Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-09-30 / 39. szám

Ezeket csak példaképpen s annak kimutatására hoztuk föl, hogy nálunk Magyarországon hogyan állunk az illetőségi kérdéssel. Szinte bámulnunk kell a fölött, hogy azok a törvényhatóságok, amel) tknek aféle bonyolult illetőségi kérdéssel volt bajuk, — nem tettek lépéseket az illetőségi törvény reviziója iránt. Mert a mostani paragrafusok nem egyszer furcsa eseteket hoznak magukkal. E cikk Írójának például határozott tudomása van egy esetről, mikor egyik rendezett tanácsú város tanácsa egy 20 évig állandóan ott tartózkodott izr. tanítótól megtagadta az általa folyamodványban kért illetőséget, mivel vagyoni állapota nem nyújtott garantiát arra nézve, hogy a városnak nem fog-e az illetőség megadása esetleg anyagi károkkal járni. Az illetőt az elutasítás annyira lesújtotta, hogy fölebbezést sem adott be a határozat ellen. A belügyminiszter bizonyára kimondta volna az illetőséget. De már magában az is nagy baj, hogy ilyen esetek előfordulhatnak s hogy majdnem minden alkalommal a belügyminiszternek kell eldöntenie a vitát. Ebből nagyon is nyilvánvaló, hogy az illetőségi törvény paragrafusai között a hatóságok a legjobb akarat mellett sem tudnak habozás nélkül eligazodni s igy nálunk minden illetőségi kérdés bonyolult kérdés lesz mindaddig, mig re\izióval tisztábbá nem válik az egész dolog. A soproni kereskedelmi- és iparkamara évi jelentése. A soproni kereskedelmi- és iparkamara a kamarai kerület 1893 ik évi kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól nyomtatott nyegyedrét ivben 140 lapra terjedő vaskos jelentésben számol be a kereskedelemügyi miniszternek. A kiváló gonddal, nagy szakértelemmel és ügyszeretettel egybeállított jelentés hű képét nyújtja a kamara kerületéhez tartozó Sopron-, Vas- és Zalavármegyék kereskedelmi- és ipari viszonyainak. A bevezető általános rész címének megfelelőleg általában szól az 1893-ik év termelési viszonyairól, a szüretről, a ló- és szarvasmarhatenyésztésről, baromfitenyésztésről, a halkereskedéBről, a íakereskedésről, az ipari ügyek terén felmerült fontosabb eseményekről, a posta és távirdaforgalomról, a távbeszélő intézményről, a vasúthálózatról, a közutakról s a vásárügyről. Az általános bevezető rész után külön fejezetben részletesen szól a kereskedelemről és pedig 1. a mezőgazdasági terményekkel való kereskedésről s itt tiizete sen a) a gabouaneműekről, b) más mezei terménynüvé nyékről ; 2. a borkereskedésről 5 3. gyümölcsökkel való kereskedésről; 4. baromkereskedésről ; 5. állati termé nyekkel való kereskedésről; 6. az erdei terményekről és a íakereskedésről; 7. rövid-, kézmű-, gyarmatáruk - és egyéb cikkekkel való kereskedésről. A kamara kereske delmét s a kereskedelem egyes ágait tüzetesen tárgyaló eme része a jelentésnek 60 oldalt toglal el a megtelelő s a jelentés értékét nagyban emelő táblázatos kimutatásokkal. A jelentés második része szól a kamara kerületének iparáról. És pedig 1. az általános iparviszonyokat tárgyalja, mely fejezet alatt felsorolja a kamara kerületéhez tartozó Sopron-, Vas- és Zalamegyékben az 1893. évben létesült új gyárakat, amilyenek vármegyénkben a nagy, kanizsai „malátagyár és serfőződe részvénytársaság" malátagyára és sörfőződéje Nagy-Kanizsán, Hirschl Ede ós Bachrach első nagy-kanizsai gép- és kazángyára, vas és ércöntődéje Nagy-Kanizsán, Hochsinger M. és fiai ecet s likőrgyára Csáktornyán, Hertelendy József gőzmalma Vindornya Lakon, Molnár Lajos gőzfürdővel kapcsolatos gőzmalma Csáktornyán, Horváth Ferenc daráló gőzmalma Szent Péteruron, Pfeifer János és társai gőzmalma Szepetneken, Weinberger Hermán és Tichler Soma gőzmalma Nagy-Lengyelben, Dervarits János gőz malma Szent-Kozmadombján, Belső József gőzmalma Kányaváron, Haba Antal légiagyára és körkemencéje Nagy-Kanizsán, gr. Deym Nándor cognacgyára LesenczeTomajon. A jelentésnek az iparra vonatkozó része szól ezután 2. az ipartestületekről, ipartársulatokról és betegsegélyző pénztárakról; 3. az iparigazolványok és cégbejegyzésekről ; 4. a kereskedelmi- és iparoktatásról ; 5. az ipari termelésről és pedig külön fejezetekben a) a bányaiparról, b) a fémáruk gyártásáról, c) gépek, szerszámok, készülékek, műszerek, közlekedési eszközök és ezek alkotó részeinek gyártásáról, d) kő-, föld , agyag és üvegipar ról. e) fa, csont, kaucsuk, guttaperka és hasonló anyagok feldolgozásáról, f) bőr, serte-, szőr és tolluiparról, g) szövő- és kárpitosiparról, h) ruha- és pipere készítő iparról, i) papirosiparról, k) az élelmiszerek előállításáról, I) a vegyészeti iparról, m) az épitő iparról, n) a sokszorosító > párról és iparos művészetről, o) végül a fegyenc iparról. Mindezeket a megfelelő alapossággal s a szükséges adatok feltüntetésével 56 oldalon tárgyalja a jelentés. A harmadik rész a forgalomról szól és pedig 1. bank- és hitelügy, 2. a közlekedésügy, 3. vásárok cimen. A jelentés befejező részét képezi a törvényhozás, jogszolgáltatás és közigazgatás teréu felmerült események felsorolása, ameiyek után a jelentés csoportosítja a jelentésben az egyes helyeken külön külön foglalt javaslatokat, még pedig az egyes minisztériumok hatásköre szerint. A kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozó javaslatai a jelentésnek: 1. a szombathelyi és csornai vasúti állomásoknál fenálló forgalmi bajok megszüntetése, 2. a gabonát és hüvelyes veteményeket terhelő tiroli helyi vám megszüntetése, 3. a kereskedelmet és forgalmat érdeklő fontosabb rendeleteknek a kamarák előzetes meghallgatásával leendő kibocsátása, 5. az 1893. évi XXIII. t.-c. 4. §-ának életbeléptetésével teremtett helyzet megszüntetése, 6. a borszállítás céljaira alkalmas nagyobb rakodó felületű kocsik alkalmazása a magyar állam vas utak vonalain, 7. új és használt üres hordóknak mérsékelt dijtételek mellet való továbbítása, 8, a vándoripar és házaló kereskedés szabályozása, 9. a raktáron levő régi készleteknek az 1893. évi XXXIV. t. c. rendelkezései alól való kivétele, 10. a Pinkafőn létesítendő lakatos ipari termelőszövetkezet anyagi és erkölcsi támogatása, 11. a Vasmegyében létesítendő ipari szakiskola kérdésének megoldása, 12. elrendelése annak, hogy az 1891. évi XIV. t.-c. 7 ik §-ában meghatározott segélynemek az 1875. évi XXXVII. t.-c. 56. § ára való tekintet nélkül folyósíttassanak, 13. az iparvisszamondások kötelezővé tétele, 14. gazdasági gépek szállítása céljaira alkalmas nagyobb rakodó felületü kocsik alkalmazása a magyar államvasutak vonalain, 15. az eőri—szent-péteri lenbeváltó és kikészítő ipartelep tervének megvalósítása, 16. Kirn bauer József körmendi gőzmalmának szállítási kedvez ményekkel való támogatása. A pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó javaslatai a kamarának ; 1. a borkezelésnél felhasznált cukor fogyasztási és termelési adómentességének megállapítása, 2. a cukorfogyasztási aió megszüntetése, 3. a rongy kiviteli vámjának megszüntetése, 4. a söritaladó leszállítása és a sortermelési adónak malátaadóval leendő helyettesítése. A földmivelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó javaslatok: 1. a vetőmagvak öreg választása, kezelése, váltóztatása és megújítása, 2. a sertéskereskedés központosításának megszüntetése, 3. a technikai célokra szolgáló fák döntési idejének meghatározása tárgyában kibocsátott 60.957/1. 4. 1893. számú rendeletnek az ország valamennyi magy. kir. erdőtelügyelőségével való közlése, 4. Leitner János lég- és gőzfűtésre berendezett körmendi magpergető intézetének a hazai erdőbirtokosokkal való megismertetése. A vallás• és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe tartozó javaslatok : 1. a kereskedő tanonc iskolák új szervezetét tárgyaló 24.784/1893. rendelet 1. pontjának módosítása, 2. az iparszakiskolák és tanműhelyek ujjá szervezése. A belügyminisztérium hatáskörébe tartozó javaslatok*: 1. törvényhatósági építési szabályrendeletek alkotása, '2. törvényhatóságok utasítása vásárrendtartások és általános piaci helypénzdijszabályzatok alkotása tárgyában. Végül az igazságügyminiszterium hatáskörébe tartozó javaslatok : 1. az 1877. évi XX. t.-c. módosítása, 2. a zala egerszegi kir. törvényszéki építkezéseknél a helybeli iparosokkal szemben követett eljárás megvizsgáltatása. A jelentésben foglalt javaslatok csoportosítása után a jelentés foglalkozik a kamara kerületének 1893. évi kiviteli iparáról és pedig első sorban a kiviteli cikkek csoportosítása szerint, milyenek borkősav, bőráruk, cognac, conserv, csokoládé, cukor, dárdany, dextrin, ecet, élei miszerek, faáruk, faggyú, fedélcserép és faltégla, gazdasági eszközök, gyujtószer, harang, kolbászfélék és zsír, kéktestőmunkák, kréta, likőr, liszt, dara, Jkorpa, magvak és kávépótlék anyagok, maláta, meganit, mész, nádgyé kény, parkett, pokróc, sajtó, seprű- és türkölypáliuka, sör, szerpentin kőtárgyak, szesz, tüzoltószerek, zsákok. Majd az áruk kivitelj piacok szerint vaunak csoportosítva, igy Angolországba, Észak és Kelet-Afrikába, Görögországba, Kelet-Indiába, Kis Azsidba, Spanyolovszágba és Törökországba — cukor; Ausztriába: bőráruk, conserv, csokoládé, dara, dárdany, dextrin, ecet, élelmiszerek, faáruk, faggyú, faltégla, tedélcserép, gazdasági eszközök és gépek, gyujtószer, harang, kolbászlélék, kékfestőmunkák, kréti, korpa, liszt, meganit, mész, nádgyékény, parkett, sajtó, sör, szerpentinkő tárgyak, szesz, tűzoltószerek, zsákok, zsir ; Boszniába bőráruk, cognac, csoko. Iádé, cukor, ecet, kréta; Bulgáriába borkősav, cognac, csokoládé, cukor, gazdasági gépek, likőr, meganit, zsákok ; Francziaországba faáruk ; Németalföldre faggyú, Németországba bőráruk, dárdany, dextrin, faáruk, magvak, maláta, nádgyékény, zsákok; Olaszországba cukor, dextrin, faáruk ; Oroszországba borkősav, gazdasági gépek ; Ilu mániába borkősav, csokoládé, cukor, gazdasági gépek, kréta, likőr, meganit, pokróc, zsákok ; Svájczba cukor, likőr, maláta, zsákok ; Szerbiába borkősav, bőráruk, cognac, csokoládé, ecet, gazdasági gépek, likőr, meganit, pokróc és zsákok vitetnek ki. A pénzügyi közigazgatási bíróság elvi határozatai. Perköltség után megitélt és telekkönyvileg biztosi tott késedelmi kamatból eredő jövödelem nem képezi a tőkekamatadó tárgyát (1894. évi 1.374. sz.). Birósági szakértőnek jelentése arról, hogy a kitűzött időben a szakértői szemlén meg nem jelenhetik, bélyegmentes (1893. é. 13.206. sz.). Ha a szülő valamely ingatlanát törvényes gyermekének meghatározott vételárért engedi ugyan át, de a szerződés szerint ez a vételár nem fizetendő ki, hanem az annak megfelelő összeg az átvevőre az átruházó után háramlaudó örökségbe tudatik be, ez a jogügylet — habár adásvételnek van is cimezve — illetékezés szempontjából élők közti ajándékozásnak tekintendő (1894. é. 2.368. sz.). Az egyenes adó felszólamlási bizottság törvénysze rüen van alakítva akkor is, ha az ülésben az elnökön kivül 3 tag vesz részt (1894. é. 1.056. sz.). Erdő kitermelésére alakult vállalatnak, illetve űz letnek másra való átruházásából, illetve eladásából eredő haszon (jövödelem), mint üzleti nyeremény, III. osztályú keresetadó tárgyát képezi (1894. é. 8.096. sz.). Biróság előtt használt teltételesen illetékmentes oly kereskedelmi levél, amely csak bizonyos peres kérdésnek vagy körülménynek beigazolása végett ossatoItatott, azon ban magának a pernek a tárgyát sem az ebben a levélben foglalt jogügylet, sem az abból közvetlenül folyó követelés nem képezi, feltételes illetékmentességét ily használat által el nem veszíti (1894. é. 3.897. sz.). Ingatlan vagyonnak tudományi, közoktatási vagy közjótékonysági célra visszteher mellett történt szerzése után adásvételi illeték fizetendő (1894. é. 7.053. sz.). Kereskedelmi könyveknek bélyegkötelezettsége az összes ivekre nézve a köuyv tényleges használatba véte lének időpontjában állván be, az elévülés is szintén az összes ivek úgy egyszeres, mint felemelt bélyegilletékére nézve ugyanebben az időpontban veszi kezdetét, tekintet nélkül arra, hogy az egyes íveken levő bejegyzések ideje mily időpontig terjed (1894. é. 4.230. sz.). Ha az elemi kár nem az 1883. évi 44. t. c. 49. §-ának végrehajtása iránt kiadott utasitás 10. §-ában megállapított módon írásban, hanem csak szóval jelentetik be, de az okozott kár a község által törvényes határidőn belül felvétetik és a szemlejegyzőkönyv az írásbeli bejelentés benyújtására megállapított 8 napon belül az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnak bekíildetik, ily esetben a szóbeli bejelentés érvényesnek levén tekin tendő, az adóelengedés megadandó (1894. e. 7.354. sz.). Ha illetékezés alá vont hagyatékba tartozó ingat lanok a hagyatéki terhek kifizetése céljából az örökösök által önkéntes árverés alá bocsáttatnak s azokat maguk az örökösök veszik meg : ily esetben vagyonátháramlás nem történvén, adásvételi illeték nem jár (1894. évi 4.636. sz.). Ha oly örökös, aki a hagyatékot teltételesen t. i. leltár kedvezménye mellett fogadta el, a hagyatéki terhek miatt birói árverés alá került hagyatéki ingatlant maga veszi meg, az örökösödés után kiszabott illeték a vételi illetékbe betudaudó (1894. é. 3.586. sz.). Zálogjogi bejegyzések után járó 7io% bejegyzési illetéknek a törlése nem igéuyelhető azon a citneu, hogy A másodvirágzásu uj férj, mint e spéciesek legtöbben, az esküvői cerimónia után szertartásos önérzzettel súgta fiatal felesége fülébe: — Asszonyom : boldoggá fogom önt tenni! . . . A fiatal asszony mosolygott ... és titkon megszo rította — Jenő kezét. Nagy emberek szép mondásai. — Gyűjtötte : Harmath István. — Van a jóltevésben olyan isteni, Mely minden emberérzeten felül Ragadja a lelket s haszonleső S hitvány szivek nem érnek fel soha 1 Garay. Semmi sem gazdagítja úgy az embert, mint az alamizsna adás. Szalézi Szt. Ferenc. Az alázatosság saját jelességünk megvetése. Szt. Bernát. Nézd a buzakalászt büszkén emelődik az égnek, Mig üres és ha megért, földre konyítja fejét. Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek, Mig a teljes eszű bölcs megalázza magát. Verseghy Ferenc. Miután valamenyien bűnösek vagyunk, az méltóbb dicséretre, a ki alázatosabb. Ambrus, püspök. Minél több a törvény, annál romlottabb az allam. Tacitus. A szeretetnek az ártatlansággal való összhangzása az élet édene. Rousseau. Cak jó lehet barátja a jónak, a rossz pedig sem a jóval, sem a rosszal nem köthet barátságot. Socratcs. Szeretet, hasonerkölcs, nyilatkozat és tett hoz létre barátságot. " Mirbach, bárónő. Semmisem dicséretesebb és nemesebb, mint meg vetni a pénzt, ha nincsen, jótékonyságra és bőkezűségre fordítani, ha van. Cicero. Háláért tenni jót, uzsorástól is kitelik. Kölcsey F. Meghalni akarni bűn, meghalni nem akarni, dőreség. Kretschmann. Csak a gyáva fél a haláltól, igen de csak a halál tói a harc mezőn, — a haláltól a betegágyon mindenki fél, még a hős is és ez természetünkben fekszik. Goethe. Nem tanácsos az alvó oroszlánt felkölteni, vészthozó a tigris, de irtózatosabb az ember vak dühében. Schiller, von der Glocke. A léleknek nincs neme. Krisztina, királyné. Az atheisták magok sem gondolják, hogy nincs lelkünk, csak szeretnék azt gondolni. Verulami Bacon. A tengernél van nagyobb látomány az — ég; — az égnél is van nagyobb látomány — az emberi lélek. Hugó Viktor. Érzékeinknek semmi által ugy nem Parancsolunk, mint hogy ha munka által Fárasztjuk el, de semmi féköket Nem oldja ugy föl, mint a tétlen Ábrándozás. Wieland. Ki a müveit ? Ki alkotó. Ki a barbár? A romboló. Greguss Á. A művész feladata nem a természet utánzása, hanem annak kifejezése. Balzac. Felejtem kinaim, Örül ni még tudok : Örömtől másokat Ha sirni láthatok. Sujánszky A. Öröm sohasem hiányzik, hol munka, rend és hűség vagyon. " Lavater. Ugy vagyunk a szenvedélylyel, mint mindennel a világon. Kevés nem árt, sok — egészségtelen. Wieland, A szépeknek örök időtől meg van azon kiváltságuk, hogy ostobák lehetnek. Hahn Hahn Ida grófnő. Nincs boldogftóbb, mint a szeretet De háladatlan még az is lehet, Oly fokban, a hogy ők szeretnek minket, Ritkán szeretjük vissza teleinket. Greguss Ágost.