Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-25 / 8. szám

párbajok ellen nem kellene sem társadalmi mozgalmat indítani szélesebb és szűkebb körökben, sem szigorúbb törvények hozatalát sürgetni a becsület megvédése és megsértésének megtorlása érdekében; mert a párbajt szükségtelenné tenné az egymás iránti gyöngédség, elnézés és társadalmi simaság. Nagyon rosz uton járnak a^ok, akik a társadalmat mindig külső pressiók utján akarják egyes vadhajtásaitól megtisztítani ; belülről kell annak kifejlődnie és megérnie olyanná, hogy az együttlétet valóban béké&se s az érintkezést, mint a tökéletesedés egyik tényezőjét, a magasabb szempontoknak megfelelővé varázsolja. A magántisztviselők nyugdíjügyéről. Köztudomású, hogy „Magántisztviselők országos nyugdíjintézete" cimcn legközelebb Budapesten egy egye sülét alakult, amelynek célja tagjainak kölcsönösség alapján nyugdíjat, elhalálozásuk esetén pedig özvegyeik nek özvegyi járadékot, teljesen árván maradt törvényes gyermekeiknek nevelési járulékot biztosítani. Aki tudja, bogy az országban egyesületeknél, társulatoknál, vállalatoknál stb. hány tisztviselő vau alkal mazásban, akik — nyugdíjra nem számíthatván — aggkorukra a legszerencsétlenebb helyzetbe jutnak, vagy ha idő előtt találnak elhalni, családjukat minden anyagi támasz nélkül hagyják hátra : annak fogalma lehet hatá sáról azon üdvös mozgalomnak, mely a szóban forgó tisztviselők helyzetén a kölcsönös társulás szilárd alapján vau hivatva segíteni. A közönség tájékoztatása végett az egyesület alapszabályai alapjáu ismertetjük magát az egyesületet annak reményében, hogy a legtöbb magántisztviselő igyekezni fog annak áldásaiban részesülni. Az egyesület rendes tagja lehet minden, a magyar szent korona országainak és a megszállt tartományoknak területén székelő pénz , biztosító intézet , kereskedelmiipar-vállalat és magán cég tisztviselője és egyéb alkal mazottja és külföldi cégek alkalmazottjai, amennyibeu ezek állandóan Magyarországban tartózkodnak. Alapító tag az, aki az egyesület alaptőkéjéhez 500 frttal hozzá járul; pártoló tag, aki évenként egy bizonyos összeget, legalább azonban 50 trtot befizet az egyesület alaptőkéje javára. A rendes tagoknak nyugdíj, haláluk esetén özvegyeikuek özvegyi járadék, teljesen árván maradt törv. gyermekeiknek nevelési járulék biztosíttatik, mely célból a tagsági járulékok a következők : Beiratási díj fejében minden rendes tag a nyugdíjul biztosított összeg l/

2°/o á

1 ^

ze

t' egyszer s mindenkorra és pedig az első rendes tagsági díj befizetése alkalmával. A tagsági díj tejében évenként minden rendes tag ha még 35 ik életévét túl nem haladta — az általa nyugdíjul biztosított összeg 7'/2%-át fizeti egyenlő havi részletekben. Akik belépéskor 35 ik életévüket betöltötték de a 40-iket még túl nem lépték, a rendes tagsági dijon télül még ezen díjnak 10"/

0 át tartoznak korpótlék cituéu fizetni. Ilyenek azonban tagokúi csak az egyesület megalakulásától számított első év folyamán vétetnek fel. A 40. életévet túl haladott, de még 50. évet el nem ért tisztviselők csak a rendes díjon felül még ezen díj 20%-ának, mint korpótléknak befizetése mellett vétetnek be rendes tagokúi, azonban csakis az egyesület megala kulásától számított G hónapon belül. Kezelési költség citnén minden rendes tag a bizto sltott összeg '/

4%-át fizeti évenként, amely a többi díjjal együtt havi részletekben előre fizetendő az egyesület pénztárába. Minden rendes tag legalább 400 írt és legfelebb 2.500 írt nyugdíjat biztosithat magának. A biztosított összeg felemelhető, mely esetben a tag a felemelt Összeg után járó tagsági díjakat 4'/

2%-os kamatos kamatokkal együtt leglelebbb 24 egyenlő havi részletben pótolja; azonban a nyugdíjazást vagy elhalálozást 3 évvel megelőzőleg történt felemelés nem vétetik tekintetbe. Ami a nyugdíjazást illeti, minden rendes tag, aki a dijakat 10 éven át fizette, a 11-ik évben munkaképtelensége esetén a biztosított összeg 40%-át kapja nyugdíjul. Ezen összeg minden további tagsági év után 2% kai növekedik úgy, hogy teljes 40 évi befizetés után minden tag, tekintet nélkül arra, hogy munkaképtelen e, vagy sem, az általa biztosított teljes évi nyugdíj élvezetébe lép. Hasonlókép a megfelelő nyugdíjhoz joga van minden, 60 évet betöltött tagnak, ha az egyesületnek 20 évig tagja volt és állását önhibáján kívül vesztette el. A nyugdíj élvezetének megkezdésével megszűnik a tagsági díj fizetésének kötelezettsége. A nyugdij jogosult tagnak özvegye a biztosított nyugdíj 40% át kapja. Erre azonban az özvegy csak akkor tarthat igényt, ha férjével legalább 2 évig törvé nyes házasságban élt. Ha az özvegy több mint 15 évvel fiatalabb elhalt férjénél, nyugdija a korkülönbség minden egyes megkezdett évének megfelelőleg V^yel leszállíttatik, auii azonban csak a rendes özvegyi nyugdíj fél összegéig terjedhet, mely fél összeg igényét az özvegy, bármily nagv is a különbség, minden körülmény között meg tartja. Oly nő, aki 50 évet meghaladott, nyugdij jogosult taggal lép házasságra, nyugdíjra igényt nem tarthat. Ha a nyugdíjjogosult, tagok törvényes gyermekei teljes árvaságra jutnak, 18 éves korukig egyenként évi 120 írt nevelési járulékban részesülnek. Ha az egyesületnek valamely tagja a megállapított 10 éven belül halna el, úgy befizetett tagsági dijai kamatok nélkül özvegyének, vagy árváinak azonnal ki fizettetnek. Az egyesület vagyona áll az alaptőkéből, amely a tagdijakból, az alapitó tagok alapitványaiból és a pártoló tagok járulékaiból képeztetik, továbbá egyéb adományok vagy hagyományokból s mindezeknek a kezelési költségek levonása után fenmaradó kamataiból és egyéb jövödelmekoől. Az egyesület vagyona az igazgatóság kezelése alatt áll. Az egyesület ügyeit vezetik a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a választmány, a vidéki választmány. Az igazgatóság áll az elnök, két alelnök és 12 igazgatósági tagból, kiket fele részben az alapitó és pártoló, fele részben a rendes tagok sorából a közgyűlés választ, valamint a vidéki választmányok elnökeiből. A felügyelő bizottság a közgyűlés által választott 5 rendes és 2 póttagból áll ; működésük időtartama 3 óv. A választmány legalább 60 tagból áll, kik közül 30 at a rendes tagok sorából a közgyűlés választ ; a választmány ezeken kivül az alapító, pártoló tagokból és azon cégek kiküldötteiből áll, melyeknek alkalmazottjai közül legalább öten az egyesület rendes tagjai. A választmány működésének időtartama 3 év. A kereskedelmi kamarák székhelyein, valamint olyan vidéki városokban, hol a tagok száma 30-ra sza porodott, önálló vidéki bizottságok létesíttetnek, amelyek saját kebelükből egy elnök, alelnök és öt választ mányi tagból álló választmányt alakítanak. E rövid ismertetésből látható, hogy a magán tiszt viselőknek mennyire érdekében álló -minél nagyobb számmal belépni az egyesületbe, amely oly nemes és üdvös célt tűzött ki és amelynek élén oly férfiak állanak, akik teljes biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy az intézet az alapszabályokban körvonalazott magasztos telada tánftk meg is fog felelni. Különösen részvénytársaságok használhatják előnynyel ez egyesületet azáltal, hogy tisztviselőik számára kelengyére, meg egy kis hozománynak a háztartás megkezdéséhez. Így múlott el megint egy esztendő. Ekkor történt azután, hogy valaki Csatárról ott iárt a nagyvárosban és meghozta a hírt, hogy Bánó Mariska milyen mesés fényben, gazdagságban él. A hir ment szájról szájra s végre bejutott abba az egyszerű, szegényes szobába is, hol a jó édes anya bol dogan rakosgatta össze a filléreket, hogy majd milyen édes meglepetést fog szerezni ezzel az anyai, gondos takarékossággal az ő egyetlen leányának. Erre a hirre az édes anya összeroskadt. Mikor kissé magához tért, nem akart hinni a le sújtó hirnek. Az lehetetlen, hogy Mariska elfeledte volna azt, amivel ő kibocsátotta a nagyvilágba. Azt elfeledni annyi volna, mint megszentségteleníteni azt a szent sirt, hol apjának hamvai nyugosznak. Az nem lehet. Azt gondolta magában, hogy elmegy a nagyvárosba és meggyőződik róla személyesen: vájjon nem a rágalom fekete szálaiból szövődött e az a mende monda ? Egyik este azonban fogat állott meg a kis ház kapuja előtt. Fényes úrinő lépett ki belőle. Ragyogott az aranytól, meg a drága kövektől. Komorna kioérte be az udvarra, hol özvegy Bánóné lakása után kérdezősködött. Mikor az özvegy lakásába benyitott, a boldogság kitörő örömével rohant be. — Anyám 1 édes anyám ! Az özvegy asszony reszketve állott föl, de azért kiegyenesedett. A mécs gyönge világánál olyan volt halvány matróna arcával, mintha a koporsóból kelt volna ki tiltakozó mozdulattal. Tompa siri hangon szólt: — Nekem volt egy leányom, az igaz. De az szegény, egyszerű, tisztességes leány volt. Az ilyen fénynyel nem jöhetne az én látogatásomra. Az az asszony, akit kegyed keres, talán meghalt. Én nem vagyok az. * # Mennyit beszéltek azután két hétig a csatáriak a bolondos Özvegy Bánónéról, aki nem akarta megismerni egyetlen leányát; kiűzte, elkergette hidegségével. Pedig hát akár igy, akár úgy: mégis csak az ő lánya az. Bolondság volt tőle igy bánni vele, mikor még belőle is nagyságos asszony lehetett volna mellette. A szegény özvegy asszony pedig ez alatt szépen elővette a megtakarított filléreket s egy utalványnyal visszaküldte oda, ahonnan jöttek ; ő pedig kuporgott a hét forint alamizsna mellett. Jött ezután hozzá cimezve még egy két levél, de ő egyiket sem fogadta el. Neki csak egyetlen élőlény küldhet levelet: a leánya; az pedig az ő számára meghalt. Csak küldjék vissza minden levelét, mintha ő nem is élne. Igy múlott el hosszú tiz esztendő. Özvegy Bánóné testében, lelkében megtört. Nem is ment az emberek közé soha. Csak estenkint botorkált ki a temetőbe; ott ápolgatta, gondozta azt a sirt, melyen kivül nem volt neki senkije, semmije a nagyvilágon. Nem ejtett a fölött a sirhalom fölött soha egyetlen pa naszos szót sem. Mintha attól félt volna, hogy lehatolnak azok a siri világba is. Minek zavarná meg szegény öregjének siri álmát. Aludjék szegény békében; ne tudja meg egyetlen lánya szégyenét, aki most bársonyban él, de Egyszer amint az esti homályban sirról sirra lépve botorkált szegény öregje sírjához, valami kinos, fuldokló zokogás csapódott feléje. Megdöbbenve állott meg: férje sírjára borultan zokogott egy megtört fiatal nő, kopottas, egyszerű ruhában. Fejét csak egyszerű fejkendő födte, mely — amint a fájdalomtól vonaglott — félig lehullott fejéről. Közelébe lépett. Megismerte. — Mari, egyetlen leányom. A sápadt, megtört lány a fájdalom őrjöngésével rohant hozzá, íeroskadt előtte, átkarolta lábait, csókolta ruháját. — Anyám ! bocsásson meg ! Megvezeklettem mindenért. Az anya szelíden hajolt le lánya fölé. — Bár tiz év előtt is ilyen kopottan jöttél volna meg. Ne sirj, ne sírj! Meg ne tudja szegény jó apád! nyugdijat biztosítanak és igy az évi befizetéssel az eset leg már létesített nyugdijalapjuk felszabadul. Egy kis statisztika a zalamegyei ügyvédekről. A zala egerszegi ügyvédi kamara f. évi február 10-én tartott közgyűlésén előterjesztetett a kamara ügy védi lajstromában 1893. évi december 31-ig bezárólag bejegyezve levő ügyvédeknek és ügyvédjelelteknek névjegyzéke. E jegyzék szerint a kamara területén levő ügyvé dek száma 180, akik közűI Zalavármegye területére esik 109 vagyis a létszám 6056% ka, mig Somogy megye területére 71 vagyis 39.44%. A kamara tagjai közé bejegyzett 109 zalamegyei ügyvéd közül 48 vagyis a vármegyebeli ügyvédek i 44.04%-ka esik a zala egerszegi kir. törvényszék terü| letére, míg 61 vagyis a megyebeli ügyvédek 55-96% ka a nagy-kanizsai kir. törvényszék területére. A zala egerszegi és nagy kanizsai kir. törvényszékek területén levő ügyvédek lakóhelyük szerint következőkép oszolnak meg: a) a zalaegerszegi törvényszék területén levő 4S ügyvéd közül Zala-Egerszegen vau 20 (41-67%), Tapolczán 10 (20-83%), Alsó-Lendván 8 (.6-67%), Süineghen 7 (14-58%), míg Baksán, Boldog tán, Köves Kállán 1 — 1 =3 (6"25%) ; b) a nagy-kanizsai kir. törvényszék területén levő 6l ügyvéd közül ^agyKanizsán van 38 (62-29%), Keszthelyen 9 (14-75%), Csáktornyán 5 (8-20"/

0), Perlakon 5 (8'20%), Letenyén 4 (6-56'V

0), Az ügyvédek névsora lakóhelyek szerint vármegyénk területén : a) a zala egerszegi kir. törvényszék területén : Alsó Leadván: dr. Chilkó Sándor, Hajós Mihály, isoó Ferenc, Kovács János, Lendvay Mátyás, NagyJózsef, Petrik Gyula, dr. Wollák Adolf. Baksán: Baka Boldizsár. Boldogfán: Nagy Károly. Köves Kállán : Kaszás Dezső. Sümegben: Barkóczy Károly, dr. Jenvay Géza, dr. Murinyi Endre, Surgóth Miksa, dr. Székely Albert, Takács Alajos, Takács Zsigmond. lapolcsán: Csendes József, Dienes Sándor, Diskay Sándor, dr. HofFmann László, dr. Kovács Vilmos, dr. Mányóky Gyula, Nagy Aladár, Szi£ly József, Ujváry Péter, dr. Zalai Simon. Zala Egerszegen : Árvay Lajos, dr. Árvay László, Boschán Gyula, dr. Czinder István, Hajik István, Horváth József, dr. Hajós Ignác, Z. Horváth Gyula, Hollósy István, dr. Jámbor Márton, dr. Kele Antal, Krosetz János, Nagy Farkas (f), dr. Obersohn Mór, Ruzsích Károly, Szalay Ferenc, Szalmay József, Szigethy Antal, dr. Szigethy Elemér, Weisz Izidor. b) a nayy kanizsai kir. törvényszék területén: Csáktornyán: Bezéthy István, dr. Hajós Ferenc, Molnár Elek. Wollák Rezső, Zakál Hennch. Keszthelyen: lloffmann Soma, Lénárd Ernő, Papp Sándor, Szabó Pál, Szabó György, Stieder Lajos, dr. Schwarcz Zsigmond, Tersánszky Lajos, Vértessy Iván. Letenyén: dr. Csempesz Kálmán, Málics János, dr. Svastits Géza, Zakál Gyula. Nagy Kanizsán : Baboss László, dr. Benczik Ferenc, dr. Bereczky Viktor, Darázs Zsigmond, dr. Drick József, dr. Dezsényi Árpád, Eperjessy Sándor, Faics Lajos, dr. Fárnek László, Fischl Pál, Freiler Adolf, dr. Fülöp Kázmér, dr. Fried Ödön, GyőrfFy János, Hertelendy Béla, dr. Horváth Antal, dr. Hauser János dr. Kreisler József, Kovács Lajos, dr. Lőke Emil, dr. Neusiedler Antal, Oroszváry Gyula, dr. Plosszer István, Rapooh Gyula, Remete Géza, dr. Rottschild Jakab, dr. Rottschild Samu, dr. Rosenberg Mór, dr. Schwarcz Adolf, Szalay Lajos, Sebestény Lajos, Simon Gábor, Tandor Ferenc, dr. Tuboly Gyula, Tuboly Viktor, Tripámmer Rezső, Trojkó Lajos, Varga Lajos. Perlakon : Csesznák József, Gresz Alajos, dr. Kemény Fülöp, Szebenyi Lajos, dr. Tersánszky Gyula. Helyi, megyei és vegyes hirek. Euyhazi kinevezés. Ö felsége a király a vasvárszombathelyi székeskáptalanban Schwarcz Mihály őrkano noknak az éneklő kanonokságra, dr. István Vilmos pápóczi perjelnek az őrkanonokságra és Ratkovics Vendel alsó lendval főesperesnek és utolsó mesterkanonoknak a pápóczi perjelségre való fokozatos előléptetését jóváhagy vári, az ekként megüresedő alsó-lendvai főesperességre s utolsó mesterkanonokságra Illés Lerenc tiszteletbeli kanonokot, rohoncz kerületi alesperes tanfelügyelőt és német szent mihályi plébánost nevezte ki; Köberl Ferenc német keresztesi plébánost és pinkavölgy kerületi alesperest, valamint Pulay József aísó-eőri alesperes plébánost pedig a nevezett székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjaivá. A.-Lendva és vidéke fiatalsága által f. hó 17-én rendezett koszorúcska — dacára á böjtnek—igeű szépen sikerült és igen diszet közönséget hozott össze a korona szálloda disztermében. A közönség csak a reggeli órák ban hagyta el a tánc termet, a hol a legjobb kedv uralkodott. A rendezőség a hölgyeket igen csinos táncrenddel lepte meg. Jelen voltak Gáyer Pálné (Pórszombat) ,Hajós Mihályné, Horánczky Béláné, Hut Józsefné, özv. Isoó Alajosné (Z. Egerszeg), Isoó Ferencné, Józsa Fabiánné, Király Mórné, Nuszer Jánosné, Nagy Sándorné, Román Dánielné (Barabás), Smodics Győzőné, Sanveber Józsefné (Baksa,) Stein Antalné, Wollák Adolíné, Hajós Ella, Isoó Juliska (Zala-Egerszeg), Isoó Vilma, Román Mariska (Barabás), Stein Irén, Poszvék Olga (Szatmár) úrhölgyek. Köszönetnyilvánítás. A zala egerszegi kenyéregylet részére Fischer László ur 10 irtot, dr. Graner Adolf ur 5 irtot voltak szívesek adományozni, melyért köszönetét fejezi ki Graner Teréz elnök. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kirminiszter Iványi Andor alsó-lendvai polgári iskolai rendes tanitót a IX ik fizetési osztályba, Oasparik Géza és I