Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-08-26 / 34. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. éri 34-Ik számához. nak szempontjából. A közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki érte bálás köszönetét. Ezután Hoffmann Mór nagykanizsai polgári iskolai tanár, aki a tantestületi közgyűléseknek egyik állandó leiolvasója s aki nem egy korszerű vagy napi renden levő pádagogiai kérdést fejtegetett már nagy alapossággal a tantestületi közgyűléseken, ez alkalommal „A püdagogia a társadalom tükrében" cimü, eszmékben gaz dag értekezését olvasta fel, amelyért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Tekintette! az idő előrehaladottságára, a közgyűlés az elnök indítványára a tárgysorzatba még felvett két értekezést a napirendről levette annak kijelentésével, hogy a jövő évi nagygyűlés tárgysorozatába első sorba vétessenek fel és áttért az indítványok tárgyalására, amelyeket az előző napon tartott előértekezlet tüzetesen megvitatott és elfogadás végett a közgyűlés elé terjesztett. A közgyűlés részéről egyhangúlag, minden vita nélkül elfogadott indítványok, amelyek elnökileg közgyűlési határozatokká emeltettek: a) a járásköri közgyűlések jövőben mindenkor gyakorlati tanítással kezdődjenek ; b) a központi választmány által az országos tanitói árvaház javára kezelt gyűjtés eredménye kamatjaival ha 1.800 frtra növekedett, ugy az a zalamegyei tanítók szobájára alapitványkép letétetik a tanitók házára; c) a törvényhozáshoz kérvény intéztetik, hogy az 1875. évi 32. t.c. értelmében a nyugdíj keretébe fel nem tanítók nyugdíjazásáról — ha a ratio educationis szerint az illető felekezettől uyugdijbau nem részesülhetnek — az országos tanitói nyugdijalap terhére az állam gondoskodjék ; d) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kérvényileg megkerestetik, hogy a nőtanitóképezdékbe a megtelelő elméleti qualificatioval bíró jelentkező növendék ne vettessék alá felvételi vizsgálatnak, hanem ugyanazon módozatok mellett történjék a felvétel, mint a tanítóképző intézeteknél ; e) a phylloxera ellen való védekezés ügyében kimondatott, hogy minden, szőlőhegygyei biró község köteleztessék egy két hold földet amerikai telepnek kijelelni, azt bekeríttetni, tel fogattatni, a beültetéshez szükséges amerikai alanyok a füldmivelésügyi minisztériumnál eszközlendők ki, a tanító vezetése mellett — nem külöubség nélkül — a falu népe begyakorolhatja az ojtási módokat, bele vonva ebbe az iskolás gyermekeket is, a tanitók számára államköltségen ojtási tanfolyamok rendezendők, ahol egyúttal a telepek rendezéséhez szükséges elméleti ós gyakorlati ismeretekben is nyernének kellő oktatást, az ily tanfolyamokban résztvevő tanitók az állampénztárból napidijat kapjanak. Az indítványok letárgyalása után a jövő évi közgyűlés helyéül Zala- Egerszeg jeleltetett ki. Végül az előértekezlet részéről a pénztár megvizsgálására kiküldött háromtagú bizottság nevében Bdnti Alajos elnök jelentette, hogy az országos tanító árvaházra eszközölt gyűjtés eredménye 16G5 frt 81 kr., a központi pénztárban van 279 frt 05 kr. s igy a központi választ mány kezelése alatt 1.944 frt 80 kr. áll, mely egész összeg takarékpénztári könyvekben van elhelyezve. A számvizsgáló bizottság jelentése tudomásul vétetett s a bizottság javaslatára Faller Józset tantestületi pénztárnoknak a számadások mintaszerű vezetéseért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott, az egyes járáskörök pedig a tagsági dijak egy harmadának a központi pénztárba való pontos beszolgáltatására felhívatnak. Ezek után a tantestület elnöke az egyesület nevében köszönetét fejezé ki ugy a főispán őméltóságának, mint a közgyűlés többi vendégének a szives türelemért, Csáktornya város közönségének a megyebeli tanítók irányában tanúsított vendégszeretetért, a csáktornyai tanítótestületeknek a közgyűlés rendezése és a tanitók elszállásolása körül kifejtett tevékenységükért s a megyei tantestületre az ég áldását kívánva, a közgyűlést bezárta. Megyei utépítészet. Lapunk mult számában tett igéretünkhöz képest közöljük az alispáni hivatalnak azon indokolását, amelylyel a vármegye törvényhatósági közutainak építési, kezelési és fentartási kiadásairól, más részt ezen kiadások fedezésére szükséges bevételekről, az 1895. és 1890 ik évről szóló költségelőirányzatot a közigazgatási bizottság augusztus havi ülésére beterjesztette. „Mindenekelőtt van szerencsém jelezni, hogy az ujabban ilyenekül felvett Stridó—Polsztraui és Nova— csömödéri utvonalakkal együtt a folyó évben eszközölt pontos felmérés szerint törvényhatósági úthálózatunk a 2. pont alatt csatolt kimutatás szerint 1189-483 kmre rúg, melyből 1094-145 km. kiépített, 95-483 km. pedig kiépíttetlen állapotban van. Ezen nagy terjedelmű tör vényhatósági közúthálózatunk építési, kezelési és fentartási költségeinek fedezésére vármegyénknek semminemű alapjai nincsenek, és azokat csakis az 1890. évi I. t.-c. 23. § a értelmében kivethető törvényhatósági útadóból várható bevételek vannak hivatva fedezni. Ily körülmények közt és tekintettel arra, hogy az útadókat az eddigi máximális tételeken túlemelni nem lehetséges, de vármegyénk közgazdasági helyetét tekintve nem is tanácsos, a költségelőirányzat összeállításánál az e címen az előbbi — nevezetesen 1893. évben kivetve volt utadóalap összege vétetett alapul s a költségelőirány zat szükségleti (kiadásos) része ennek megfelelőleg, a megengedhető legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett, a rendelkezésre álló fedezethez mérten lett meg állapítva. Hogv ezen alapelv szem előtt tartása dacára sem lehetett az 1895. évi előirányzatnál a hiányt, mely 3.824 frt 56 krra rúg — elkerülni, annak oka azon körülményben rejlik, hogy az 1890. évi I. t.-c. 67. §. szerint végrehajtaudó és az illetékes kereskedelemügyi miniszter ur által már elrendelt törzskönyvezési munkákra évenként 7.200 frt, a Nova—csömödéri törvényhatósági közút megnyitásával járó költségekre 1895. évre 4.000 forint lett előirányozva. — Ezen hiány azonban elenyésztethető lenne az által, ha a törzskönyvezési munkák foganatosítása ezen előirányzati két évben még elmaradna és az e cimen előirányzott 7.20(1 trt s ennek a VIII. rovatra kiható 3%-ka az előirányzat kiadási részéből kiesnék. Tisztelettel kérem ennélfogva a tekintetes közigazgatási bizottságot, miszerint a törvényhatósági közutak türzsküuy vezésének elodázása iránt a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felirní szíveskedjék, mely kérelem bizo nyára teljesítésre fog találni már azon okból is, mivel alkalmas műszaki vállalkozók hiányában úgy az állam, mint számos törvényhatóság részéről kiirt pályázatok eredménytelenek maradtak és a törzskönyvezést még oly törvényhatóságoknak is el kellett halasztani, melyek egyébként az ezzel járó pénzösszeg felett rendelkeznek. Áttérve a főbb tételek részletes indokolására, van szerencsém a következőket előadni: a) Bevételeket illetőlég a IV. rovat alatt felvett 8.000 frtnyi bevétel azon természetbeni munka szolgálmány egyenértékét képezi, melylyel az egyes községek a törvényhatósági közutak átkelési szakaszainak fentartásához hozzájárulnak. Ezen összeg nagysága az állatnépítészetí hivatal által 1893 ik év végén összeállított tényleges munkakimutatások alapján állapíttatott meg. Az V. rovat alatt felvett 2.500 trt az útadó tizetők késedelmi kamatfizetéseit képezi és az 1893. év végéu tapasztalt eredmény alapján lett megállapítva. A VI. rovat alatt felvett 400 frt az utszemélyzetre kivetett rendbírságokból és az utrendőri kihágások elkövetői által fizetendő büntetés pénzekből várható és szinten az 1893. évi eredmény alapján lett megállapítva. A VII. rovat alatt felvett 1.400 frt az utárkokban termett, fű, valamint a műtárgyak építésénél vizszanyert és többé útépítési ós fentartási célokra nem használható ócska anyagok eladásából várható bevételt képezi és az 1893. évi eredmény alapján lett megállapítva. A VIII. rovat alatt felvett 4.210 trt az egyenes államadót nem fizetők, de természetbeni szolgálmányra kötelezettek által leszolgálandó 8.420 kézi napszám 50 krral számítottt egyenértéke. A IX. a, b, c, rovatokban összesen 222.802 frt 72 kr. van előirányozva, mely az egyenes államadó után kivetett útadóból várható bevételt képezi. Ezen összeg megállapításánál szintén az 1893. évi végeredmény vétetett alapul, hol kézi minimum gyanánt I frt 50 kr., igás minimum gyanánt 3 trt — százalék gyanánt pedig 10% vétetett számításba. A X. rovat alatt azon okból nem vétetett fel semmi, mivel az eddigi tapasztalatok azon sajnos meggyőződésre vezettek, bogy a magas minisztériumhoz — dacára igen nagy méltáuylatot érdemlő iudokolá unknak, dacára autiak, hogy feliratainkban részletesen kifejtettük a vármegye sajátos útügyi viszonyait s azon körülményt, hogy a mult évben végbement és megyénk területére is kiterjedő hadgyakorlatok miatt oly hídépítéseket kellett togauato sítauunk, melyek a mindennapi forgalmi igények szem pontjából még elodázhatok lettek volna —az államsegélyéri hiába folyamodunk s a jóindulatú biztatáson kívül mit sem nyerünk ; tekintettel arra, hogy az előirányzatnak reális alapokra kell fektetve lenni, csakis saját erőnkre kellett számítani. b) A kiadásokat illetőleg az I. rovat 1. a) tétele alatt utbiztosok fizetése és lakpénze cim alatt felvett 6.260 frt a mult éviekéhez képest 300 frtuyi apadást mutat. Oka ennek azon körülményben rejlik, hogy a tapolczai járásban, melyben 1885. év óta két utbiztos volt alkilmazva, ezentúl csakis egy utbiztos alkalmazása hozatik javaslatba. Kérem ezen intézkedésnek az egyik utbiztosi állás beszüntetése melletti jóváhagyását annálinkább, mivel ez által a tapolczai járás utügye, mint az eddig tett kisérlet mutatja, semmi hátrányt szenvedni nem fog. Az I. rovat 1. b) és c) tételei változatlanok, a d) tétel alatt azonban a főszámvevőség mellé egy irnok fizetése és lakbére címén 650 frt, egy dijnok évi napi díja tejében 360 frtnyi új kiadás van felvéve. Ezen szükséglet indokolásául van szerencsém a főszámvevő véleményes jelentését 3. pont alatt csatolni s kérem az abban kifejtettek szives elfogadását. Az I. rovat 2, 3, 4 tételei változatlanok, úgy szin tén a II. rovat 1 és 2 a) b) tételei. Ugyanezen rovat c) tétele alatt az utbiztosok irodai átalányai címén az eddigi 62 frt 40 kr. helyett 144 frt lett előirányozva. — Eddig ugyanis minden utbiztosnak évi 4 forint 80 kr. irodai átalánya volt; ez azonban a szolgálat korszerű fejlődése mellett oly elenyésző csekély, hogy annak évi 12 frtra való szerény felemelését minden külső indokolás nélkül tisztelettel kérem. A II. rovat 3. a) és b) tételei csakis az úthálózat hosszának változása folytán szenvedett jelentéktelen emel kedést. A II. rovat 3. d) tétele alatt huzamosabb külső munka alkalmával az ntbiztosok 1 forintnyi élelmezési napidíjai cimén 200 frt irányoztatott elő. A III. rovat 1. a) tétele azon okból, mert az ut kaparók létszáma, az úthálózat nagyobbodása folytán 149-re emelkedett, a megelőző évhez képest megfelelő emelkedést szenvedett ugyan, jelentékenyebb emelkedését ezen tételnek azonban az okozza, hogy 1895. évre a tek. közigazgatási bizottság 689/1894. sz. határozata folytán bélelt rövid bunda 3 évenként, vízmentes csuklás gallér és egy pár bagaria csizmára utkaparónként 30 forint, 1896. évre utkaparónkint egy pár csizmára 8 frt lett felvéve. Ezen tételek szives elfogadását, mint a fentebb idézett határozat természetes folyományát, tisztelettel kérem. A III. rovat 1. b) tétele alatt az útadót nemfizetők természetbeni erejének egyenértéke, mely a szükséghez mért munkálatoknál programmszerüeu leszolgáltatik, van felvéve s azonkívül a helylyel közzel előforduló és csakis fizetett segédnapszámosokkal végezhető utfentartási munkákra járásonkint 150 frt, összesen 1.800 forint van felvéve. A III. rovat 1. c) tétele alatt 8.000 frt van, mint az átkelési szakaszokon a községek természetbeni erejével foganatosítandó utfentartási munkák egyenértéke előirányozva. A III. rovat 2. tétele alatt Nagy-Kanizsa város által kougótéglával kiépített és általa teutartott törvényhatósági közutak fentartási költségjáruléka címén NagyKanizsa város részére 1.300 trt vau előirányozva ; ezen összegből azonbau csak anuyí lesz kifizetve, a mennyit a nevezett város a kérdéses útszakaszok fentartására tényleg költ. A III. rovat 3. a) b) tétele változatlau és indokolást nem igényel. A 111. 4. tétele alatt fedanyag előállítása ós kiszállítása címén 125.846 trt (1894-ben tényleg 115.910 frt volt), kavicsbányák bére fejében, változatlanul 2.070 frt 52 kr. iráuyoztatott elő. — A fedanyag előállítására fordítandó összeg miudeu évben, a teutorgó szükséghez és a takarékosság parancsszavához képest, változik és minden január havában mutattatik ki részletesen ; azért az itt előirányzott összeget véglegesnek uem és csakis keretnek lehet tekinteni, melyen belül mozogni kell. A 111. rovat 5. tétele alatt hidak építése és javítása cimén 1895-re 17.799 frt, 1896 ra 18.615 frt irányoztatott elő. Ezen cím a megelőzőhöz képest (1893/4. 32000 frt volt évenként) jelentékenyen leszállott. Ennek oka abban rejlik, bogy hídépítés dolgában a megelőző évek ben még nagy feladatai voltak a vármegyének, s remél hető, hogy ezen költségek a jövőbeu — tekintve a megyénkben dívó szolid építési modort — a hidak állapotának folytonos javalása mellett mindinkább apadni fognak. A ill. b) tétel alatt az úttest tartozékainak fen tartása címén a jövő két évre valóban minimális 2.500 frt, illetve 2.700 trt lett előiráuyozva, — pedig forgalom biztonsági bereudezések, karták és kerékvetők tekintetében törvényhatósági közutaiukon még sok teuui való van. Azonban a szigorú takarékosság elvét itt is és talán leginkább az utak járhatóságának és egyébkéuti fejlődésének veszélyeztetése nélkül érvényesíteni lehetett I és kellett. A III. rovat 7. tétele alatt az utfentartás körüli felügyelet és ellenőrzés cimén az állandó építés vezetéssel járó költségeket is kellett volna előirányozni ; tekintettel azonban arra, hogy a műszaki személyzet a havi , utbeutazások fejében megfelelő utiátalányban részesül, az utfeutartás hátránya nélkül, állaudó építésvezetés esetén, a havi utbeutazás megfelelő része elhanyagolható leend s az utiátalány megfelelő része a szabályszerű építési pótdíj gyanánt szolgál : ez okból ily címen mi sem irányoztatott elő. A törzskönyvezésről jelen jelentésem bevezető részében volt szerencsém szólaui; itt csak annyit érintek meg, hogy a törzskönyvezés összköltségei, — melyek az eddig inás vármegyékben megtartott verseny tárgya lások eredménye szerint kilométerenként átlag 30 frtra tehetők — öt egymás után következő évre felosztatván, évenként előirányoztatott 7.200 frt — ezen összeg azonban (miként fentebb kifejtettem; — elejtésbe hozható. A IV. rovat alatt számos utépitést kellett volua előirányozni, mert 95-483 kin. hosszú kiópitetleu úthálózatunk folytatólagos kiépítését sokáig halasztani nem lehet. Legsürgősebb lenne a gyülevész galamboki törvényhatósági közút Zala-Apáti és Galambok közt tek vő 13 km. hosszú és a Nagy Kanizsa pacsai törvényhatósági közút Pacsa és Eelső-liajk közölt fekvő 2368 km. hosszú szakaszának kiépítése; mert különöseu az előbb említett szakasz jelentékeny útadót és vasúti adót fizető és a vasúttól a Zala Apáti, Sármellék, balaton szentgyörgyi irány kiépítése folytán talán örök időre elesett községek főközlekedési vonalát s a világ forgalommal egyedüli összeköttetését képezi. — Ez idő szerint azon ban ezen kiépítéseket az előirányzatban mellőzni kellett. Ua azonban a törzskönyvezés elhalasztatik s a kivitel alkalmával szándékolt megtakarításokat egyéb rovatoknál eszközölni sikerül, akkor kötelességemnek fogom tartam úgy, miként ezt eddig sem mulaszthattam el, úthálózatunk folytatólagos kiépítését időközben is kezdeményezni és megvalósítani. A Nova—csömödéri törvényhatósági közút, mely eddig még megnyitva sincsen, ha előbb nem, legalább 1895. év folyamán megnyitandó és legalább járható állapotba helyezendő lévén, e cimen 1895. évre 4.000 frt, 1896. évre további 1.000 frtnyi szerény ősszeg lett előirányozva. Az V. rovat alatt az ukki, lesencze tomaji, szent mihályi és szent gróthi vasútállomásokhoz vezető utak fentartásához való törvényhatósági hozzájárulás vau felvéve. A VII. rovat alatt a balatontavi gőzhajózás segélyezésére a rendes 3.000 frt van felvéve. A VIII. rovat alatt az előre nem látott kiadások cimén, az eddigi említett összegek 3%-ka, vagyis 1895. évre 7.023 frt 39 kr., az 1896. évre 6.864 frt 93 kr. van előirányozva. A X. rovat alatt felvett 2.000 frt az útalap által pénzhiány miatt pontosan nem eszközölhető fizetésekért 5% késedelmi kamat cimén van előirányozva. Ezen összeget azon okból keliett előirányozui, mert a szállítók és vállalkozók nem ritkán 8 — 10 hónapig kénytelenek megszolgált és kiutalványozott keresményük után vára kőzni s azt szolid üzletembertől móltányos kamatbiztosítás nélkül kívánni nem lehet. — Mivel az útalap a kése delmes útadó fizetőktől 6%, os késedelmi kamatban részesül, az itt előirányzott összeg fedezetet lel. Ezek után tisztelettel kérem, miszerint 1895/6. évi közúti költségelőirányzatunkat a fentebbiek szerint és pedig 1895. évre 239.312 frt 72 kr. bevétellel, 243.136 trt 28 kr. kiadással s igy 3.824 frt 56 kr. hiánynyal, az 1896. évre 239.312 frt 72 kr. bevétellel, 237.794 frt 84 kr. kiadással, s igy 1.517 forint 90 kr. fölösleggel általánosságban elfogadni, útadó szerelék gyanánt az előző évieknek megfelelőleg az egyenes állami adók 10% át, a kézi minimum gyanánt — egy napszámost 50 krral számítva — 1 frt 50 krban, igás minimumot 3 írtban megállapítani, s a költségelőirányzatot nekem további törvényes eljárás végett kiadni szíveskedjék.