Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-04 / 5. szám

Melléklet a „ZALÁMEGYE" 1894. őri 5-lk számához. új részvények után az ili. díjj. 89. tétel I. B. 2. a) pontjában meghatározott illeték jár (1893. évi 7.035. sz.). A kereseti adó alá eső családtők keresetképtelen családtagjaik után is tartoznak kereseti adót fizetni (1893. évi 7 828. sz.). Törvényszéki orvos által szakértői díjairól kiállított nyugtatvány bélyegmentességben nem részesül (1893. évi 8.200. sz.). A nagykorusítási kérelem következtében szükséges kihallgatásokról felvett jegyzőkönyvek bélyegmentességben nem részesülnek (1893. évi 7.285. sz.). Ha a fenyítő Ítéletben megállapított költségek iránti kielégítési végrehajtási kérvény a bűnügyi iratok között fekvő bélyegmentesen kiállított meghatalmazásra hivatkozva adatik ki, — ez a meghatalmazás feltételes bélyegmentességét elveszti. Ily esetben azonban felemelt illeték ! nem követelhető (1893. évi 7.960. sz.). Az 1883. évi VII. t.-c. 1. § ában említett pénz intézetek a náluk elhelyezett tőkék fel nem vett kamatai után járó tőkekamatadót abban az esetben is félévenként tartoznak befizetni, ha ezek a kamatok az egyes betevők tőkéjéhez csak később iratDak is hozzá (1893. évi 7.099. és 9.081. sz.). Kálvária alap javára tett hagyomány illetékmentességben nem részesül (1893. évi 8.665. sz.). Az illeték el nem évül, ha annak öt éven belüli biztosítása és szorgalmazása azért nem volt eszközölhető, mert az illetékköteles fél birtokon belül felebbezett és telebbezése csak öt év letelte után intéztetett el (1893. évi 8.969. sz.). Igás kocsis az I. oszt. kereseti adó kivetése szempontjából mezőgazdasági cselédnek tekintendő. A mező gazdaságban mint kovács és bognár alkalmazott egyén ellenben mezőgazdasági cselédnek nem tekinthető s így az I. oszt. kereseti adó d) alosztályába sorolandó (1893. évi 8.505. sz.). Pénzintézet által a kereskedelemügyi minisztériumhoz a végett benyújtott kérvény, hogy valamely helyi érdekű vasút építési biztosítéka fejében letett értékpapi rok tulajdonjogának javára leendő feljegj-zése elrendeltessék : bélyegmeutességben nem részesül (1893. évi 8.135. sz.). Hiteles tolmács által magán fél kérelmére készített fordítmányok bélyegilletékeért a fordító tolmács csak másodsorbau felelős (189J. évi 8.592. sz.). A községi közlekedési utak hálózatának megállapítása tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen a község elöljárósága által beadott felebbezés bélyegmentes (1893. évi 10.939. sz.). Néptanítóknak ötödéves pótlók engedélyezése végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett kér vényei és azok mellékletei bélyegmentességben nem részesülnek (1893. évi 9.294. sz.). Ha az osztályegyezség alapján az egész hagyatékot átvevő örökös többi örökös társainak készpénzzel leendő kielégítését vállalta magára és ez a kielégítési összeg a hagyatéki ingatlanokra bekebeleztetik : bejegyzési illeték nem jár (1893. évi 9.586 sz.). Ha valamely működési átalány részben a hivatalos leendők díjazására, részben pedig meghatározott hivatali kiadások fedezésére van rendelve, ennek az átalánynak a díjazásra eső része után IV. oszt. kereseti adó jár (1893. évi 8.502. sz.). Földbérletek után járó illeték megszabásánál a bérlő által elvállalt trágyáztatás értéke nem tekinthető illetékköteles mellékszolgáltatásnak (1893. évi 10.176. sz.). Állami tisztviselő által rangsorozatának megváltoz tatása végett benyújtott kérvény az ill. díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 9.522. sz.). A jelzálog kölcsönök átváltoztatása esetén az 1881. évi 70. t.-c. által nyújtott bélyeg és illeték kedvezmények az óvadékösszegek telekkönyvi bejegyzése után járó illetékre ki nem terjednek (1893. évi 10.944. sz.). 11a az adóköteles fél a terhére különböző üzletek után, több külön tétel alatt kivetett III. oszt. ker. adók elles együttesen felebbezett, az adófelszólamlási bizottság nincs jogosítva ezt a halmozott kérelmeket tartalmazó telebbezést végleg elutasítani, hanem köteles a fel'3t felhívni, hogy minden egyes tétel ellen külön-külön szerkesztendő telebbezéseit záros határidő alatt adja be (1893. évi 8.560. sz.). Jogtalanul vágott ablaknyílás eltávolítása és előbbeni állapotba való visszahelyezése iránti sommás perben hozott ítélet az ill. díjj. 48. tétel A. a) pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik (1893. évi 9.577. sz.). Ila az illeték az ingatlanoknak törvényszerű legkisebb értéke alapján szabatik meg, ehhez az értékalaphoz a függő termés értékét hozzáütni nem lehet (1893. évi 9.867. sz.). Ha a lelkészi javadalomhoz tartozó földek után járó földadót az egyház fizeti, ez az adóösszeg a lelkész IV. oszt. kereseti adó alá eső illetményei értékéhez hozzá nem üthető (1893. évi 9.139. sz.). Bélyegjegyekben fölösen lerótt és visszafizettetni rendelt összeg után kamattérítésnek helye nincsen (1893. évi 11.874. sz.). Felhívás Zala-Egerszeg város és vidéke nagyérdemű küzonségéhez 1 A parlament a tanítók fizetését ujabban is 300 forintban állapította meg. Oly csekély összeg ez, mely a lauitók megélhetését egyáltalában nem biztosítja. Arra pedig gondolni sem lehet, hogy szerencsétlenség, vagy munkaképtelenség esetére félre is tehessenek valamit, s igy elhalálozásuk esetében családjaik a vagyoni, — vagy a mi ennél is elszomorítóbb, — gyakran az erkölcsi elzüllés örvényébe jutnak; mert az a csekély összeg, mit az országos tanítói nvugdij-intézet nyújt részükre, kenyérre is alig elégséges. Ezen sajnálatos körülménytől indittatva a „Zalamegyei általános tanitói-testület" zalaegerszegi járás köre 1882. évben segitő egyesületet alkotott. Ezen egye sülét alaptőkéjét képezik : a) rendes tagok által fizetett tagsági dijak kétharmad része, b) az alapító és pártolótagok által fizetett évi járulékok, c) a netaláni kegyes adományok. Segitő egyesületünk alapjának kamataiból segélyeztetnek a járáskör munkaképtelenségre jutott tagjai, valamint az elhalt tagok özvegyei s árvái. Eszközeink azonban még ina is oly korlátoltak, hogy valóban humánus törekvésünket csak részben valósíthatjuk meg. Pedig hányan vannak, kik egyesületünk támogatására vannak utalva ! A nagyérdemű közönséghez fordulunk tehát, — melynek érdekeit szolgáljuk, — s kérjük: kegyesked jék támogatásával lehetővé tenni, hogy egyesületünk nemes törekvését minél szélesebb körben érvényesíthesse. Segítő egyesületünknek pártoló tagja lehet minden nagykorú, feddhetien jellemű egyén, ki három évig egy egy frt tagsági dij fizetésére kötelezi magát. Alapitó tag lehet az, ki a segitő egyesület pénztárába egyszermindenkorra 25 frtot tízet. Zala-Egerszegen, 1894. január hó 20-án. A választmány nevében : Kovács György járásköri elnök. A magyar közönséghez! Nincs a földön nemzst, mely oly gazdag népmese költéssel dicsekedhetnék, mint a magyar. Tanúskodnak erről különféle mesegyűjteményeink, melyek azonban alig fordulnak meg a nagy közönség kezén s melyek, minthogy többnyire az illető vidék tájszólása szerint vaunak közölve, inkább a nyelvtudósokra becsesek. S ami legfőbb érdek volno pedig: ezek a gyűjtemények alig adhatók a gyermekifjuság kezébe, mert a gyűjtők, természetesen, nem vették figyelembe a nevelési szempon tokát. Maga a művelt nagy közönség csak hírből ismeri egyik másik mesegyűjteményt, akárhány csak nagyobb könyvtárakban kapható. S hány szép mese van eltemetve folyóiratokban! Fs hány szép mese forog a nép ajkán, melyek egyetlen gyűjteményben sem találhatók ! Mind e körülmények számbavételével határoztuk el, hogy az összes java népmeséket, mondákat és regéket közkincscsé tegyük ; hogy a meseköltő tehetséggel oly igen megáldott magyar és székely nép meséit jó népies irodalmi nyelven megírva, de igazi karakterüktől meg nem fosztva, újra, egyelőre öt nagy kötetben kiadjuk, hogy a magyar nemzet az ő ezer éves ünnepén elmond hassa büszkén : ime itt van együtt mind az a mese és monda, a mit a magyar nép poétás lelke ezer év alatt, békében és háborúban, annyi viszontagságoknak közepette, teremtett 1 Közzé bocsátjuk ezt a nagy munkát, abban az erős meggyőződésben, hogy, midőn ezt tesszük, a. nemzeti irodalomnak, a nemzeti nevelésnek teszünk szolgálatot s egyben ápolni segítjük a nemzeti öntudatot. Hogy ezen értékes nemzeti kincs ne csak gazdagnak, tudósnak legyen hozzáférhető, hanem, hogy a Magyar Mese- és Mondavilágot a nemzet minden rétege, apraja, nagyja, szóval minden magyar család megszerezhesse, elhatároztuk, hogy füzetekben, mégpedig legolcsóbb áron — füzeíenkiut 25 krajcárért — bocsátjuk azt közre. A ki a Magyar Mese- és Mondavilágnak első füzetét, mely most jelent meg 64 oldal terjedelemmel, gyönyörű szines borítékkal, és 18 szép szüvegképpel, figyelemmel átolvassa, hitünk szerint, meggyőződik arról, hogy mig ez a könyv egyfelől a családi nevelésnek és az iskolai oktatásnak nélkülözhetetlen segítsége lesz, másfelől maga a nagy közönség is, az irodalmi műveltségű ember s az irni-olvasni alig tudó ember is egyaránt lelki gyönyörű séggel olvashatja a magyar népköltés e remekeit, melyeket a falusi mesemondó hangján, de irodalmi nyelven, irodalmi Ízléssel s pedagógiai gondossággal igyekezett tnegirni a magyar föld nc'pének egyik fia. j \em hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy Magyar Meseés Mondavilág-ban," mely az ezer év egyik szerény emlékének készül, nem innen-onnan összeollózott mesék gyűjteménye lesz, a miről az olvasó ugy a most megjelent, mint ezután megjeleleidő füzetekből meggyőződhetik. Történet és helyi mondák, lehető elevenséggel megirva s vegyítve népmesékkel: ez a terve az egyelőre öt kötetes munkának. Minden kötet c. 30 nyomtatott iv. S két hetenkint 3 ives füzetekben jelenik meg, gazdagon és szépen illusztrálva. Egy-egy füzet ára 25 kr. A Maqyar Mese- és Mondavilág első füzetét kívánatra bárkinek ingyen megküldjük. A Magyar Mese és Mondavilág előfizetési ára 10 füzetre 2 frt 50 kr., s azok, kik ezen összeget a kiadó hoz előre beküldik, a füzeteket pontosan megjelenés után postán bérmentve megkapják. Im ezt kívántuk elmondani az első lépésnél. Hazafias üdvözlettel: Az Athenaeuni írod. és ny. r.-társulat, mint a „Magyar Mese- és Mondavilág" kiadója. A „Magyar Mese- és Mondavilág" cirnű uj képes füzetes vállalatot legjobb meggyőződéssel ajánlhatjuk t. olvasóink bizalmába és pártfogásába. Az Atkenaenm kiadó társulat, mely mint Kossuth maga számtalanszor nyilvánosan előadta, a nagy száműzöttnek munkái kiadása által aggkorára foglalkozást ad, mely Petőfi műveit a legnagyobb dísszel és egyidejűleg a legolcsóbb kiadásban is kiadta, s mely a nemzeti irodalom minden ágát folyton ápolja és fejleszti, ezen vállalattal méltán fordulhat a magyar nemzet hazafiságához és bizalmához és szivesen is közöltük az ő szózatát e hazafias vállalat ügyében. Benedek Eleket, ki e mű megírását magára vállalta, széles e hazában, mint kitűnő meseirót, eléggé ismerik s felesleges volna az ő hivatottságát a magyar közönség előtt dicsérőleg kiemelni. Benedek Elek, mint a „Magyar Mese és Mondavilág" irója. Helyi, megyei és vegyes hirek. A megyei árvaház javára Zalavármegye fiatalsága által rendezett megyei bál alkalmából a báró Ramberg nevet viselő cs. és kir. 96-ik gyalogezred derék tisztikara Károly városról 15 frtot, Harkányi Károly úr (Szt.Gróth) 5 frtot, Simor János úr (Kapolcs) 5 frtot, Mándi Sándor úr (Baranya-Szent Lőrincz) 10 frtot, Vurglich Gusztáv prépost úr (Felső-Örs) 5 frtot, Bozzay Pál ur (Keszthely) 10 frtot, Tóth János úr (Csáktornya) 5 frtot voltak szívesek beküldeni, mely adományokért a bál bizottság nevében köszönetét fejezi ki Czukelter Lajos pénztárnok. A nagy-kanizsai Polgári Egylet közgyűlése. A nagy kanizsai Polgári Egylet — mint levelezőnk irja — íebr. 2-án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Bentzik Ferenc elnöklete mellett. A közgyűlés legfontosabb tárgya volt a tisztújítás, mely következő eredménynyel ejtetett meg: elnök dr. Beutzik Ferenc; alelnök gelsei Guttmann Vilmos, titkár Stokker Antal, ügyész Szalay Lajos, pénztárnok Klein Márton, háznagy Sümegi Kálmán, könyvtárnok Eperjessy Gábor, gondnok Knortzer György; választmányi tagok: Bogyay Ödön, Dants Kálmán, Faits Lajos, Farkas László, Grünhut Henrik, Győrffy János, Keller Mátyás, Knausz Boldizsár, Lengyel Lajos, Miltényi Sándor, Nábráczky Lajos, ifj. Oszterhuber László, Plihál Ferenc, Svastits Károly, Szommer Náthán, dr. Szüts Miklós, dr. Tripammer Rezső, Werner Ferenc ; számvizsgáló bizottsági tagok : Tripammer Gyula, Gogl Lajos, Fehrentheil Gusztáv, Fagyas Lajos, Székely Tivadar. Este az Egylet helyiségeiben fényes bankettal ülték meg az alapítási évfordulót. A városi választott kepviselök közül Preszler Gyula, Fángler Mihály, Veisz Izidor, Fischer Miksa, Háczky Kálmán, Kummer Gyula, Major Károly, Páslek József, id. Czinder István, Goldtinger János, Udvardy Ignác, Bedő Vendel, Varga Mihály, Somody Sándor. Vörös Gyula, Juhász József, Varga Vilmos képviselők mandatuma a t. év május j3 án megszűnik, mig Rigó Ferenc, dr. Mangin Károly, Bencze János, Heinrich Vilmos, Nagy Károly, Horváth Miklós, Botfy Lajos, Kro setz István, Klosovszky Ernő, Sípos János, dr. Obersohn Mór, Rozenkrancz János, Hagymássy Gyula, Kéner Dániel, Kaszter Sándor, Schleuimer Károly és Pirity Lajos választott városi képviselők megbízatása 1897. évi május hó 13 ig tart. A nagy kanizsai tarsaskör évi rendes közgyűlését f. hó 11-én d. u. 3 órakor tartja a következő tárgysorozattal : 1. A választmány jelentése, a társas-kör mult évi működése- és állapotáról. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése, a társaskör mult évi számadásairól. 3. A folyó évi költségvetés megállapítása 4. A mult évi tisztikar és választmány lemondása. 5. Az új tisztikar és választmány megválasztása. 6. Netaláni indítványok tárgyalása. — Á közgyűlés után társasvacsora lesz. A nemesi pénztári valasztmany részéről már a mult hó végén elhelyeztetett a zala-egerszegi takarékpénztárba azon ezer frt, amelyet a választmány — a tanügy iránt való meleg érdeklődéstől indittatva — a Zala-Égerszegen létesítendő főgymnasium évi segélyezésére megszavazott s mely összeg ezen segélyezésnek 1894. évre esedékes részlete. A keszthelyi társaskörben febr. 6-án este társasvacsora lesz, mely után tánckorszorú fog következni. Ovoíia tiyy. Az iskolaszék az ovoda felügyelő bizottsággal együttesen Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt január hó 28-án tartott ülésén behatóan íoglalkozott az uj ovodánál levő hiányokkal s azok or voslási módjával s egyhangúlag elhatároztatott, hogy a városi tanács megkerestetik az iránt, miszerint az ovodai bútorok-, eszközök- ós szerekről tüzetes leltár állíttassék egybe, melynek egy példánya az ovoda épületében kilüggesztessék, egy az iskolaszéknek adassék át, egy pedig a városi tanácsnál legyen; hogy az ovoda udvara a növendékek részére úgy üdülésre, mint nyári időszakban ta iitásra alkalmas legyen, a mostani deszka kerités kőfallal pótoltassék. ; az ovoda udvara planirozandó, fákkál beültetendő s az udvarban levő kávás kut átala kitandó; a belépő növendékek nyilvántartása végett felvételi lapló szerzendő be; továbbá legalább is május hó 1-től kezdve egy állandó cseléd alkalmazondó s mivel a jelenlegi kályha a két termet kellőkép nem lűti, szik értők áltál az megvizsgálandó s a szükségnek megfelelőleg a jövő télre álalakitandó. Iparos bal. A keszthelyi ipartestület jan. hó 27 én tartotta meg bálját, mely fényesen sikerült. A bálanya Nagy stvánné, a város biró neje volt, kit a rendezőség gyönyörű virágbokrétával lepett lep, ki viszonzásul 10<l koronát ajándékozott az ipartestületi könyvtár javára. A négyeseket 58 pár tánczolta. « kőzépkereskedelmi iskola megtartása tárgyában tettjinditványt Fangler Mihály iskolaszéki tag az iskolaszék január 30-án tartott ülésén, Uta va ugyanis ama körül ményre, hogy városunk lakóssága egy részének nagyon érdekében áll, hogy a gyakorlati életre készítő ezen iskola a főgymnasium mellett továbbra is megtartassék, kérte az iskolaszéket, hogy annak idején a megtartás tárgyában a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az iskolaszék egy hangulag hozott határozatával kimondott

1!, hogy az intézetnek továbbra fentartása érdemében tőle telhetőleg mindent el fog követni. Jotekonycélú mulatsag. A zalaegerszegi fiatalság több tagja, az elaggott és munkaképtelenné vált iparo sok, azok özvegyei és árváinak segély alapja javára január 27 én a Baross-ligeti vendéglőben rendezett tánc. mulatság bevétele 89 frt 62 kr. volt. Felülfizetni szi vesek voltak : Kummer Gyula, Dervarits Lajos, Domonkos Ignác 1 — 1 frtot, Kéner Dániel, Czukelter Béla, Juhász Lajos, Klosovszky Ernő, Wapper Ignác, Gölte Alajos, Bencze György, Hajmássy István 80—80 krt, Goldfinger János, Pirity Gyula 50—50 krt, Sipos János, N. N., Gombás István, Simonft'y Géza, Hutter N. Aladár, Bencz György 40—40 krt, Lukáts István, Menyhárt József 30—30 kr., Ilaiuzmann Samu, Eisenstaiter Zsig-