Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-10-07 / 40. szám

latkozott meg. mert világtörténelmi példák állottak előtte, hogy valamint minden nemzet ereje, fejlődése, haladása a családban gyökerezik, ugy onnan indulhat csak ki minden körülmény között az általános bomlás, pusztulás is. A magyar nemzetnél a családi élet, néhány szomorú kivétel eltekintésével, mindig példás, mintaszerű volt. Sajnos: ujabb időben a nyugati erkölcsöknek kissé nagyon is szabad szelleme nagyon sokat tágított a családi élet erkölcsi kötelékein; de még teljesen szétoldani nem birta azokat s bízunk a magyar családfők hagyományos nemzetfentartó bölcsességében, hogy teljesen szétoldani nem is birja soha. Azt hisszük, hogy a magyar családi élet szelleme ugy nevezett modern fejlődésében elérte azt a határjelző oszlopot, ahol már vagy meg kell állani, vagy vissza kell fordulni ; tovább menni a nemzeti léterő veszélyeztetése nélkül i nem lehet. Ne is menjünk ! Hadd vádoljanak bennünket zárkozottsággal! Hadd mosolyogjanak fölöttünk, midőn a nagyon ÍK veszedelmesen szabaddá lett családi mozzanataival szemben megértés nélkül, habozva vagy megbotránkozással állunk : addig nézhetünk mi csak bizalommal jövőnk elé az ujabb ezer év küszöbén, mig családi életünk szentélyének kötelékeit az erkölcsi fogalmak és Ítéletek tekintetében bizony-bizony erősen megvesztegetett modern szellem szétszaggatni képtelen lesz. Haladjunk mindenben, fogadjuk el nyugat szabadabb röpülését, csak e tekintetben maradjunk conservativek a keleti erkölcsökhöz, mert e tekintetben az ázsiai állapot az európai felfogással szemben nem szégyen, sőt nemzeti büszkeségünk lehet. Zalavármegye rendes közgyűlése. Október 1. és 2 án. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága október havi rendes közgyűlését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt a bizottsági tagok szép számú részvétele mellett folyó hó 1. és folytatólag f. hó 2 án tartotta. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a nagy számmal megjelent bizottsági tagokat, megemlíti, hogy elnöklete alatt az állandó választmány szeptember hó 12. és 24 éu tartott üléseiben tüzetesen foglalkozott a közgyűlés tárgysorozatába felvett egyes ügyek beható tárgyalásával, melynek eredményéhez képest fognak a tárgyalás sorrendjén előkerülő egyes ügyekre nézve az állandó választmány javaslatai előterjesztetni. Az alispáni jelentés a közigazgatás egyes ágaiban április hó 1-től augusztus hó végéig terjedő időben előfordult események ről kinyomatva, a bizittsági tagoknak megküldetett s igy felolvasottnak tekintendő s amennyiben ellene észrevétel uem tétetik, tudomásúl vétetik. A gyűlés clnökileg megnyitottnak nyilváníttatván, felszólalt Háczky Kálmán bizottsági tag s utalt beszé débeu azon alaptalan híresztelésekre, amelyek a közel múltban egyes budapesti napilapokban főispán őméltósága jönne pillanat, melyben megfeledkezném az önnek adott eskü szentségéről, mutassa tel nekem s én egy hindu fanatikusságával fogok vezekleui újra lábainál, hogy ki érdemeljem egy mosolyát, egyetleu csókját! Es a merengő asszonynak vonagló ajkát ismét elhagyja az a keserű kitakadás, melyet akkor mondott, niidőu hirét vette a Túri Gábor házasságának. — Az eskü szavait nem szokás gránitkövekre vésni, mert onnan nem tudná olyan könnyen lefújni a szél ! . . Pedig mekkora emlékoszlopot lehetett volna teleírni azokkal a torró, mámoros vallomásokkal, melyeknek emlékét egy egy hajfürt, szalag, coliilon jelvény, kiscso kor őrzi, jelezve az utat, mely egy összetört sziv rom jálioz vezet. Idegesen a fájó emlékek hatása alatt,elkedvetlenedve fordít hátat a merengő asszony a némaságában is beszélő asztalnak s nézi az ablakon beverődő alkony vöröses pírját, a táncoló napsugarakat, melyek körülragyogják a selymes fészek fantasztikus bútorait. Kezeit oda rakja feje alá, melyről leomlik nehéz fürtökben a haja mellére, gömbölyű nyakára, keretként ölelve körül a halovány arcot. A hosszú selymes szempillák is lassanként lecsukódnak, csak a sziv ver lázasan a ziháló kebelben. S igy a mint félálomban szendereg, hallani véli a lombok suttogását, a csalogány panaszos énekét s azt a szelid, könnyezve mondott átkot, melyet azon eltaszított, lenézett fiatal ember mondott sírva, kit hidegen, részvétlenül utasított el magától, mert nem tudott szép szavakban hazudni, hanem becsületes őszinteséggel megkérte a kezét s a légvárak helyett a családi élet csendes boldogságát ígérte. Mikor egyszer, majd a szive megtelik keserűséggel, fájó gyötrelemmel, akkor jussak eszébe én s az én hű szerelmem I . . . A szendergő asszony felriad s mint egy alvajáró öntudatlanul kérdezi : Eszembe jutottál, hol vagy, merre keresselek, elvesztett édenem ? S nem felel rá senki, csak az őszi szellő lármája suttogja : Ki tudja hol? ki tudja merre vau ? . . . ellen közzététettek. Tekintve őméltóságának a vármegye kormányzása körül lankadatlan iigybuzgósága és fáradhatlan tevékenysége folytán szerzett kiváló érdemeire, indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki a vármegye tőispánja iránt mélyen érzett szeretetét, tör hetién ragaszkodását és osztatlan bizalmát. Az indítványt a közgyűlés zajos helyeslése és egyhangú lelkesedése közt emelte a vármegye alispánja közgyűlési határozattá, mire főispán őméltósága meghatva mondott köszönetet a vármegye törvényhatósági bizottsága részéről feléje irányult bizalomért, amely neki, mint a közpálya emberének az egyedüli és legszebb jutalma; valamint eddig is törekvésének egyedüli tárgya volt tevékenységét szeretett vármegyéjénekjavára értékesíteni, azt fogja tenni a jövőben is s ettől semmi hírlapi közlemény eltántorítani nem fogja. A főispán szavait zajos éljennel fogadták. Ezután áttért a közgyűlés az elhalálozás folytán üresedésbe jött egy szolgabírói állásnak választás utján való betöltésére, miután elnöklő főispáu kijelentése szerint a szolgabirók beosztása az alispán előterjesztése alapján a főispán hatásköréhez tartozik, A választás megejthetése végett megalakíttatott a kijelölő választmány, melynek tagjaivá választattak a közgyűlés által Háczky Kálmán, Bogyay Máté és Koller István, a tőispán által tagokúi felkérettek Eperjessy Sándor, Szigethy Antal és Véssey László bizottsági tagok. A kijelölő választmány működését befejezvén, elnöklő főispán jelentette, hogy Polgár Béla megyei IV-ed aljegyző és Csák Árpád jeleitettek ki. A közgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag Polgár Bélát választotta meg szolgabírónak és tudomásúl vette elnöklő főispán ama kijelentését, hogy a vármegye alispánjának előterjesztésére Kovács Rezső tapolczai szolgabiió Keszthelyre helyeztetik át, mig ennek helyére Tapolczára az újonnan megválasztott szolgabiró. Előterjesztetett a íöldmivelésügyi minisztériumnak a vármegye mezőgazdasági bizottságának szervezése tárgyában érkezett rendelete. A közgyűlés a rendeletben foglalt irányelvek szem előtt tartása mellett a megyei mezőgazdasági bizottságot megalakította, s annak tagjaivá Farkas József, Háczky Kálmán, Skublics Jenő, Szily Dezső, Deák Mihály, Hajós Mihály, Tamás Ádám, Szabó Imre, Tóth István, Somogyi Gyula, Koller István, Véssey László, Bogyay Máté, Barcza László, Szüts Zsigmond, gróf Battyány József, Győrffy Pongrác és Skublics Gyula bizottsági tagokat megválasztotta; a bizottság tagjai hivatalból Orosz Pál közgazdasági előadó, Simenszky Gyula erdőfelügyelő, dr. Csanády Gusztáv keszthelyi gazdasági intézeti igazgató, Tuss Antal, a tapolczai vincellériskola igazgatója, Lányi Kálmán, a megyei építészeti hivatal főnöke és Dobrik Lajos megyei állatorvos, Olvastatott a balatontavi gőzhajózási részvénvtársaság megkeresése a társaságot segélyező három vármegye részéről kiküldendő igazgatósági tag ajánlása iránt. A közgyűlés méltánytalannak találja, hogy szemben a nagy mérvű megyei segélylyel, csak ís a három megye együtt képviseltetheti magát egy igazgatósági taggal s határozatikig kimondja, hogy amennyiben külön nem képviseltetheti magát, az ajánlásba nem bocsátkozik; míg ha külön képviseltetheti magát, úgy igazgatósági tagúi Csigó Pál országgyűlési képviselőt ajánlja. A Dunántúli h. é. vasút részvénytársaságának ama megkeresését, hogy a vármegye as őt képviselő minden igazgatósági tag után 50 törzs részvényt tegyen le, a közgyűlés méltányosnak nem találja s amennyiben a minisztérium követelné a részvények letételét, úgy a vármegye alispánja a 3 igazgatósági tag után 150 drb törzsrészvény letételével megbizatott. A vármegye részéről a Dunántúli h. é. vasutak részvénytársaságába igazgatósági tagokúi Csertán Károly alispán, dr. Gyömörey Vince és báró Putheáni Géza bizottsági tagok beválasztattak. Háczky Kálmán bizottsági tag indítványára megkeresi a közgyűlés a magyar államvasutak igazgatóságát az iránt, hogy a Zala-Egerszegről reggel 5 óra 55 pkor Kis Czellre és Kis-Czellről este 6 óra 50 perckor ZalaEgerszegre indított s október 1 én beszüntetett személy vonatok, amelyek a Budapest—gráczi gyorsvonattal tar tották fenn az összeköttetést, az utazó közönség érdekében továbbra is fentartassanak. Keszthelyen második gyógyszertár felállításának eugedélyezéseért benyújtott folyamodványok szabályszerű tárgyalás alá nem vétettek, illetve azok elvetését javasolja a közgyűlés. Nemes-Vita és B. Ederics községek azon kérelmét, hogy Szigliget község a tördemiczi körjegyzőségből a nemes-vitai körjegyzőséghez csatoltassék, a közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. A kéményseprő iparról szóló szabályrendelet módo sítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése előterjesz tetvén, a jelentésben foglalt javaslathoz képest a kéményseprői dijak következő összegekben állapíttattak meg : földszintes ház kéménye után 8 kr., emelet kéménye után 15 kr., orosz kémény után 6 kr., takaréktűzhely után 15 kr., kis takaréktűzhely után 5 kr. dij fizetendő min den egyes teljesített seprésért. Zala-Szent-Gróth mezőváros kis községnek nagyközséggé alakulására és ezzel kapcsolatban újabb körjegyzőségi beosztásra vonatkozó tárgyalási iratok bemutattatván, mivel az évi adómennyiség feltüntetését illetőleg a kir. adóhivatal, továbbá a kérvényezők kimutatásában foglalt összeg között majdnem ezer frtot tevő különbség van, érdemleges intézkedés előtt az összes ügyiratok a járási főszolgabírónak az eltérő adatok tisztába hozatala végett kiadatnak. Ola külvárosnak Zala Egerszeg várostól leendő elcsatolása és újból kis községgé alakítása tárgyában Ujváry Antal és társainak beadott folyamodványát azzal terjeszti fel a közgyűlés a belügyminiszterhez, hogy folyamodókat kérelmükkel utasítsa el. Siimegh nagy község képviselőtestületének vasúti hozzájárulás megajánlása tárgyában hozott határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Tárgyalás alá vétetett dr. Kele Antal, ifj. Hajmássy István és társaik felebbezése Zala-Egerszeg rend. tan. városnak 200.000 forintos kölcsön felvétele és újabb közvetett adónemek behozatala tárgyábau f. évi augusztus hó 11-én hozott határozata ellen. A közgyűlés városi képviselőtestületnek a 200.000 forintos újabb köicsön felvétele tárgyában augusztus II-én hozott határozatát, valamint a szeptember hó 15-én tartott képviselőtestületi ülés azon határozatát, mely szerint a 200.000 forintos kölcsön csupán a város tulajdonát képező, a pesti magyar kereskedelmi banknak zálogul lekötött 103.000 forint névértékű regálé kötvények eladása és levonása után fennmaradó összeg erejéig vétessék fel, — jóváhagyta, valamint a vágóhídi dijak felemelése és a cukrászok, vendéglősök által az utcák s a város közteréből elfoglalt terület után megállapított díjak ügyében hozott képvise 'őtestületi határozatokat; a tandíj felemelése tárgyában hozott határozat feloldatott, mivel a tandíj megállapítása úgy a népoktatási törvény, valamint a miniszteri utasítás szerint az iskolaszék hatásköréhez tartozik; hasonlóan feloldatott a legelőbér ügyében hozott képviselőtestületi határozat, mivel a mezőrendőrségről satóló törvény értelmében a községek kötelesek úgy a bevételi, mint kiadási tételeit a mezei rendőrügynek megállapítani s így az esetleges kiadások teljes figyelmen kivül hagyása mellett a bevétel, mint újabb jövedelmi forrás felett a város nem rendelkezhetik ; ami a kataszteri átiratási díj, kövezetvám, házbér krajcár, városi fogyasztási adó (accis), mint újabb jövedelmi torrások, tárgyában hozott képviselőtestületi határozatokat illeti, ezek mindegyikének tárgyában a törvény követelményeinek megfelelőleg szerkesztett és kellőkép felszerelt kérvények intézendők az illetékes minisztériumokhoz az engedély megnyerése végett s úgy terjesztendők be a vármegye törvényhatóságához. Ujváry Antal és társai folyamodványára, melyben Zala-Egerszeg községi pótadó sérelmes kivetését panaszolják, a közgyűlés utasítja a képviselőtestületet, hogy a kivetésnél az E^erszeg és Ola egyesítését tárgyaló s a belügyminisztérium részéről jóváhagyott pontozatok közül az 5. és 6-ik pontok alatt foglaltakhoz szigorúan rag isz kodjék s amennyiben ezek nem tartatnának meg, esetről esetre a sérelmes határozat ellen kellő időben folyamodók a jogorvoslattal éljenek. A novai járás főszolgabírója részéről a járásában levő több kis község egyesítése iránt megtartott tárgyalásra vo íatkozó iratok bemutattatván, a tárgyalás alkalmával tett megállapodások elfogadtattak s az illető községek egyesítése érdemében a belügyminiszterhez a felterjesztés megtétetik. Külső és Belsö-lürje kis községek egyesítésére vonatkozó tárgyalási iratok előterjesztetvén, a felhozott indokok alapján a közgyűlés az egyesítést szükségesnek tartja s ez érdemben a tárgyalás elrendelése végett a belügyminisztert feliratilag megkeresi. Nagy Kanizsa város képviselőtestületének a villamos világítási ügyben f. évi junius ll ón hozott határozatát — a telebbezés elutasítása mellett — a közgyűlés jóváhagyta. Nagy Kanizsa város képviselőtestülete által a villa mos világításra felügyelő bizottság tagjainak megválasz

1 tására vonatkozólag hozott, megfelebbezetett határozatot a közgyűlés megsemmisítette s utasítja a kepeviselőtes tületct, hogy ez ügyben készített szabályrendeletét jóváhagyás végett terjeszsze fel s a vármegye törvényhatóságának jóváhagyása után válaszsza meg az ellenőrző bizottságot. Mivel a vármegye monographiájának megirásával a történelmi társulat ajánlatára még 1875 ben megbízott Nagy Imre, Nagy Gyula és Véghely Dezső közül Nagy Imre elhalt, a közgyűlés megkeresi a történelmi társulatot, szíveskedjék az elhunyt helyébe egy szakférfiút ajánlani, hogy a vármegye monographiája lehetőleg a milleniumra elkészüljön. A íöldmivelésügyi miniszter azon közgyűlési intéz kedést, amelylyel a vármegyei faiskolák felügyeletével a in. kir. erdőliivatal bízatott meg, célravezetőnek nem találván, a közgyűlés megkeresi a vármegyei gazdasági egyesületet, hogy kebeléből járásonként a faikolák felügyeletére egy egy tagot szíveskedjék kiküldeni. Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak megkeresése, mely szerint a vármegye a tnille naris kiállításon történelmi nevezetességű helyeinek szob rokban vagy képekben való megörökítésével vegyen részt A közgyűlés az állandó válaszmány javaslatára elhatározta, hogy a megye három vezértértiának : Deák Ferencnek, gróf Festetics Györgynek és zerinvári giót Zrínyi Miklósnak életnagyságú arcképét fogja a millenáris kiállításra elküldeni; gróf Festetics György arcképének lefestetése iránt már az 1893. évi decemberi közgyii lésentörtént intézkedés, míg Zrínyi Miklós arcképének lefestetése érdemében a kivitelt illetőleg a vármegye főis pánját kéri fel s a határozatot jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszti. Az állandó választmány javaslata a közigazgatás helyes és gyors menetének biztosítására mulhatlanul szükséges munkaerő szaporítása tárgyában előterjesztet vén, ennek elfogadásával a közgyűlés a belügyminisztert következő hivatali állások szervezésére kéri feliratilag: 600 frt fizetéssel és 200 frt lakbérrel egy ötödik aljegy zői állásnak, a központi irodában 400 frt fizetéssel és 100 trt lakbérrel egy új írnoki állásnak, a számvevő ségnél 1000 frt fizetéssel és 200 frt lakbérrel egy alszámvevői állásnak és 550 frt fizetés és 100 frt lak bérrel egy írnoki állásnak, a pénztárnál 700 frt fizetés és 15J frt lakbérrel egy könyvelői állásnak, a novai szolgabírói hivatalnál 340 fizetés és 60 frt lakbérrel egy díjnoki állásnak, végül egyenként 300 frt fizetés és 200 frt fuvar átalánynyal két állatorvosi állásnak szervezésére. A vármegye 1895. évi költségvetését az állandó választmány javaslatához képest a közgyűlés elfogadta és a közigazgatási bizottság által beterjesztett 1895. és 1896. évekre vonatkozó utfentartási költsögelőirányzato kat jóváhagyta. A megyei számvevőség előterjesztésére az 1895. évi betegápolási költségek fedezésére szükséges pótadó