Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-28 / 4. szám

köztéren éppen úgy, tainl a társadalmi, családi és magán-életben. Erre törekedjünk tehát minden alkalommal, mert ez nem álom ; ennek gyökere szivünkben van ; ez emberileg is elérhető. Ha mór gyarlóságunknál fogva el nem kerülhetjük az indulatok viharát, legyen, ami életünket minden vihar után beragyogja : a kiengesztelődés napja. e Arvaügy. Csesznák Sándor megyei árvaszéki elnöknek a közigaz gatási bizottság január havi üléséhez belerjesztett féléves 'jelentése alapján vármegyénk árvaügyére vonatkozólag kö zöljük a következőket:: A gyámoltak és gondnokoltak létszámát illetőleg az 1892-ik év december 31 én gyámság alatt maradt 25.491, az 1893 ik évben gyámság alá került 2.885, összesen 28.076. Ezek közül az 1893 ik évben gyámság alól felszabadult 2.195. ez 1893-ik év december 31 én gyámság alatt maradt 25.881. — Az 1892 ik év végén gondnok ság alatt maradt 275, az 1893 ik évben gondnokság alá kórült 27, összesen 302. Ezek közül az 1893 ik. évben gondnokság alól felszabadult 6, az 1893 ik év végén gondnokság alatt maradt 296. Számadással tartozott 1891-re 225 gyám,_ 1893 ik évre számot tartozott adni 870, összeseu 1095 gyám. Számadást adott 1893 ban 819, számadással tartozott az év végén 276 gyám; a hiányzó számadások 1892 ik évre esnek. Az árvaszék tevékenységének kimutatása-. A feldolgozást illetőleg az 1892 ik év végével hátralékban maradt 3.814, az 1893-ik évben beérkezett 34.701, összesen 38.515 ügydarab. Ezekből az 1893-ik évben elintéztetett 33.462, maradt az év végén hátralékban 5.053 ügydarab, b.) A kiutalványozást vagyis az árvaszéki végzések lei rását és kiadását illetőleg az 1892 ik év végén hátralék ban volt 654, az 1893-ik évben az irodába beérkezett 33.462,összesen 34.116 ügydarab. Ebből az év folytán leíratott és kiadatott 33.456, s az 1893-ik év dec. végén hátralékban maradt 660 ügydarab. A gyámpénztár állását illetőleg 1893 ik év junius végén maradt 9.058 frt 80 kr. készpénzben, 805.401 frt 19 kr. adóslevelekben, 18.133 értékpapírokban, 3.086 frt 23 kr. drágaságokban = 835. 649 frt 22 kr.; az 1893 ik év második felében befolyt 130.742 frt 19 kr. kész pénzben, 19. 352 frt 20 kr. adóslevelekben, 840.728 frt 19 kr. értékpapírokban, 544 frt 91 kr. drágaságokban = 991.367 frt 49 kr. vagyis összesen 139.770 Irt 99 kr. készpénzben, 824. 753 frt 39 kr. adóslevelekben, 858.861 frt 19 kr. értékpapírokban, 3. 631 frt 14 kr.. drágaságokban — 1,827. 016 frt 71 kr. Az 1893 ik év máso dik felében kiadatott 122.949 frt 28 kr. készpénzben, 118.251 frt 81 kr. adóslevelekben, 32.428 frt 59 kr. értékpapírokban, 543 frt 77 kr. drágaságokban vagyi--. összesen 274.173 frt 45 kr. s igy az 1893-ik év dec. végén maradt 16.821 frt 71 kr. készpénzben, 706.501 frt 58 kr. adóslevelekben, 826.432 frt 60kr. értékpapi rokban, 3.087 frt 37 kr. drágaságokban, vagyis összesen ' 1,552.843 frt 26 kr. ' I A magán feleknél elhelyezett tökét illetőleg 1893. év , junius végén kihelyezve volt 805. 40! frt 19 kr,, az ! 1893 ik év második felében kihelyeztetett 19. 352 frt' 20 kr , összesen 824. 753 frt 39 kr., ebből az .893 ik év második felében visszafizettetett 118.251 frt 81 kr., maradt kinn az év végén 706 501 Irt 58 kr., amelyből 562,232 frt 11 kr. kamatozó kötvényekben, 144.269 frt I 47 kr. pedig kamatozatlan kötvényekben van kihelyezve. 1 — A magán feleknél elhelyezett kamatozó tőkék után 1893. évi junius végén kamathátralék volt 7.585 frt 83 kr., az 1893-ik év második felére esedékessé vált 14.055 frt 77 kr., összesen 21.641 frt 60 kr.; ebből t az 1893 ik év második leiében befizettetett 17. 530 frt 98 kr., maradt kamathátralék az 1893 ik év végén 4.110 frt 62 kr. Üjoncozási tervezet az 1894. évre. Vármegyénkre az 1894-ik évre az üjoncozási terve zet az alispáni hivatal részéről következőleg állapíttatott meg: a tapolczai járásban március 5., 6., 7., 8., 9., 10 én. Polgári elnök báró Puteáni Géza megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Mangin Károly kir. tanácsos és megyei t. főorvos; a sümegi járásban március 12., 13., 14,, 15 én, Polgári elnök Gyömörey János megyei bizottsági tag. polgári orvos dr. Lukonich Gábor járásorvos ; a szentgróthi járásban március 17., 19., 20 án. Polgári elnök Botfy Lajos megyei I. aljegyző s tisztb. főjegyző, polgári orvos dr. Mangin Károly megyei t. fő orvos; a zala egerszegi járásban március 27., 28 , 29. és 30-án, Zala-Egerszeg városában március 31 én. Polgári elnök Csertán Károly alispán, polgári orvos dr. Mangin Károly megyei t. főorvos; a novai járásban április 2., 3., 4 én. Polgári elnök Dervarics János megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Háry István megyei tb. főorvos ; az alsólendvai járásban április 6., 7., 9., 10. és 11 én. Polgári elnök Hajós Mihály megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Király Mór járásorvos; a csáktornyai járásban április 13., 14., 16., 17. és 18-án. Polgári elnök Csertán Károly alispán, polgári orvos dr. Krasovecz Ignác megyei tb. főorvos; a perlaki járásban április 20., 21., 23. és 24 én. Polgári elnök dr. Tuboly Gyula megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Böhm Szidney járásorvos ; a letenyei járásban április 26 , 27., 28-án. Polgári elnök dr. Hauser János megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Hajós Sándor járásorvos ; a nagy kanizsai járásban április 2., 3., 4-én. Polgári elnök Hertelendy Béla megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Mangin Károly megyei t. főorvos ; Nagy Kanizsa városában április 5., 6., 7 én. Polgári elnök Csertán Károly alispán, polgári orvos dr. Mangin Károly megyei t. főorvos ; a pacsai járásban ápr lis 9., 10., 11-én. Polgári elnök Baranyay Ödön megyei bizottsági tag, polgári orvos dr. Háry István megyei tb. főorvos ; a keszthelyi járásban április 13., 14., 16 án. Polgári elnök Botty Lajos megyei I. aljegyző, polgári orvos dr. Mangin Károly megyei t. főorvos. A sorozásra felhívott állítás kötelesek száma a ta polczai jarásban 941, a sümeghiben 597, a szt gróthiban 451, a zala egerszegiben 621, a novaiban 387, az alsó- J lendvaiban 929, a csáktornyaiban 767, a perlakiban 716, a letenyeiben 551, a nagy kanizsaiban 577, a pacsaiban 581, a keszthelyiben 538, Zala Egerszeg városában 124, Nagy-Kanizsa városában 280. A vármegye egész területén összesen 8060, kik közül 3664 az I., 2399 a II., 1997 a III. korosztályból. Zala Egerszeg, 1894. január 25. Tekintetes Szerkesztő Ur! Legyen szives kérem a „Zalamegye" f. évi 3-ik számában közölt cikkemre ugyanazon számban megjelent válaszra jelen nyilatkozatomat közzétenni, kijelentvén, kogy ha csak személyes védelmemre nem kényteleníttettem, becses lapját többé terhelni nem fogom. Azt mondja a válasz, hogy cikkem két megjegy zésével a „Zalamegye" 1., 2. számában a városi állapo tokról megjelent két cikk Íróját azzal vádolom, hogy ezek megírásában „személyes ellenszenv" és „személyes érdek" vezette s azon „teltevést" foglalja magában, Természetes, hogy Sajó-Füredre nagyon szerényen köszöntöttem be. Először is az öreg kollegának mutattam be magamat, a ki viszont bemutatott férjes leányainak és kis unokáinak. Első este velük vacsoráltam s mégis merkedtem egy csomó emberrel, akik az asztalunkhoz ültek. Mindenki tudta, hogy itt a fiatal doktor, s azt hiszem, kedvező benyomást tettem kifogástalan szmokin gommal, mélyen kivágott mellényemmel, Acs és Társa erzsébettéri uiűintézetében vasalt, ragyogó ingpáncélommal s gazdag csokorra kötött fekete nyakkendőmmel. Másnap, szombaton este az évad első táncmulatsá gát tartottuk a gyógyteremben. Itt dőlt el jövőm. Oly szédítőn és kellemesen táncoltam a keringőt az összes jelenlevőkkel, kivéve az urakat, hogy a betegek tneggyógyultak, az egészségesek pedig betegek lettek tőle. Az előbbiek máris hálásak irántam, az utóbbiak pedighálásak lesznek, mert természetesen én fogom őket gyógykezelni. (Nem merem ezt írni: gyógyítani, nem tognak komoly orvosnak tartani.) Kollegám nagyon meg volt velem elégedve. Egyre dörzsölte a kezeit és mondogatta: — Született fürdőorvos, született fürdőorvos. Hát még mikor láita, hogy milyen kitűnő raűkcd velő előadásokat rendezek, hogyan kuglizom, hojrv szervezem a majálisokat és a kirándulásokat. Pár hét muiva messze környéken ismertek s több szomszéd faluba meg hívtak konzíliumra. Ilyenkor éreztem magamat 'c^kellc metlenebbül, mert az odavaló orvosok, mint fiatal tővá rosi doktornak, nekem engedték át a főszerepet és n vezérszót s csak nagy nehezen tudtam őket arra bi ii, hogy hamarabb nyilatkozzanak, mint én. Én aztán annak a doktornak a véleményéhez csatlakoztam, a kiben a beteg legjobaan látszott bizni. Igy teltek el a nyári hónapok Sajó-Füreden, igen kellemesen s a gyógyítás körül is határozott sikerekk ;! dicsekedhettem, mert kiismervén mindenkit, tudt m, hof;\ miféle orvosság esik neki legjobban. De hogy mennyire kinőttem magamat orvossá, bizonyítja az, hogy egy napon meglátogatott az üreg kollega, s igy szólt hozzám : — Kollega ur, beteg vagyok. II — Hát gyógyítsa meg magát. — Nem tudom. Sajátsá

r s, de ugy van, hogy a magam betegségeit se nem tudom, se nem merem gyó gyítani. — Tehát mi baja a kollega urnák ? — El elzsibbadnak a karjaim, s káprázik a sze mem. — S aztán ? — A nyakam fáj és megmerevedik. -- Hm, hm ! Azt hiszem, hogy ez nem egyéb, mint arc zsába. — Miféle ? — Arc zsába. Az öreg kollega rám nézett, egy darabig hallgatott, aztán szólt: — Nem gyomorhurut ? . — Nem, semmiesetre nem. Inkább nyak fic dag. Köszönöm. Ez, csakugyan ez az. Már régen kerestem, végre megtaláltam. Nyak-fic-dag. Ezzel a kollega ott hagyott. Hallottam botjának kopogását a folyosó kockáin. Egyszer csak a zaj megszűnt, s aztán a bot vissza! 'é kezdett kopogni. Az öreg doktor megint belépett a szobámba s igy szólt : — Tudja mit, kollega ur? Egy jó tanácsot adok magának. Tudja, mi a színháznál az a nyári primadonna ? — ]>em. — A ki akkor énekel, mikor nincs publikum. Hát azt tudja-e, hogy mi az a nyári doktor? — Most tudom. Az az orvos, a ki akkor gyógyít, mikor nincs beteg. — Ugy van 1 Tanácsom tehát ez : maradjon maga csak nyári doktor. Lássa, ezzel is nagyon lekötelezi a doktorokat, ha megszabadítja azoktól a betegektől, a kiknek nincsen semmi bajuk. Mert a betegek legnagyobb része egészséges ember, a kinek azonban folyton doktorra van szüksége, a ki elhitesse vele, hogy nincs semmi baja. Hisz ha nem igy volna, hogy tudna ennyi orvos megélni . . . hogy a két cikknik a gymnasiumi ügy megbuktatása a háttere." Eltekinlve attól, hogy a városi képviselő testület november 4 iki ülésén gyengélkedésem miatt, a december 6. és 30 iki ülésen pedig mert november 15 tői fogva december 30-ig bezárólag az egyenes adó felszólamlási bizottságnak naponkint d. e. 8 órától fogva délután 2 óráig tartott ülésein elnökölvén, jelen nem lehettem, tehát az ott történtekről s hogy a beterjesztett kimutatás a város polgármesterének javaslattétel végett kiadatott tudomásom nem volt, — mit mondtam az 1-ső megjegy • zésemben? Ezt: „Míg a polgármester visszatér és nyilatkozhatik, kárhoztató Ítéletünket függesszük fel." Hát hol van ezen vélemény nyilvánításomban, vagy kifejezésemben a két cikk Írójának a polgármester elleni ellenszenvvel gyanúsítás vagy vádolás? Ilyent elfogulatlan bírálattal sem a szavakban, sem a megjegyzésem éileimében felfedezni nem lehet. És mit mondtam a 2 ik megjegyzéseinben ? Ezt: „a cikk írójának legjobb szándéka ellenére is (mert hiszen kijelentette, hogy a főgymnasium ügye elől a városnak kitérnie nem lehet) a két cikk legalkalmasabb ok arra, hogy a 40.000 frt megszavazását és ennek kölcsön utjáni beszerzését lehetetlenné tegye." Vádoltatik, gyanusíttatik e itt a két cikk irója azzal, hogy személyes érdek vezeti? Nem 1 hiszen épen az mondatik, hogy a cikkiró legjobb akarattal van a főgymnasium mellett; —• sőt névtelenül jelenvén meg a két cikk, még sejtelmem sem lehetett arról, hogy a főgymnasium netaláni létesüiése a cikk irója személyes viszonyaira valamely vonatkozással bírhat, de sőt azon esetben, ha sejtelmem lett volna arról, hogy a két cikk irója a polgári és középkereskedelmi iskolák igazgatója, még inkább nem volt, nem lehetett okom a személyes érdekkeli gyanúsításra, mert — legalább hitem szerint — a két cikk Írójával a barátságig emelkedő szivélyes viszonyban lévén, bizalmas beszélgetés közben mind azon körülményeket, melyeket a válaszban elsorol, s melyek csakugyan kizárják azt, hogy a főgymnasium felállítási anyagi érdekeit és hivatalos állását alterálni fognák, alkalmilag többször említé. A 2-ik megjegyzésben kifejezett aggály tehát csak is arra vonatkozik, hogy a sötét színekkel (elvett pénz ügyi állapot majd indokul szolgálhat a 40.000 frt kölcsön felvehetése engedélyezésének megtagadására. A mi a „struc politika" szót illeti: nincs az az Architnedes, ki oly csavart tudjon szerkeztem, melynek segélyével a legfurfangosabb sophista is képes iegyen cikkemből azt kiálokoskodni, hogy a „struc politika" szó a két cikknek írójára vonatkoz'k. Hiszen a cikkem épen azt mondja: „Elismerést érdemel azon polgártárs, ki városunk kóros pénzügyi állapotát — a veszélyt — a közönség tudomására hozta" (tehát nem bujt el előle, mint a struc) s nyomban utána jön a közönséghez a figyelmeztetés, hogy védekezzünk ellene, mert „veszélyes a struc politika, eldugni fejünket, hogy ne lássuk a ve szélyt, mely ha ellene okosan nem védekezünk, végre agyon sujt bennünk." Férfias nyíltsággal kijelenthetem, hogy miként a két cikknek íróját sem a polgármester elleni ellenszenvvel (hiszen nekem a köztük fenforgó személyes viszonyról egy áltálján nincs is tudomásom), sem a főgymnasiuni ügye ellen személyes érdekkel, sem a főgymnasium meg buktatására irányuló feltevéssel, sem struc politika folytatásával gyanúsítani szándékom nem volt, ugy szilárd meggyőződésem, és elfogulatlan bírálat és itélét szerint, az incriminált két megjegyzésem ilyeseket nem foglal magában, tehát az adott válaszra jogos okot nem szolgáltatott, ez okból tehát a non petita excusatio merőben felesleges, alkalomszeriitlen és szükségtelen volt. Én — Istennek legyen hála — hosszú életemen át sem gyanúsítani, sem rágalmazni, sem sérteni nem szoktam, — békésen akarok élni mindenkivel jövőre is — (s ha csak hölgyekért nem, kik iránt teljes hódolattal vagyok eltelve) sem páros viadalt, sem kakas viadalt sem fegyverrel, sem pennával folytatui nem fogok; — köszönetet nyilvánítok a szivességért, ha jelen nyilatkozatom becses lapjában megjelenhet, elismerésül Ígérvén, — nehogy a legszelídebb ellenvéleményért gyauusítással vádoltassam, becses lapjában alkalmatlankodni nem fogok, hanem e tekintetben követem és intő például felállítva magamat, másoknak is követésre ajánlom a jezsuiták bölcs tanácsát: „ mundum, quo vádit, vadere sine." Szigethy Antal. Sipulusz Zala-Egerszegen. A kereskedő ifjak önképző egyletének felkérésérc Rákosi Viktor, zsurnalisztikánk e kimagasló alakja, t. hó 20-án városunkba érkezett, felolvasását megtartandó. Nagy-Kanizsáig Balassa Benő, dr. Csák Károly és dr. Rosenthal Jenőből álló küldöttség ment elé. A zalaegerszegi állomásnál Németh Elek h. polgármester üdvö zölte a város nevében. A megérkezés után Ba-fassa Benő egyleti elnök a rendező bizottság élén tisztelgett nála s megköszönte az egylet nevében szives lejövetelét. A Casino nagy terme este zsúfolásig megtelt. Részint a változatos műsor, különösen pedig Sipulusz jelzett felolvasása városunk és vidékének nagy számú közönségét egybehozta. A műsor első és utolsó pontját az e. dalkör foglalta le. Kontor Elek legújabb népdalát és Schubertnek „Mi szép az éj" négyes hangú énekét adták elő sikerrel Tikk László egyleti karmester vezetése mellett. A „Hypnotismus" párjelenetben Nagy Anna és dr. Csák Károly szerepüket ügyesen oldották meg, amit a nagyközönság viharos tapsával juttatott kifejezésre. Majd Sipulusz, akit megjelenésekor kitörő éljennel fogadtak, olvasta fel „Az én tűzhányóim" cimű humoreszkjét. Az előadás hangja, kellemctesége, a követke* zetes eszmefutás, a gondolatok érdekfeszítő volta és az azokon végigvonuló természetes humor a hallgatóság figyelmét s érdeklődését annyira lekötötte, hogy befejezéskor szűnni nem akaró taps s éljen kiáltásokban tört ki.