Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-10-14 / 41. szám

Az iszákosság korlátozásáról. Az emberiség fejlődésének története világosan kimutatja, hogy azon válságok, bajok és kórállapotok, melyeknek az emberiség idői ként kitéve és alávetve volt, legtöbbnyire már magából a sújtott nemzedékből kiinduló megtelelő ellenszerek- és óvintézkedésekkel elhá ríttattak és orvosoltaltak, vagy legalább is enyhíttettek, nehogy elhatalmaskódván, az emberiségnek fejlődését megakaszszák és szellemi és pbysikai tönkretételét maguk után vonják. Az emberiésget jelenleg fenyegető bajoknak egyik legnagyobbika az iszákosság, mely az alkohol élvezetek kiterjedése folytán nem szünőben, hanem terjedőben van. A mult hóban Budapesten tartott VIII. nemzetközi közegészségi és demographiai kongresszus is foglalkozott ez ügygyei s dr. Csillagh Gyula Az iszákosság korlátozásáról előadást tartott, amelyet kibővítve és önálló fejezetekre beosztás szerint újra átdolgozva, külön füzetben kiadott. E füzetben az alkoholismus elleni küzdelemben mint óvó és elhárító rendszabályokat, a következő hatá lyos ellenszerek alkalmazását javasolja szerző : 1. Törvény- és határozmányokkal biztosítandó és a közhatóságok hivatalos feladatává teendő, hogy a közsé qek jó ivóvízzel elláttassanak ; gond fordítandó arra is, hoqy nyilvános kutalc kellő számban rendelkezésre álljanak. Hol alkalmas ivóvíz nem található, ott vízvezetéki mun kálatok létesítendők esetleg több községnek e célra való egyesítésével. 2. Az iszákosság ellen való küzdelemben részint a vallás erkölcsi érzelmekre ható egyházi és társadalmi tényezők befolyása, részint a helyes közegészségi nézetek terjesztése, végre a törvénynek tiltó és repressiv intézkedései is alkalmazandók. E küzdelemben, mint a társadalom előőrsei, a mértékletességi és önmegtartóztatdsi egyletek vannak hivatva hasznos szolgálatokat tenni. Hol még ily egyletek nincsenek, azok felállításán kell törekedni. Főkép a lelkészek és az orvosi kar hivatasa ily egyesületek léte 8Ítésén buzgolkodní. 3. A szeszes italok megadóztatásánál ne csak a merő pénzügyi érdek, minél nagyobb jövödelem biztosítása az államkincstár részére — legyen irányadó, hanem egyúttal az alkoholismus elleni védelem is, melyet az államoknak saját fenmaiadásuk érdekében nem szabad szem elől téveszteniük. A közegészségi kívánalmak érdekében egyúttal arra is gond fordítandó, hogy az élvezetre szánt szesz mindig kellőleg megtisztítatt alakban adassék a fogyasztónak. 4. A szeszes italok kimérésúnek üzleteinél az engedé lyezési rendszér veendő alapul, a korcsmárosok (vendéglő sok) személyi megbízhatóságának kellékei megálLapítandók; zárórák rendelendő/e ; vasár és ünnepnapokra a nyilvános ivás korlátozandó s a korcsmák túlságos elszaporodása megakadályozandó. Az engedélyezéseknél a helyi szükséglet tekintete legyen mérvadó ; több kimérő helyiségre ne adassék engedély és az úgynevezett kis árudák lehe tőleq meg szoríttassanak. 5. A szokásos iszákos egyének részére állíttassanak fel az iszákosok menhelyei. Ha ily menhelyek felállítása társadalmi uton nem sikerülne, a helyi hatóságnak, szükség esetén az állainkormánynak álland tisztében ily intézetek felállítása. Törvényes határozmányokkal kimon dandó és szabályozandó, hogy a szokásos iszákos egyének - — még akaratuk és beleegyezésük ellenére is — ily intéaetekben elhelyeztessenek. (i. Az iszákosság és gyászos következményeinek elhárítása végett még egyéb rendőri és büntető határoz mányok is szükségesek. Az iszákosok megbüntetése szigo' rítaudó és a községi és rendőri közegek az iszákossági esetek feljelentésére utasítandó/e, a kiskorúak és a vissza esők a korcsmák látogatásától eltiltandólc. A korcsmai hitel egészen kizárandó és a szokásos iszákosok gondnok ság alá helyezését oly módon kell szabályozni, mint az elmebetegek gondnokság alá helyezése iránti eljárást. A korcsmárosok felelőssége is sz

;goruabb szabályokkal biz I losítaudó, helyiségében kihágások, vétségek és bűntények | elkövetését lehetőleg megakadályozni és ha megtörténtek, feljelenteni tartozzék, a tapasztalt rendetlenségekért bírságpénzekkel, ismétlés esetén az engedély elvesztésével is büntetendő. A korcsmárosok az italmérési helyisegben ittassá vált egyének életéről és vagyonáról addig, amig hozzátartozóinak vagy a hatóság őrizete alá nem jutnak, felelősség terhe mellett ideiglenesen gondoskodnia kell és az üzletből távolléte esetére helyettest vagy megbízottat legyen köteles alkalmazni, aki a fentebbi esetekben ha sonlóan feleletre vonható. Ezek azon fő ellenszerek, melyeket szerző jelenlegi viszonyaink között úgy hazánkban, mint a külföldön, az iszákosság megakadályozására alkalmasaknak tart. A mii megírásával célja volt e tárgyban az eszmecserére némileg alkalmas anyagot szolgáltatni s ettől várható a kérdés további tisztázása s a sok kínálkozó eszköz közül a legjobbnak megjelelése Ha a helyes belátáshoz erős akarat is járul a társadalom és az állam részéről : a veszedelemtől nem kell félnünk s a küzdesben a győzelem azoké a nemesen gondolkodóké lesz, akik az emberiség igaz és tartós javaiért (áradoztak ! Szőlősgazdák figvelinébe ajánljuk az állami telepekről eladó amerikai szőlővesszők tárgyában a földmivelésügyí miniszter által kiadott ezen hirdetést: „Az állami amerikai szőlőtelepek vesszőhozamából az 1895. év tavaszán körülbelül a következő yesszőinennyiségek lógnak az alább megjelölt árakon és feltételek mellett eladásra bocsáttatni és pedig: 1. A kecskeméti telepen 400.000 drb sima, 5.000 db gyökeres Kiparia selecta, 10.000 db sima Kiparia Portalis, 50.000 darab sima, 5.000 drb gyökeres Vitis Solonis, 100.000 drb sima, 50.000 drb gyökeres Jaquez, 15.000 drb sima York Madeira, 1(1.000 drb sima, 5.000 darab gyökeres Othelo - megrendelhetők az állami Miklós telep igazgatóságánál Kecskeméten. 2. A tarczalii telepen 300.0O0 db sima, 20.00 ) db gyökeres Kiparia Selecta, 200.000 drb sima, 80.000 drb gyökeres Kiparia Portalis, 20.000 drb sima, 5Ü.G00 drb gyökeres Vitis Solonis, 2.000 drb sima Rupestris közöus,, 2.000 db sima, 10.000 db gyökeres Rupestris Monticola, 20.000 drb sima Jaquez, 10.000 drb gyökeres YorkMadeira — megrendelhetők a magy. kir. vincellériskola igazgatóságánál Tarczalon (Zemplén ni.). S. A peéri és nagy-károlyi telepen 80.000 db sima, 40.000 drb gyökeres Kiparia selecta, 10.000 drb sima, 8.000 drb gyökeres Kiparia Portalis, 8.000 db gyökeres Vitis Solonis, 40.000 darab sima, 10.000 drb gyökeres Jaquez, 2.000 db sima, 2.500 db gyökeres York-Madeira — megrendelhetők Gurman Dér.es szőlőszeti és borászati felügyelőnél Misztótlaluban (Borsód in.). 4. A szendrői telepen 50.000 darab sima Kiparia Selecta, 10.000 drb sima Kiparia Porialis, 5.000 db sima Kiparia Tomentosa, 10.000 drb sima Vitis Solonis, 2.000 drb sima Rupestris közöns., 5.000 darab sima .laquez, 5.000 drb sima York Madeira, 5.000 drb sima Üthello — megrendelhetők Munkácsy József szőlőszeti és borászati felügyelőnél Miskolczou (Borsód m.). 5. A fehértemplomi telepen 80.000 drb sima, 5.000 db gyökeres Kiparia Selecta, 2.500 db gyökeres Kiparia Portalis, 4.000 drb sima Vitis Solonis, ,10.000 drb sima, 5.000 db gyökeres Jaquez, 2.000 db sima York Madeira — megrendelhetők Weny János szőlőszeti és borászati felügyelőnél Fehértemplomban (Temes m.). 6. A pozsonyi telepen 50.000 drb sima, 10.000 drb gyökeres Kiparia Selecta, 2.000 drb sima Vitis Solonis, 2.000 drb sima Othello — megrendelhetők a kertészeti ' és szőlőszeti szakiskola igazgatóságánál Pozsonyban. 7. A tapolczai telepen 50.000 db gyökeres Riparia Selecta, 50.000 darab gyökeres R'paria Portalis, 10.000 db gyökeres Vitis Solonis — megrendelhetők a vincellér iskola igazgatóságánál Tapolczán (Zala in.). 8. A nagy-enyedi és tordai telepen 50.000 db sima Riparia Portalis, 20.000 darab sima Riparia Tomentosa, 50.000 drb sima Vitis Solouis, 5.000 db sima Rupestris Monticola, 20.000 drb sima York-Madeira — megrendel hetők a m. kir. vincellériskola igazgatóságánál NagyEnyeden (Alsó Fehér m.). Eladási árak ezrenként: a) a sima vesssőké 4 frt a Riparia Selecta Jaquez, York Madeira és Othello, 5 Irt a Riparia Tomentosa, Rupestris közöns., 8 frt a Riparia Portalis, Vitis Solonis, Rupestris Monticola fajnál ; b) a gyökeres vesszőké: 8 trt a Riparia Selecta, Jaquez, York Madeira, Othello, 10 frt a Riparia Tomentosa, Rupestris közöns., 16 frt a Riparia Portalis, Vitis Solonis, Rupestris Monticola fajnál. A fent kitett árakban a csomagolás és a feladó vasúti állomáshoz szállítás költségei is benfoglaltatnak. A szőlővesszők vételára és a vasúti szállítás költségei utánvétel utján fognak a megrendelőktől beszedetni. A megrendelések eszközlésére külön megrendelési ivek adatnak ki, a melyek az egyes rovatok pontos ki töltése mellett, az illető megrendelő által aláirva, legkésőbb folyó évi deczember hó végéig, a fent megjelölt cimek alatt, azon telep kezelőjének küldendők be, a mely telepről a vesszők kiszolgáltatása kívántatik. A telepkezelűk utasítva vannak, hogy a megrende léseket, a meddig a készlet tart, szigorúan a beérkezés sorrendjében jegyezzék elő s a megrendelőket arról, hogy megrendeléseik sorremlszerint egészben, vagv részben, s utóbbi esetben mely részében teljesíthetők, haladéktala nul értesítsék. Egy megrendelőnek egy fajtából 10,000 sima, vagy 10,000 gyökeres vesszőnél többet egy telepvezető sein szolgáltathat ki. Nem szőlőbirtokosok, vagy olyan egyének megrendelései, a kik a vesszőket nem a saját czéljaikra kérik, figyelembe nem vétetnek, s ha az, hogy valaki a saját céljaira kért és kapott vesszőket nyerességgel érté kesítette, csak később derülne is ki, a minisztérium fen* tartja azon jogát, hogy az illetőtől utólagosan a vesszők kétszeres árát szedhesse be. Ezenkívül jövőre az ily vevőnek semminemű szőlővessző megrendelése nem fog teljesíttetni. A határidő letelte, vagy egyes fajtákra nézve a készlet kimerülése után beérkező megrendelések figyelembe vehetők nem lesznek. A minisztérium azonban intézkedni fog, hogy a megrendelőknek közvetlenül a termelőkhöz utalása végett a hazai szőlőbirtokosoknál rendelkezésre álló és eladásra szánt amerikai szőlővesszőkről és azok árairól, úgy mint az előző években, a folyó év őszén is hirdetés bocsáttassék ki. A megrendelések természetesen csak a szőlővesszőforgalom szabályozása iránt fenná ló 1892. évi 70,600 számú körrendelet korlátai közt vehetők figyelembe. Arra, hogy az állatni telepekről csak jó minőségű, ültetési-e elég erős, egészséges és jól kiérett vesszők adassanak ki, a telepkezelők utasítva vannak, azért azonban, hogy a kiszolgáltatandó szőlővesszők azonnali beoltásra mind alkalmasak (elég vastagok) legyenek, a minisztérium felelősséget nem vállal. Megrendelési ivek szóbeli vagy Írásbeli megkereséssel szerezhetők : a) A földmivelésügyi minisztériumtól, b) Az orsz. borászati kormánybiztostól, c) A vincellér iskolai igazgatóságoktól Erdiószegen, Ménesen, Nagy Enyeden, Tarczalon, Tapolczán. d) A szőlőszeti és kertészeti iskola igazgatóságától Pozsonyban, e) A szőlőszeti és kertészeti tanfolyamok vezetőitől Szegzárdon és Egerben, f) Az állatni Miklós telep igazgatóságától Kecskeméten, g) A kerületi szőlőszeti és borászati szakközegektől, h) Valamennyi szőlőszeti, borászati és pinceegylettől s a vár megyei gazdasági egyesületektől. karjait, mialatt a közönség letérdelt s félelem közt haj totta meg magát, a serdülő ifjúság szivemelő énekben magasztalá az Istent és a tömjén illata szétáradt a templom hajójában. De a pap kevésbbé a népért, a nép inkább önmagáért látszék könyörögni és a lélek őszintesége— mit a tündérek úgy szeretnek — itt oly annyira hiány zott, hogy a tündér látta, hogy az őszinteség, egyszerűség, mely a tündérek boldogságával jár, itt nincs meg s ott kell azt keresnie, ahol a lélekben több vallásosság lakik. Kilátogatott egy másik egyházba, ahol az áldozár nem volt fényes ruhában, a közönség nem térdelt le, az orgona hangjai egyszerűbbik voltak, s egyszerűség, de áliitat volt tapaszt; Iható. Midőn azonban a hitszónok felment a szószékre s elkezdé beszédjét, ahelyett, hogy az Isten szeretetére, az ő parancsainak in ^tartására buzdította volna híveit: kemény szavakban kelt ki az ur szőlejében hasonlóan működők ellen, nem gondolva meg, hogy ez csak kedvező táplálékul szolgál közös ellenségüknek. És mikor hallotta a tündér, hogy a hitszónok hű • ségről, reményről szól, feledve az irgalmat és könyörü letességet és népe bizonyára úgy gondolkozott, hogy inkább szeretetre tanította volna őket ahelyett, hogy a szomszédokat gáncsokkal illette, minkezekből megtudta a kiküldött tündér, hogy boldogságuk nem olyan, mely ily tanításból keletkezhetik és szomorúan tovább iuduít a boldogság keresésére. Nagy bál volt egyik igen vig és a divatot nagyon kedvelő városrészben. Lehetséges e, hogy az igaz boldog ságot itt fogja feltalálni ? A zene bűvös hangjai áttörtek a légen, a bálterem tömve volt előkelő, bájos iiatalsággal s amint keringtek a kecses táncban, formájuk után Ítélve a tündér azt hitte, hogy maga tündérország büszke lehetne rájuk. Nagy szemeik villogtak, édes hangjuk andalító volt, arcuk túlvilági boldogságtól ragyogott De igazi boldogság itt sem volt. Mind muló gyönyör volt ez, az érzékek s érzelmek gyönyöre, de gyökerei uem voltak mélyek; a csalalkozás és vetélykedés árnya kísérte a mulatságot, hiányzott az állandóság, auii a tündérek boldogságát jellemzi. És a tündér tova repült a bálteremből, hol bár teljes odaadással kutatott, megelégedést, mely a teljesített működéssel jár, uem talált s könyezve hagyta el a tündéries palotát. Egy nagy államférfiú házára szállt ezután, aki évek múlva nagy küzdelmek árán és a közügy szolgálatában teljesített munkásságának jutalmául uralkodójának első ministere lett. De csak néhány pillanatig volt itt. A nagy államférfi házát szüntelen idegenek ostromolták, pártfo gását keresve, de zavarva ezzel élte nyugalmát. A minister maga tanulmányaiba volt elmerülve, elárasztva levelekkel, irományokkal és túlterhelve oly munkával, mely egész figyelmét igénybe vette, kivette könnyen a tündér; gondteljes vonásaiból hogy az a kevés boldogság, amit sorsa vele éreztet, nem lehet az igazi, s akkor élhet csak vele néha néha. ha a gondtól, vesződségtől néhány pillanatra megszabadul. A követ nem is maradt itt tovább, hanem folytatta a boldogság keresését másutt. Egy nagy világvásár látszott előtte feltűnni, amint egy "agy város főutcáján átszállt. Kocsi, szekér különféle nagyságban és alakban tolongott, tele mosolygó arcú I emberekkel, akik mohón törtek előre, hogy elérjenek j egy helyet, ahol elkerülni a többit: — gyönyör. Itt — I gondolta a tündérkövet — talán feltalálhatja az igaz, | való, örömteli boldogságot, olyat, milyen tündérországban I van. Atinent egy tágas sikföldre, amelynek dombos ge I rineein emelvények voltak, melyek tömve voltak kíváncsi | uézőkkel, mig az emberek tömege nagy helyen köröskörül elfoglalta a tért Különböző csattanások üték meg a követ fülét, aki kezdetben nehezen tudta megérteni ennek a jelenetnek értelmét, melyről tündérországban mit sem tndnak. Azonban éles esze nem sokára kitalálta, hogy versenypályára ért, a vidék futtatására, az évszak lóversenyére. Elfoglalta a legjobb helyet s körülnézett az emberek között, kiknek arcáról öröm és boldogság lát szőtt sugározni és gondos szemekkel várta in lulásukat. Az ezer torokból felhangzó zaj jelzé, hogy az indulás megtörtént s a pillanat izgalmai alatt feledte küldetését hónával egyetemben. Beértek. Vége volt a futtatásnak, midőn egy ló valamivel előbb be jutott a közönség hurrali kiáltásai közt. Oh! mily szomorú változását látta az elébb oly derült és vig arcoknak. Egyik ajkába h n-apott vesz tesége miatt, a másik el volt ragadtatva, — de e boldogság, amely ugyan elég örömteli volt, nem volt az az ártatlan, egyszerű tündérországi öröm és boldogság. Es amint lebegett a térség fölött, a kocsik tömve voltak nevető és beszélgető emberekkel, a pezsgős palackok dugaszai pattogtak minden oldalról, a szemek szik ráztak, nevető hangok mindeutelé, de a tündéri boldogsághoz ez sem volt hasonló és a követ sóhajjal folytatta tovább a keresést, kétkedve, megtalálja-e, amiért küldték ? Sietek — mondá — el innét a város zajától s az embertömegből és a boldogságot a föld magányosabb téréin keresem, lti tán feltalálom, hol viszály és vetélkedés, irigység, bujaság nem vert gyökeret, megrontva és megkeményítve a sziveket, megfosztva azokat az ártatlanság örömeitől, s hol csak látszólagos a boldogság, nem valódi. Hosszas repülés után egy erdő mélyébe ért, hol emberi lábnyom is ritkán látható, hol terjedelmes ágak vastagodtak már meg az ünnepélyes nyugalomban. Itt embertársaitól távol, egy agg remete emelt egy kis kunyhót csevegő patak mellett; füvekkel, gyökerekkel élt, a patak tiszta hűs vizét ilta; itt élt az agg elzárva a magányban, elátkozva a világ bolondságait és gy önge ségeit, miket ő elhagyott ! Boldog voll ő itt az ő hitében sa tündér azt vélte, hogy feladata itt bizonyára véget ért s hogy visszatérhet királynéjához. Várt, hallgatott, eszmélkedett, s megvál toztatia véleményét. Észrevette a tündér, hogy a remete mély gondolatokba vau elmerülve. Az erdőn túl levő világ elől ugyanis ide menekült a magányba, ahelyett, hogy sikra szállt volna a bűn ellen s embertársainak érdekében, ami szoros kötelessége volna neki, mint a küzdésre Istentől küldött szolgának. A követ észrevette, hogy ismét rosz helyen járt s nehéz sóhaj közt hagyta el a remete rejtekhelyét s tovább indult. (Vége küv.)