Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-09-23 / 38. szám

kön nem is, legalább lényünkön hordjuk szí- | vünket. A fátyol (mint a nőknél is) emelheti az érdekességet, de bizalmat (ami a társadalmi élet legelső tényezője) sohasem kelt. Alispáni jelentés. Csertán Károly alispán vármegyénk közigazgatásá nak és az ezzel összefüggő ügyeknek állapotáról 189-tévi április 1-től 1894. évi augusztus hó 31-ig terjedő jelentését a megyei torvényhatóságnak október 1 én tar taudó közgyűléséhez egybeállította és a törvényhatósági bizottság tagjainak kinyomatva megküldötte. E jelentés alapján vármegyénk közigazgatását a következőkben tüntetjük tel: A felnó'Uek közegészségi állapota a lefolyt egész időszak alatt nem csak kielégítő, üe a megye legnagyobb részében teljesen kedvező volt, megbetegedés egyáltalán kevés fordult elő. Ami a gyermekek közegészségi állapotát , illeti, ez sziutén legtöbb helyen kielégítőnek volt mondbato és csakis a két rend. tanácsú városban, valamint a sümegi, lendvai és Csáktornyái járás némely községei ben emelkedett május és junius hónapokban a betegforgalom. A gyógykezelés alá került szórványos kórnemek kozt az emésztő • és légzőszervek hurutjai fordultak elő legui.gyobb számmal, ezeken kivül vérhasnak és hasi hagymáznak, váltólázuak, valamint a gyeruiekbettgsé geknek egyes esetei. I A heveny fertőző betegségek legveszélyesebbje, a roncsoló toroklob, miut járvány, szintén örvendetes apadást mutatott; mert mig a mult téli télévben a megye 21 községében uralgott 386 kóresettel, a most lefolyt, időszakban csak 11 községben — Keszthely, Csáktornya, Nagy Kanizsa, Urává Csány, Alsó Leudva, Felső-Lakos, llosszutalu, Gyertyános, Zsitkócz, Kerkakutas, Zalavár — lépett tel s ezekuek összesen 37731 lakosa közül megbetegült 1 52, kik közül meggyógyult 8U, meghalt 64, s a üóuap végéu 3 községbeu (Kanizsa, A. Lendva, Zalavárj további ápolás alatt maradt 8. Vörheny járvány 3 helyen (N. Kanizsán, Viudornyafokon, Zala Erdődön; észleltetett, hol 21516 lakos közül megbetegült 93, ezekből gyógyult 74, meghalt 19. Himlő járvány volt N. Kanizsa, Mura Szent-Mária, Alsó-Vidovecz és Mura Vid községekben, megbetegült J3, gyógyult 64, meghalt 26, ápolás alatt maradt NagyKauizsán 3. E járvány ellen tett intézkedések felülvizsgálása cédából május és junius hónapokban N.-Kanizsán es Mura-Vidon a vármegye főorvosa személyesen meg jelenvén, a betegeket egyenként meglátogatta ; az óvintézkedések mindenütt szigorúan végrehajtatlak, az elrendelt teeudők a perlaki járásbau a főszolgabíró, Kanizsán pedig a főkapitány személyes elleuőrizése mellett teljesíttettek, a baj tovaterjedésének mielőbb megakadá Jyozhatása céljabűi a kisdedek beojtása s az ujraoltás azonnal végrehajtatott, azonkívül a teluőttek ujraojtása is teljesíiteiett. A járvány a perlaki járásban rövid idő alatt teljesen megszűnt, s a Kanizsán is szünőfélben vau. A megye 3 járásabau uralgó trachoma járványra vonatkozólag a gyógykezelés mikénti teljesítésének telülvizsgálata céljából junius 25 tói 29 ig dr. Féner Nátháuiel kir. egészségi telügyeló a vármegye főorvosával bejárták az egész járvány lepte vidéket és Kotor, Mura Vid, Mura-Szent-Mária, A. Domború, Draskovecz, Muracsány, llodosán, Mura Király, Perlak, Szoboticza, Csáktornya, Mura Siklós, A. Leudva, Kapcza, Cserencsócz, Hellatincz, és Turnischa községekben, miut rendelési központokon, megvizsgálták az ily betegekkel biró 85 községből megjelenteket; az összeírt 1876 egyén közül megjelent i.612; a távol maradt 263 legtöbbje oly munkás, kik már kora lavasz óla a barcsi vasúti telepen foglalkozuak, vagy , nyári munkákra vállalkozva, szomszéd tartományokba ! távoztak ; a megjelentek közül traebom-isuak találtatott 1296, trachoma gyanúsnak 44, miut gyógyult, a lajstrom jj ból töröltetett 271. Az összes beteglétszámból 30 esett a | csáktornyai járásra, mig a többi a perlaki és lendvai járások közt oszlik meg. A megjelenés pontossága, a betegek elővezetésének rendje, valamint a községekben a szükség kórházak és rendelő helyiségek berendezése felett a felügyelő elismerését fejez'e ki az illető főszol gabirák előtt, kiknek erélyes és buzgó eljárása teszi lehetővé, hogy e betegségnek komoly és -úlyos voltát legtöbb esetben nem ismerő köznép a hatóság emberbaráti intézkedései előtt ma már meghajol, és a jó eredményeket látva, a gyógykezeltetéstől ueiu idegenkedik. A gyógykezelés mikénti beosztását és a betegek orvosi ellátását illetőleg okvetlenül szükségesnek találtatott, hogy h működő orvosok szaporíttassanak, miért is a közigazga tási bizottság által a belügyminisztériumhoz kérelem intéztetett az iránt, hogy a lendvai járásba egyelőre Turnischa székhelylyel államköltségre járváuyorvos alkalmaztassák, továbbá a kotori körben, hol szintén majd négyszázra emelkedik a beteg létszám, a jelenlegi körorvos, ki egyéb teendőit pontosan teljesíti, korára való tekintetből a traclumások kezelése alól felmentetett, s helyette dr. Szabó Zsigmond domborul községi orvos bizatott meg mérsékelt havi átalány mellett a szembete gek gyógyításával. Minthogy továbbá a szembetegek közt a perlaki járásban olyanok is voltak, kiknek baja műtéti beavatkozást kívánt, az itt volt egészségügyi felügyelő emberbaráti érzésétől indíttatva, augusztus hó folyamán Perlakra ismét lejött, és itt egy kórházul berendezett helyiségben 18 szegénysorsu szembetegen teljesített sikeres műtétet. Boncvizsgálat teljesíttetett összesen 47 esetben és pedig 30 törvényszéki megbízatás folytán, 17 rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatokuál: 6 agyrázkódás, 1 agyguta, 8 elvérzés, 5 megfullás, 4 sznhüdés, 2 mérgezési gyomorlob, 1 genyvér, 1 hashártyalob, 1 tüdőlob, 1 güinőkór ; a rend őrieknél : 3 agy roncsol ás, 5 szivhüdés, 7 tuladás, mérgezési gyomorlob 1, el vérzés 1. Külső hullaszemle rendőri tekin tétből volt 40, súlyos sértés bejeleutetett 19. Öngyilkosságot 24 egyén követett el, kik közül 8 lövéssel, 10 akasztással vetett, véget életének, 5 mérget ivott, l pedig vizbe ugrott, öngyilkossági kísérlet volt I, az illető azouban megmentetett. Véletlen szerencsétlenségnek 21 egyén esett áldozatává, és pedig: v.izbetúlt 18, elégett 4, villám által agyonsújtatott 2, gépek által, összezúzatott 2, magasból leesve koponyatörést szenvedett 2, leomló föld alá temettetett 1, lórugás tolytán belső elvérzésben halt el 1, telt boros hordó által agyounyomatott 1. Elmekórnak 9 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 5 esetben a beteg megfigyelés végett kórházba helyez tetett, 3 beteg tébolydába szállíttatott, 1 pedig, mint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott. A jeleutés szenut f. évi április 1 tői augusztus hó 31 ig a vármegye területén született 6579, meghalt 4.301 s így a szaporodás 2.278. Az állategészségügyi viszonyok a több helyen felmerült járványok miatt kielégítőnek nem mondhatók, mert az előző hónapokban szűnni kezdett sertésorbánc újólag járványosán lépett tel, melyhez hozzájárul a sümegi járás 6 községében a szarvasmarhák ragadós száj- és körömfájása, mely betegülések azouban a beérkezett főszolgabírói jeleutés szerint igen enyhék és hamar végződuek. Az előfordult eseteknél a törvényes szabályok foganatosítva lettek, s a bejelentés körüli mulasztások I miatt az illetők felelősségre vonattak. A szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg folyó évi ápril hó L- tői augusztus hó 3l-ig a központból az illető községi uiegbizoitak részére kiadatott 124.479 drb 5 kros és 41.215 drb 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért 7360 frt 40 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A folyó évi április hó 1 tői augusztus hó 31-ig a vármegye területéu előfordult tüzesetek száma 39 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kár|J felvételi jegyzőkönyvek szerint 112.113 frt 70 krt tett ki, melyekből biztosítva volt 50.157 Irtnyi értek, s igy : a biztosítatlanul szenvedett kár 61. 956 trt 70 krra rug. I A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 5 esetben gondatlanság, 5 esetben gyújtogatás, 3 esetben villámcsapás és 26 esetnél kideríthetlen volt. A jelentés szerint a vármegye területén egyenes adóban 1893. év végéu hátralék volt 950.024 Irt ü2 kr., a f. évi I., II., III. negyedévi előírás összege 1,479.360 frt 47

1 2 kr., összesen 2,429.384 trt 99 >/

2 kr. A tolyó évben teljesttetl -fizetések összege 895.814 trt 28 '/-2 k

rs igy a t. év augusztus végén hátralék 1,533.570 Irt 71 kr. Hadmentességi díjban 1893. évi hátralék 97.029 trt 08'/

2 kr., 1894. évi befizetés 9.438 trt 12 kr., hátralék a t. évi augusztus végén 87.490 trt 96 '/-a kr. A törvényhatósági közutak fejlődése a Limit években kijelölt mederben fokozatosau halad előre, az útadó alap terhére az 1894. évben előirányzott és foganatosítást igénylő munkák az útadó alap állásához mért takarékos ság szem előtt tartása mellett szabályszerű módon bizto síttattak és végrehajtásuk folyamatban van. A t. évre előirányzott fedanyag nagy részben már kiszállíttatott s a szakaszbeli utibizottsági tagok közreműködése mellett át is vétetett, sőt némely helyen annak felhasználása a szükséghez képest megkezdetett. A kir. építészeti hivatal főnöke tavaszi körútja alkalmával többek közt meggyő ződött arról, hogy a mult év második telében észrevetelezett azon körülmény, mely szerint a fedanyag nem mindenütt alkalmazlatik célszerűen, most már nem észlelhető és a prizgaa helyek az utszemélyzet által a szakaszmérnökök utmutatása szerint célszerűbben s a valódi szükségletnek jobban megfelelő módon jelöltetnek ki. Ugyancsak az említett időszakban észlelt azon intéz kedés, hogy több nagy forgalmú töi vényhatóságí közút szakaszon legkitűnőbb miuőségű fedanyag szándékoltaik alkalmaztatni, a lefolyt időszakban tényleg megvalósult. E szerint a Keszthely —hévizi utvonalou a N. Kanizsa— zákányi és a Nagy-Kanizsa—pacsai utvonalak Nagy Kanizsa város közelében fekvő szakaszai, végül alsódomboru—kotorii útszakasz fentartásához legjobb minő ségű tört bazultkő fedanyag, az A. Lendva—mártyauezi utvoualon, a Páka—dobrii utvoual Páka—szécsi sziueti .... ° szakaszán az eddigi siláuy anyag helyett kitűnő minőségű rostált gödör kavics, — végül a Zala Egerszeg—bocsehelyi közút Kanok Szentgyörgy— becsehelyi szakaszára agyag tartalmú becsehelyi gödörkavics szállíttatik. A törvényhatósági utiszemélyzet tevékenysége általábau kielégi'Ő. Vasutügyünk terén említést érdemel a Szt Gróth— zala apátii, Sármellék—balaton szentgyögyi h. é. v,.sut, melynek közigazgatási bejárása megtartatott. Elénk ér deklődés mutatkozik ezen kivül a Tapolcza—keszthelyi balatou melléki vasút vonal kiépítése iránt, melynek közigazgatási bejárására a kereskedelemügyi ui. kir. minisztérium által t. évi október hó 2 ik napja tüzetett ki, valamint a Sümegh—keszthelyi vasút vonal kiépítése iránt is. jFosta- és távírda ügyek terén említésre méltó uiozza nat nem fordult elő. Gőzkazán 263 drb van üzemben, melyek közül ez évben szilárdsági próba alá vétetett 11, megszemléltetett 23. Említést érdemel azou körülmény, hogy a közígaz gatási bizottság határozata íolytáu a vármegyei és állami közutak mentén levő községek tüzifacskendőit és tűzoltási I eszközeit az államépítészeti hivatal tagjai alkalmilag megvizsgálják, mely gyakorlatnak azon üdvö< eredménye van, hogy a községek tűzoltó eszközeiket folyton jó és működésképes állapotban tartják, s több esetben ezek használatára ki is oktattatuak. Az útadó kivetését és befizetéséi illetőleg a jelentés szeri it f. évi április 10 én hátralék volt 65.546 frt 57 kr., 1894. évi előírás 225.529 formt 86 kr., összesen 291.076 frt 43 kr., ebből t. évi szeptember 1 ig részben leíizettetett, részben leíratott 62.343 frt 22 kr. s igy t. évi szept. 1 én hátralékbau maradt 228 733 frt 21 kr. adta mindazokat a műveket, a melyek irányuknál és tartalmuknál fogva becsesek és érdekesek. De egyszers mind képviselve fogja látni hazai irodalmunk nagyon sok becses termékeit és fölelevenítve olyan kitüuő irók müveit is, a melyek vagy még ueiu voltak összegyűjtve, vagy öunálló kiad.isbau nem jelentek meg. Most, hogy a vállalat húsz év lefolyása alatt szelle uiileg és anyagilag sikerült, a Franklin Társulat kötelességéül tartotta az eredetileg amúgy is rendkívül olcsó árakat alább szállítani, ugy hogy egy-egy szám, a mely azelőtt busz krajcárba került, ezután éppen télaunyiba, tehát tíz krajcárba kerül. EÍ által az „O.csó Könyvtár" a szó legszorosabb értelmében olcsó könyvtárrá változott . Az első sorozata ennek az olcsó könyveknek már meg is jeleut és busz számból áll, a melyre egyszerre lehet előfizetni, de egyenkint is kaphatók. Egy "tekintet az első cziklus lajstromára, be fogja bizonyítani, mily gonddal járt el a szerkesztőség a müvek megválasztásában. Ott vau Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya"

1 ja (1—2), a magyar komikus eposz ez igaz gyöngye; a mélységes és Urai hévvel telt Bret llarte „Kiliforniai beszélyei"uek egy része (3—5); Kölesei BWena elbeszélései (6 -7), Macaulay T. B. „Machiavelli" tanulmánya (9 — 12), a mely az összes európai uyelvekre le van fordítva ; Kerényi Erigyes összes költeményei (9 — 13), Sandéau Gyula beszelye: „A montsabreyí kastély" (14); Kármán József „Fanni hagyományai" ezunii müve, a m-ly a régibb elbeszélő irodalom egyik remeke (15 -16) ; gróf Sollohub „Előkelő világ" ciuiű orosz beszélye (17 — 18) és végre Szigligeti Ede „Liliomfi" citnü vígjátéka, a mely a legkitűnőbb magyar bohózatok közé tartozik. Ezeket — mint említettük — egyenkint is meg lehet venni, de megrendelhetni előfizetés utján is, busz számot két forintjával. És igy rövid id "> alatt tartalomra és irodalmi értékre nézve is igazi magyar családi könyv • tárra tehetünk szert. Ez a vállalat lehetővé teszi, hogy az irodalom legszebb, legkiválóbb termékeit oly olcsó áron szerezheti meg mindenki, houy a legcsekélyebb, úgyszólván minimális áldozattal rövid idő alatt diszes és becses könyvtárt rendezhet be, a mely magában foglalj a úgy a magyar, miut a külföldi irodalom gyöngyeit. Szüksége volt a magyar olvasó közönségnek arra, hogy ilyen, úgy szólváu uj életelixir kerüljön a magyar irodalom szervezetébe, hogy vérkeringésében új, egé= ges és gyors mozgás álljon be. Az irodalom és a kök-, szet forrásai most újra kifakadnak és az ut e forrásokhoz ezután oly könnyű lesz, oly kevés táradságba fog kerülni, hogy luiudeu olvasó a lehető legkényelmesebb módon juthat hozzá. Körülbelül busz esztendeje annak, hogy a FranklinTársulat Gyulai Pal szerkesztése alatt megindította az Olcsó Köuy\tárt. Mi vezette e vállalkozásra a társulatot akkor, mi indította arra, hogy az akkori szűk irodalmi viszonyok között egy könyvtárt létesítsen, a mely olcsó ság tekintetében hallatlan ós íendkívüli volt, ma már, hogy kiadásai ott találhatók mindeu magyar íiáz asztalán és könyvtálában, mindenki tudja. A magyar olvasó közönség csekély száma következtében a magyar könyvkiadó vállalatok kénytelenek voltak kiadványaiknak magas árakat szabni, úgy hogy egy értékesebb könyv beszerzése meglehetős áldozatokba került és mialatt* a német, angol és tranczia köuyvpiaczon a világirodalom legkiválóbb gyöngyeit csekély áron lehetett megkapni, nálunk csak a tehetősei bek és jobbmóduak engedhették meg magoknak iizt^a fényűzést, hogy magyar házi könyv tárt reudezhesseuek be. De egyéb oka is volt a társu latnak, hogy a vállalatot megindítsa. A lírai dal nemzeti ! I fejlődése úgyszólván megszakadt, valamint hogy Arany Jánossal belejezést nyert az epika nemzeti fejlődése is, mikor a nyugati minták ösmertebbekké lettek Magyarországban. Egészen új irói és költői generáció fejlődött, a mely úgyszólván kizárta a nemzeti irányt és az idegen mintákat utánozva, nemzetközi jellegű műveikkel elárasz tották a könv vpiacot és úgyszólván eltemették a régibb iroda'om legbecsesebb termékeit. S habár a munkák nem hatottak egészen a korra és félig-meddig készületlenül találták a közönséget arra uézve, hogy az új irányokat magába felvegye, mégis imminens volt a veszedelem, hogy nem lesz vállalat, a mely a régi nemzeti irányú műveket fentartsa és hova tovább kivész egészen a ré gibb magyar irók és költők kultusza. Ekkor indította meg a Franklin Társulat az „Olcsó Könyvtárt", a mely megszüntette a veszélyt és módot nyújtott arra, hogy az olvasó közönség éppeu olyan olcsó szerrel juthasson jó könyvekhez, mint a külföldi könyvpiacokon és egyszersmind fentartsa a régibb magyar remekírók emlékét is. A szerkesztőség nem zárta ki a modern magyar irodalom termékeit sem, a mennyiben azok a jó izlés és irodalmi érettség követelményeinek megfeleltek ; nem zárta ki, sőt határozottan programmjába fölvette a világirodalom kiválóbb termékeit, beszélyeket, sziuműveket, költeményeket, törtéueti, aesthetikai, iro dalomtörténeti müveket is, de figyelmét arra is kiterjesz tette, hogy ébren tartsa az érdeklődést azok iránt, a kiknek a magyar irodalom megteremtésében legtöbb érdemök volt. es ne engedje elhomályosulni remekíróink kultuszát, a kiknek példája lelkesítette saját korukat, a mikor még meddő volt a magyar irodalom talaja és lel kesíti a mai kort is, a mikor irodalmunkban rohamot fejlődés állt be és képviselve vagyuuk az irodalom min den ágában Hogy milyen hatása volt az O'csó Könyvtárnak a magyar irodalomra, azt ma már minden müveit ember tudja. Az anyagi áldozatokkal megindított vállalat csak hamar ösmeretessé lett az országban és kiadványai nem remélt gyorsasággal terjedtek el széles e hazában mindenfelé. Körülbelül busz esztendő alatt közel négyszáz kötetet adott ki és a ki végig tekint e kiadványok lajstromán, meg fogja látni, mily megbecsülhetlen szolgálatot tett ez a vállalat irodalmunknak úgy, mint az olvasó közönségnek. Meg fogja látni, hogy a szerkesztőség figyelmét nem kerülte el egyetlen mozgalom sem, a mely a világiroda lombau végbe meut és megszerezte, lefordíttatta és ki-