Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-06-17 / 24. szám

mert ismeri az .Általános érvényű örök igazsá­gokat, mindig szeretettel van mindenki iránt, mert tudja, hogy embertársában nem ellenségét, hanem a nagy világegyetemben a mindenség urának akaratából közsorsosát látja. Tehát elnéző, türelmes és szerető testvér. Megyei élet. A közigazgatási bizottság junius havi ülését Svas­tits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 12 én tartotta az új megyeház gyüléstermében. Elnöklő főispán őméltósága üdvözülvén a közigaz gatási bizottság tagjait; jelenté, hogy a legutóbbi ülés óta őfelsége a király Botfy Lajos vármegyei első aljegy­zőt a közügy terén szerzett érdemeinek jutalmául a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki, amit a bizott ság örömmel vett tudomásul. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágai ban május hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Koller István bizottsági tag indítványára a közigaz gatási bizottság az új kormányt feliratilag üdvözli. Ez inditványnyal kapssolatban főispán őméltóságá nak előterjesztésére a bizottság sajnálattal vette tudomásul gróf' Csáky Albin és gróf Bethlen András minisztereknek, akik miniszterségük alatt oly kiváló érdemeket szereztek, lemondását s erről őket feliratilag fogják értesíteni. A zala egerszegi kórházi bizottság előterjesztésére a közigazgatási bizottság megengedte, hogy a z.-egerszegi közkórház épületére villámhárító állittassék a tartalékalap terhére. Előterjesztetett a pécsi posta és távírda igazgatóság megkeresése a Tapolcza badacszonytomaji új távirdahi vatalhoz vonatirányváltoztatás folytán felmerült és 19 dbot tevő vezetőoszlop többletnek az érdekelt községek által leendő megtérítése tárgyában. A megkeresés az érdekelt községek meghallgatása végett a járási főszolga bírónak kiadatik. A dunántúli helyérdekü vasút részvénytársaságának felebbezése a közigazgatási bizottságnak llajmássy Gyula és neje ügyében hozott végzése ellen a miniszterhez fel terjesztetik. A közigazgatási bizottság tudomásúl vette a zala­egerszegi járás főszolgabírójának jelentését — az Urdög­henye község által a déli vaspálya vonat mentén meg ásatni rendelt vizlevezetési ároknak a pályatestig eszközöli megásatásáról. A pécsvarazsdi állami közút 135 136 km. szakasza közé kiszállított 200 prisma bazalt fedanyag felülvizsgá latához Eperjessy Sándor közigazgatási bizottsági tag kiküldetett. Zala Mihályfa község az utátkelési szakasz fenn tartásához való hozzájárulás fejében reá rótt pénz elenge dése tárgyában a minisztériumhoz folyamodván, a kérelem végleges elbirálhatása végett az összes iratok a mitiísz teriumhoz leiterjesztetnek. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a miniszter ezen időszakban a stridói állami elemi iskola épületének pótmunkálataira 1258 frt 41 krt utalványozott. — Ugyancsak a miniszter ezen időszakban rendelkezett a hitoktatásnak az ipar és kereskedelmi iskolánál szer vezése ügyében. — Elrendelte továbbá a keszthelyi polgári fiúiskola 3. osztályának a következő tanévben megszüntetését, függővé tevén az 5. és 6-ik osztályok beszüntetését a 3. és 4. osztályt végezett növendékek tovább képzésének igényeitől, — Lekiildötte a miniszter a búcsú szent-lászlói községi iskolának a központban készített műszaki okmányait s az építkezés költségeire 500 frt járuhnányon kivül 4872 frt 09 krt engedélyezett. A Mura Szent Kereszten Ferenctalva, Mikófa, Hányavár községek számára emelendő 2 tanterem és tanitólakás felépítése, illetve a már tervbe vett épületnek felbecslése iránt a kellő intézkedéseket elrendelte. — Szigethy Antal zala egerszegi miniszteri iskolalátogató jnlentést tett ezen időszakban a gondjaira bizott iskolák állapotáról. — Megtartotta a molnárii állami iskolai épületben az árlej tést. — Meglátogatta ezen időszakban a balatonfüredi szeretetházat. - Az ev. iskolának a községi iskolába beolvadása ügyében volt Zánkán. — A r. k.,ev. ésizr. iskolák személyi és dologi ügyében volt Kővágó Eörsöu, Köves Kállán, Pákán, Mura Szent-Mártonbau, Kotorban, Mura-Venden és Alsó Domborún. — Kétszer volt ez időszakban Csáktornyán ; egyszer a képezde, máskor a dajkatanfolyambau résztvettek ügyében. — Meglátogatta a mura szerdahelyi k. iskolát.— A dobrónaki tára összes községei iskolázásának rendezése céljából Dobrónakon, Gáborjaházon, Radamoson és Kebelén az összes csatla kozó községekkel személyesen tárgyalt. Megtartotta Zala Egerszegen a dajkataulolyamon résztvettek képesitését. — A tankerület több fontos ügye miatt személyese volt a közoktatásügyi minisztériumban. A kir. tanfelügyelő jelentése elismeréssel vétetett tudomásúl. Özv. lléffy Alajosué nyugdíja ügyében érkezett miniszteri rendelet érdekelt községuek hiteles másolatban kiadatik. Sáfrán Jáuos kotori rk. kántortanító kérvénye napi dijai és fuvara ügyében véleményes jelentéstétel végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. Szinkovics J. csáktornyai községi elemi iskolai tauitónak szabadságkérvénye jóváhagyólag tudomásúl vétetett. Gyüriis község nyugdijintezeti járulékai ügyében érkezett miniszteri rendelet további intézkedés és jelen­téstétel céljából a k. tanfelügyelőnek kiadatik. Kir. tanfelügyelő előterjesztést tett több, az alsó­lendvai járásban levő r. k. iskolának rendezéséről. A járási főszolgabíró felhivatik, hogy Csente, Firitfalu és Pincze csatlakozásával Völgyitaluban, másrészt Bánnia és Hidvég csatlakozásával Hosszulaluban felállítandó iskola ügyében az összes érdekeltekkel tárgyalást tartson g eljárásának eredméuyéről mielőbb jelenlést tegyen. Seluieczi Imre golsei k. iskolai kántortanító kérvénye borkollekta ügyében a főszolgabíró végzése és a canonica visitatio beszerzése céljából a királyi tanfelügyelőnek kiadatik. Egyeduta kérelme a kisdedvédelem ügyében tekín tettel arra, hogy a kisdedek nyári védelmére az iskolai helyisé" felhasználható, nem teljesíthető. A keszthelyi elöljáróságnak jelentése a kisdedvé delem ügyében lveszthely polgárváros viszonyaira való tekintetből a keszthelyi járás főszolgabirájának sürgős véleményezés végett kiadatnak. Alsó.Leudva, Dráva-Csány, Palitia és Turníscha és Szentgyörgy völgye községek elöljáróságainak a kisded­védelem tárgyában beadott jelentései sürgős véleménye zés céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatnak. Zala-Egerszeg város jelentése új ovodájának fel­állításáról, Csesztreg, Káptalanfa, Hany, Bazsi, Nyirád, Oliid és Bakónak községeknek jelentései, hogy gyermek menedékházukat ez évben megnyitják, tudomásúl vé tetett. Tóth Szerdahelyen — tekintettel az iskolaháznak 1894. nyarán célba vett átalakítására — a gyermek me nedékháznak felállítása 1895. évre oly teltétellel halasz tátik el, hogy annak megnyitása iránt teendő intézkedé séről a község már ez évi szeptember elején a közigaz­gatási bizottsághoz jelentést tegyen. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál április végén hátralék volt 4.441, május hóban beérkezett 3.014 s igy elintézés alá került 7.255 ügy darab, amelyből elintéztetett 3.028 s igy május végén hátralékban maradt 4.227 ügydarab. Az irodánál április végén hátralékban maradt 1.177, május hóban leirás végett kiadatott 3.014, összesen 4.191 ügydarab, amelyből május hóban leírtak és expediáltak 3.025 ügydarabot s igy május végén hátralékban maradt 1.100 ügydarab. A pénziigyigazgató jejentése szerint egyenes adóban a vármegye egész területén befolyt április hóban 116.441 frt 31 kr., május hóban 257.728 frt 18 kr., összesen 374.169 frt 49 kr., amelyet az 1893. év hason szakában befolyt 369.598 frt 72 '/ 2 krtal egybehasonlítván, 1894. év hason szakában 4,570 frt 76'/-i krral folyt be több. A f. 1894. év első öt havában befolyt 842.404 frt 33'/* kr. íuely szemben az 1883. év hason szakában befolyt 856.453 frt 10V 2 krral, az időn 14.047 forint 77 krral kedvezőtlenebb eredményt tüntet fel. Május lió végéig az adóhátrálék 3,893.128 frt 7Ö'/ 2 krt tesz. — Ideiglenes házadómentesség egy esetben, fizetési halasztás 3 esetben engedélyeztetett 309 frt 33 kr. értékben. A képviselőtestület intézkedése a városi háztartás rendezése tárgyában. Lapunk mult számában a rendelkezésünkre állt idő rövidségéhez mérten részben jeleztük a képviselőtestület f. hó 9 iki gyűlésének intézkedését a városi háztartás rendezése ügyében, kapcsolatban az 1893 ik évi zárszám­adás előterjesztésével. Tekintve ezen iigy kiváló fontosságát, szükségesnek tartjuk erről lapunk olvasó közönségét részletesen tájé­koztatni azon határozati javaslat alapján, amelyet Szi­gethy Antal városi képviselő maga és társai nevében beterjesztett. E javaslat szerint a felolvasott zárszámadás s a számvizsgáló bizottságnak arra tett jelentése alapján a képviselőtestület megállapítja, hogy úgy a zárszámadás­ban, valamint a számvizsgáló bizottság jelentésében kitün tetett hátralékok és egyéb, már lejárt s a közeli időben lejárandó tartozások kifizetésére szükséglendő 148.235 frt 92 kr. őaszeg azon nagymérvű építkezések és betekte tések folytán állott elő, melyeket a város közönsége részint a végett volt kénytelen tenni, hogy a múltnak mulasztásait pótolja, részint hogy a korszerű haladás követelményeinek, a közoktatásügyi törvények rendelke zéseinek megfeleljen; hogy továbbá saját jövője és sze lencsésebb tejlődhetése érdekéből a m^gye székhelyét magának biztosítsa ; de az ország nemzetgazdasági érde kéből is, különösen a vasúti közforgalom emelésének elősegítésével hazafias kötelességét áldozatkészséggel is teljesítse ; aminthogy mindezen feladatoknak a honvéd lovassági laktanya, az építkezések megkönnyítése végett téglagyár, továbbá két emeletes pénzügyi palota, emeletes elemi iskola, városi minta ovoda, minden igényeknek megfelelő két emeletes nagy szálloda, járdák és csatornák építése, nyilvános sétatér létesítése, a Dunántuli h. é. vasút létesítéséhez 110,000 írttal hozzájárulás, a felállí tandó állami főgymnasium létesítéséhez megfelelő telek, 40,000 frt készpénz tőke és évenkinti 5.000 frt hozzá járulás által meg is felelt úgy, hogy építkezéseit, befek­tetéseit hosszú időre befejezte, alkotásait betetőzte s további nagyobb költségekkel terheltetni nem fog, sőt a Dunántuli h. é. vasút forgalmának élénkülésével a törzsrészvényekbe befektetett 1 10.000 frt tőke megfele­lően fog jövödelmezni. A többi befektetések a megfelelő jövedelmet már is szolgáltatják, a jövőben pedig a for­galom és elmaradhatlan fejlődés folytán úgy közvetlenül, valamint az adóalap emelkedésével közvetve, fokozott mérvben megadni fogják. Minthogy mindezek folyián a számvizsgáló bizottság jelentése szerint már a közel jövőben nagyobb összegre menő, részint már lejárt adósságokat, részint legközelebb lejárandó tartozásokat kell fizetni, amelyekre a város pénzzel nem rendelkezik, a képviselőtestület elhatározta hogy ezen lejárt tartozások kifizetésére szükséges összeg újabb kölcsön utján fedeztessék. Hogy mily összegű kölcsönt kelljen felvenni, ennek telderitésére az 1893. évi zárszámadás alapján a követ kező hiteles számadatok szolgálnak; Zárszámadás szerint kifizetetlen hátralék 27.910 frt 83 '/ 4 kr., egyéb kifize­tetlen tartozások 76.524 frt 81 2/ 4 kr., összesen 104.435 I frt 64'/ 4 kr , melyből a zárszámadás szerinti 41.217 frt ' 84 3/ 4 kr. követelést levonván, marad fedezendő 63.217 frt 80 kr. Ehhez jönnek az eddig felmerült, de az 1894. évi költségvetés keretében fedezettel nem biró uj kíadá sok és pedig 12.000 forint kaszárnyai pótépitkezésekre, 20,000 frt a nagyveudéglőnél többletmunkára, 27.000 frt a f. évi bank törlesztésekre, 40.000 forint a gymuasium épületére megszavazott összeg, amelyekkel a fedezendő kiadások összege 162.217 frt 80 kr. A zárszámadásban felvett 41.217 frt 84 : ,/ 4 krból előreláthatólag nem foly, be 13.000 forint, melynek hozzáadásával a szükséglet 175.217 frt 80 krt tesz, amelyből levonásba jönnek a zárszámadás szerinti 76.524 fit. 81 3/ 4 krt tevő kifizetet­len tartozásokból egyes címletek, amelyek részint nem fizetendők vissza, részint csekély százalékkal az évi költ­ségvetés keretén belül törlesztbetők és pedig 100 forint kataszteri munkadíj alap, 8.497 frt 02 kr. a közbirtokos­ságnak tartozás, 5.000 írt a körkemencénél forgótőke, 13.384 fit 86 kr. tartozás az ovodára, melyek összesen 26.981 frt 88 krt. tesznek, amelyet az előbb feltüntetett 175.217 frt 80 kr. tartozásból levonván, kölcsön utján fedezendő 148.235 Irt 92 kr., mely célból a jelenlegi 655.0i.i0 Irtos kölcsöu 800.000 frtos kölcsönuel cserélendő fel, amit ha sikerül 4.85% kai — mint aminő feltétellel a vármegye vett fel a h. é. vasutak segélyezésére köl­csönt — kapnunk, úgy a 800.000 irtos kölcsön törlesz­tésére az évi annuitás 38.800 frt lenne, amelyet a jelen legi 655.000 frtos, .ó'yM'/o -os kölcsönünk utan fizetendő 36.025 frt annuitással egybehasonlítváu, az évi annuitás növekedés a 800.000 frtos kölcsönnél 12.775 forint lesz, amelyhez a gymnasiumra megszavazott évi 5.000 frtot hozzászámítván, 7.775 frtot tesz ki az évi kiadás, amivel költségvetésünk nő, ami, 45.000 Irt egyenes adót véve alapul, évi 17"/,, pótléknövekedést von maga után. A képviselőtestület a jelenlegi 655.000 forintos kölcsön helyett convertálás utján 800.000 Irtos kölcsön nek felvételét a cél elérésére szükségesnek kimondotta s ennek névszerinti szavazással leendő elhatározása végett a rendkívüli közgyűlést f. évi julius hó I l érc kitűzte. Egyúttal Háczky Kálmán elnöklete alatt Boscháu Gyula, Botfy Lajos, Büchler Jakab, dr. Czinder István, Fangler Mihály, Fischer László, Hajik István, Szigethy Antal és Udvardy Ignác városi képviselőket azon meg bizatással küldölte ki, hogy a kölcsön létesítése iránt a szükséges lépéseket és megszavazása után a további intézkedéseket tegyek meg. Ugyanezen bizottság megbízatást nyert a képviselő testülettől az iránt, hogy teliigyelete ós vezetése alatt a városi tanács az 1895. évi költségvetést megbízható reális alapon készítse el. Ezen költségvetés egybeállításánál figyelemmel légyen arra, hogy a) a bevételek csak oly összegben irányoztassanak elő, amelyben alapos számítás szerint befolyhatnak, mig minden előforduló kiadás, esetleg addig elhallgatott hátralékos tartozás kinyomoz ­tassék és felvétessék; b) rendkívüli kiadásúi csak oly korlátolt összeg vétessék fel, amely az alaposan előirány­zott rendes kiadásokon felül még esetleg felmerülhet és annak fedezésére szükséges; c) a kiadások rovatából a tenyészbikák és kanok beszerzésére, a csordás, kanász és marháik tartására természetbeni járandóságokra szűk séges kiadások kihagyassanak, mindezekről a tenyészap.i állatok és legelőt használó birtokosok tartozván gondos kodni ; d) a feltűnően túlságos nagy összegben előforduló irodai és iparos munka kiadások keletkezése derittessék ki s azok a jövőben lehelőleg apasztassanak; e) az elemi iskolai tanulóknál eddig szokásban volt nagymérvű tan díjmentesség megakadályozására javaslatot készítsen; I) a tisztviselők, különösen a segédszemélyzet túlságos szá mának apasztása, a mérnöki állás megszüntetése és.evé gett a városi szabályrendelet szükséges módosítása iránt javaslatot terjeszszen, végül g) tegyen a bizottság indokolt véleményes jelentést aziránt, váljon nem lenne-e célszerű a tőkeadósságok apasztása céljából a regále kötvényeket, valamint némely vá-osi ingatlant örök áron eladni. 8 z i n li a z. Mérsékelt helyárak mellett, mindamellett gyér kö­zönség előtt került szinre folyó hó 8 án Follimus Aurél kitűnő népszínműve a „Náni". Ez volt a saison egyik legjobb darabja és előadása, ügyben az ilyen lajta darabok látogatását ajánljuk a közönségnek, mint a melyek a tiizpróbát már kiállták Az ujabb „gyártmá­nyok" többnyire mese, szellem és érzelem híján vannak megírva s inkább kedélytelen bohóckodásokból állanak, egykét premiéren túl pedig alig tart életük; mig ama­zok mindig ujak maradnak. A jó darab hatása alatt állottak a szereplők is és jól összevágó előadást nyújtottak. Legnehezebb feladata volt Szigethy Lujzának, amennyi­ben közönségünk „Náni" szerepében Blaha Lujzát is látta; annál nagyobb elismeréssel adózunk tehát Szige tliynek, mert alakítása kifogástalan volt. A többi szerep közül, Németh, Szentmiklósy (a ki szépen halad), Nagy K. és Sárköziné váltak ki. Zsúfolásig megtöltötte a házat f. hó 9 én Lukácsi és Ferrai francia genreben készült operettéje a „Liba­pásztor". Magának a darabnak ugyan sem valami mag vas tárgya, sem figyelemre méltóbb zenéje nincsen, hanem van bencc néhány ügyes ötlet s néhány kellemesen ható zenerészlet; s ez manapság elégséges arra, hogy a közönség egy estén kellemessen mulas­son. A szereplök majdnem kivétel nélkül teljes buz­gósággal és legjobb tehetséggel voltak azon, hogy a közönség minél jobban mulasson, s helyüket szerep kör eikben elég jól állták meg. Legelső volt köztük, mint rendesen, Szigethy Lujza (Fanchette). Dicsérendő Kovács lika (Lajos) is, nemkülönben Kunhegyiné (Noémi). A férfiak közül legtöbbet nevettek Németh Jánosnak (Jaston), de ügyejek voltak párban Balog (Harald) és Kuuliegyi (Crespin). F. lió 10-^n Rátkay népszínműve: „Csillaghullás" került előadásra. Erről a darabról som mondhatunk sokat; francia izzol — de szellemesség híján van meg szerkesztve, és ezért sem megindítani, sem lelkesítengnem tudott s csak az újdonság hatásával volt reánk; hiába: hullanak a fényes csillagok s nem kelnek ujak! A művet középszerűségéből kiemelui az egyes szereplők igyekeze tének sem sikerült. Egyik jobban megirt alakja: Alkony, akit Balog személyesített és jó alakításáért tapsokat aratott, Máriát Szigethy Lujza a nála megszokott vervével ját­szotta. Igen jó hatással volt Szentmiklósy (Imre) buzgó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom