Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-03-25 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. évi 12-ik számáhdz. — Azért is kérem tisztelt Szerkesztő urat, hogy e sora iinnak sziveskedjék helyet engedni b. lapjában. Pollux a többi között azt írja hogy: „A mély szántáshoz" — »/

4—1 láb — legalkalmasabbak a Zugmayer léle ekék. Nem akarok az ekékre vonatkozólag írni, csak azt jegyzem meg, hogy van más elég kitűnő ekénk, melyek nekünk jól megfelelnek, s csakis a »/, —1 láb mély saántásra vonatkozólag akarok észrevétolt tenni. Igaza van Polluxnak, midőn az egy láb mély szántást, mint teltételt állítja elénk, de nagy hibát követett el akkor, a midőn nem irta körül e mély szántás heiyes keresztülvitelét. Tegyük fel, hogy a tapasztalatlan és kezdő gazda „Pollux" közleményét elolvasva, neki megy földjének és egy láb mélyre felszántja. Minő következménye lesz e műveletnek ? Ily eljárás mellett a jó földet tönkre, azaz terméketlenné teheti, ugy hogy sírva nézhet utána várandó termésének. Ha már a közleményt a cukorrépa termesztés érdekében irta, hozzá kellett volna még tennie : Miután a 3/

4—1 láb mély szántás létfeltétele a sikeres cukorrépa termesztésnek, sokan azonban földjüket alig mivelték mélyebben, mint 6 hüvelknyire, igy az L láb mélységet ne egyszerre, hanem fokozatos mélyítéssel iparkodjanak elérni, vagyis évről évre 1 — 1 '/

2 hüvelknyi mélyebb szántással. Mert ha egyszerre minden átmenet nélkül felforgatná valaki az altalajt, és kedvezőtlen összetételű vad földjét; nem hogy siker, hanem veszteség volna munkájának eredménye. Tudjuk azt, hogy az altalaj nagymennyiségben való felhozatalával legjobb termőrétegünket képesek vagyunk évekre tünkre tenni. Már most mit csináljunk, hogy a répa egyedeknek sikeres állását, a gyökerek lefelé hatolhatását magunknak biztosítsuk ? Nem mást, mint 1 — f/2 hüvelyknyi mélyebb szántást eszközöltetünk, ezen eke után pedig járatunk eg\ altalaj porhanyítót, mely a földet a már meglévő K»ráz dában csak túrni, lazitani fogja anélkül, hogy vad, terméketlen földet a fölsziure hoznók. Ez által elértük a kellő 1 láb mélysége; • cgadtuk a répaegyedeknek a kellő előzetes feltételt, ho. gyökerei egyenesen lefelé hatolhassanak, hogy ezalr. altalajból is felvehessenek tápszerkészletet és igy auii lő, nem rontottuk el felső termőrétegünket. Ez volna tehát a helyes eijárá-, azon földeknél, melyek eddig az áldásthozó mélyebb mivelésben nem részesültek. Azt irja továbbá „Pcilux :

u „A répa termesztésére szánt földet háromszor keli megszántani: ősszel egyszer, tavaszszal kétszer és pedig először, a midőn a föld szárazabb, és másodszor a magültetés előtt." Bocsánat! Ezt kereken tagadom. Ezen eljárás nem tartozik a szántások kellő és helyes keresztülviteléhez. Bátor leszek teb ezen munkálatok kellő és helyes keresztülviteléhez ho t lasólani, ÓS pedig: Házkor a tar'' -jkélyen iel lesz törve, illetve ezen első szántás csaku ' ulószá^ásból álljon, és pedig azért, hogy a gyoinit

1;! ne kerüljenek mélyen a földbe, hogy ezálta! >rsított csirzás előállhasson, miáltal a második vagy' aely szántás e kicsirzott gazanagvakat lognagyol részt 1 fogja pusztítani, továbbá azért sekélyen, hogy a iái iómaradváuyokhoz a levegő és nedvesség könnyebben hozzáférhessen, miáltal annak elkorhadása szintén gyorsítva lesz. Ezen első tarló szántást követi őszkor a mély szán tás — az általam már említett módon. Tehát őszkor nem egyszer, hanem kétezer kell szántani. Tavaszkor pedig, ha csak lehetséges, egyszer sem, hanem porhanyitsunk, grubberrel vagy extirpátorral. Tartózkodjunk a tavaszi szántások által a földet aranyat érő téli nedvességétől megfosztani. Különös, hogy „Pollux" kétszer akar tavaszkor szántani. Hiszen ön erővel kiszárítja ezáltal földjét és megfosztja a kincset érő nedvességtől ! Igen, van eset rá, a midőn őszkor felszántott föld nagy esőzések, nagy mennyiségű hó, vagy más külbefolyás által megtömődik, ilyenkor kell is szántani ; de akkor, a midőn földünk nincs megtömődött állapotban, akkor a tavaszi szántás ellenkezik minden jól felfogott érdekkel, f Ezen tétel nem csak a cukorrépa termesztésére szól, hanem áll a tavaszi veteményekre is, minők az árpa, zab, bükköny stb. 6tbire. Menjünk tovább. Mit ir még „Pollux*'? Azt irja bogy: „A magot az ültetés előtt 24 órán át 14° meleg vizben meg kell áztatni." Magam is barátja vagyok az előleges beáztatásnak, de nedves földbe is vetem el, azoban nem ugy, mint „Pollux" — ki földjét két tavaszi szántással előbb — kiszárítja, a a már kiszárított földbe veti el az áztatott magot. Elismerem, hogy. helyes eljárás a magnak áztatása, de csak akkor, ha a föld elegendő nedvességgel bir, mert a mesterséges uton — áztatás álul — előidézett 'íztartalom gyors kelést okoz ugyan, de csakis redves talajban, azonban a talajnak hiányzó nedvessége miatt 1 gyenge csira el fog pusztulni, elhal, s igy a „Pollux" által tavaszszal kétszer ajánlott szántások következtében kiszáradt talajban rosszul, igen hiányosan fog kikelni. Még a csapadékokban gazdagabb országok jelesebb gazdái is ellene vannak az áztatásnak bár e nézetüket tapasztalataim alapján nem osztom — mégis nem helyes lem, és egyenesen kárhoztatom az oly eljárást, hogy kiszárított földbe áztatott magot vessünk. A tétel tehát az: Száraz talajban nem áztatottat kellő nedvességgel bíróban pedig lehet áztatott magva kat — Pollux szerint — ültetni. Végül pedig ezeket irja „Pollux" : „Hosszában egyik növény a másiktól 10 —12 cm., szélességben pedig 16--25 cmnyire essék. Ha a kiteleltetés után a levelek Qiár- 3—5 cm. hosszúak, meg kell kezdeni a gyomlálást, a gyomlálás után két hét múlva az első kapálás válik szükségessé stb. stb." A répa egyedek helyét ily szűkre kimérni sem nem célszerű, sem nem tanácsos. Legmegfelelőbb a sorok közötti távolság 30--37 cm., és az egyedek egymástóli távolsága 20—25. cm. Eltekintve azonban a sorok távolságától, a legfontosabb mivelés a kapálá:3 helyes időben keresztülvitele. Az Istenért „Pollux" ur! Mikor akar Ón kapálni ? Akkor, a midőn a levelek már 8 — 10 centi hosszúak? Mert ha Ön, midőn a levelek 3—5 centi hosszúak, gyomlál, azután két hétig vár, akkor Ön nem törekszik a termést fokozni, hanem csökkenteni. Kérem, ne haladjunk vissza felé, azaz hátra, hanem előre. Az Ö11 tanácsa ellenkezik minden jól felfogott érdek- és tapasztalattal, sőt ily eljárás mellett a holdan kénti hozam legalább is 30—40 mátermázsával keve sebb lesz. Ne apaszszuk, hanem tokozuk a termést! Tehát Ö11 akkor akar először kapálni, a midőn a levelek már 8 —10 centi hosszúak? Köszönöm a jó tanácsot, de ebből még a gyenge gazdák sem kérnek. Azonnal, a hogy meglehet a répa sorokat látni, ahogy megjelenik az első két levélpár, kell kapálni, és nem kell megvárni, inig a levél 8—10 centi hosszú lesz. Sokat igen sokat Uhetne még közleményének megcáfolására irni, illetve annak helyreigazítása céljából, de helyszűke miatt ezt nem teszem. Azért vannak fioklapjaiuk, tessék oda fordulni, oda szivesen fogom kö vetni. Isten Önnel „Pollux„ ur. Ha kedve lesz akár a helyen akár a szaklapokban közleményeket imi, Ígérem, hogy hű cáfolója, és sorainak megmagyarázója leszek, ha ugyan erre máskor is szüksége lesz. Fogadja tisztelt Szerkesztő ur soraim közléséért köszönetemet. Tisztelője Augusztiu Ágoston földbirtokos. Meg hi vóZalamegye gazdasági egyesülete í. hó 29-én délután 2 órakor Zala-Egerszegen, saját helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a t. tag u

vak ezennel meghivatnak. A Közgyűlés főbb tárgyai; 1. Az országos niagy. gazdasági egyesület memoranduma a „gazdasági egyesületeknek" az ezredéves kiállításon való részvétele tárgyában. 2. Ugyanaz országos rnagy. gazdasági egyesület átirata, az „orosz és román" kereskedelmi szerződésekkel szentben eltoglalt álláspontjának támogatása ügyében. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1893 ik évi számadásának megvizsgálásáról. 4. Netáni indítványok, Zala-Egerszeg, 1894. március hó 1-én. Háczky Káluián sk., ügyvezető elnök. Kimutatása a kamara IS 1)3. évi tényleges bevételeinek és kiadásainak. Bevétel. 1. Pénztári maradvány 1892. év végével 24.808 frt 69 kr. 2. Illeték fejében befolyt 12.884 „ 35'/

2 „ 3. A cs. •és kir. szab. déli vasút kamarai illetéke 4. A kain. helyiség egy részének albérlete fejében 5. Kantat fejében időleg eihelye zett tőkék után 6- Védjegy lajstromzási díj fejében 15 7. Vissza fizetett előlegek 285 „ — „ 8. 70 klgr. selejt papír után á 906 „ 54 „ 59 53 826 „ 42 „ 10 80 9. Németh János és Horváth Elek műszövő és Payer Gusztáv bádogos segédek ösztöndíjai 550 n » Összesen: 40.346 frt 33' 2kr. Kiadás: 1. Lakbér a kauiara helyiségért 1030 frt — kr. 2. Évi fizetések, lakbérek ós napi díjakra 7654 n 88 41 ri 3. Irodaszerekre 326 n 88 41 n 4. .Nyomtatványokra 1165 !J 55 » 5. Könyvek, hírlapok s könyv 350 kötő munkákra 350 n 92 » 6, Fűtésre 177 n 68 D 7„ Világításra 53 7) 52 1) 8\. Távbeszélő bére 48 n 91 n 9:, Posta bérre 120 n — n 10:. Adólajstromok másolásáért 302 V 43 n 11.. Vasúti forgalmi adatokért 303 n — n 12. Járulék keresked. és iparisko980 lákhoz 980 V — n 13. Járulék a nyugdíjalaphoz 5548 » 87 n 14. Ösztöndíjakra 115 n 60 n 15. Hírlapi hirdetésekre 369 n 60 n 16. Utazási költségekre 340 n 2f n 17.Hivatalszolga ruha átalánya 50 71 — » 18.Előre nem látható kiadásokra 387 frt — kr. J9.Baross szoborra 500 n — A 20.. .1896. évi ezredéves kiállítás költségeire 500 n — 71 2i. Fizetés előlegre 300 n — 71 22„ Túlfizetés czimén visszautalt kamarai ill, — n 51 n Összesen : 20.624 frt 62 kr. I.'éttitár maradvány 1893. év végével 19.721 TI 7 i.y

S

B Helyi, megyei és vegyes Mrek. KOSSUTH LAJOS. | 'Sopron, 1894. március hóban. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. A középületeken és magánházakon lengő fekete zászlók hirdetik a pótolhatlan veszteséget, amely a hazát a nagy száműzöttnek, Kossuh Lajosnak, gyászos elhunytával érte. A városi képviselőtestület f. hó 22ére hirdetett rendkívüli közgyűlésén Háczky Kálmán városi képviselő a meghatottság hangján emlékezett meg az országot Kossuth Lajos nagy hazáukfiáuak elhunytával ért súlyos veszteségről s indítványozá, hogy a közgyűlés napoltassék el, a képviselőtestület jegyzőkönyvileg * fejezze ki mély részvétét s válaszszon egy, nemcsupán városi képviselőkből álló bizottságot azzal a megbízatással, hogy késítsen és terjeszszen a képviselőtestület elé javaslatot az iránt, mint rója le városunk a nagy halott irányában a ketrvelet adóját? J h

J A képviselőtestület a tett 'ndítványt elfogadta s a bizottság tagjaiul Háczky Kálmán elnöklete alatt dr. Czinder István, Fangler Mihály, Gombás István, Hajik István, dr. Hajós Ignác, Horváth Miklós, Kaiser József, Kaszter .Sándor, dr. Kele Antul, Krosetz István, dr. Obersohn Mór, Páslek József, Ruzsich Károly, Skublics Jenő, Szigethy Antal, Sipos János, Udvardy Ignác, Varga Vilmos, Vörös Gyula, Weisz Izidor választattak me£T. o Zala Egerszeg varos függetlenségi és 48-as párti polgárai diszes koszorút küldöttek a nagy halott ravatalára, fátyollal bevont gyönyörű nemzet

;szinű és fekete szalaggal. A nemzeti szinű szalagon e felírás volt olvasható : „Kossuth Lajos legnagyobb hazánkfiának örök hálájuk, tiszteletük és szeretetük jeléül Zala-Egerszeg rend. tanácsú város függetlenségi és 48 as párti polgárai 1894. •március 20.'' A fekete szalag felírása : Eszméid, és szellemed kincsei mindaddig élnelc: Míg a földön szabadságszeretők s magyarok lesznek." A párt zászlajára fekete szalagot tettek e felírással: ,.Kossuth Laj os haiala emlékére 1894. március 20-án Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város függetlenségi és 48 as párti polgárai." A nagy hazafi gyászbaborult családjánál sürgönyileg fejezték ki résavétöket és a nagy veszteség felett mélyen érzett fájdalmukat, A küldött sürgöny szövege : „Kossuth Ferenc urnák. Turin. Mély és igaz fájdalommal értesültünk arról, hogy a magyarok és szabadsága szeretők büszkesége és vezércsillaga : Kossuth Lajos nincs többé — testileg; mert szellemileg ezután is köztünk és maradékaink közt él, hogy példányképünk legyen. Eszméi és szelleme kincsei mindaddig élnek, míg a földön szabadságszeretők s magyarok lesznek! . . Fogadja a gyászoló család a gyászoló nemzét igaz és mély részvétét! Egyúttal legyen szíves köszönetünket nyilvánítani úgy az önfeláldozó orvosoknak, mini mindazoknak, kik betegségében ápolták és segítségére voltak. Zala Egerszeg rendezett tanácsú város Függetlenségi és 48-as párti polgárok nevében, dr. Kelé Antal b. elnök." A i eyerszegi izr hitközség elöljárósága Kossuth Lajos nagy hazánkfia gyászos elhalálozása alkalmából f. hó 21 én ülést tartott, amelynek lefolyásáról vettük a következő jegyzőkönyvet: „Fischer László hitközségi elnök szomorúan jelenti, hogy a magyar nemzet legnagyobb s legnemesebb fia, Kossuth Lajos, megszűnt élni, Legközelebb hazafias kötelességének tartja, miszerint a magyar nemzet ezen nagy ha'otlja iránt a kegyelet adóját lerója s a körülményekhez képest hitközsége által is lerovássá. Ezért indítványozza, miszerint iutézkedés történjék, hogy az általános fájdalom a nagy veszteség fölött a hitközségben most, midőn épen a zajos mulatságok ideje van, szembe szökő kifejezést nyerjen. E célból a templomban a szószékről kihirdetendő s kifüggesztendő következő rövid felhívás legyen a közönséghez intézendő: A zala-egerszegi izr. hitközség elöljárósága részéről a n. é. közönség ezennel tisztelettel telkéretik, miszerint tekintettel a mély nemzeti gyászra, mely Kossuth Lajos nagy hazánkfia halálozása által bekövetkezett, a jeien punm alkalmából a szokásos álarcos járástól, ugy szintén minden zajosabb mulatságtól tartózkodni és házát a netán jelentkező álarcosok előtt zárva tartani, hazafiúi kötelességének ismerje. Elnök Fischer László indítványa egyhangúlag elfogadtatott s határozattá emeltetett. A zala-agerszeg< kereskedelmi kör választmánya sürgönyileg fejezte ki részvétét a mélyen megrendítő gyászeset alk Imával; a temetésen küldöttségileg képviselteti magát; a nagy hazafi arcképét a 'kör helyisége számára megszerzi és a nemzet áldozatkészségéből emelendő szobrára gyűjtést rendez. Nagy Kanizsa város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlésén Babóchay György polgáimester emlékezett meg a hazát Kossuth Lajos nagy hazánkfiának gyászos elhunytával ért súlyos csapás felől; indítványára a képviselőtestület jegyzőkönyvileg örökíti meg a boldo gult kiváló érdemeit, a gyászoló családhoz Turinba rész vétiratot intéz s a temetésen képviselteti magát. Kossuth Lajos, nagy hazánkfia gyászos elhunytának hírére Keszthely város gyászt oltott, a köz- és igen számos magánépületre is kitűzték a fekete zászlókat. Keszthely város Kossuth Lajosban diszpolgárátisgyászolja. Also-Lentlva m. varos közönségé nagy fájdalommal és mély részvéttel értesült hazánk felejthetetlen nagy fiának: Kossuth Lajosnak gyászos elhunytáról. Ezen hír villámként járta be a várost s legott az összes köz és legtöbb magán ház gyászlobogója hirdette a nagy halottat. A községi képviselőtestület, ugy ajpolgán olvasó kör rendkívüli közgyűlése az elhunyt családjának azonnal távirati uton fejezte ki mély részvét nyilvánítását. A járásban mozgalom indult meg az iránt, hogy a temetésen a járásbeli községek képviselve legyenek. — A kevésbbé vagyonos községek hallomás szerint Szmodiss Viktor járási főszolgabírót óhajtják felkérni, hogy őket képviselje.