Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-11-11 / 45. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. ÓT! 45 ik számához. íi ismeri őket. Bátran állíthatjuk, hogy nincs hazánkban egy más népfaj, — a zsidóságon kivül — mely oly közlékeny, bizalmaskodó volna, mint a vend. Nyájaskodó simulékonyságával, beszédességével sokszor még az idegennek is terhére van. Kedélye sem „érzékenyt, a mit B. szintén maga cáfol meg azon állításával, hogy „a vend paraszt ravasz, önzó'.

u Ilyen természetű emberek nem szoktak érzékenyek lenni. Sajnos, az is csak puszta állítás, hogy „A magyar országi nemzetiségek közöl ritka ismeri úgy a magyar népdalokat, mint a vend" s „Szeretik a csárdást is." Sem a magyar dal, sem a magyar tánc nem divatos köztük. A Zalamegye ismertetését tárgyaló \e\rks illustrádói nagyon szépek, főleg Háry Gyuláéi. Kár, hogy kevés köztük a népéletet feltüntető rajz. Zalamegye néptypusai közül csak a vendeket mutatja be. Fantyik Mátyás „Buzaszentelés Göcsejben" című, semmi jellemzetességet nem mutató rajzát nem vehetjük göcseji vonatkozású képnek, mert a rajta levő alakok sem ruházat, sem arc tekintetében nem göcsejiek. Ez a kép inkább jászkunsági búzaszentelésnek vált volna be. E helyett a semmit mondó rajz helyett helyesebb lett volna egy göcseji férfi s női typust, egy göcseji házat, egy népcsoportot, az aranymosókat s a légrádi késeket bemutatni. Nem tudom, hol található Dunántul jellemze tesebb magyar ember a göcsejinél, s ha a Muraközben lakó horvátokat, kik e nemzetiségből egy tömegben itt laknak hazánkban a legtöbben, nem mutatták be, ugyan mely vidéki magyarországi horvátok t ismertetnek majd ? * * * Mindezekből látszik, hogy Zalamegye s népének bemutatásában semmi rendszer, tervszerűség nem volt. Zalaiasau mondva: átobotául Íródott az egész. Eötvös csak a történelmét s földrajzát irta le, a rendelkezésére álló adatoknak minden rostálása s tömörítése nélkül, apró részletekbe sekélyesedve, Bellosics meg a földrajzi rész mellőzésével csak magát a népet mutatta be, aránylag szintén túlságos részletezéssel. A megye 24 községében ismertetik a lakosokat, az általuk lakott terület nélkül, 626 községe és 385 pusztája körüli területet meg bemu tatják a rajta élő emberek ismertetése nélkül. Eötvös régi történelmi okiratok, könyvek s valami ujabban kiadott megyei térkép alapján tett néprajzi leírásában adott egy csontvázat, melyen nincs hús, Bellosics meg — a földrajzi leírást mellőzve — vette a „Zalai vendekről" szóló tanulmányt, azt szépen lemásolta, meg nyesegette, toldozta, toldozta és keresett hozzá valami lexikont, abból kijegyezte a vendek történetét s képzelet után jellemezte őket ; ezzel adott egy darab csont nélküli hust. Ha a hust az Eötvös által irt csontváznak az egyik lába szárára illesztjük s magunk elé képzeljük kinézését : megkapjuk Zalavát megye uépismei leírásának képét. Dunántul egyik legszebb, legfényesebb multu s néprajzilag is kiválóan érdekes megyéje nem ilyen szánalmas leírásokat érdemelt volna. Gönczi Ferenc. k zala-egerszegi tanítói járáskor őszi közgyűlése. A zala egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését Kovács György járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 7 én tartotta Zala Egerszegen. közgyűlést megelőzőleg Rechnitz Mariz. egerszegi községi népiskolai tanítónő az elemi iskola első osztályá ban növendékeivel gyakorlati tanitást tartott az irvaolvasás köréből, a Z. betűt ismertetve. A gyakorlati oktatás befejeztével tartott bírálat alapján a közgyűlés a tanítást sikerültnek nyilvánította és elismerésének adott kifejezést. A tulajdonképeni közgyűlés a polgári iskola rajztermében tartatott; a közgyűlésen vomdégekül megjelentek Balaton Józset apát-plébános, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, Körösy Sándor vármegyei segéd tanfelügyelő. Járásköri elnök üdvözölvén a megjelent vendége ket, megnyitó beszédében az államhatalom megszilárdulásának egyik tőtényezőjéről, a kulturáról szól, valamint a kultura biztosítását előmozdító eszközökről u ezek közt első sorban a népiskoláról, melynek legfőbb feladata lerontani azou válaszfalat, amelyet akár a nemzetiségi, akár a valláskérdés többé kevésbbé a magyar haza polgárai között felállít. Ezen czél elérése szempontjából magasztos feladata vau a tauitóknak, akik felke'thetik a zsenge gyermekek keblébe a hazaszeretet érzését és egyúttal Isten szeretetre buzdíthatják növendékeiket. E nagy feladat megoldásához kívánja, hogy az egyesület tagjai kitartó munkássággal és testvéries, egyetértő eljárással fogjanak. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Ruzsicska Kálmán kir tanácsos, tanfelügyelő bemutatta a járáskör tagjainak Körösy Sándor segédtan felügyelőt; továbbá Gay Károly a szeniczi polgári iskolától a zala egerszegi polgári iskolához saját kérelmére áthelyezett tanár bejelentette az egyesületbe való belépését. Mind kettőnek belépését éljenzéssel fogadta a közgyűlés. Bődy József zala egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai tanár- nA leánynevelés fontosságát-ról irt értekezését olvasta fel. Kiindulva az egykori, mély tudo mányu Lonovics érsek ama nagyjelentőségű szavaiból, hogy müveit, munkás, szelid lelkű nőket adjatok a hazának és az boldog lesz, szólt a női nevelés fontosságáról, a régibb időben alkalmazásban volt magán nevelés fogyatékos voltáról, és ezzel szemben a jelenleg divó iskolai közös nevelés előnyeiről ; a haladásról, amelyet a közel múltban a nőnevelés terén az egész vonalon tettünk ; végül tüzetesen megjelelte azou iránynyelveket, amelye ket leánynevelésünknek szem előtt kell tartania, hogy hazafias szellemű, munkás és takarékos nőket neveljünk a hazának. A közgyűlés a gonddal készített felolvasásért jegyzőkönyvileg fejezte ki kö-izöuetét. Réthi Gábor z. egerszegi polgári leányiskolái tanár olvasta fel értekezését a költői művek tárgyalásáról a népiskolákban. Bevezetésül fölemlítette azon mostoha el bánásmódot, melyben a népoktatási tanterv alapján a költői olvasmányok s azok tárgyalása a népiskolákban részesülnek ; fejtegette ethikai szempontból kiváló fontosságát a költői olvasmányoknak, főleg az ismétlő és tanonciskolákban, ugy az eletni iskola V. és VI. osztályában. E végből egy olcsó szemelvány összeállítását javasolja, amelyben kiváló helyet kellene elfoglalni Arany János örökbecsű költeményeinek. Ismertette a tárgyalás meneténél alkalmazandó módszert s ennek gyakorlati feltüntetése céljából táigyalta Petőfi „Távolból", cimü lirai költeményét, valamint Arany János, Szondi két apródja cimü balladáját. A hallgatók figyelmét teljesen lekötött igen tanulságos felolvasásért a közgyűlés jegyző könyvileg fejezte ki elismerését. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a járásköri segélyegyesület vagyona áll : a) 1330 frt 07 kr. követelésből, b) 20 frt 71 kr. tagsági hátralékból, c) 642 Irt 31 kr. takarékpénztári betétből és d) 10 forint 77 kr. pénzkészletből, vagyis összesen 2.003 trt 86 krból, amit a közgyűlés örömmel vett tudomásul. Elnök terjedelmes indokolás kíséretében javasolja, hogy az 18S8. évi népoktatási törvény revíziója céljából javaslattétel végett egy bizottság küldessék ki. A közgyűlés a javaslat kidolgozásával a járásköri választmányt bizta meg. A közgyűlés Balassa Benő zalaegerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai tanárnak, az őt gyermekének elhunytával ért veszteség alkalmából jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. Végül a tavaszi közgyűlés helyéül miután PetőHenye kitüzetett, elnök a közgyűlést bezárta. Kartellek, ringek, szövetkezetek. Elvileg mindentéle kartelleknek, ringeknek teljes mértékben ellenei vagyunk, mert a szabadkereskedelem bénításának tartjuk akár az eladók, akár a vevők szoli daritását valamely áruérték mesterséges lecsigázására. Napjainkban azonban a kereskedelem világversenye oly hallatlanul devalválta nálunk a buza árakat, hogy nekünk, a kik tagadhatatlanul agrikultur állam vagyunk, még jó eleve szükségünk lesz kellő remediumokról gondoskodni és most éppenséggel, a kényszerült viszonyok közben, nem lehet nekünk az elvi álláspontokon megmaradni. Ellenkezőleg álláspontunknak akként kell megváltoznia, ha a kartellben álló malmoknak joga van üzemüket felére leszállítani, ha a nagy exportőrök világszerte a ringek hatalmas szövetségével felszöktetik áruikat: hol van az megírva, hegy a magyar gazda a maga jól felfogott érdekében szintén ne köthessen kartellt, hogy legalább a magyar búzának világlorgalmi értékét megkapja ? Nem akarjuk áltatni derék magyar közönségünket. Az akció nehéz és valami horribilis sikereket el nem érő. Fájdalom, a métermázsánkénti 11 frtos buza ár, tnely a 70 es évek elején mutatkozott, ide oda mese lesz. Ez időszerint nincs a magyar búzatermelőknek oly erélyes, hatalmas szövetsége, k'tartó kartell ja, amely a magyar búzának a világforgalomban 11 frtos árt biztosítson mázsánként. Meg is mondjuk, miért. Az utolsó két évtizedben ugy Oroszország, mint az uj világrész lapályain milliókra menő hektárokon indult meg a búzatermelés. A magyar buza még két évtized előtt, mint autokrata, uralta a tért és európai liszt vételére utalt országai más forrást sem tudtak, mint Magyarországot. A budapesti tőzsde szabta meg a buza világforgalmi értékét és Amerika még akkor a hamburgi kikötőbe jelentéktelen mennyiséget szállított. Ma a buza világforgalmi értékét nem a budapesti, hanem a new yorki tőzsdén állapítják meg és a buza importra szorult államoknak nem táj a fejük, ha magyar búzából nem esznek kenyeret. A világforgalom hallatlan versenye következtében a magyar buza iminár a magyar malmosok szerint nem is lenne versenyképes, ha oláh búzával nem fehérítenék. Igy van nekünk két oláh kérdésünk is. Egyik a dakórománismus, a másik az oláh buza. Ez azonban csak kitérés. Mellékesen említettük föl. A kérdésnek nem erről a részletéről akarunk irni. Sopánkodással, hogy mért van az, miként a nsvv yorki tőzsde állapítja meg a buza világforgalmi értékét, nem segíthetünk. Mi ránk ebben az elszomorító helyzetben főleg az bir értékkel, ha vájjon e lecsigázott árak mellett bár, de mégis, a magyar buza világforgalmi értékét megkapja-e? És feleletünk határozott nem. Bizonyíthatnánk könnyesen, ha a tőzsdei jegyzésből egy kis egyszerű átszámítással a budapesti és new-yorki tőzsde jegyzéseit feltüntetnénk. De ezt megteheti mindenki és amúgy is nagyon kézen fekvő dolog Igy állván a dolog, elérkezettnek találjuk az időt arra, hogy a szövetkezetek ügyét fokozottabb figyelemmel emlegessük. Mert azt, hogy — és pedig nagy mértékben — komikusak ne legyünk, valóban nem mondhatjuk : hogy ha most a buza alacsony, ne adja el a gazda. A mi gazdasági berendezkedésünk mellett lehet e azt ép észszel javasolni, hogy terményeit a gazda raktározza föl. De hát akkor miből csinál péuzt ? Vagy a közterhek lerovása nem éppen az őszi időre szól ? Hiszen már az a gazda, a ki csűréből adja el a búzáját, ren dezett viszonyok közt vau azokhoz képest, a kik lábon adják el ! Egy szó, mint száz : a magyar gazda rá van szorulva, hogy terményét azonnal piacra bocsássa. Rá szorítják szükségei. De hiszen ép az ellen való lesz a szövetkezet, a mely a gazdának előleget adhat és ezzel lehetővé teszi, hogy búzáját akkor bocsássa áruba, mikor világforgalmi értékét megfizetik. Aztán ! Dacára az amerikai konkurrenciának, még a magyar buza híre mindig nagy. Feltehető, hogy ha a szövetkezetek szaporodnak és egy erélyes kartellel a magyar buza egyelőre a forgalmat el nem árasztja, a magyar buza tnost le nyomott világforgalmi értéke megkapható lesz. De ezt egyes ember el nem érheti. Kartcllbe lépve még a kis gazdák is nyerhetnek, mert többen összeállva egy két waggon búzát egyszerre bocsájthatnak áruba, a buza a sok vásárló és természetesen tniud haszonra dolgozó egyén kezéből egyenesen a fővásárló tulajdonába megy és a közbeeső percenteket is a termelő kapja. Ma a kereskedelem forgalma sürgős feladattá teszi, hogy a termelő egyenes összeköttetésbe lépjen a fogyasztóval. Mig a buza ára 10, 9, sőt 8 frt volt, megjárták a kisebb nagyobb, valamennyien haszonra dolgozó ágensek, ám most a buzavásár minden fillére kell, hogy a gazda zsebébe jusson, ha az adó nagy terheit viselni akarja és örökségét vagy szerzeményét válságos helyzettől meg menteni szándékozik. Helyi, megyei és vegyes hirek. Képviselőtestületi Ülés tartatik f. hó 12-én d. e. 9 órakor a következő tárgysorozattal : Az 1894/5. tanévben tandíjmentes tanulók névjegyzékének előterjesztése; az „Arany Bárány" szállodának bérbeadása tárgyában intézkedés ; az alispáni hivatal által pótlás végett visszaküldött 1895. évi városi költségvetési előirányzatnak előterjesztése; a pesti magyar kereskedelmi banknak a 102.450 frt névértékű regalekötvények feloldási engedélyét tartalmazó levelének további intézkedés végett való előterjesztése; Zalavármegye törvényhatósági bizottságának t. évi október hó 1-én tartott rendes közgyűlésén a közvetett adókra vonatkozó városi határozatok tárgyában hozott intézkedés, illetve a közgyűlési határozatnak megfelelőleg közvetett adók ügyének ujabb tárgyalása ; Mo randini Romáu épitész részére 10.000 trtnak beszerzése; a piaci helypénz árszabályzatnak szükséges módosítása. Vizsgáló b'rak kireadelése. Az igazságü gyminiszter az 1891. évi XVII. t. c. 33. §a alapján az összes kir. törvényszékekhez kirendelte a vizsgáló bírákat, valamint azok helyetteseit, a vármegyénk területén lévé két törvényszék közül a zala-egerszegi kir. törvényszék területére vizsgáló bíróul Baumgartner József kir. törvényszéki bírót, állandó helyettesül Szalay László kis. törvényszéki birót, a nagykanizsai kir. törvényszék területére vizsgáló biróúl Veber Károly kir. törvényszéki birót. Nagy Kanizsa varos képviselőtestülete október hó 31-én Babóchay György polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az 1895. évi városi költségvetést a képviselőtestület egyhangúlag, minden változtatás nélkül elfogadta, ugy a költségvetéssel kapcsolatban előterjesztett tanácsi javaslatokat. A város virilista képviselői névjegyzékének egybeállítására bizottság küldetett ki. Néhai Horváth Mihály városi közgyám számadásairól a polgármester tett jelentést. A városi nyugdijszabályzat és a kéményseprés ügyében Tuboly Viktor képviselő állal előterjesztett interpelláiiók tanulmányozás végett a polgármesternek kiadaattak. Meghivó. A zala-egerszegi korcsolyázó egyesület őszi közgyűlésének az egyesületi csarnok helyiségeiben megtartartására határidőül f. évi november hó 17 ik napjának — azaz szombat — délutáni 3 óráját tűzöm ki, melyre a tagokat azzal hívom meg, hogy tagsági jegyeiket a közgyűlés határnapjáig kiváltani szíveskedjenek. Tárgysorozat : a) az évi számadás megvizsgálása; b) a tisztviselők és a választmány lemondása és választása ; c) az 1894/5 iki költségvetés megállapítása. Dr. Felber elnök. Az egyesületbe való felvétel iránt tekintetes Háry Antal egyesületi pénztárnok urnái — Uoger féle gyógyszertárban — jelentkezhetni. Kinevezés. O felsége a király az igazságügy miniszter előterjesztésére , Bán Zsigmond nagykanizsai m. kir. törvényszéki aljegyzőt a bonyhádi kir. járásbíiósághoz albiióvá nevezte ki. Kaszarnya épites Csáktornyán. A Csáktornya területén tervbe vett kaszárnya ügyében volt vegyes bizottsági ülés Csáktornyán Csertán Károly alispán elnökleté alatt. A vegyes bizottságban résztvettek : a katonaság részéről Winter Károly alezredes, műszaki igazgató, Sc'iottműller hadbiztos és Matics József dzsidás őrnagy, a vármegye részéről Lányi Kálmán, az építészeti hivatal főnöke, a járás részéről Wrancsits Károly főszolgabíró, a város részéről Prusatz Alajos városbíró, kiken kivül még a városi képviselőtestület köréből Wollák Rezső ügyvéd, dr. Schwarcz Albert orvos és Morandini Bálint épitész vettek részt. A vegyes bizottságnak tulajdonképeni feladata volt a helyszínén a Sonkop Adolf kassai főmérnök által készített tervezetnek, amely összesen 19 épületet foglal magában, felülvizsgálása. A bizottság a bemutatott tervezetet tüzetes vizsgálat és bírálat alá vévén, azokat helyeseknek találta. A tervek most a honvédelmi, onnan p<dig a hadügym'niszteriumhoz terjesztetnek fel felülvizsgálat illetve jóváhagyás céljából s ha e legfelsőbb helyen jóváhagyást nyernek, akkor fog Csáktornya városa a kaszárnyaépítés ügyében határozni. A kaszárnya után a város a vármegyétől 7838 frtot kapna katonai beszállásolás ciraén, a kincstártól pedig 19.000 trt bérösszeget vagyis 26.838 frtot. Ha 5% kölcsönt kaphatna a város építkezésre, vele — számítva a törlesztési részletet is, ugy 536 760 frtos kölcsönt törleszthetne a kaszárnya után nyerendő évi bérből. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Reznek Károly sümegi és íerenczy Károly segesvári m. kir. adóhivatali ellenőröket saját kérelmükre kölcsönösen át helyezte. Köszönetnyilvánítás. A zala egerszegi népkonyha javára nagyságos Ziehrer Vilmos ur Mikosd, nagyságos Klein Lipót ur Zalabér 20—20 forintot, Brasser Teréz urnő 2 frtot, Grünvald Szidónia kisasszony eladott szel vényekért 1 frtot, a z. egerszegi nőegylet részére Kaiser Eugénia őnagysága 10 frtot voltak szivesek adományozni, mely összegért, hálás köszönetet mond az elnök. Meghivó. A zala egerszegi izr. szegény gvermekek felruházó ünnepélyére, amely f. hó 19-én d. u. 6'/

2 órakor tartatik a polgári fiúiskola rajztermében, a tisztelt közönséget van szerencsém meghívni. Az elnök. A Sümegh városi iskola bizottság Eitner Sándor bizottsági elnök elnöklete alatt tartott ülésen tudomásul vette Takács Gyula reáliskolai tanárnak kinevezését, az 1894/5. tanévre 25 reáliskolai tanulónak elengedték az eo-ész évi, 20 nak a félévi tandijat, a telsőleányiskolánál