emeli az a sok szép rajz, a melyeket Széchy Gyula rajzolt a szöveghez. Némelyik meséhez két három szép rajz is van, ugy, hogy ez a csinos kötet, amellett, hogy mesekönyv, képeskönyv is, melyben magukat a sikerült ábrázolatokat is érdemes megtekinteni. Különben a kötetnek külső, rendkívüli diszes kiállítása és valóban remek kötése arra vall, hogy ez a könyv nem csupán a serdültebb gyermekek kedvenc olvasmáuyának vau szánva, hanem mint díszmunka is méltán igényt tarthat minden jó magyar család szalon asztalán. Ezt az első kötetet épen ilyen díszben és hasonló é.idekes tartalommal gyrs egymás utánban követni fogja a többi négy kötet is, ugy hogy 1896 évre a mellenium ünnepére előttünk lesz a inese- és mondavilágnak lehetőleg kimerítő könyvtára. A kötet ára díszkötésben csak 3 forint. DELTA. Helyi, megyei és vegyes hirek. Adomány. Festetics Tassiló grófné, szül. Hamilton Mária hercegnő a difteritisz gyógyítására való szerűm beszerzési költségeihez 100 írttal járult, melyet szives sorok kíséretében küldött Keszthely v. elöljáróságához. — Ezen célra ujabban Keszthely lakosai közül is többen hozzájárultak adományaikkal. — Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy dr. Illés, keszthelyi honvédezredorvos a difteritisz elleni gyógykezelés tanulmányozása céljából dr. Bókai tanár Stefánia kórházában Budapesten volt s onnan gyógyszerumot és az oltáshoz szükséges eszközt hozott magával. Megyei kinevezés és áthelyezés. Főispán őméltósága az üresedésbe jött IV-ik aljegyzői állásra Malatinssky Lajos árvaszéki jegyzőt ideiglenes helyettes aljegyzővé kinevezte; Kolberschlag Béla pacsai szolgabírót Csáktor nyára, Bölcs Sándor csáktornyai szolgabírót Perlakra és Sólyomi Tivadar perlaki szolgabírót Pacsára áthelyezte. Esküvő. Stefler DezsŐ aradmegyei Szent István pusztai urodalmi ispán f. hó I5én esküdött örök hűséget Egerváron Makrai Irén kisasszonynak, Makrai Sándor urodalmi tiszttartó kedves leányának. A nagykanizsai községi iskolaszék e hó 16 án délután ülést tartott, melyben dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő tett előterjesztést a nagykanizsai községi népiskola egyes termeinek zsúfoltságáról s ugy ezen iskolák, valamint a polgári leányiskola némely tantermei nek tarthatatlan állapotáról. Tüzetesen összegezte a szóban forgó ügy paedagogiai, egészségügyi s társadalmi szempontjait. Kérte az iskolaszéket, sürgesse meg a városi tanácsot az építkezés ott megtárgyalt ügyének mielőbbi elintézése iránt. Az élénk vita után kimondott határozat kapcsában még az iparos tanonciskola uj szervezete érde mébeu kérte a kir. tanfelügyelő az iskolaszéket, hogy a v. tanácsot, különösen a rajzóktatás szakszerű keresztülviteléhez szükséges összeg megszavazása végett keresse meg. Ezen kérdéssel összefüggőleg az iparos tanonciskolázás több gyakorlati mozzanataival is foglalkozott az iskolaszék. Végül a kir. tanfelügyelő kijelenté, hogy az uj iskolaház építésére vonatkozó eddigi megállapodások felől a közigazgatási bizottságnak jelentését annak reményében teendi meg, miszerint az építkezés tavaszszal tényleg teljesíttetni fog. Hisszük, hogy a tanfelügyelő buzgolkodásának, melylyel a már valában tarthatatlan iskolai állapotok megszüntetéséhez ismételten járult, végre meglesz kivánt sikere. Huszonötéves jubileum. Folyó hó 10-én kellemes meglepetésben részesítették Alszeghy Alajos csáktorn\ ai polgári iskolai tanárt kartársai s a'tanuló ifjúság azon alkalomból, hogy 25 éve van a tanügy szolgálatában Csáktornya városában. A Hymnusz eléneklése után a tanári testület nevében Pálya Mihály igazgató, a tanuló ifjúság nevében pedig Rechnitzer Alfréd VI. osztályú tanuló üdvözölte. A jubiláns inind két üdvözletre meg hatva mondott köszönetet a nem várt óváczióért. Az ünnepséget este Prusatz vendéglőjében szűkebb körű vacsora zárta be, amelyen a jubilánst barátai nevében egykori tanítványa, jelenleg kartársa, Zrínyi Károly polgári iskolai tanár köszöntötte fel. Jotékonysag. Rosenberg testvérek (Nagy-Kanizsa) 5 frtot, Weisz Ede ur l frtot a helybeli népkonyhának, Weisz Ede ur 1 frtot, Kohn Samu ur 1 frtot a Chanuka és 1 frtot a Nőegyletnek voltalt. szívesek adományozni, mely adományokért hálás köszönetet mond az elnök. Nyugdíj vaiasztmány gyűlés. A vármegyei tiszti nyugdíjintézetnek, valamint a községi és körjegyzők nyugdíjintézetének választmáuya f. hó 27 én ülést' tart néhány folyamatban levő nyugdíjazás elintézése tárgyábau. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést : Osterreicher Sándor ugy maga, mint testvérei és az összes rokonok nevében fajdalomtól megtört szívvel jelenti szeretet fivérének, illetve rokonnak Österreicher Márkus urnák Zala-Egerszeg rend. tan, város képviselőjének, a zala-egerszegi tak. pénztár felügyelő biz. tagnak' 1894. évi október hó 18-án élte 63. évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei október hó 19-én d. u. 3Vj órbkor foguak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Zala Egerszeg, 1894. október hó 18. Áldás és béke hamvaira. Meghivo. A zalaegerszegi tanítói járáskör őszi rendes közgyűlését november 7-én d. e. 9 órakor tartandja Zala-Egerszegen, a polgári fiúiskola rajztermében. Ezen közgyűlésre a járáskör t. tagjai s a tanitásügy barátja! ezennel tisztelettel meghívatnak. Tárgysorozat: Rechnitz Mari k. a. tanítást tart az irva olvasásból az elemi leáuy 'iskola I. osztályában; esetleg Udvardy Ignác polg. isk. igazgató ur tanít a polgári fiúiskola I. osztályában a számtanból, Balassa Benő ur értekezést tart „Az iskola és társadalom" c. tétet fölött. „A nőnevelés fontossága a társadalomban" felolvassa Bődy József ur. Folyó ügyek, indítványok. Zala-Egerszeg, 1894 évi október hó 15-én. Kovács György járásköri elnök. Kápolna SZenteleS-.A keszthelyi plébániához tartozó diásí képoluát, melyet a buzgó hívek adományából építettek és szereltek fel, f. hó 14 én szentelte fel dr, Dunszt Ferenc apátplébános. Az idő nagyon kedvező lévén, Keszthelyről igen sokan mentek ki a közel fekvő Diás hegy községbe és együtt örültek és vigadtak a diásí lakosokkal, kiknek ez alkalommal régi és forró vágyuk — hogy diszes kápoluájuk legyen — ment teljesedésbe. Kinevezés. A földmivelésügyi in. kir. miniszter Dohrik Lajos III. osztályú állami állatorvosi 11. osztályú állami állatorvossá nevezte ki. Fiatal gazdaszok A keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézetbe az 1894 5. tanévre beiratkozott összesen 115 hallgató és pedig 29 első , 47 másod és 39 harmadéves hallgató. Az előadások e hó 10 én kezdődtek meg. Ö Ö Segély. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara a zala egerszegi iparos segédek szakrajztaufolyauiára az 1894 5. tanévre ötven trtot szavazott meg. Kinevezes. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter Déleány Mihály nagy becskereki állami polgári iskolai segédtanítót a X. fizetési osztály utolsó fokozat;! ban a csáktornyai állami tanitóképezdéhez, egyelőre ideiglenes minőségű bennlakó segédtanárrá nevezte ki. Áthelyezes. A m. kir. igazságügyminiszter Varga János felső-eőri járásbirósági végrehajtót a nagykanizsai kir. járásbírósághoz helyezte át. Ipariskolai tanító valasztas. A városi képviselőtestület f. hó 18 án tartott ülésén töltötte be a z.-egerszegi alsófokú ipar- iskolánál eltávozás folytán megüresedett ipariskolai tanítói állást. A két pályázó közül a képviselőtestület az ipariskolai bizottság által első helyen ajáulott I'ridrich íerenc elemi iskolai tanítót választotta meg ipariskolai tanítónak. A difteritisz gyogyitasa. Az egész civilizált világ ujjongva üdvözölte Behring tanár találmányát, melynek segélyével a gyermekek ezrei ragadtatnak ki a biztos halál torkából. Gyógyszerum elnevezése alatt jött ezen nagy feltűnést keltő áldásos hatású oltó auyag a forgalomba, de mivel ennek beszerzése sok pénzbe kerül, önkénytes adakozások és gyűjtések vannak minden felé fglyamatban, némely város pedig saját terhére szerzi a gyógyszerumot. Így például Perlaknak, a kis muraközi városnak már van gyógy zeruma. Livelezőnk tudósítása szerint dr. Vizteleki Frigyes körorvos nemcsak hogy beszerezte magának a szérumot és a műszereket, de nem kímélve sem költséget, sem fáradságot, felutazott. Budapestre és a Stelánia gyermekgyógyintézetben tanul ma nyozva az eljárást és kezelést, megfigyelte a kór lefolyását. A megyebeli orvosok és a lakosságnak figyelmébe ajánljuk a fentebbieket azzal, hogy dr. Vizteleki körorvos szívesen szolgál az oltóanyaggal, műszerekkel és utasí tással mindazoknak, kik e végett hozzá fordulnak A Keszthely vidéki gazdakör ilijkiosztasa A Keszthely vidéki gazdakör, hogy a phylloxera által suj-