Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-14 / 2. szám

Nem habozunk kimondani, hogy jobban óhajtanok a kibontakozás első módját t. 1. a kölcsön konvertálását; inert egy megyei székhelytől joggal elvárhatni, hogy folyton a haladás utján legyen. Ha azonban egy vármegyei székhely nem egész egy decennium alatt erejét túlszárnyaló haladást tett : akkor senki sem fogja tőle rosz néven venni, hogy módot keres a haladásra áldozott százezrek kifizetésére s mikor ezt csak úgy érheti el, lio^y háztartását szűkebbre szabja, senki sem ütközhőtik meg atfelett, hogy e legvégső eszközhöz nyúl. Ha a kibontakozásra az általunk felhozott két módon kiviil valaki más alkalmas módot tud : úgy igen lekötelezne bennünket ez irányú tervének szives közlésével. Célunk az eszmélt teljes tisztázása, ennél pedig több szem többet láthat, több fő többet gondolhat. Megyei élet. A mri/i/ei közigazgatási bizottság január havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 9 én tartotta az ujmegyeház gyüléstermében. Elnöklő főispán az új évben első izben egybegyűlt bizottsági tagokat melegen üdvözölvén, az ülést megnyi tottnak nyilvánította. Az alispáni havi jelentés a megye területén december hóban a közigazgatás egyes ágaiban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Előterjesztetett ezután a központi tisztviselői kar 1893-ík évi tevékenységéről egybeállított kimutatás. Ennek kapcsán elnöklő főispán őméltósága előadja, hogy úgy a szolgabírói, valamint a központi hivatali vizsgálat alkalmával arról győződött meg, hogy a központi jegyzői kar az évről évre növekedő forgalom mellett a legnagyobb szellemi megfeszítés mellett sem képes a beérkező ügydarabokat teldolgozui; ugyanily szaporodás észlelhető a megyei számvevői hivatalnál is. Ep az okból a hivatalos vizsgálatról a oelügyminiszteriumhoz tett jelen tésében erről tüzetesen megemlékezvén, kérte a minisztert, hogy a központi tisztviselői kar egy előadó jegyzővel, és egy 8zámtiszttel szaporíttassék. Az alispán által betér jesztett s felolvasott adatok alapján a fenforgó hiányról a közigazgatási bizottság is meggyőződést szerezhetvén, ajánlja, hogy a közigazgatási bizottság is a maga részéről hasou értelmű felterjesztést intézzen a miniszterhez. A közigazgatási bizottság elnöklő főispán őméltóságának indítványát egyhangúlag magáévá tevén, a központi tisztviselői karnak egy előadó jegyzővel s egy számtiszttel való szaporítása tárgyában indokolt felterjesztést intéz a belügyminiszterhez, valamint az iránt, hogy a novai szolgabiróságuál egy díjnok alkalmaztassák. Ezután az egyes bizottságok alakíttattak újból, esetleg pótoltattak ki a következőkép : Az 1877. évi VII. t.-c. 216. §a szerint alakított gyámi felebbviteli küldöttség tagjai: Csertán Károly alispán, Gózony László főjegyző, Csesznák Sándor árvaszéki eluök, Árvay Lijos ur t. főügyész — hivatalból ; Eper jessy Sándor, Skublies Jenő, Skublics István a közigazgatási bizottság részéről választva, Skublics Gyula, dr. Gyömőrey Vince, Bogyay Máté — főispánilag kinevezve. Az 1876. évi VI. t. c. 52. 5^. § ai szerint alakított fegyelmi választmány tagjai Skublics Gyula, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán, Gernya László, ür. Ruzsícska Kálmán, Lányi Kálmán. Az l*7y. évi XXXI. t. c. 26. §a szerint alakított erdészeti albizottság 'agjai Csertán Károly alispán elnök lete alatt Háczky Kálmán, Skublics István. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 126. § a szerint alakított erdei kihágási másodfokú birósáq tagjai Skublics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, dr. Gyömőrey Vince, Bogyay Máté, dr. Vizlendvay József. A pótadó egyénenkénti kivetése tárgyában beerke zett felszólamlások elbírálására hivatott bizottság tagjai : Eperjessy Sándor, dr. Gyömőrey Vince, Skublics István, dr. Vizlendvay Józ et. A zalaegerszegi és nagykanizsai kir. törvényszéki börtönökre felügyelő bizottság tagjai: Skublics István, Háczky Kálmán, Eperjessy Sándor, dr. Vizlendvay J ózsef. A perlaki, alsó doniborúi és kottorii révvámakon a távirdai küldöncök biztosítása kérdésében tett felterjesz tésre a min:szter utasítja a közigazgatási bizottságot, hogy ezen vámmentesség engedélyezésére az illető községek képviselőtestületének határozatát eszközölje ki s azt további elhatározás céljából terjeszsze fel. Olvastatott N. Kanizsa város tanácsának jelentése, melyben tudatja, hogy a kongó tégla ut végétől a vasúti indóházig vezető útnak helyreállítása tárgyában 1889. évben hozott közigazgatási bizottsági végzést végrehajtotta s az ut helyreállítási munkálata folyamatban van. Ezzel kapcsolatban előterjesztetett a déli vasúttársaság felebbezése a városi tanácsnak a szóban forgó ügyben hozott végzése ellen. A közigazgatási bizottság a tanács végzését feloldotta; mert 1889. évi jogerős határozata értelmében arra jogosíttatott fel, hogy a munkálat teljesítésére szólítsa tel a déli vasút társaságot s amannyiben ez kötelezettségének nem tenne eleget, a végrehajtást a közigazgatási bizottság rendeli el. Egyúttal a folyamatba vett munkálatok megvizsgálásával Lányi Kálmán, az építészeti hivatal főnöke, megbízatott, Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy ezen időszakban befejeztettek és felterjesztettek az 189 tanévet felölelő statisztikai munkálatok. Elrendelte a miniszter az állami tanintézetek leltárának kiegészítését j az ingatlanok felbecslésével. — Ugyancsak a miniszter I az állami iskolákra ajánlt községek közül ez úttal hatban állami iskoláknak felállítása ügyében január .5-ig véle ményes jelentéstétel megtételét rendelte el. — A stridói pótépítkezések felülvizsgálata s a még szükségeseknek mutatkozó pótmunkák felvétele ügyében jelentést tett. — Lesencze-Tomaj, Kereseszeg s Kis-Lengyel községek bői bejelentett zúgiskolák ügyében az érdekelt járások főszolgabíróit megkereste. — Résztvett Csáktornyán a pótt niképesítő vizsgálaton, valamint az igazgatótanács ülésében. A képezde új helyiségei, a növendékek fürdő berendezése, új zeneterme, hálótermei, természettani és vegviani előadás terme stb. rendeltetésüknek minden irányban átadattak. — Dráva-Vásárhelyen értekezett érdekeltekkel a harmadik tanerő beállítása s a gyermek menedékháznak e nyáron megnyitása ügyében. — Megkezdette ezen időszakban a zalaegerszegi tanintézetek látogatását. — A nagykanizsai izr. hitközség által fenntartott középkcreskedeltni iskola egy évi ünkénytességi joga ügyében a hitközség kérvénye a miniszterhez fel terjesztetett. Kir. tanfelügyelő s az egyházkerületi tanfelügyelő jelentései a gyülevészi róm. kath. iskola építkezése ügyében előterjesztetvén, nevezett község elöljárósága f'elhivatik, hogy amennyiben a tél folyamán ez építkezéshez az előmunkálatokat meg nem teszi s erről március végéig jelentést nem tesz — az építkezés hatósági uton fog eszközöltetni. Mura Szerdahely több lakosának kérvénye az iskolai adó leszállítása ügyében — jelentéstétel végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatott. Pálya Mihály csáktornyai polgári iskola* igazgatónak ötödéves korpótlók ügyében beadott kérvénye a miniszterhez fel terjesztetik. Keményfa község felfolyamodása a salomvári tanítói járu'.nány ügyében — a szükséges adatok beszerzése céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatott. Az óvodakötelesek és tanköteleseknek összeiratása ügye 1894 ben. Ezzel kapcsolatban méltatta kir. tanfel j ügyelő az országos népszámlálás és a tanügyi statisztika ! céljaira eszközölt jsszeirások rendkívüli különbözeteit. | A közoktatásügyi miniszternek körrendeletéhez képest I a jár'isok főszolgabíróinak és a városok polgármestereinek az elöljáróságok eljárását szabályozó tüzetes utasítások adatnak. A galsai ev. népiskola dologi hiányai ügyében beterjesztett jelentés a hiányok miként pótlásáról jelentéstétel céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatott. A tanítói és kántori illetmények elkülönítésének ügyében a kész jegyzökönyvek felterjesztetnek; az ügynek további folyamatáról a miniszterhez jelentés tétetett. Flescli Vilmos okleveles tanitó zalabéri magánis kólájának nyilvánossági joggal való felruházása tárgyában beadott kérvény további ilUtékes intézkedés céljából kiadatott a kir. tanfelügyelőnek. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint december hóban a vármegye területén befolyt egyenes adóban 242,000 frt 42 kr, hadmentességi díjban 16.252 frt 85 kr., szőlődézsinaváltságban 12.849 frt 55 kr., bélyeg és jogilletékben 24.257 frt 12 kr., iiletékegyenértékben 1.153 frt 13 kr., fogyasztási szesz és italadókban 43.466 frt 26' 2, italmérési illetékben 2.813 frt 72 kr., vagyis összesen 342.793 frt 05

l/-j kr. Az 1893 ik évben összesen egyenes adóban befolyt 2,784.855 fi t 70'/

2 kr., mig az 1892 ik évben 2,715.110 frt 7'J kr. s így az 1893 ik évi befizetés 69.744 forint 91 '/

2 krral kedvezőbb volt. Az adóhátralék a vármegye területén az 1893. év végén tesz 3,409.321 frt 38'/

2 kit, melyet az 1892. év végén volt 3,051.295 frt 74'/

2 kr. hátralékkal egy behasonlítván, az 1893 ik évben a hátralékok 355.025 frt 63 kr. szaporodást tüntetnek tel. A hátralékoknak a nagyobb befizetés dacára történt felszaporodását azon körülmény okozta, hogy 1893 ban elemi kár címén a megelőző évinél sokkal kisebb összegek hozattak leírásba, némely adónemekben pedig az évi előírás is nagyobb volt. Leírásba hozatott egyenes adóban 133.653 frt 02'/

2 kr., hadmentességi díjban 2.932 frt 69 kr. i Fizetési halasztás engedélyeztetett december hóban j , négy esetben 3.069 frt 76 kr. értékben; ideiglenes adó- ! mentesség 101 esetben. Pénzügyi közigazgatási bírósági döntvények. Ha az árvapénztárból elsikkasztott összeg erejéig a zálogjog a sikkasztó tisztviselő ingatlanaira az árva 1 pénztár javára bekebeleztctik, ez a bekebelezés illetékmentes (1893. évi 4.034 sz.) Honvédtisztnek folyamodványa a honvédelmi mi níszterhez, melyben azt kéri, hogy a részére adományozott nemesi előnév katonai személyi okmányaiba felvétessék és hogy ezt az előnevet katonai minőségében is használhassa; csak ivenként 50 kr. állandó bélyegilleték alá esik. (1893. évi 3.692 sz.), Ha ugyanazon követelés behajtása végett a személyi leg kötelezett adós és a jelzálogúl lekötött ingatlan tulajdonosa ellen külön kereset indíttatott, — az e két külön kereset tárgyában hozott — habár egy és ugyan azon követelésre vonatkozó ítéletek mindegyike illetékköteles. (1893. évi 5.043 sz.). Ausztriában lakó magyar honpolgárnak Magyaror szagon elhelyezve levő tőkéje után élvezett kamatjövedelem Magyarországon tőkekamatadóval meg nem róható. (1893. évi 5 245 sz.). A hagyományos azon a címen, hogy az örökhagyó elhunyta után annak hátrahagyott leányát nőül vette, még abban az esetben sem igényelheti a hagyomány után előirt illeték mérvének leszállítását, ha ez az illeték csak az örökhagyó leánya nagykorúságának férjhez menetele által történt beálltával — mint amely időpontban a hagyomány kiszolgáltatandó volt — vált esedékessé. (1893. évi 3.133 sz.). Az 1883. évi XL1V t. c. SÍ §-» alapján kimondott felelősség folytán kiküldött állami végrehajtó uti költségci- és napidijainak ki által leendő viselése tárgyában határozni a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság nem illetékes. (1893. évi 3.957 sz.). Ha az adó köteles fél a felszóiamlási bizottság tárgyalásán jelen van, és a hozott határozat előtte indokaival együtt kihirdettetik, a telebbezési határidő a határozat kihirdetésétől kezdve számítandó' (1893. évi 4.429 sz.). Ha a társasági szerződésben valamely ingatlan oly társaságra ruházfatik át, amely illeték egyeuérték fize tésére kötelezve nincsen, az átruházott ingatlan értékétől a rendes átruházási illeték teljes mérvben fizetendő. (i893. évi 5.761 sz.). Ha a sommás visszahelyezés iránti keresetben kár I térítési összeg megállapítása is kéretik és az ennek a ! kártérítési összegnek megtelelő illeték a sommás vissza helyezési perekben hozott Ítéletekre megszabott illetéket meghaladja, a kártérítési összegnek megfelelő Ítéleti illeték fizetendő (1893. évi 6.176 sz.). A közigazgatási bizottság pótadó felszóiamlási al bizottságának útadó helyessége és jogossága tárgyában hozott határozata elleni felebbezés az ils. díj. 14 tétel p) pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik [ (1893. évi 5.905 sz.). Az ingatlanok elárvereléséről felvett árverési jegyzőkönyvön erovandó okirati bélyegilleték fizetésének kötelezettsége nem a vevőt, hanem a végrehajtót terheli ! (1893. évi 6.191 sz.). Kórház részére rendelt gyógyszerekre vonatkozó j és eredeti orvosi vényeket tartalmazó könyv — mint gyógyszertári megrendelési (bevásárlási) könyv — ivenj kéut 15 kr. állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi ! 6.152 sz.). Bélyegköteles beadványhoz csatolt, írott füzetet . képező házbéradó lajstrom ivenként 15 kr. állandó bé| lyegilleték alá esik (1893 évi 6.040 sz.). A kivetett útadó leszállítása végett benyújtott első i fokú felebbezés bélyegmentes (1893. évi 5.903.). Habár már az alapszerződésben is kiköttetett, hogy a vállalkozó az építés helyszínére szállított felszerelési tárgyakra, mint kézi zálogokra, azok értékének bizonyos | százalékáig előleget felvenui leoz jogosítva, később azonbau egy másik szerződés is létesül, amelyeknek alapján a vállalkozó a helyszínére már tényleg szállkott és részletesen felsorolt felszerelési tárgyakat kézi zálogul lekötvén, azokra meghatározott összegű előleget nyer, ez az utóbbi jogügylet — illetékezés szempontjából — egészen különálló záloglekötési szerződésnek tekinthető, A záloglekötések után járó fokozatos illeték nem a zálog tárgy, hanem azon kötelezettség értékének alapul vételével fizetendő, amelyért a zálogjog engedtetik (1893. évi 4.835 sz.). A végrendeleti végrehajtó, ha a hagyatékot az örökösödési illeték kiszabása és befizetése után az örökösöknek kiszolgáltatta, — az e hagyaték után később előirt pótilleték fizetésére nem kötelezhető (1893. évi 5.931 «.). A község által a költségvetése tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen benyújtót felebbe zés bélyegmentes (1893. évi 5.518 sz.). Habár a vételár hátralék az eladott ingatlanra nemcsak az eladó, hanem oly egyén javára is lett zálog jogilag bekebelezve, akit ennek az ingatlannak élethoszsziglan haszonélvezete illetett, ez a bejegyzés mégis illetékmentes (1893. évi 5.598 sz.). Ha a tárgy tulajdonjoga a haszonélvezet alkalmával terhelten visszteher nélkül oly személyre ruháztatik át, aki a haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él és ennek folytán a tulajdon szerzésétől járó illeték függőben tartandó, a kincstárnak joga van ezt a függőben tartandó illetéket biztosítani (1893. évi 6.498 sz.), A zala-egerszegi kereskedelmi kör közgyűlése. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi rendes köz gyűlését Steru Farkas elnök elnöklete alatt f. hó 6 án tartotta az egyesület helyiségében. Elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, előadja, hogy az alapszabályok értelmében ezen közgyűlés — tekintet nélkül a jelenlevők számára — határozatképes. Balassa Benő egyesületi titkár felolvasta a kör 1893. évi működését híven feltüatető jelentését, mely szerint a kör az_1893. évben tartott 14. válaszmányi gyűlést, amelyeken tanácskozás tárgyává tételtek a beérkezett indítványok, panaszok; a közgyűlési határozatok végrehajtattak; a kereskedelmi kamara megkeresésére részletes jelentés adatott Zala-Egerszeg város és közvetlen vidékének 1893-ik évi forgalmi életéről; a vásárnapok arányosabb beosztása tárgyábau két izben is tartottak szaktanácskozmányt, melynek határozatából az arányosabb beosztás érdekében a városi hatóság megkerestetett; a fogyasztási adók behajtása körül felmerült némely ' sérelem megszüntetése tárgyában a kör részéről tett inj tézkedés óhajtott eredményre vezetett. A közgyűlés ha tározatának megfelelőleg az alapszabályok módosíttattak i és szentesítve a minisztériumtól leérkeztek. A hátralékosokkal szemben a választmány kellő szigorral járt el, aminek tulajdonitható, hogy a kör tíz évi fönnállása óta i évi számadását deficit nélkül zárhatja le. Az egyesületi ta \ gok száma jelenleg 140, akik közül mintegy 80 an veszik igénybe a kör könyvtárát. — Végül a jelentés megemlékezik a választmány indítványáról, melyben tekintettel vármegyénk szeretett főispánjának, Svastits Benó őrnél tóságának a közigazgatás terén kifejtett s érdemekben gazdag munkásságára, a vármegye közlekedés ügye körül hosszú időn keresztül szerzett eléviilhetlen érdemeire, a megye kereskedelmének és iparának emelése, fejlesztése, terjesztése és magyarosítása körül oly buzgó odaadással kifejtett tevékenységére, a kör tiszteletbeli tagjának ajánltatik. A közgyűlés a titkári jelentést helyeslőleg fogadta s a titkári jelentésben foglalt választmányi indítványt egyhangúlag, nagy lelkesedéssel magáévá tette s Svastita i Benó főispánt tiszteletbeli tagúi megválasztotta.