Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-08-12 / 32. szám

munkra nézve, minél többször nyílik alkalmuk megismerkedni a törvénykezési gyakorlattal. Azt sem tűzhetjük ki célul, hogy folytonosan űzzük, kergessük vagy éppen talán kiirtsuk őket, mert végre is emberek, akiknek éppen olyan joguk van az élethöz, mint egy szerencsésebb viszonyok között, született és nevelkedett embernek ; hanem igen is meg kell kísérelni minden módot, hogy őket a munkás társadalomba beolvaszszuk. Ezt pedig leginkább talán úgy lehetne meggyorsítani, ha nem egy helyre, hanem családonkint egy-egy községbe telepítenők be őket s az egyes családokba lehetőleg arra vállalkozó szegény magyar legényeket "házasítanánk be, kik ily módon részeseivé lennének a telepítéssel járó elsőségnek, haszonnak. Igy be- és kiházasítás utján sokkal gyorsabban menne az absorbeálás is. Ez mindenesetre költséggel is járna, de ha csak egyelőre a közbiztonsági kiadások kevesbednek is általa, már ellensúlyozva van más oldalról. Mivel éppen a mi vármegyénket veszélyeztetik legtöbb alkalommal a vándorcigányok, talán vármegyénk illetékes köreinek volna legtöbb indító okuk a betelepítést illetőleg a kezdeményező, illetőleg az indítványozó lépést megtenni ? Hisszük, hogy az e tárgyban fölterjesztendő memorandumhoz a többi vármegyék is szivesen csatlakoznának. Borkiálitásunk ügyében az ezredéves kiállításon. A „zalaraegyei gazdasági egyesület" 1894. évi ápril hó 17 én Kesztelyen Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt tartott rendk'vüli közgyűlésén az ezredéves kiállítást rendező helyi bizottság a vármegye területére megválasztatott és a megválasztott helyi bizottsági tagok külön külön a mezőgazdasági , gyiiruölc-iészeti és kertészeti , szőlészeti és borászati , állattenyésztési , kísérleti-, végül az erdészeti szakcsoportba osztattak, mindegyik csoport számára a közgyűlés egyúttal megválasztotta az elnököt is. E helyi bizottságok közül a szőlőszeti 03 borászati szakcsoportba választott bizottsági tagok Skublics Gyula elnök elnöklete alatt a napokban tartottak ülést Keszthelyen. Elnök a megjelenteket üdvözölvén, első sorban teljes megalakulás céljából alelnök és jegyző választására hivta fel a megjelenteket, mire dr. Csanády Gusztávot, a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatóját, alelnökké és Tuss Antalt, a tapolczai vincellér iskola igazgatóját, jegyzővé választották. Ez után elnök kiosztotta a bizottság tagjai között a hozzá küldött bejelentési iveket. Mivel azonban ily ivek csekély számban küldettek, a bizottság felkérte az elnököt, hogy legalább még 300 bejelentési ívről gondoskodni B egyúttal a bizottság jegyzőjének elküldeni sziveskedjék, aki majd azokból a termelőknek fog küldeni; valamint a közönség értésére fogják adni, hogy ily beje lentési ivek a bizottság jegyzőjénél kaphatók. Tekintettel úgy a szőlőszeti, valamint a borászati ügynek kiváló fontosságára, elnök indítványára az ügyek vezetésére és pedig a szőlőszetre és külön a borászatra albizottság alakíttatott s aunak tagjaivá a szőlőszeti albi zottságban Bogyay István elnöklete alatt Hertelendy István, Wirius Vince, Stcrn Farkas és Tuss Antal, a borászati albizottságba Bugyay István elnöklete alatt Hertelendy Ferenc, Suiodits Viktor, dr. Csanády Gusztáv és Németh Dezső beválasztattak. Az albizottságok megalakítása Után elnök lészlete | seu ismertette az albizottságok feladatát. Ilyenek kijelölése azon termelőknek, akiknek kiállítási bejelentési ivek , küldendők ; a megyében levő, szőlészettel és borászattal foglalkozó egyesületek felszólítása illetve felkérése a kiállításban való részvételre; továbbá a magánosok buz dítása a kiállításban való részvételre és e tekintetben nekik a szükséges felvilágosítás megadása. Folytatólag elnök l.dolvasta a földmivelésügyi m. kir. miniszter által kiadott és az 1896 ik évi ezredéves kiállításra vonatkozó részletes prograinmból a borászati kiállításra vonatkozó részt, mire a bizottság elhatározta, hogy a zalamegyei bortermelők a kiállításban kollektív vesznek részt, mely célból felkérik a kiáliítókat, hogy a kiállításra szánt boranyagot 1895. évi november hó I ig dr. Csanády Gusztáv bizottsági alelnökhöz küldjék Készt helyre. Továbbá elhatározta a bizottság, hogy a külszín és fonna megőrzése céljából mindazon kiállítók borait, akik nem megfelelő üvegekben küldenék boraikat, meg felelő üvegekbe fejteti és vignettával fogja ellátni. Kiállításra üvegül fehér boroknál 71 c iteies rajnai iivegzöld szinben, vörös boroknál a bordeauxi szintén 71 cliteres űrtartalmú zöld üveg, mig aszú vagy csemege boroknál félliteres alacsonyabb fehér boros üveg fogadtatott el. Azon kiállítók borait, akik azokat megfelelő üvegekben küldik, nagyon természetes, hogy nem fogják lefejteni, hanem érintetlenül hagyják. Végül a bizottság megkeresi a gazdasági egyesületet, hogy ily üvegek és vignetták beszerzési költségeinek fedezésére elszámolás kötelezettsége mellett 400 forint segé'yt utalványozni sziveskedjék. Felhívás az emberbarátokhoz! Evenként ezrekre rug azoknak a szerencsétlenek nek száma, kik apa, anya híján, kitéve az élet kemény viszontagságainak, menthetetlenül elpusztulnak, a társa dalom fásult közönye miatt, mely eddig nem tudott, vagy nem akart segítséget nyújtani azoknak az ártatlan kis dedeknek, kiknek egyéb bűnük nincs, mint az, hogy szillettek. Statisztikailag bebizonyított tény, miszerint nem hogy fogyna, de napról napra növekedik hazánkban a gyermekhalandóság, melynek legnagyobb részét a kitett, vagy apátlan s anyátlan gyermekek szolgáltatják, — s a bölcsők egyre ürülnek, a temetők egyre telnek. Nem zedékek halnak el igy egy egy évfolyamán, kik életre és áldásthozó munkárra lettek volna hivatva. Még többre rúg azoknak a száma, a kiket ha ki is kerül a halál, erkölcsileg halnak meg, mert gonosz társaságba kerülnek, lelketlen, romlott emberek közt forognak, nem kerülhetik ki ezeknek végzetes hatását, kik lelkükbe lehellik — P°dig tiszták és ártatlanok voltak, a bűn iszonyatos példáit s elzüllenek, elromlanak, ők is gyűlölt és ijesztő rémeivé válva a becsületes társadalomnak, mely büntetésből kizárja őket kebeléből. „Pedig oly kevesen vagyunk, — mondja a nagy Széchenyi, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni!" Tény, igaz az, hogy a mugyar nép, az állam alkotó faj, egyre gyérül, egyre fogy. Az Országos Lelencház Egyesület azt a nemes és nehéz feladatot tűzte ki maga elé, amennyiben szerény anyagi eszközei megengedik, hogy támogatója és párfo gója lesz azoknak a szerencsétlen kisdedeknek, kiktől az ég megtagadta az élet legnagyobb áldását, az anyai kebelt; mert ezt egyaránt parancsolja a humanisinus törvénye és hazánk legfőbb érdeke. Azon hitben vagyunk, hogy ezen jótékony egyesülettől sem a hatóságok, sem a testületek és intézetek, valamint egyes emberbarátok nem tagadják meg "szives j támogatásukat s az egyesületet nagy és nemes feladatának teljesítésében anyagilag és erkölcsileg támogatják. Ez anyagi támogatásra annyival is reá szorul nevezett egyesület, mivel már ez év julius 1-én megkezdette áldásos működését s igy számos kisded istápolását vette magára és fokozatosan arra törekedik, hogy e kisded proletásoknak minél nagyobb számára terjeszsze ki áldásthozó működését. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha minél szélesebb körök támogatják ugy anyagilag, mint erkölcsileg kitűzött nemes céljának megvalósításánál az egyesületet. Áldozzunk hát tőlünk telhetőleg e nemes ügyért ! Jobb és áldásthozóbb célra filléreinket nem adhatjuk ! Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Németh Elek h. polgármester elnöklete alatt f. hó 11 én rendkívüli ülést tartott. A megelőző gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a napirend előtt felszólalt Ruzsich Károly képviselő, felemlítve, hogy hallomás szerint a „Bárány vendéglő" építésénél habár bolthajtás van felvéve a terv- és a szerződésben, attól eltérőleg fagerendázat alkalmaztatott. A közgyűlés ennek megvizsgálásával és a vizsgálat eiedményéről jelentés tétellel megbízta a középítészeti bizottságot s egyúttal e bizottságba e célra beválasztotta Ruzsich Károly, dr. Czinder István, Hajik István, Samts Sándor és Hagymássy Gyula képviselőket. Ugyancsak a napirend előtt felszólalt Kroietz Ist ván képviselő s felemlíté, hogy Farner bessenyei földbirtokos a városban sok helyről a trágyát összeveszi s azt a temető és kálvária közti városi területre szállíttatja, ami közegészségellenes eljárás. A tanács megbízatott, hogy a trágyának mielőbbi eltávolíttatása iránt intézkedjék s egyut

fal tiltsa meg, hogy oda egyesek trágyát hordathassanak. Ezek után á képviselőtestület áttért a közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyek tárgyalására, miután eluökileg előzőleg constatáltatotl, hogy a képviselők a törvényben előirt számmal vannak jelen. A város pénzügyeinek teljes rendezése céljából újabb 200.000 forintos kölcsön felvételét a közgyűlés 3li szavazattal 8 ellenében névszerinti szavazással elhatározta. Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi miniszteri umnak 1894. évi julius 13 án 30.354. szám alatt kelt s Zalavármegye közönségéhez intézett és másolatban a vármegyei alispáni h'vatal által a városhoz is megküldött rendelete a Zala-Egerszegen létesítendő állami főgymna sium ügyében s egyúttal az alispáni hivatal felhívta a város hatóságát, hogy a főgymnasiuuira megszavazott évi 5000 írt hozzájárulásról, a ti.400 m

1 telekről s az épület felállításához egyszer s mindenkorra fizetendő 40.000 írtról a minisztérium részéről megküldött minta szerint a szerződést állítsa ki és a f. évi augusztus hó 14-én tartandó megyei rendkívüli közgyűléshez jóváhagyás végett terjeszsze be. A képviselőtestület a kivánt telté, teleknek megfelelőleg egybeállított szerződést az 1880 évi 22. törv. cikk 59. § áuak megfelelőleg névszerinti szavazással 45 szavazattal egyhangúlag elfogadta s egy úttal megbízta a polgármestert, hogy amennyiben a telek barátságos uton nem volna megszerezhető, az 1881. évi 14. t. c. értelmében annak megszerzése tárgyában a kisajátítási eljárás indíttassák meg. Ezek után előterjesztetett a pénzügyek rendezése céljából Háczky Kálmán elnöklete alatt kiküldött bizottásgnak tüzetes javaslata részint új jövedelmi lorrások előteremtése, részint a már meglevő jövedelmek fokozása tárgyában. A közgyűlés a terjedelmes javaslatot pontonkínt táagyalta s a memorandumban foglalt összes javas latokat változatlanul elfogadta. Az elfogadott javaslatok szerint részint uj jövedelmi források lesznek, részint fokoztatnak a meglevő jövedel mek, ínég pedig a) kateszteri átíratás címén a vételár, illetve a becsrrték után 1 "/„ fizetendő a városi pénztárba ; b) a házbér minden forintja után 3 kr. fizetendő előre s azt a háztulajdonos tartozik a lakótól beszedni és a város pénztárába befizetni ; c) a zala-egerszegi, valamint a szent iváni vasúti állomáshoz a városból kivitt, vagy ezen állomásoktól a városba hozott minden tnetermázsa áru után kövezetvám címén 2 kr. fizetendő, amit a vasúti díjjal együtt a vasúti társulat szed be; d) a fogyasztási adók közül a bor hectoliterje után 40 kr,, a sör hectoliterje után 50 kr., égetett szeszes italuk után, ha az 50'/

Oon fölül van, hsctoliterje után 1 frt, ha pedig nasiumot, de legyen benne igazi Haraszthy virtus. Ez az én akaratom. A következő esztendőben azután Haraszthy Pali nem merte hazavinni Licinak eminens bizonyítványát, hanem elpanaszolván ügyét baját az osztályfőnöknek, ez nagyot kacagott Bóili bácsi ősi virtus szeretetén, állított ki egy külön bizonyítványt a Bódi bácsi gusztusa szerint csupa sufficíensekkel ; „ad notandum" pedig oda irta, hogy ezen föltűnő hanyatlás oka a folytonos parittya- és gerundium háborúkban van. Mikor ezt a bizonyítványt Haraszthy Boldizsár átolvasta, cl kezdett kacagni, hogy csakúgy hullottak két szeméből a könycseppek. Magához ölelte ragyogó arccal a legifjabb Haraszthyt, mint egy agg Simeou, aki látta az Ldvözítőt. — Aztán hol csatáztatok, te kópé? Tudod, mi hogyan kerítettünk az én diák koromban ? Egyik csapat végig húzódott a temető hegyen, a másik csapata Jeru zsálomhegyen, aztán a Kupa völgyön átszökdelve, a Gulya dombon eliíl hátul parittyatüzbe fogtuk az ellenséget: az inas sereget. Sokszor elkergettük őket a zsidó csárdáig is, át a pápai országútnak. Hahaha! hogy futottak a gyáva kölykek ! Na mondd el, hogy ti hogyan űztétek az ellenséget ? Kaptál e sebet ? Nem látom nyomát a csatáknak. — Te valóságos Achilles vagy, nem fog rajtad a kő. Na beszéli! Mondd cl a legutolsó csatátokat ! Bizonyítványosztás után, hol lestek rátok az inasok ? Hogyan ütköztetek meg? Hah ilyenkor iszonyú elszántan harcol a diák, mikor már kezében van a bizonyítvány I Hány verte be a fejét? I Iát a kurátort megcsaptátok-e utol jára tisztességesen ? Mi azt a puskaporosdombon szoktuk végezni. Oda csaltuk ki szivarral, likőrrel. Hanem aztán jaj volt neki, mikor jóltartottuk. Na mondd el az egészet ! Mikor azután a sok kérdéstől szóhoz juthatott a Haraszthy csemete, elmondta azokat a bámulatos virtus ságokat, amiket már előre betanult az apjától olyan szorgalmasan és hálás kötelességgel, mintha csak gratulátiót tanult volna a Bódi bácsi nevenapjára. Haraszthy Boldizsár majd fölfalta örömében a virtusos kópét. Mindjárt konstatálta, hogy most már sokkal virulóbb szinben vau; csak ugy duzzad az erőtől. Igy örvendeztette meg Haraszthy Laci minden esztendőbnu egy egy külön bizonyítványnyal Bódi bátyját. Csak az érettségi bizonyítványt nem lehetett duplakiadásban megszerezni ; az igazin pedig Haraszthy Laci praematurus volt. Végre is nem tehetett mást, megmutatta Bódi bácsinak az igazit. Ez nem szólt rá semmit, csak mosolygott. Mikor azután Laci apjával találkozott, négyszem közre fogta : — Te, Pali, mennyidbe került neked a Laci maturusa ? Haraszthy Pál nagyot nézett. — Mint gondol Bódi bácsi ! Vége van már annak a régi jó világnak. Nem lehet ma már pénzzel érettségi bizonyítványt venni. —- Ejnye Pali öcsém, engem csak nem akarsz lóvá tenni. Örökké lehet, mig pénz és ember lesz. Na, mondd incg csak igazán ! Haraszthy Pali kénytelen volt gyönge kétezer forinttal megterhelni a lelkiismeretét, amennyivel azután Bódi bácsi nyomban megkönnyítette a saját bugyellá risát. Pályaválasztásra kerülvén a dolog, Haraszthy Bol dizsár oktatásra fogta Lacit. — Azt hallottam apádtól édes fiam, hogy technikus akarsz lenni. Ez kissé ostoba gondolat. Azokat agyon kínozzák munkával. Légy jogász! Ez is csak azért, hogy „tessék lássék." Mulass, lumpolj Pesten 3—4 esz tendeig, aztán jöjj haza, ha jól kimulattad magadat. Én is igy tettem és mondhatom neked: egészségemre vált. Azok, akik nem úgy tettek, mint én, mind megh iltak ; én — hála Isten — most is élek. Ezt a módot ajánlom neked is. Haraszthy Laci azután el is inent Pestre, de nem a jogra, hanem a technikára. Csak Haraszthy Boldizsár előtt volt ő jogász, az ősi virtus feniartója. Mikor mint végzett technikus hazament, Bódi bácsi nagyon gyöngélkedő állapotban volt. Egészen közel inté magához Haraszthy Lacit s gyönge hangon kérdezte : — Tettél le valauii vizsgát a jogból? — Nem én Bódi bácsi. — Patent gyerek vagy. Mintha csak magamat lá'nám benned. Most már én mi ördögöt is keresnék ezen a földön. Majd elvégzed helyettem, amit el nem végeztem, ugy-e ? Laci intett a fejével. — Megházasodjál, azt megmondom. A Haraszthylamiliának nem szabad kipusztulni.. Hanem te Laci, megállj, gyer csak közelebb ! A gyönge öreg ragyogó, ravaszkás képpel vonta még közelebb Lnci öcscsét és egy haldokló vén kópé utolsó gyönyörével súgta fülébe : — Csináld meg még azt a kópéságot, amit még eddig egy Haraszthy sem csinált meg: úgy szöktesd meg a feleségedet! Megteszed ? Haraszthy Laci intett a fejével. Az öreg átölelte, átszellemült arccal megcsókolta és — — meghalt.