Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)
1894-03-04 / 9. szám
Mell éklet a „ ZALAMEGYE" 1894. évi 9-ik számához. 56 kr., egy üt t 71(5 frt 18 kr. A számvizsgáló bizottság a zárszámadást helyesnek találta, minél togva pénztárnoknak a felmentés megadatott. A folyó évi költségvetés szerint mult évi maradvány 75 frt 5G kr., tagdíj hátralék 150 frt 10 kr., tagdíjakból 035 frt 75 kr., lapok eladá sából 15 frt, összesen 876 frt 41 kr. Kiadások : lakbér 300 forint, levélhordó díja 8 forint, irodaszerekre 5 frt, könyvkötésekre 30 forint, lapok s folyóiratokra 150 frt, postaköltségekre 5 frt, nyomtatványokra 20 frt, esetleges kiadásokra 20 frt. várható maradvány 338 fi-t 41 kr., összesen 876 frt 41 kr. Tudomásúl vétetett. A folyó évi számadásoknak annak idején leendő megvizsgálására kiküldetnek Flieg Jóssef, Pollák József és Stephaneck János kaszinói tagok. Következett az al. pszabályok módosítására kiküldött bizottság jelentése, melyet Székely Emil, mint a kiküldött bizottság előadója, terjesztett elő, ki is a tervezetet a következő tájékoztatóval vezette be : Tisztelt közgyűlés! A javaslat szerkesztése alkal mával különös figyelmet fordítottunk arra, hogy egyrészt a meglevő alapszabályok, a mennyire lehetséges, azon eredeti jellegökből, amelyet az alakuló közgyűlés reájuk ruházott, ki ne vetkőztessenek, másrészt azonban az egyesületnek, különösen a legutóbbi években tapasz talt örvendetes fejlődésével és teijedésével a szükséghez képest összhangba hozassanak. Midőn egyesületünk megalakult, vagyis inkább, midőn a szervező bizottság a megalakulás módozatait és tényezőit összehozta és előkészítette, egyéb célja alig volt, mint egy kisebb körben mozogni már megszokott, hogy ugy mondjam, jó barátokból álló társaságnak a szórakozásra alkalmas otthont teremteni. Es a meddig a cél ily szűk korlátok között mozgott, az annak elérésére használt eszközök, melyek között kétségtelenül első helyen sorakoznak az alapszabályok, a hozzájuk kötött várakozásoknak teljesen megfelelők voltak. Tán épen ez az oka, hogy idő haladtával az egyesület erkölcsi és társadalmi jelentősége emelkedni kezdett, s az egyesület kebelén kivül állóktól mind gyakrabban hallatszolt auia kívánság, hogy az egyesület terjedelme tágíttatván, ez által tér nyíttassék és alkalom uyujtassék belépni azoknak is, kik addig az általa nyújtott — nem mondhatom, hogy valami nagyon változatos, de a tagokat mindig kielégítő — élvezetben nem részesülhettek. Nem akarom azt állítani, hogy az egyesület addig is, míg szűkebb körre volt szorítva, bezárta volna kapuit azok előtt, kik oda bejutni óhajtottak, mert az egyesület története ezen állításomat megcáfolná. Az egyesület, eltekintve a csekély számban eJőtorduló kivételektől, készséggel tagjává fogadott mindenkit, a ki e végeit hozzáfordult, ha az alapszabályok által előirt qualiticátiónak megtelelni képes volt. Sajnos azonban, hogy a jelentkezések sokkal ritkábban fordultak elő, hogysem a tagok oly mérvbeni szaporodása észlelhető lett volna, a minő a város és vuleke intelligens elemeinek számával arányban áll. Euuek oka pedig, tisztelt közgyűlés, mint később a kö vetkezméuyek megmutatták, kizárólag a régibb helyiség szűk voltában és egyéb fogyatkozásaiban rejlett s hogy ezen kivül semmi más lényegesebb oka nem volt, mutatja a tagok számának rohamos szaporodása az óta és mint azonnal számokkal íogom kimutatni, csakis az óta, a mióta a mostani helyiségbe átköltöztünk. Van ugyanis az egyesületnek máig tagja ; ezek közül — nem számítva az időközben megszűnt tagokat, 55 felvétel esik az előbbi helyiségben töltött 6 évi, 39 pedig a mostani helyiségben töltött 17 havi időre ; sőt ha onnét számítjuk a felvételeket, a midőn még a régi helyiségben voltunk, de ide leendő átköltözésünk már bizonyos volt, ezen időre eső szaporodásunk éppen 50 et tesz. Visszatérve egyesületünk céljára, örvendetesen konstatálta már a mult évi közgyűlés a tagok szaporodását, mely körülmény míg egy részről az egyesületnek eredeti, szűkebb baráti körnek mondható jellegét átalakította, addig más részről szükségessé tette ÖZ alapszabályok olyatén átalakítását, a mely a változott viszonyokkal jobban megegyező, annyival inkább, mert a viszonyok alakulásával az egyesület rendeltetése sem mozoghat már a régebbi szűk keretben s a régi baráti összetartás kénytelen tért engedni ama dicséretre méltó mozgalomnak, melynek célja létrehozni egy művelt társadalmat, mely működésével kihatással legyen a város és vidékének értelmi és erkölcsi fejlődésére és előhaladására. De — mint már említém — javaslataink megtételénél nem az eredeti alapszabályok megváltoztatása, hanem csakis egyes, kisebb száuiu lényegesebb intézkedéséinek a beállott változások által igényelt módosítása, némely cél szerűnek mutatkozó rendelkezések felvétele, egy-két most már fölösleges, vagy szükségtelen rendelkezés kihagyása, végre az ily alkalmakkor el nem kerülhető stylaris módosítások szolgáltak zsinórmértékül ; mert alapszabályainkat gyökeresen megváltoztatni egyértelmű nek látszik az egyesület megszűnésével, részemről meggyőződve levén, hogy azon alap elvektől, a melyek alapszabályainkban letéve vannak, egy művelt elemekből álló testületnek eltérni nem szabad. Ezek után előadó az alapszabályok tervezetét olvassa fel s kimerítően megokolja az illető pontoknál mindazon részeit, a melyek a mostani alapszabályok módosítását foglalják magukban, melyek közül nevezetesebbek a tagok felvételére a választmányban megkívánt % többség helyett az egyszerű többség, a kizáratási indítványok egy választmányi tag helyett tiz egyesületi tag általi elóterjeszthetése, az igazgatóság címének választmányra változtatása és működésének 3 évre kiterjesztése, a választmányi tagok számának hétről tizenkettőre felemelése s az eddig egy személy által viselt háznagyi és könyv tárnoki tisztnek külön választása, a közgyűlésre vonatkozó fejezet bővítése, a választmányban érvényes határozatok hozatalához az eddigi 3 tag helyett 5 tag jelen létének szükségessége, az elnök utalványozási jogának 25 írtig terjesztése ; az elkülönített háznagyi és könyvtárnoki állással járó teendők szabályozása stb. A közgyűlés a bizottság javaslatait csekély változtatásokkal egyhangúlag elfogadván, Takács Jenő elnök indítványára Székely Emil bizottsági előadónak az egye sülét érdekében tett buzgó és fárasztó tevékenységéért köszönetét nyilvánítja. Most rövid vita után elhatározza a közgyűlés, hogy miután a módosított alapszabályok miniszteri jóváhagyást igényelnek, a választásokat egyúttal még a régi alap szabályok értelmében fogja megejteni; minélfogva Takács Jenő elnök az igazgatóság lemondását bejelentvén, felhivja a közgyűlést az uj igazgatóság megválasztására. Az elnöki széket Szigli József korelnök elfoglalván, beadatlak a szavazó lapok s a szava/.as eredményét korelnök a következőleg hirdette ki: megválasztattak, elnökké Takács Jenő, alelnökké Szentniiklóssy Gvula, titkárrá Szvaty Béla, pénztárnokká Téts Károly, háznagy és könyvtárnokká Dienés Sándor, tagokká Ley József, Székely Emil, póttaggá Kovács Rezső. Az „Eötvös-alap" gyarapodása. A magyar néptanítók közös' tulajdonát képező „Eötvös-alap" i8 évi fenaállása alatt szép fejlődésnek indult. Összes tőkésített vagyona 60,478 frt. Ebből a „Tanítók Háza" alapjáé 11,633 frt. Eddigelé 36,275 frtot nyújtott részint ösztöndíjak, részint segélyösszegek alak jában a iiozzá folyamodóknak s ily módon 217 r. kath., 116 ev. ref., 95 ág. ev., 11 görög kath., 8 unitárius és 70 izr. vallású, összesen 517 tanítói család gondjait enyhítette s ezenfelül a „Tanítók orsz. árvaházá" nak a költségeihez is 2204 frttal járult. A „központi gyűjtő- és kezelő orsz. bizottság" minden lehetőt megtesz arra nézve, hogy az „alap 1 1 va gyonát növelje s a hozzá folyamodó szegény tanítókat, azok özvegyeit és árva gyermekeit segélyezze. E végből szerkesztette „A koronázás örömünnepe" cziinű füzetet, mely az „Eötvös alapnak" 468 frtot jövedelmezett; e végből adta ki legutóbb a „Jókai Mór 50 éves írói működésének örömünnepe" című, a tanuló ifjúság és a magyar nép számára irt, hazafias olvasmányokat tartalmazó füzetet. Bármily szép lendületet vett légyen is az „Eötvös alap", az évenkint kiosztás alá kerülő pénzösszeg elégtelensége miatt az osztó bizottságnak nem állott eddig módjában a hozzá nagy számmal folyamodóknak még csak a telét is kielégíteni. Ezért fordul évenként a nagy • közönség jószívűségéhez. Megkereste a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartestületét is, minek az lett örvendetes eredménye, hogy a budapesti szálloda- és vendéglő tulajdonosok közül 20-an kegyesek voltak egy-egy, a budapesti tudományos egyetemeken vagy egyéb fő- és szakiskolákon tanuló ifjúnak az 1893—94. tanév tarta mára ingyen ebédet — felajánlani. Az „Eötvös alap" részére felajánlott ezen jótéteményben 20 ifjú tanuló részesül, mely nemes adomány legkisebb értékben 20^0 frtnyi összegnek telel meg. A fő- és székváros azon derék polgárai, kik ezen nemes cselekedeteik által is megmutatták, hogy egyesületünk céljait méltányolva, mindenkor készek a hazai népoktatásügy munkásainak, a néptanítóknak érdemeit áldozatkézséggel is megjutalmazni, csak növelték érde meiket ? megszerezték a tanítóság hálás tiszteletét. E derék polgárok a következők : Barabás József I. Döbrentey tér 54. sz. — Csalányi Károly, IV. Ferenciek bazára. — Docker Ferenc, VI. Váczi körút 65. sz. — Egerváry Géza, V. Fővárosi vigadó. Eibel Károly, VII. Kerepesi út 88. — Förster Konrád, V. Váczi körút 68. — Glück Frigyes, VIII. Pannónia szálló. — Gundel János, V. Istvánfőherceg. — Illits József, IV. Hungária szálló. — Kammer Ernő, IV. Vadászkürt szálló. — Kommer Ferenc, V. József tér 1. — Krammer Miksa, V. Váczi kürut 10. — Kriszt Ferencz, IV. Kötő utca 10. — Lippert Lajos, VII. Erzsébet körút 13. —- Löffelmann Vilmos, V. Thonet udvar. —Palkovits Ede, IV. Hatvani utca 5. — Petánovics József, VT. Andrássy ut 39. — Scheibner Károly, V. Mária Valéria utca 17. — Stadler Károly, VII. Keleti pálya udvar. — Wohlfárth Vilmos, VIII. Baross utca 33. A mult évben befolyt: egy frtos tagsági dijakban 1134 frt; adományokból 391 frt 52 kr.; tanitó-egyletek évi járulékai-, adományai és gyűjtéseiből 160 frt 13 kr.; Királyi Pál hagyatékából 8ü00 frt ; pénzintézetek adományaiból 324 frt 80 kr.; perzselyekből és az alapnak jövedelmező könyvek után 511 frt 47 kr. ; közigazgatási hatóságok adományaiból 118 frt 20 kr.; a „Tanitók Háza" alapjára 1098 frt 63 kr.; tőkekamat főjében 2242 frt 69 kr.; a nm. vallás- és közokt. miniszter úr adománya a Rökk-féle kulturalapból 200 frt; tőkésített adomány 1555 frt 05 kr., pénztári egyenleg az 1892. év végén 3285 frt 75 kr., összes bevétel 19,027 frt 44 kr. Levonva ebből a 15,910 frt 05 kr. évi kiadást, a 3117 frt 39 kr. ÓAÍ tiszta jövedelemből a bizottság ösztöndíjakra és segélyekre fordít 1350 frtot, a betegségben sinlődő rendes tagoknak nyújt 270 forintot, a „magyarországi tanitók házáuak" alapjához csatol 135 Irtot; beteg tanitók menedékháza alapjára ad 135 frtot; a Tanitók országos árvaházának alapjához ad 270 frtot, a Rökk Szilárd, Rökk Pál, Gyertyánffy, Léderer, Zirzen, Békey, Örley és Péterfy-féle alapítványok kamataiból kioszt 395 frtot; az egyesület tőkésített vagyonahoz csatol 540 frtot ; a „Tanítók Háza" vagyonának 1894. évi kamatjából kioszt 450 forintot. Az „Eötvös alapot gyűjtő és kezelő országos bizott ság" az 1893. évben befolyt tiszta jövedelemből néhány száz és több ótven forintos ösztöndíjat éa segélyösszeget alkotott 8 arra pályázatot hirdet. A folyamodványok Lakits Vendel egyesilleti titkárhoz (Budapest, VI. ker. Érsek utca 4. szám) legkésőbb f. é. julius hó 10 ig küldendők be. Ugyancsak a fentuevezett bizottsághoz intézendők az Eötvös alappal szoros kapcsolatban álló Rökk Szilárd, Rökk Pál, Zirzen Janka, Orley János, Léderer Ábrahám, Gyertyánffy István és Péterfy Sándor-féle alapítványok 50—50 frtnyi jótéteményeinek elnyerése céljából benyújtandó folyamodványok is. Ösztöndíjban és segélyben csak azon egyének részesülhetnek, a kik az „Eötvös alap" rendes tagjaiul felvétették magukat, kik az egy forintnyi tagsági évdíjat már legalább is öt izben beszolgáltatták, vagy a kik a 20 írt örökös tagsági tőkét teljesen befizették ; avagy a kik az elhunyt rendes tagokuak özvegyei vagy árvái, esetleg kenyérkeresetre képtelen nyomorék utódai. Senki sem részesülhet az „Eötvös-alap jótéteményében, a ki ahhoz az alapszabályokban előirt mértékben nem járult. Ez idő szerint, a kik már három izben részesültek az alap jótéteményében, nem számíthatnak sem ösztöndíjra, sem segélyösszegre. A Gyertyánffy István féle alapítvány 50 frtos segélyösszegéért a folyamodványok -- ajánlás végett — az „Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület választmányához intézendők. Midőn újból is ajánljuk a nemzetnevelő néptanítók nak e jótékony intézetét a magyar társadalom, a nagy közönség kegyes pártfogásába, hálás szivvel mondunk köszönetet az eddigi támogatásért. Egyesületünk soha sem szüuik meg azon ifjakat, kik a jótéteményben részesülnek, arra buzdítani, hogy tanulmányaik befejezése után majdan az élet küzdelmei között a jószivű ember barátoktól élvezett jókat hálálják meg azon feladatoknak a hűséges teljesítése által, a melyek reájok nemzeti életünk mezején várakoznak. Lnkits Vendel. Helyi, megyei és vegyes íiirek. A megyei cukorgyár ügye. Vármegyénkben a gazdaközönség érdekében tervbe vett cukorgyár létesítése biztos alapot nyert azzal, hogy a gyár felállítására és üzemben tartására teljes garantiát nyújtó gyárosok részéről ajánlat tétetett oly feltétel alatt, hogy a répat- rmelési viszonyok és a répa cukortartalmának biztos megállapíthatása végett a kísérleti répatermelés vidékenként már a folyó 1894 ik évben megtörténjék, melyhez a répamagot ingyen a vállalkozás olykép adja, hogy a termelendő répából 5 kilo mennyiség polarizálás céljára rendelkezésre bocsáttassék. A megyei cukorgyár létesít betése érdekében Svastits Benó főispán, Csertán Károly alispán, Háezky Kálmán gazdasági egyesületi elnök és Orosz l Jál közgazdasági előadó és gazdasági egyesületi titkár aláirásával egy felhívás küldetett szét a vármegye gazdaközönségéhez, hogy kísérleti termelés céljából 3 kilo répamagot elfogadni s annak terméséből a polarizálásia szükséges répát annak idején tudtul adandó címen a vállalkozásnak rendelkezésre bocsátani szíveskedjenek. A felhívás folytatólag kéri a vármegye gazdaközönségét, hogy egy megyei cukorgyárnak positiv alapot nyert létesítését szíveskedjék tudomásul és szives pártfogásába venni és ezen, a vármegyére nagy hord erejű vállalat biztosítása érdekében felkéri a gazdaközön séget, hogy gazdaságában és vidékén a répatermelé-i biztosítását ne egy más, a megyén kívüli bármely gyár részére kötelezze le, hanem a létesítendő megyei gyár részére tartsa fenn. Végül a felhívás felemlíti, hogy a megyei gyár részére a termelési szerződések megkötéso legközelebb megkezdődik. — Mint értesülünk, a vállalkozók szakértői legközelebb a helyszíni szemle megtar tására s a szükséglendő viz nyerhetésének kipuhatolása végett városunkba jönnek. Kaszinó estely. A zalaegerszegi kaszinó február hó 28 án sikerült és kedélyes estély t tartott, amelyen jelen voltak özv. Beligné, Csertán Emilia (Nemes-Apáti"), Csertán Ilona, Csesznák Sándorné, dr. Czinder Istvánná, Farkas Imréné- (Hagyáros), Hajik Istvánné, Háezky Anica, Hrabovszky Flóriné, Hrabovszky Irma, özv. Isoó Alajosné, Isoó Juliska, Kocsiss Sán lorné, dr. Mangin Károly né, Málics Józsefné, Nagy Lajosné. Nagy Anna, Skublics Jenőué, Skublics Gizella, Margit és Lenke, Szigethy Elvira, Udvardy Vincéné úrhölgyek. Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter qelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsos nagyiparostaz országos áruforgalmi értékmegállapító állandó bizottságnak tagjává nevezte ki. Köszönetnyilvánítás. A zala egerszegi takarékpénztár részvénytársaság a helybeli nőegyletnek 60 frtot, a Chanuka egyletnek és a népkonyhának 35—35 forintot adományozott. Weisz Ede ur a népkonyha szelvények elárusításából a népkonyha javára 40 forintot gyűjtött. Fischcr László úr a Chanuka egylet javára 10 frtot adományozott. Mindezen jótékony adományokért forró köszönetet mond az elnök. Áthelyezés. A m. kir pénzügyminiszter Beniske Imre pénzügyi fogalmazót hason minőségben a z.-egerszegi pénzügylgazgatóságtól a lőcseihez helyezte át. Nyilvános köszönet. A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság a zalaegerszegi karácsonyfa egye sülét javára 35 frtot adományozott, amely szives adományért köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. Közgyűlés. A zala egerszegi nőegylet és Chanuka egylet évi rendes közgyűlését február hó 17-én tartotta. A közgyűlés kizárólagos tárgyát az évi számadások előterjesztése képezte, auiely számadásokat előzőleg a számvizsgáló bizottság megvizsgált és helyeseknek talált. Ezen jelentések tudomásul vétettek és a pénztárnokokat — köszönet nyilvánítás mellett — a közgyűlés a további felelősség alól felmentette. Jótékonyság. A zala egerszegi kenyéregylet részére a zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság 35 frtot, Fürst Sándor ur 2 frtot voltak szivesek adományozni, amelyért hálás köszöuetét fejezi ki Graner Teréz elnök. iparhatóság' meghizottakúl városunkban az első fokú iparhatóság elnöklete alatt megválasztattak : a) iparlajstromvizsgálókul. Boschán Ödön, Heinrich Lajos, Kovács László, Hencz János ; b) tanonciskola látogatókéi Fuchsz Samu, Ritscher Gyula, Spiegel Gyula, Csík. László, Berger Arnold; c) műhely látogat öku': Csík
