Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-18 / 7. szám

közbenjárásával megtarthatunk városunkban egy oly iskolát, amelyről maga a soproni kereskedelmi kamara telterjesztésében oly elismerőleg nyilatkozott. Lépjünk tehát a cselekvés terére ! Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság február havi ülését Svastits lienó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 13 án tartotta. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban január hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. A Nagy és Kis-Kanizsa közt levő kanálison tervbe vett magán fürdő létesítése tárgyában elsőfokúlag hozott határozat, melynek alapján folyamodónak a lürdő létesí tése megengedtetett, Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről megfelebbeztetvén, a közigazgatási bizottság az elsőfokú határozatot jóváhagyta. Nagy Kanizsán a vasúti utcában a kongó ut végétől a pályaudvarig vezető útnak a déli vaspálya társaság részéről eszközölt helyreigazítására vonatkozólag előterjesztetett úgy Nagy Kanizsa város tanácsának, valamint a vármegyei építészeti hivatalnak jelentése. A felolvasott jelentések tudomásúl vétettek s ezek alapján a városi tanács felhivatik, intézkedjék az iránt, hogy a szóban forgó ut azon része, melyen a helyreállítási munkálatok ez ideig még foganatba nem vétettek, mielőbb munkába vétessék, mig a mely részre tényleg a kavics szállíttatott, oly állapotba hozassék, a mely a közforgalom érdekeinek teljesen megfelel. Felemlíttetett, hogy a létező megyei szabályrendelet intézkedései ellenében úgy a kapornaki, mint a zala béri urodalomban a cselédeket elbocsátó levéllel már ellátták s ily levelek mellett az illető uradalmak cselédei a vármegyében szegődés végett járnak. Az alispán válaszában felemlíté, hogy tudomása a visszás állapotról nincs; a járási szolgabirák utján felvilágosítást fog kérni s ezek jelentéséhez képest a szükséges iutézkedést a saját hatáskörében megteendi az iránt, hogy a vármegyei szabályrendelet intézkedésének érvény szereztessék. Tekintve, hogy a balatoni gőzhajózási társaság a folyó 1894. évre vonatkozó gőzhajózási menetrendet legközelebb egybeállítja s megerősítés végett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszti; tekintve továbbá, hogy nevezett társulatnak mult évi menetrendjében foglalt azon iutézkedés, mely szerint a gőzhajójárlat Keszthely lyel csupán julius és augusztus hónapokban — hetenkint négyszer — volt összeköttetésben, a közszükséglet követel tnényr'iiek nem felel meg, más részről pedig éppenséggel nincs arányban azon nagymérvű áldozattal, melyet Keszthely város évről évre fokozóttabb mértékben úgy fürdő helyének emelése, mint a gőzhajó kikötő jó karban tar tása érdekében meghoz: a közigazgatási bizottság úgy a kereskedelemügyi m. kir. minisztert, valamint a balatoni gőzhajótársulatot megkeresi oly irányú szives intézkedésre, hogy Keszíhelylyel a gőzhajójárlat julius és augusztus hónapokban a mult évihez hasonló módon — hetenkint négyszer — történjék, azonkívül május 15-étől junius végéig és szeptember 1 étől október 15-éig hetenként kétszer. Az államépítészeti hivatal főnöke jelentést tett a vármegye területén az 1893-ik évben eszközölt kazán • vizsgálatokról. A tudomásúl vett jelentés szerint 39 kazánt vettek vizpróba alá, mig 224 et szemléltek meg. Olvastatott és tudomásúl vetetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel a Csáktornya—ukki h. é. vasút vonalon 203/204. számú szelvények között Szepetk község határában engedély nélkül létesített útátjárót a bizottság és az érdekeltek horzájárulása folytán utólagosan engedélyezte. A pécsi posta- és távirda igazgatóság előterjesztése a pölüskei postahivatal fentartása érdekében felolvastatván, tekintve, hogy érdekelt község a postahivatal fen tartásához 50 frt évi hozzájárulásra kötelezte magát; tekintve továbbá, hogy közművelődési és társadalmi szempontból kivánatos anuak fentartása, a község által felajánlott évi hozzájátulás mellett a fentartás iránt a kereskedelemügyi miniszterhez a közigazgatási bizottság felterjesztést intéz. Előterjesztetett Hackl Károlyné csáktornyai lakós kérvénye egy iparvágányi átjáró létesítése érdemében. A beadott kérvény a járás főszolgabírónak kiadatik az érdekelt raktár részvénytár iság és gróf Festetics Jenő urodalmának meghallgatása és az eredmény bejelentése alkalmával annak jelentése végett is, hogy a szóban forgó iparvágány bejárása alkalmával miért nem lett a kérdéses helyen átjáróról gondoskodva ? A vármegyei törvényhatósági közutak fentartására 1894-ik évben kivetett fedanyag felosztási kimutatás előterjesztetett és a változott tedanyagra vonatkozó aján latok bemutattattak. Mivel a fedanyag az útalap állásának figyelembe vételével és a közutak fontosságának aránya szerint állapíttatott meg, az jóváhagyatott s Graner L. fia és Polatsek Máté bemutatott ajánlatai elfogadtattak. Olvastatott Hagymássy Gyula olai lakosnak kérvénye, hogy a Csáktornya—ukki h. é. vasút zala-egerszegi állomása közelében lövő pajtája a tüztávlaton kivül levőnek jelentessék ki. Érdemleges határozat hozatal előtt Háczky Kálmán eluöklete alatt a város polgármestere s az építészeti hivatal kiküldöttéből álló bizottság küldetik ki azzal, hogy állapítsa meg a szóban forgó pajtának távolságát a vasútvonaltól s tegyen tüzetes jelentést az iránt, hogy minő anyagból épült a pajta s mivel van fedve ? Kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen időszakban a miniszter folyóvá tette a zala-egerszsgi iparos segédek szakrajztanfolyamának költségeit, nem különben a már meglevő s az újonnan megnyitott hetedik iparostanonc iskolának évi segélyét; elrendelte a stridói állami iskola épületén még szükséges pótmunkák szakszerű megálla pítását, a csabrendeki állami iskola és kisdedóvoda helyiségeit magában foglalandó épület telke iránt való tárgyalást; a miniszter által engedélyezett hat • állami iskola összes ügyeiről a jelentést megtette ; meglátogatta a perlaki kisdedóvodát és iparostanonciskolát, a dráva egyházi r. k. iskolát; kétszer volt személyi ügyekben Tüske Szent-Györgyön, valamint Perlakon a tantestület személyi ügyei miatt másod izben is megjelent; ugyanott Tóth Sándor igazgatónak a földhitelintézet által faiskola kezeléseért adott 200 frt jutalmat és díszokmányt kéz besítette; meglátogatta a hodosáni állami és kemendi községi iskolát; volt Pölöskén Barnak pusztai iskolázás ügyében ; volt Mura Királyon a gyermekmenedékház szervezése, Turcsiscsén és Hrástyánban az iskolázás ren dezése miatt; személyi ügyekben volt Kotorban, a külső községek kántori járulmányainak rendezése céljából pedig Bonczódföldön ; volt Keszthelyen az ottani népoktatási tanintézetek függő ügyeinek megtargyalási céljából ; a főispán részvételével a városi képviselőtestülettel, iskolai székkel és vidéki érdekeltséggel értekezlet tartatott | Tapolczán az ottani felső-népiskolának polgári iskolává átalakítása ügyében ; meglátogatta a nagy-kanizsai iparostanonc iskolát; ugyanezen időszakban folytatta a zala egerszegi népoktatási tanintézetek látogatását; a tanké rület állami elemi iskolái mellé állítandó kisdedóvodák, illetve menedékházak ügyében a miniszterhez részietes jelentést tett. Kotor község iskolai alapvagyonáról szóló .1893-ik évi számadás tudomásúl vétetett. A vallás- és közoktatásügyi ministernek körrendelete az alkalma itatásukban kifogásolt tanítók körüli eljárás és a segédtanítók állásának szervezése ügyében — esetről esetre teendő intézkedés céljából kiadatott a kir. tanfelügyelőségnf k. Előterjesztetett a miniszter körrendelete a szabad lakással és iakbérrel nem biró tanítók nyugdíjigényeinek megállapítása ügyében. Ennek kapcsán jelenté a kir. tanfelügyelő, hogy a helyszíni tárgyalásokról 192 jegyzőkönyvet terjesztett fel, mig a többi jegyzőkönyv bekül'' dése folyamatban van, mely jelentése tudomásúl vétetett. Nem egyes dalok azok, amelyek őt jelessé, halhatatlanná, páratlanná tették e nemben, hanem összes költeményei, amelyek vonzanak, elragadnak s szivünkben örökké viszhangzanak. A német lyra is mutat fel egyet e nemben, Heinét, akinek „Buch der Lieder" cimű dalcyklusa vetekedik az ó és újkor legjelesebb szerelmi költőivel. Bájos dalok ezek, tele szerelemmel és tele fájdalommal. Az, aki nem szeretett és nem csalódott soha életében, az nem fogja megérteni azok egyszerűségét, finomságát, fenségét és báját, de az, aki érezte a szerelem fullánkját és édességeit, az megérti, hogy ebben egy szívnek benne van minden érverése, öröme és bánata B úgy, mint előtte, azt el nem dalolta senki. Heine modern Prometheusa a német Parnassusnak — mondja Szana Tamás — s igaza van, mert mióta német, mint siinger, szerelmet énekelt, szerelmet úgy át nem érzett s dalban ki nem fejezett senki. Röviden, e dalok tele vannak érzelemmel, melyet csak a múzsa igaz felkentje képes bele lehelni. A dalokat ismeri mindenki, de ha nem ismerné, eredeti szépségében birja az egész világ fordításban s ez mutatja igaz költőiségét. A felföld is dicsekszik, nemcsak a déli forró égalj, szerelmi dalnokkal — nem Schakespeare-t értve — aki dacára az angolokról, svédekről uralgó felfogásnak, hogy vériik — a délkörtől távolabb esvén — hidegebb, érzéseik s gondolkodásuk fontolgatóbb, aki megcáfolja az általánosan uralgó nézetet, mert szerelmi költeményei oly hangulatteljesek, mint bármely déli éghajlat alattié, derült, naiv, egyszerű; olyan, mintha maga a költő H nem Skócia regényes vidékein, hanem ott született volna, a hol „a citrom virul s zöld ág között arany narancs pirul" s ez a jeles népköltő, ez a jeles szerelem csalogány : Burus Róbert. Az Ayr mellett ringatták az ő bölcsőjét s atyja szegény földmives volt s alig bírt egy szántófölddel s egy kis gunyhóval, amelyben életét tengethette s még mintha ő rajta is be kellett volna teljesülni a sors haragjának s ama közmondásnak : a szegényt az ág is húzza, alig hogy a kis Róbert megszületett, a vihar ledöntötte azt is. S ez előjele volt Buru^ zivataros életének. Bérletekbe fogott s elvesztette mindenét, szerelmes lett s elvesztette kedvesét; majd prózai foglalkozást kapott Edinburgban, de ez nem egyezvén meg természetével s jövedelme is alig levén elég családja fentartására — kedélye elborult s korán elhalt. Dalai ép oly otthonosak a gunyhókban, mint a palotákban és dalának tárgyát a szerelem képezi. A pajzán, gyöngéd, igazi gyermeteg, őszinte érzelem az, mely Burusnak lantját uralja s egyesíti magában Petrarcat, Catullust, vagyis a legmélyebb és a legszenvedélyesebb érzelmeket. Pedig Bu rus a szo szorosabb értelmében nem más, mint egy paraszt költő, aki még az elemi oktatás hiányait is olvasással, önoktatás utján pótolta, s amit tudott, tanult, olvasva Anglia költőit, íróit, nem másnak, nem az iskolának, hanem saját magának, saját szorgalmának köszönhette. Burus a természettől csinos külsővel s érző szerelmes szívvel levén megáldva, vagy a mezők virágai s az erdők illata s madarai által tanítva szerelemre, az idylli szerelmet énekli, csak hamar megismerkedett a legcsino sabb lányokkal s ezekhez irta szerelmes költeményeit. Burus egyszerű földmivest, az angol irodalom és költészet reformátorai közé sorozzák, mi pedig ama jeles szerelmi költők közé, akik meg nem halnak soha, mert halhatatlanok 1 Uaboss Lászl

6. A közoktatásügyi miniszternek körrrendelete a községi elemi, felső nép és polgári iskolai tanítók és tanítónők szabadságolása ügyében az érdekelt iskolaszé keknek miheztartás végett másolatban kiadatik. A szent gróthi járás főszolgabírójának jelentése a gyiilevészi r. k. elemi iskola építkezési ügyében tudomásúl vétetett. A közoktatásügyi miniszternek Baksa község iskolai államsegélyéről szóló rendelete az iskolaszéknek másolatban kiadatik. Kaczun Ignác mura-szerdahelyi közs. elemi iskolai tanitó dijlevele megerősíttetett. A botfai községi iskolánál a tanítói állás betöltésénél elnökül Skublics István bizottsági tag bízatott meg. Bányay Károly keszthelyi elemi iskolai igazgató nak úi dijlevelét a közigazgatási bizottság megerősítette. Mura Csány képviselő testületének határozata az iskola fűtése ügyében megfelelő eljárás céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. Laskovits Ferenc kerületi espere3 értesítése a tóthszerdahelyi róm. k. iskolaszék megválasztása ügyében tudomásúl vétetett. Kir. tanfelügyelő bemutatta Wreszk Györgyné félévi özvegyi járandósága érdemében történt intézkedések datait. A csáktornyai járás főszolgabírója felhivatik, hogy úgy a község, mint az özvegy eltérő állításainak okmányos igazolása után, az elhalt tanitó dijlevelének alapján az özvegy félévi járandóságát a beteg tanitó ide nem tartozó viszonyaitól függetlenül a legsürgősebben állapítsa meg s haladéktalan kiszolgáltatása iránt szigorúan intézkedjék. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál december végén hátralék volt 5.053, jauuár hóban beérkezett 2.605, elintézés alá került 7.658 ügydarab, amelyből január hóban elintéztetett 2.857 darab, ily kép január vágén a hátralék 4.801 drb. Az irodánál december végén hátralékban volt 660, január hóban leirás végett kiadatott 2.906 s igy elintézés alá került 3.566 ügydarab. Ebből január hóban leirtak és expediá'I tak 2.550 drbot s hátralékban maradt január hó végén 1.016 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint befolyt a vármegye egész területén január hóban egyenes adóban 57.869 frt 27 kr., hadmentességi dijban 1.652 frt 15 kr., szőló'dézsmaváltságban 2.600 frt 86*/

2 kr., bélyeg I j és jogilletékben 22.700 frt 66 kr., illeték egyenérték ben 36.726 frt 92 kr, italmérési illetékben 1.243 frt 90 k;\, fogyasztási szesz és ital illetékben 3.706 frt 56 kr., ö-szesen 126.500 frt 32 kr., melyet az 1893-ik év hason szakában befolyt 126.341 frt 74'/.^ kr. bevétellel egy behasonlítván, a f. 1894. év január havában .58 frt 58 krral folyt be több. — Az összes adóhátralék az 1894 ik év első negyedére eső adó elő Írással együtt 3,781.562 frt 65 kr. Ezen nagymérvű hátralékhoz képest a kedvezőtlen befizetési eredmény rész ben annak tulajdonítandó, hogy a kimondott felelősség alapján megindított végrehajtási eljárás a pénzügyminisz ter renbelete folytán január és február hónapokra be • szüntettetett. Leírásba hozatott január hóban egyene.-i adóban 1.081 frt 42 kr., hadmentességi dijban 17 frt = 1.098 frt 42 kr. Ideiglenes adómentesség engedélyeztetett 102 házra. Fizetési halasztás egy esetben engedélyeztetett 613 frtnyi tartozásra. II A zala-egerszegi ügyvédi kamara közgyűlése. A zala-egerszegi ügyvédi karama évi rendes közgyűlését Szigethy Antal kamarai elnök enlüklete alatt f. hó 10-én tartotta Zala Egerszegen, a kamara hivatalos helyiségében. Elnök a megjelenteket üdvözölvén, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánította. Az 1893. évben tartott közgyűlések jegyzőkönyvei felolvastatván, tudomásúl vétettek. Ennek kapcsán elnök előadja, hogy dr. Haidekker Károly a pótválasztmányi tagságról lemondván, helyébe a legtöbb szavazatot nyert dr. Kele Antal hivatott meg s hog!/ a mult évi közgyii lés határozatához képest a választmány intézkedett a/, iránt, hogy a kamarai év a polgári évvel azonos legyen. E jelentése az elnöknek tudomásúl vétetett. Elnök jelenté, hogy az igazságügyminiszter véle ményes jelentéstétel végett beküldütte a kaposvári kir. törvényszék területén működő kamarai tagoknak hozzá az iránt intézett kérelmét, hogy a kaposvári kir. törvényszék területe a pécsi ügyvédi kamarához csatoltassék. Az ez ügyben a kamara részéről tett felterjesztésre leérkezett miniszteri irat szerint a kaposvári kir. törvény szék területén működő kamarai tagoknak kérvénye az ügyvédi rendtartás reformálásával fog megfontolás tárgyává tétetni. A miniszteri leiratot a közgyűlés tudomásúl vette s annak a kaposvári kir. törvényszék területén működő kamarai tagokkal való közlését elhatározta. Előterjesztettek az 1893. évre vonatkozó kamarai pénztárnoki és titkári számadások, amelyek szerint a birságpénz kamatjával együtt 2.103 frt "79 kr., bírságpénz követelés 1.170 frt s igy az összes követelés 3.273 frt 79 krt tesz ki. Tagsági díjkövetelés volt 1893. május l én 2.200 frt 08 kr., melyből december végéig befolvt 663 frt s igy 1894. év január 1 én a követelés 1.537 frt 08 kr. Figyelembe véve az 1893. évi május 1-tól december végéig eszközölt lei rasokat es előirásokat és a kiadásokat, maradt 103 frt 14 kr. pénzmaradvány és 1.948 frt 08 kr. követelés s így a folyó évre átviendő vagyon főösszege 2.051 frt 22 krt tesz. Az 1894 ik évi szükséglet, figyelembe véve a iszteltetdíjhátralékokat, 3.745 frt 34 krban állapíttatott meg. Ennek fedezhetése végett, figyelemmel a követelésre, az 1894. évre a kamarai tagsági dij 15 frtban állapíttató t meg, amelynek fele része a közgyűléstől számított 30 nap alatt, másik fele része pedig julius hó l-ig fizetendő be a kamara pénztárába. A budapesti ügyvédi kamarának megkeresésére a közgyűlés határozatilag kimondotta, miszerint hozzájárul ahhoz, hogy hazánk ezredéves fennállásának megünneplése alkalmával 1896. évben rendezendő országos kfá'lításbau