Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-05-20 / 20. szám

Az egyes bizottságok következőleg alakíttattak meg : Az iskolaszék tagjai: Kovács Károly polgármester, Németh Elek főjegyző, Braunstein József tanácsos — a városi tanács részéről, Boschán Gyula, Botty Lajos, Büchler Jakab, dr. Czinder István, Fangler Mihály, Fischer László, Hajik István, Handler István, Háczky Kálmán, Kevács László, Krosetz János Krosetz István, dr. Mangin Károly, Szigethy Antal, Udvardy Ignác v. képviselők. A jogügyi bizottság tagjai : Kovács Károly polgár­mester hivatalból. Árvay Lajos, Boschán Gyula, dr. Czinder István, Csesznák Sándor, Hajik István, dr. Kele Antal, dr. Obersohu Mór, Skublics Imre, Szigethy Antal, dr. Szigethy Elemér. A pénzügyi bizottság tagjai: Kovács Károly polgár mester hivatalból, Botfy Lajos, Büchler Jakab, Fischer László, Hajik István, Ileinrich Vilmos, Horváth Miklós, Krosetz Gyula, Krosetz István, dr. Mangin Károly. A középítészeti bizottság tagjai: Kováes Károly polgármester hivatalból, Boschán Gyula, Fangler Mihály, dr. Graner Adolt, Graner Géza, Hagymássy Gyula, Háczky Kálmán, Horváth Miklós, Kovács László, Kaszter Sándor, Klosovszky Ernő, Krosetz István, Krosetz János, Preszler Gyula, Sipos János, Udvardy Ignác. A számvizsgáló bizottság tag/ai: Brauustein József tanácsos hivatalból, Büchler Jakab, Dervarits Lajos, Gombás István, Horváth Miklós, Rosenberg Sándor, Udvardy Ignác. A kórházi bizottság tagjai: Kovács Károly polgár mester, Németh Elek főjegyző, dr. Háry István kórházi igazgató — hivatalból, Stern Farkas alapítói oklevél alapján, Balaton József, Fangler Mihály, Goldtiuger János, dr, Graner Adolf, Hajik István, Horváth Miklós, Kaiser József, Klosovszky Ernő, Krosetz István, Kummer Gyula, dr. Mangin Károly, Udvardy Ignác. A gazdaságügyi bizottság tagjai: Kovács Károly polgármester, Horváth Béla városgazda — hivatalból, Bedő Vendel, Bencze Jáuos, id. Czinder István, Dervarics Lajos, Fischer László, Goldtiuger János, Háczky Kálmán, Handler István, dr. Háry István, Kaiser Józset, Nagy Károly, Páslek Józset, Rigó Ferenc, Samts Sándor, Szigethy Antal, Vörös Gyula. Az alapítványi bizottság tagjai: Kovács Károly polgármester, Németh Elek főjegyző — h'vatalból, Balaton József, Botfy Lajos, dr. Czinder István, Gombás István, Kaiser József, Krosetz Gyula, Krosetz István, Kummer Gyula, Varga Vilmos. A közegészségügyi bizottság tagjai: Kovács Károly polgármester, dr. Graner Adolt városi orvos — hivatal­ból, Berger Henrícb, Bedő Vendel, Botfy Lajos, Bencze János, dr. Czinder István, id. Czinder István, Dervarics János, Deutsch Ferenc, Fangler Mihály, Gombás István, Hagymássy Gyula, Heinrich Vilmos, Horváth Miklós, Krosetz István, Krosetz János, Klosovszky Ernő, Kéner Dániel. Nagy Károly, dr. Obersohu Mór, Páslek József, Paczonay Sándor, Preszler Gyula, Rozenkrancz József, Ruzsich Károly, Sanits Sándor, Sipos János, Stefanecz József, Varga Vilmos, Veisz Ede. A felügyelő bizottság tagjai: Árvay Lajos, Botfy Lajos, dr. Czinder István, Csesznák Sándor, Handler István, Horváth Miklós, dr. Kele Antal, Krosetz Jáuos, dr. Mangin Károly, dr. Obersohu Mór, Szigethy Antal. Az ipariskolai bizottság tagjai: Kovács Károly polgármester, Németh Elek főjegyző — hivatalból, id. Czinder István, Fischer László, Hagymássy Gyula, Heinrich Vilmos, Klosovszky Ernő, Krosetz István, Kummer Gyula, Nagy Károly, Rigó Ferenc, Rozenkrancz József, Sanits Sándor, Sipos János, Udvardy Ignác. A kölcsónügyi bizottság tagjai: Kovács Károly pol gármester, dr. Szigethy Elemér városi ügyész hivatalból, dr. Czinder István, Fischer László, Horváth Miklós, Kaiser József. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítását eszközló bizottság tagjai: Boschán Gyula, Gombás István, Hajik István, Háczky Kálmán. A temetőt rendező bizottság tagjai: Kovács Károly polgármester, Németh Elek főjegyző hivatalból, Balaton József, dr. Czinder István, id. Czinder István, Fangler Mihály, Heinrich Vilmos, Páslek Józset. A szegényügyi bizottság tagjai : Gaál Károly város kapitány hivatalból, id. Czinder István, Goldfinger János, Kummer Gyula, Nagy Károly, Paczonay Sándor, Sípos János. Az utiadó bizottság tag/ai: Kovács Káréig .polgár mester, Bedő Vendel, id. Czinder István, Goldtinger János, Hajik István, Háczky Kálmáu, Hartl István, Horváth Béla, Nagy Károly, Németh Elek. A Barossligetügyi bizottság tagjai : Kovács Károly polgármester, dr! Graner Adolt, Háczky Kálmán, dr. Mangin Károly. Regalejog ügy i bizottság tagjai: Fischer László, Gombás István, Horváth Miklós, Kaiser Józset, Krosetz István, Kovács László, Varga Vilmos. A Bubay Eteonora nászajándékot kiosztó bizottság tagjai a város részéről Kovács Károly polgármester, dr. Czinder István, Háczky Kálmán, Németh Elek. Pénzügyi közigazgatási bírósági döntvények. Ha névre szóló részvények örökösödés cimén iratnak át az új tulajdonosra, az ill. dijj. 89. tétel I. B. 2. a) pont utolsó bekezdésében megállapított II. fokozat szerinti illeték nem követelhető (1893. óvi 10.344. sz.). Ha valamely illeték tartozás és annak késedelmi kamata jogeileuésen oly egyéntől szedetett be, aki aiinak tizelésére sem személyesen, sem dologi kezesség ciuién kötelezve nem volt, nemcsak az illeték és késedelmi kamat fizetendő vissza, hanem azon felül a kmcstár még az egész illetéktelenül beszedett összeg után is a befizetés napjától a visszautal váuyozásról kiadott értesítés kézbe sítése napjáig 6%-°s kamatot is megtéríteni tartozik. (1893. évi 12.045. sz.) Ha az eladó, az állala több rendbeli adásvételi szerződésekkel különböző teleknek eladott ingatlanok tulajdonjogának az egyes vevők javára leendő bekebele­zését egy kérvényben kéri és a kért bejegyzések egy és ugyanazon telekkönyvi hivatal által foganatosítandók, az ettől a bejegyzési kérvénytől járó bélyegületék csak egyszer számítandó. (í 893. évi 12.338. sz,) Ha a jelzálogkölcsönök átváltoztatása esetén nyúj­tott bélyeg és illeték kedvezményekre való igény a megszabott határidő alatt bejelentve ugyan nem lett, de később — az említett kedvezményekre való tekintettel fölösen lerótt illetéknek visszatérítése kéretik, ennek a kérelemnek elsőfokú elbírálása nem az illetékszabással megbízott hivatal, hanem a pénzügyigazgatóság hatás­körébe tartozik. (1893. évi 11.920. sz.) Kereskedelmi levél, melyben a kiszolgáltatott áru cikkek megjelölése nélkül, csakis valamely számszerűleg meghatározott üzleti követelés kiegyenlítésére való fel­Ili vás foglaltatik, számlabélyeg illeték alá nem esik. (1893. évi 13.020. sz.) Peres eljárásban felvett oly jegyzőkönyv, amely kizárólag csakis a tárgyaló bírónak azt a megjegyzését tartalmazza, hogy a kérdéses per tárgyalására más ügyekben való elfoglaltsága miatt a sor nem került: bé­lyegmentes (1893. é. 13.965. sz.) újított perben felvett tárgyalási jegyzőkönyv hé 1 lyegületéke a perujítót terheli még abban az esetben is, ha az alapperben alperes volt. (1893. é. 14.518. sz.) Ha az adásvételi szerződésben a vételárhátraléknak eladó javára az eladott ingatlanra leendő bejegyzése ' kiköttetett, ez a bejegyzés akkor is illetékmentes, hanem a tulajdonjog átíratásával egyidejűleg és nem közvetlenül a vételi szerződés, hanem külön kiállított kötelezvény alapján eszközöltetett. (1893. évi 9.548. sz.) A hitbér kikötés — illetékezés szempontjából — a házassági szerződés, mint főiigylet, alkatrészének tekin tendő. Ha tehát a házassági szerződésben hitbér is köttet k ki, eme kikötés után a házassági szerződós után járó illetéken télül, még külön okirati illetéket követelni nem lehet. (1893. é. 14.128. sz.) Népiskolai tanitóképesség felől kiadott oklevelek feltétlenül illetékmentesek. (1893. é. 13.362. sz,) Pöcegödör kijavítására, esetleg új pöcegödör építé sére kötelező közigazgatási bizottsági határozat ellen a kötelezett fél részéről a belügyminisztériumhoz intézett telebbezés bélyegmentességbeu nem részesül. (1893 évi 13.044. sz.) A kisebb polgári peres eljárásban a községi bíró­ságtól a járásbíróság elé vitt ügyekben a járásbíróságnál tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv ivenként 20 kr. állandó bélyegilleték alá esik. (.893. é. 12.003. sz.) Semmiségi okot képez, ha az egyenesadó felszó lanilási bizottság a felebbező adóköteles félnek azt a kérelmét, hogy III. oszt. kereseti adója a bemutatandó üzleti könyvei alapján állapíttassék meg, minden indok felhozása nélkül mellőzi. (1893. é. 13.210. sz.) A tévesen befizetett szállítási adó visszatérítésére való igény is a befizetés napjától számítandó 3 év alatt évül el. A kincstár a téveseu befizetett és visszafizettetni rendelt szállítási adó után is tartozik a 6% os kamatot megtéríteni. (1893. é. 12.793. sz.) Hagyatéki leltárak akkor is bélyegkötelesek, ha a hagyaték 50 forinton aluli értékű. (1893. é. 14.259. sz.) Az egyenesadó felszólamlási bizottság a más nevében benyújtott felebbezést pusztán azért, mert ahhoz alakszerű meghatalmazás csatolva nem lett, vissza nem utasíthatja, hanem ha alapos kétsége van az iránt, hogy az adókö­teles fél a felebbezés beadására az azt benj'ujtóuak meg­bízást adott, ezt a körülményt előbb felderíteni köteles (1893. é. 13.946. sz.) Semmiségi okot képez, ha az egyenesadó felszó­lamlási bizottság az adóköteles fél részéről beadott felebbezést az abban foglalt ama határozott állítás miben­létének felderítése nélkül, miszerint az adókivető bizottság tárgyalásán jelen volt felebbező előtt a határozat más­képen lett kihirdetve, nvnt ahogy tényleg meghoiatott, egyszerűen elkésés cimén visszautasítja. (1893. évi 13.034. sz.) Kataszteri birtokiv-másolatoknak a községi elöljá­róság által eszközölt hitelesítése után 1 frt bélyeg illeték jár. Ez a bélyegílleték teljes mérvében annyiszor rovandó le, ahány hitelesítési záradék vezettetik az illető katasz teri birtokivre. (1893. é. 21.904. sz.) Ha vegyes kereskedő — habár ugyanabban az üzleti helyiségben is — dohány- és szivarárulással is foglalkozik — ez utóbbi haszonhajtó foglalkozás utáu külön rovandó meg III. oszt. kereseti adóval. Helyi, megyei és vegyes hirek. Bérmálás. Ilidasy Kosnél szombathelyi megyés püspök őméltósága pünkösd napján és másnapján szol ­gáltatta ki a bérmálás szentségét. Ez alkalommal a ple bánia épület bejáratánál csinos diadaliv volt felállítva „Isten hozott" felírással, továbbá a templom téren galyak kai bevont árbocokon zászlók lengtek. Őméltósága mind két napon reggel 7 órakor misét mondott, mely után azonnai megkezdette a bérmálást; első napon " 2 I órakor, másnapon '/ 211 órakor fejezte be. A tmigas vendég tiszteletére mindkét napon Balaton Jozse f apát plébánosnál ebéd volt, amelyre többen hivatalosak voltak. Őméltósága első nap délután több helyen tett látogatást és pünkösd másnapján az '/.jS orai vonattal körünkből távozott, itt léte alatt került minden ünnepeltetést; auuál nagyobb volt azouban a tisztelet, mely feléje minden oldalról osztatlanéi irányult | a kántort: „kántor uram ! ha én 25 évig leszek harangozó, vajjor. az én ribilióm (jubileumom) alkalmával mit kapok ? „Hát barátom, — válaszolá a vicces kántor — a I pap kapott egy bibliát, én egy zsoltárt, te bizonyára kapni fogsz egy — kötelet!" A közuép tréfásan szokta mondani : a mester fölakasztotta magát a — harangkötélre; a hol külön fizetett harangozó nincs, ott ezt a hivatalt a ludimagister végezi és úgynevezett harangozókéve jár neki minden gazdától, meg a temető kaszálás joga. A hol szegény az eklézsia, ott a pap maga harau­goz." — Vasmegyében ismerek egy plébániát, a hol három tára van egyesítve és van összesen 300 hold papi birtok. Mekkora töldesuraság! . . . Csakhogy ennek a birtoknak »/ 4 része (a szántóföld) keveréke a koszos, szappanos, márgás és kavicsos talajnak, mely vadóczot, vadlencsét, varjuborsót, csigabigát, kigyóhagymát, aszú tüskét stb. terem ; '/_, része zsombékos, csuhis kaszáló ; a többi meg: borosáuos, isten átkozta tüskés csordás körtés legelő és erdő. — De a főinizéria az, hogy a legutolsó népszámlálás szerint csak 286 lélekszám van benne; (az is ihász, kanász, csordás, takács) már pedig a hol „nincs populus, ott nincs obulus," igy tehát karc gabona: nulla; lélekpénz: zérus, stóla nem csurran, miatyánkgaras nem csöppen, — mert : házasodni nem kívánnak, születni nem akarnak, meghalni meg — kinek volna kedve?! De van táraszőlője is; és mivel „vinum letiticat cor hominis: (a bor megvidámítja az ember szivét), talán ez kárpótolja a többi mizériáért. Korántsem ; mert ez olyantéle tiuidumot terem, a milyennel az Üdvözitőt itatták a keresztfán ; . . így tehát a bűnei ós adósságai is eszébe jutnak tőle és minden kedvét elveszi, mert „deficiente vino, niente animo." — Inuen magyarázható meg tehát, hogy egy pár évtizeddel ezelőtt e hires tárában (a hol több a hold, mint a lélekszám) se tanitó, se egyházti, se harangozó uem volt és e hármas össze­sített hivatalt a 300 holddal megáldott papi töldesuraság végezte — ad majoréin Dei glóriám ! (Vége köv.) Az egyházfi körüljár a perselylyel s egy kelleme­tesen szundikáló öreg ur elé jut. „Tetszik, kérem szépen ?" figyelmezteti udvariasan. — Az ájtatos hivü — talán azt álmodvár., hogy a plébános burnóttal kínálja meg, behunyt szemekkel igy felel: „köszönöm, nem tubákolok !" A harang valamely szentnek nevére meg van ke resztelve ; elkeresztelni nem szokás, de ellopni —- igen I — Hajdanában, a tokosnak fénykorában, vagyis a vallási villongások és megtorlások szomorú idejében, — a hol katli. és protest. templomok voltak egy községben, — megesett ez több helyütt is; vagy csellel éjnek idején, vagy fényes nappal erőszakkal is megtették, főkép oly helyeken, hol nem a toronyban, hanem a szabadban levő állványon voltak a harangok elhelyezve. — Zalamegyei Szeutgyörgy völgye községben máig is beszél a hagyomány egy ilyen iiaranglopásról. Nagy városokban olyan korcsmákban, a hol a legalsóbb néposztály étkezik, az evőeszközök az asztalhoz vannak láncolva, nehogy elemeit essenek. — Horvát Biszt ricze hires búcsújáró helyén szemeimmel láttam, hogy az oltárcsöngetyük lánccal vannak a lépcsőkhöz erősítve. Gyanakodó nem vagyok ; lehet, azért van ez, hogy a folyton hullámzó tolongó népáradat a csöngelyűt helyéről el ne sodorja; lehet az is, hogy enyves kezektől féltik. — De egy adoma talán mégis némi világot vet ezen intézkedésre. Három vándorló, u. m. egy magyar, egy német, s egy tót szabadságolt katona hazafelé utazván, a mint egy útközben volt pusztai csárdát — hol megháltak volt elhagytak, megszólal az első: „a csárdás távol van, kár volt a falon függő zsebórát el nem hoznunk, meniűnk vissza és hozzuk el." „Jó lesz bíz az" — folytatja a második — mire az utolsó, t. i. a tót, kivévén zsebéből a kis ketyegőt s azt füléhez tartván e szavakkal: „já uzs mám /" meg­mutatta, hogy mind a kettőjük eszén túljárt. Bisztriczére tudtommal német búcsúsok nem, csak magyarok és horvátok zarándokolnak, hogy melyik nációtól féltik jobban a csöngetyűt, — ez adoma alapján •— talán nem lesz nehéz kitalálni. De nemcsak ellopás esetén, hanem másként is j utaznak a harangok — egyszer egy évben — Rómába; de két napi rövid szabadságidő után a tengeren túlról újra hazatérnek. (Az antiklerikálisok rámondhatják, hogy a harangok is ultramontánokká lesznek.) Ennek az a magyarázata, hogy a nagycsütörtöki misétől egész a nagyszombati miséig a harangok elnémulnak és másutt nem, csakis Romában szabad szólniok. Ilyenkor tehát csak a kereplő járja itthon ; azonban kivétel mégis van, mert vannak el nem némuló harangok is, mint e példa bizonyítja : „Az asszony mindenre alkalmas, belőle minden kitelik" — kiáltá nemét védőleg egy felhevült nő. — „Igenis, minden kitelik belőle — mondá a férj — még harang is és pedig nagycsütörtököt és pénteket sem véve ki." Így hát a nyelves nő harang is, kereplő is egyszerre. A harangok metamorfózison is mennek keresztül, a mennyiben a régebbi zavaros, háborús időkben — ha a szükség kivánta — ágyukat is öntöttek belőlük. És j viszont valamely győzelmes nagy hadjárat után az ellen ségtől elfoglalt ágyuk egy részéből mintegy hálaadásul harangok öntettek. Így tett I. Vilmos német császár is az 1866-iki véres nagy győzelem után. A harangozó széles látókörű ember és magasan hordja a fejét, mikor tön van — a toronyban ; és hozzá mint quasi belső ember, némi tekintélynek örvend az eklézsiában. A mely községben toronyóra nincsen, ott az isteuitisztelet ta rtásánál az első és második harangszó a harangozóé, csak a harmadik — a beharangozás — a papé. — Oly községekben, hol az a szokás dívik, hogy tavasztól őszig a napszámosok a reggeli könyörgés vagy misére szóló első harangszóra tartoznak munkába állani, , — ott a muukaadó gazdák jó borravalóval megveszte­getik a harangozót, hogy az első harangozást minél ! korábban teljesítse. Ez privát akcidenciája. Egy ret. pap és kántor egyszerre ülték 25 éves j . jubileumokat. Híveik megtisztelték mindkettőt, a papot I disz bibliával, a kántort disz-zsoltárral. A jubileumot követő napon a harangozóban is 11 kezdett pezsegni a becsvágy s egész kíváncsisággal kérdé

Next

/
Oldalképek
Tartalom