Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-18 / 7. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. évi 7-ik számához. a magyarországi ügyvédi kar ügyvédi kiállítási osztály rendezésével részt vegyen azon esetben, ha a magyarországi ügyvédi kamarák által teendő kötelező ajánlatok ból biztosítva leend azon költség, amelybe az ország ügyvédi kara tekintélyének megfelelő ügyvédi kiállítási osztály rendezése kerülni fog. Ezen költségeknek részbeni fedezéséhez a kikötött feltétel mellett a zala egerszegi ügyvédi kamara 600 írttal járul hozzá oly kép, hogy három éven át évi 200—200 irtot fizet a jelzett célra. Néhány őszinte szó a helybeli iparossegédekhez. A társulás, az egymással való érintkezés szükségességét a paradicsomi korra lehet vissza vezetni. — Ádá m apánk abban a mindenséget felölelő kertben sem érezte jól magát — egyedül. — Mennyivel inkább szükséges az egymással való érintkezés napjainkban, midőn a szellemi ós fizikai túlfeszitett munka az agy- és izmot napestig lekötve tartja. Ezen társulás, egymással való érintkezés szükségessége hozza létre az egyesületeket. Ezen társulás szüksége hatott a köztünk élő iparos itjakra is, akkor, midőn a saját céljaikra évekkel ezelőtt az „önképző és betegsegélyező egyesületei" alakiták. Ez egyesület hozta össze az ez ideig városunkban szétszórtan élő, folyton egymást alig ismerő ipiros ifjakat ; szelidité azok modorát, elvonva őket a zajosabb, költségesebb, testet-leiket mételyező társaságoktól. A rendelkezésükre álló folyóiratok s könyvek olvasása, a gyakrabban rendezett fölol vasások és nyilvános esték szellemi fejlődésükre voltak átalakító hatással ugy, hogy azon hely, hol a napi foglalkozás után pár órát pihenés és szellemi fölüdülés céljából tökének el; hol a napi eseményeknek reájuk, mint jövő iparos ueuizedékre vonoatkozó részét megvitatták; hol betegséggel küzdő tár saik anyagi gondjainak könynyítésén fáradoztak ; hol ezen céljaik megvalósításához szükséges anyagiak részbeni előteremtésére rendezni szokott fölolvasások és esték műsorait egybe állították s begyakorolták: majdnem észrevétlenül oly átalakító hatással volt az ifjúság általá nos többségére, hogy pár év alatt kivívták városunk | közönségének elismerését s méltánylását. Ezen csendes átalakulási processusban az érdem oroszlán része minden esetre magáé a saját érdekeiket jól felfogó iparos ifjaké; de osztoznak abban velük az alakításán fáradozó intéző körök, s az évek során át buzgón működő elnök és tisztviselői kar. A kör hasznos olvasmányok, hírlapi események tár gyalása és az időnként rendezni szokott estélyek műsorainak begyakorlásával az önképzés terén is szépen haladt. — E működésük közben iparos itjaiuk bizonyos fokú műveltségre tesznek szert, s így lassan b.'ir, de biztosan elfogják érui a társadalombau is azon helyet, mely egy demokrataikus szervezetű államban az iparos osztályt megilleti. Hogy azonban hazánk határain túl, a külföld előtt is kivívhassák az elismerést, nem elegendő az egyoldalú, u külsőségekben nyilvánuló képesség, hanem egyúttal alapos tudás is kell; —- mert csak is az alapos tudás adja meg a versenyképességet. Hogy az iparos osztály legtöbbjénél ipara alapos tudásának lulajdonképeni alapját a rajzolásnak mennél szélesebb alapon való tudása képezi, azt elvitatni nem leli t. — Ep most olvasom Ráth Károlynak, a budapesti fő és székvárosi iparkamarai tagnak, ama kijelentését, mi ként beigazolt tény az, hogy a kis és önálló ipart űző mesterek sorsa nyomasztóbb a gyári munkások helyzeténél ; s folytatólag az ezen leendő segély módjára nézve első helyen említi az — iparosok szakoktatását. A ki az ily szakoktatások szervezetét ismeri, tudja azt is, hogy ezekben a fő súlyt a szakrajzolásra helyezik. Hogy a szakrajzolás mivé neveli az iparost, lehetne-e meggyőzőbb s alkalmasabb példával igazolnom, mintha fölemlítem városunk szülöttét : König Gyula műasi.talost. — Tudjuk, hogy ő itt tanulta ki mesterségét, a:it na gyobb városokban folytatta ott, hol alkalma nyilt a rajzolásuak asaját iparában nélkülözhctleu titkait elsajátítani, s ma Budapest fő és székvárosának, hazánknak egyik első műasztalosa. A fő és nagyobb ipart üző provinciális városaink nem egy iparosának sikerült már elérnie a külföld elismerését, a versenyképességet, s ezt köszönhetik első sóiban a rajztudományuknak. Századok mulasztását az egész vonalon, 25 év alatt pótolni nem lehet. — De összetett kézzel, talán a jövő generatióval való várakozással, a munka megkezdést elodázni — nem szabad. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, aki rövid Iiivataloskodása alatt számos alkotásával emelt ma gának maradandó emléket, — legújabban az iparos ifjak', mint a jövő iparos osztály törzsének, képzését tűzte ki feladatáúl. — Belátva ugyanis, hogy a fő- és székváros, hol az iparos ifjak szakszerű képzéséről régtől fogva gondoskodnak, az ország összes iparos ifjait befogadni, azok megélhetését biztositaui nem képes : gondoskodik arról, hogy az ifjak vidékenkint is elsajátíthassák azon rajzbéli ismereteket, melyekre a jövő érdek harcban okvetlen szükségük lesz. A miniszter atyai gondoskodá sa vármegyénk derék tanfelügyelőjének mindenre kiterjedő figyelme folytán rá irányult városunkra is, s az ő hathatós befolyásával sikerült ki vinnie, hogy a mi níszter a szakrajztanfolyam költségeit ez évre kegyes volt az állampénztárból kiutalványozni. E szakrajztanfolyam, mint cime is mutatja, alkal mat nyújt minden iparosnak a saját iparágában előfoduló munkák méret és arányok szerinti rajzolására, metszetek, alap és részlet rajzok készítésével rajzgyakorlat megszerzésén kivül a csin, izlés és styl-szerüség elsajátítására. E tanfolyamot városunk iparos ifjainak kellőkép föl nem karolni annyi lenne, mint a kir. tanfelügyelőnek szives közbenjárásával felénk irányult miniszteri jóakaratot viszautasitani, ország-világ előtt documentálni azt, hogy a helybeli iparos ifjak megelégednek a külső hatások vadászatával, s alapos tudásra nem törekednek : városunk iparát nem előre, de vissza felé vinni töreked• nek akkor, midőn más városok e téren örömmel tapasz talható haladásával lépést uem tartva, rövid pár év alatt azok által messze túl szárnyaltatnak. Nem akarom, nem tudom hinni, hogy azon szégyen érhesse városunkat, miként egy hasznos, a szellemi ha ladást előmozdító intézményt, a miniszter — pártolás hiányában — megyénknek más városába, ahol az iparos ifjak saját érdekeiket jobban tudják felfogni, kénytelen legyen áttenni. Ezen aggodalmam azonban — azt hiszem — korai. — Ez ellen biztos garantiát nyújt azon, szépen indult „iparos ifjúság köre", melyről soraim kezdetén megemlékeztem. — Ehhez intézem végső szóm is: Föl a nemes munkára ! Tömörüljenek minél többen saját ügyük, ér dekeik %édelméie! El bennem a hit, hogy nemes verse n ük édes gyümölcsét már a közel jövőben élvezni fogják. V. A keszthelyi ipartestület közgyűlése. A keszthelyi ipartestület folyó hó 11 én tartotta meg az évi rendes közgyűlését. Nagy István elnök a közgyűlés megnyitása után tudomására hozza a közgyűlésnek, miszerint néhai Unter berger Ferenc, ipartestületünk boldogult emlékű disztagja által tett 10.000 frtos alapítvány a végrendeleti hagyományból már 4.000 írttal gyarapodott, s kilátás vau rá, hogy az ezen összeghez járó 6.00U frt még ez évben tőkósíttetui fog s ez által az alapítvány 20.000 forintra egészül ki. Bejelenti továbbá, hogy az alapítvány 513 frt 10 krt tevő kamatából az alap kezelő bizottsága által történt megállapodás szerint január hó 7 • ik napján 2o tag részére egyenkiut 25 frt, egy részére 8 frt 19 kr. és egy részére 5 frt osztatott ki az ipartestületi irodában segélykép. Tudatja végül, hogy dr. Illés Ignác ezredorvos „A torok diftena ellem védekezés" című művéből 400 példányt adott az ipartestületnek a tagok között leei.dö kiosztás céljából. A közgyűlés elnök jelentéseit örvendetesen tudomásúl vévén, dr. illés Ignác ezredorvosnak ipartestületünk tagjai iránt már oly sok izben tett önzetleu szivességeért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az elnöki jeltntés után Pöltz Pál jegyző terjesztette elő az ipartestület 1893-ik évi működéséről egybeállított jetentését, mely behatóan foglalkozik az 1893. évi dec. íió 18. és 21 ik napjaiban lefolyt városi tisztújítás alkal mával az ipartestület, illetve annak tagjai által indított fényes eredménynyel lefolyt mozgalomról. A jeleutés szerint az ipartestület elöljárósága a lefolyt évben 15 ülést tartott. Elintézést nyert 187 ügydarab. Elküldetett <578 hivatalos levél. Az ipartestület által 1885. óta nyilvántartatott 482 önálló iparos ; meghalt 42, elköltözött 80, iparával felhagyott 33 s igy a tagok létszáma az év végén 327 volt. 1893. évben alkalmazásban volt 515 segéd, elköltözött 251 s az év végén maradt 263. A taronclajtsromban nyilvántartatott 232 tanonc, felszabadult 4o, felboutatott 30 szerződés, maradt tehát az év végén 157 tanonc. A békéltetőbizottság tartott 10 ülést, melyekbeu jogerős határozattal 9, egyezséggel 2 panasz intéztetett el. Az ipartestület pénztári kimutatásáról lapunk más helyéu emlékezünk meg. Az ipartestület könyvtára 720 kötet magyar és 182 kötet nemet műből áll. A tagok által átolvasás végett kivett könyvek 2672 kötetet tesznek. Elnök beterjeszti as; ipartestület pénztára és egy névtelen alapító által tett 500 frtos alapítványról egybeállított zárszámadást, melyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásúl vett s Bognár István pénztárnoknak a felmentvény kiadását elhatározta. A tisztviselőség megbízatása lejárván, elnök saját maga és társai nevében is leköszön. A közgyűlés Ullma.i Jákó indítványára s Pöltz Pál jegyző által felsorolt ama fényes érdemek elismeré seül, melyet a lelépő elnök az ipartestületben szerzeLt, Nagy István volt elnököt s Keszthely város ez idei bíráját, általános lelkesedés mellett az ipartestület tiszteletbeli elnökévé választotta. Az uj választás Fizáry Alajos kore nök vezetése mellet

1; következőleg ejtetett meg: elnökké Laug János, előljárósági rendes tagokká: Salamon János, Horváth György, Gerstl Károly, Veháp Lajos, Hajdú János, Buchbei ger Gusztáv, Braun Rudolf, Károlyi Gábor, Bognár István, Baksa János, id. Pintér József, Nagy József; póttagokká: Ulluian Jákó, Bernát József, Regensperger Ferenc, ifj. Szabó János, Stegmüller Károly, Scheiber József; számvevőkké: F.záry Alajos, Hofi'man Arnold, i Veháp Ferenc közleikiáltással megválasztattak. Az 1894. évi költségelőiráuyzat, mely szerint a bevétel 2029 frt 96 kr., a kiadás 568 frt s igy a remél hető pénztári maradvány 1.461 frt 96 krban állapíttatik meg, elfogadtatott. Az ipartestület elöljárósága február hó 13 án tartott ülésében megalakulván, alelnökké Braun Rudolf, pénztárnokká Salamon János, könyvtárnokká Hajdú János és segéd könzvtárnok'sá Scheiber József választattak. Jókai köszönete. Koszorús költőnk, Jókai Mór, kellemes meglepetésben részesítette a nagy-kanizsai izr. nőegyletet viszonzásul, hogy az egylet őt 50 éves jubileuma alkalmával üdvözülte. Vidor Samunénak, a nagykacizsai izr. nőegylet elnökének a következő levelet irta: „Nagyságos Asszonyom! Hódolatteljes örömmel fogadtam azon hazafias kitüntetést, amelyben engem a tisztelt egyesület részesített. Irodalmi munkásságomnak legszebb jutalmát találom e megtiszteltetésbeu s életemnek hátralevő napjait arra szentelem, hogy ezt megérdemeljem. Kérem Nagyságod, — kegyeskedjék hálám kifejezését az egyesület tisztelt tagjaival tudatni s hazafiúi jóindulatában engemet továbbra is megtartani. Legmélyebb tisztelettel maradok hiven tisztelő honfitársa Jókai Mór." — Egy második levélben 4 drb igen sikerült arcképet küldött „Emlékül 1894. január 6. Jókai Mór" sajátkezű ajánl issal s azon keréssel, hogy egy egy arcképet Blau Pálné aleluök, Sommer Sáudorué pénztárnok és Rosenfeld Lajos titkárnak szíveskedjék átadni. Megküldötte egyúttal a jubileum alkalmával érkezett üdvözletek, díszoklevelek és ajándékokuak jegyzékét. Polgári fiú iskoía Tapolczán. Svastits Benó főispán őméltósága és dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő — mint bennünket Tapoiczáról értesítenek — t. hó 10 én Keszthelyről Tapolczára érkeztek s ott a gazdasági tanfolyammal kapcsolatos felső népiskolának latin tanszékkel ellátott hat osztály ú polgári fiú-iskolává átalakítása ügyét a város kérvényére történt miniszteri intézkedés alapján, a városi képviselőtestülettel, iskolaszékkel és vidéki érdekeltséggel megtárgyalták. A rendkívül népes értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta a városra igen nagy loutossággal bíró átalakítás eszméjét s a minisztériumhoz felterjesztendő részletek megállapítása után főispán őméltóságának és a kir. tanfelügyelőnek ezen ügyben tanúsított meleg érdeklődésükért s buzgalmukért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A felsőnépiskola fokozatos megszüntetése már az 1894/5 ik tanév elején venné kezdetét a polgári fiú iskola egyidejű megnyitásával. A nagy-kanizsai tarsaskör évi rendes közgyűlését I Dezséuyi Llek társulati elnök elnöklete alatt t. hó 11 én tartotta. Elnök a nagy számmal megjelent társulati tago kat üdvözölvén, a gyűlést megnyuottuak nyilvánította. Ezután dr. Puhái Viktor titkár olvasta fel jelentését, ameiy szerint az évi bevételek összege 2.472 írt 33 krt, a kiadásoké 2.003 frt 51 krt tett ki s igy az évi pénzmaradvány 468 frt 72 kr.; tekintettel a társulat tagjaiuan folyton szaporodó szamára, a társulat részére a novemberben tartott rendkívüli közgyűlés határozatából kifolyólag az eddigi helyiség jelentékenyen kibővittetett ugy, hogy most az egyleti tagok igényeinek és kényelmeuek teljesen megfelelő ; a tagok és családjaik szóra» koztatása végett a tél folyamáu három táncmulatságot reudeztek, amelyek miudegyike igen jól sikerült. A tit kári jelentés helyeslőleg tudomásul vétele után megállapíttatott az 1894. évi költségvetés 2.700 frt bevétellel és 2.687 trt 95 kr, kiadással. A közgyűlés utolsó tárgyát a tisztviselők választása képezte, melynek eredménye: Dezsényi Elek elnök, Schmidt Frigyes alelnök, dr. Plihál Viktor titkár, Unger Ullmann Elek pénztárnok, dr. Neusiedler Autal háznagy, Dezsényi Árpád ügyész, Makara lváu könyvtárnok. Választmányi tagok : Clement Lipót, Dauscha Uttó, Hertelendy Béla, Klubucsár Viktor, Mikos Géza, Plihál Ferenc, Reisenauer János, dr. Szekeres József, Tóth László, Varga Lajos. Számvizsgáló bizottsági tagok: Ebenspauger Leo, Merkly Antal, Wilde Ferenc. — A közgyűlés napján este a társulat termeiben igen s került és látogatott bankett volt, amelyen számos lelkes ielköszöutőt mondottak. Miniszteri köszönet. A vp.llás- és közoktatásügyi m. kii. miniszter Kaiser József zaiamegyei földbirtokos uak a<i országos képtár és Történelmi képcsarnok gyUj teményeiuek gyarapításáért köszönetét nyilvánváuitotta. Lljeyyzes. Dr. Arvay László zala-egerszegi közés vál.ó ügyvéd eljegyezte Z.-Egerszegen postai Horváth Melanie kisasszonyt, pósfai Horváth Bertalan megyei árvaszéki ülnök kedves leányát. Hloleptfctesek. Gróf Festetics Tassiló az elhúnyt főszámvevő helyére Horváth Károly felsőmajori ispánt, ennek helyére Szeles János írnokot léptette elő. Köszönetnyilvánítás. Tekintetes dr. Gráner Adolf ur a helybeli nő egyletnek és a szegény gyermekek fel ruházására egyenkint ötöt Irtot adományozott, a miért hálás köszönetet mond az elnök. Miniszteri biztos. A föld mivelésügyi m. kir. mi niszter a gazdasági tanintézetek mist folyó félévi vizsgalataihoz miniszteri biztosokat kü.dött ki. A keszthelyi gazdasági tanintézethez Pirkner János miniszteri titkár küldetett ki. Értekezlet a megyei cukorgyár ügyében. F. hó 13án szűkebb körű értekezlet voll városunkban a léte sítendő cukorgyár ügyében, amelyen megjelent dr. Mandel Pál, az alsó-leudvai kerület országgyűlési képviselője is. Az értekezieten előterjesztetett két tekintélyes cég ajánlata, hogy ők termelés végett megfelelő mennyiségű répamagot bocsátanak a gazdaközönség rendelkezésére, hogy a termelendő répa cukortartalmát meg lehessen állapítani. Ha a kísérlet sikerre vezet, készek a gyárat felállítani s a termelt répát a gazdaközönségre nézve a legkedvezőbb feltételek mellett átvenni. A zala egerszegi ipartestület évi rendes közgyűlését f. hó 18 án d. u. 1 órakor t irtja az elemi iskola épületében a következő tárgysorozattal : A mult köz gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, az elnökség évi jelentése, az ipartestület 1894 ik évi költségvetésének megállapítása, törlendő hátralékok tárgyalása, az elnökség leküszünése, elnök és a választmányi tagok választása, indítványok. Halatozas. Farkas Elek, Marczaliban postagyakornok, aki a mult tanév végén tette le a helybeli középkereskedelmi iskolánál jeles eredmény nyel az érettségi vizsgálatot, f. hó 10-én három napi betegség után fej tiphusbau elhúuvt. Szüleinek szép reménye és büszkesége szállt vele a korai sirba. Béke poraira l Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hirek. Svastíts Benó, Zalavármegye íő ispánja és dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos, tanfel ügyelő, f. hó 9-én d. u. Keszthelyre érkeztek. Utóbbi dr. Csanády G. iskolaszéki elnökkel és a népoktatási tanintézetek igazgatóival azonnak értekezett az iskolák személyi és dologi viszonyairól. Másnap főispán ur ő méltósága a tauíelügvelő urrral Tapolczára utaztak, hol a létesítendő polgári is kola érdekében tárgyaltak. — Dr. Tormay Béla. min. tanácsos, a gazdasági taniutézetek főigazgatója, f. hő 13 án Keszthelyre érkezett s meghallgatva a gazdasági tanintézetben íolyó félévi vizsgá latokat, szerdán, febr. 14 én d. u. visszautazott Budapestre.