Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-07 / 1. szám

Hogy azonban ezen újabb 100.000 frtoa kölcsönnek, melylyel tartozásunk 755.000 t'rtot képviselni.*, terhét elviselhessük : ehhez csak egy út volna t. i. kölcsönönktiek convertálása. A vármegye a magyar jelzálog hitelbank nál vesz fel a zalavölgyi h. é. vasút segélyezé­sére 50 évi törlesztésre 4 S5" „ mellett kölcsönt h a zálogleveleket a bank al parin vagyis 100 frttal váltja be. Ha ezen pénzintézet ily előnyös feltételek mellett hajlandó kölcsönt adni, mi nem kétel­kedünk benne, hogy a pesti magyar kereske­delmi bank, mely szintén az ország egyik első­rangú pénzintézete s melynek szilárdságát 1 >g­fényesebben igazolja részvényeinek fokozatos emelkedése, s mely ez ideig 5'/ 2% mellett adta városunknak az eddigi 655.000 frt kölcsönt 50 évre, rérzben 96, részben 9S frt árfolyammai, hajlandó lesz városunknak legalább is 5" ,,-re kölcsönünket átváltoztatni olykép, hogy a még szükségelt 100 000 frtot vagy al parin 100 írtjá­val, vagy legrosszabb esetben 9S frtjával adja. Ezzel azt érnők el, hogy míg most 5V 2 n/n mellett a 655.000 frt után fizetünk 36.025 frt évi annuitást, addig az újabb 100.000 frtos kölcsönnel együtt a 755 000 frt után 5"Vtel fizetnénk 37.750 frtot, vagyis 1.725 frttal töb­bet, mint jelenleg, amely évi költségtöbblet évi 4°/ 0 pótléktöbbletnek felelne meg vagyis a ki­bontakozás keresztülvihető volna háztartásunk megrázkódtatása nélkül. Amennyiben pedig a pesti magyar keres­kedelmi bank nem volna hajlandó ezen conver­tálásra: kisértsük meg a magyar jelzálog hitel­banknál a kellő lépéseket ez érdemben meg­tenni. Feltéve, hogy mi is hasonló feltétel mellett t. i. 50 évre 4'85%-kal és al parin vagyis 100 frtjával kapnók a kölcsönt: úgy számításunk eredménye a következő : A pesti magyar kereskedelmi banknál levő 655 000 frtos tartozás kiegyenlítéséhez •l ,/ 2 n/ u-os községi záloglevelekben á 10.5 frt szükségeltetnék 687.750 frt, melyhez a felveendő 100 000 frtot hozzáadva, a tartozás képviselne 787.750 frtot, amely irtán a 4'85%-os évi annuitás 38.205 frt 86 krt tenne ki, amely a jelenlegi 655.00 frt után fizetendő 5VVOJ 36 025 frt annuitást 2180 frt 86 krral múlná felül, ami mintegy 5% pótlékemelkedésnek felel meg. Mind két mód előnyösebb lenne, mint ha a pesti magyar kereskedelmi bank újabb 100 000 frt kölcsönt adna 5>/»%-kal, melyre az évi nö­vekedő annuitás 5 500 frt lenne, ami mintegy 13 — 14°/r, pótlékemelkedést szülne, amit — figyelembe véve, hogy a főgymnasium céljaira a város által évenként fizetendő 5000 frt hozzá­járulás a városi pótlékot hasonló mérvben nö­veli, vagyis a kettő együtt véve 23 -24°/o pót­lékemelkedést idézne elő, — városunk jelenlegi háztartása mellett városunk polgárai meg nem birnak. i! Ajánljuk tehát a kibontakozás fent vázolt I módját úgy a városi hatóság, mint a képviselő­testület figyelmébe. Ez az egyik e'engedhetlen feltétel városi háztartásunk rendezézéhez. A magyar nyelv ügye a muraközi- és vendvidéki iskolákban. Dr. Ruzfficska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, a maqi/ai• nyelvet nem tudS és oklevél nélkül működő tani­J tókat érintő miniszteri korrendelet alkalmából a következő, ' nagyfontosságú jelentést terjeszté a közigazgatási bizottság elé, mely a kir. tanfelügyelő jelentését tudomásul vette s az érdekelt egyházi főhatóságokat a szükséges intézkedések meqt étele céljából megkereste : Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A nagymélt. vallás és közoktatásügyi miniszter ur 1893. évi szeptember hó 25 én 43.760. számú körrende letével az 1879 évi XVIll. t.c. szigorú érvényesülése s az 1868. óta tanitókúl oklevél nélkül alkalmazott egyé­nek eltávolítása iránt intézkedvén, a közigazgatási bizottság 1893. évi október havi ülésének 1587. számú végzésével felhivat'am, hogy a megfelelő adatokat, a közigazgatási bizottság ugyanezen évi december havi ülésében előterjeszszem. Van szerencsém ezen igen nagy fontosságú ügyek­ről részletes jelentésemet a következőkben megtenni. Zalavármegye nemzetiségi vidékeinek, nemkülönben a szomszéd vármegyéknek magyarul nem tudó tanítói a csáktornyai állami tanitóképezdében, több izben rendezett magyarnyelvi póttanfolyamokon nyertek a magyar nyelv bői oktatást. Másrészt pedig a csáktornyai állami tanítóképezde van különösebben arra hivatva, hogy a vidék viszonyai­nak megfelelő hazafias érzésű tanítókat nevelve, Muraköz és a zalaváruiegyei vendség népoktatásügyének fokozódó igényeihez képest, a régi tanítók helyét újakkal pótolja, vagy az újból szervezett iskolák tanítói állásait itju erőkkel ellássa. A képezdénél 1882-ben megtartott első tanképesítő vizsgálat óta, az onnan kikerült 138 okleveles tanító közül hetvenen nyertek Muraköz és a zalavár­megyei vendség régi és új tanítói állomásain alkal­mazást. Az 1879. évi XVIII. t.-c. végrehajtása körül az állam, hatóságok és iskolafentartók részéről kifejtett te­vékenységnek történeti hűsége céljából szabadjon nem­zetiségi vidékeink népoktatása ügyének fejlődésére ezen alkalomból legalábbb annyiban rámutatnom, amennyiben visszaemlékezésem a szóban forgó miniszteri rendelet nemes intentíóival szemben, keretét képezik idegen ajkú polgártársaink érzésére és művelődésére ráfordított inun káliknak. I Első sorban is Csáktornya város kulturális állapo­táról kell szólanom. A gazdasági szakoktatás többféle ágát felölető ti­zenkét holdnyi telekkel bíró állami tanítóképezdénk saját épületében elhelyezve, belső és külső szervezetében foko­zatosan haladva, az utolsó tanévben már több mint 90 növendék nevelésével tölti be magasztos hivatását. Csák tornya városban, az állam által segélyezett egyesületi kisdedóvodában, két óvónő szolgálja a magyarság ügyét. A város önerejéből 8 tanerővel ellátott elemi fiú és leány­iskolát tart lenn. Ugyanitt van államdag segélyezett hatosztályú polgári tiu iskola is. Az iparos tauonezok oktatásáról állatni és községi segélylyel van gondoskodva. A muraközi népoktatásügy tervezetéilek egyik fon tos mozzanatát a muraközi hegyvidék iskolázása képezvén, van szerencsém megemlíteni, hogy ezen, oktatás tekinte tében előbb legmostohább határszéli vidéken, hol a horvátajk ti növendékek sehol, vagy a szomszéd Stájer­országban, általában pedig nagyon is szórványosan isko Iáztak, ma már öt állami iskolában kilenc tanerő van beállítva De ennél is rosszabb (Görögország sorsa, Mely a nagyság átkát kelletlenül hordja. Peditj megnyílt már a korinthi csatorna, j Hisz' ha benne nem viz, hanem drachma folyna! Hát Bulgáriában hogy folynak a dolgok1 Ennek fejedelme mindenképen boldog : Szép feleségével trónját megosztotta, Natiy Szobranje ennek a módját megadta. Minden bolgár szivbe be van ő foglalva, Virágzik is szépen kicsiny birodalma. Ausztriában is változtak a dolgok, Hisz' mindenki tudja, nem újságot mondok, Taatfe elnökségét Windischgrátzre hagyta, Ifjú csehek vérét lecsillapította. Ostromállapot lön Prága városában, Lassan jár az óra ős Hradsin tornyában. \iliuos német császár békés napokat él, Utazik, szónokol, de sohasem henyél: Ha nincs nagyobb dolga, nem kicsinyel semmit, Tiltja tisztjeinek játszani a ierblit. Méltó elismerni ilyen nagy buzgalmat : Küldtek Urleansb"! neki „retekmagvat. u — Franciaországra furcsa napok járnak, Veszélyben van ottan fénye a gloire nak. Sziáminál előnyös egyezséget kötött, Toulonban a muszka hajúraj kikötött • 1 'igán vendégelte az orosz tiszteket, Ez o nagy barátság ugyan hová vezet ? Ámde ott leskődik az árny a fény mögött: Sok az anarkhista polgárai között. VaiUant bombájától megreszketett tár is, Ily cinkosok ellen törvényt hoztak már is. finrui a szemhatár szép Olaszországban, Kevés az aprópénz ország kasszájában ; Frankjai megbuknak, Szicília lázad, Fogyasztási adók szítják azt a lázat. Kormányválságokban keresnek orvoslást, Majd eligazítja Cn'spi a sok botlást. Jubileumot ült pápa ő szentsége, Ötven éves püspök ; legyen víg vénsége 1 Spanyolország is küzd az anarkhistákkal, Akik terrorizmust űznek a bombákkal; Harcol kabilokkal sötét Marokkóban, Reményét helyezte Martinez Camposban. Anglia is harcol forró Afrikában, Mit neki Behanzin ! bízik hatalmában. Métabelek népét, gyémánttermő földjét Könnyen meghódítja s tölti az erszényét. Muszkatüntetésre az angol hajóraj Olasz kikötőkben járt; de azért nincs baj. liclgiiim a sztrájkok klasszikus hazája Kderfeszté immár minden polgárára A szavazás jogát, amivel elérte, Hogy a munkások közt helyreáll a béke. Oroszország hallgat, büszke sikerére, 1 rte pezsdül minden franciának vére. De nem szünetel a nihilista hajsza, Pedig nincs még készen a jövendő harcra. A intrika felé sok utazó ment el, Részint kivándorló, ki küzd az élettel, Részint tudnivágyó, aki győzi pénzzel, Hogy a kiállítást nézze bámész szemmel. Világkiállítás vala Chicagóban, Boldogul a yankee, dúskál a sok jóban. Itrnzilia forrong, rég elégületlen, Küzd a köztársaság elkeseredetten, Peiroto és Mello farkasszemet néznek, Szü/cségét érzik ott egy erélyes kéznek. Argentinjában szintén forrongás voli Jogát féltő népe joga mellett harcolt. Elkó retteni immár leqnagyobb bűnömet Kö zrebocsátottam rigmusos versemet, Nyájas olvasómtól elnézést instálok, Es egyúttal boldog ujéuet kiuánoh! Finis. Perlakon, hol 1883-bau két tanerővel s alig 40 növendékkel nyitottunk állami isk ol.it, ma már tíz tanerő ötszáz gyermeket nevel a tizenkét tantermet és igazgatói lakást magában foglaló monumentális iskolaépületben. Ugyanitt ezen tanévben a „DKE" kisdedóvodát nyitott; a város pedig államsegélylyel iparos tanonc iskolát. Légrád határszéli város rótn. kath. közönsége új iskolát emelt a külön választott fiú és leányiskoláknak, melyekben négy tanerő működik. Kisdedóvodáját Ma gyarországban oklevelet nyert szerzetes nő vezetése alatt nyitotta meg. Légrádon még az evangélikus és izraelita hitközség is tart tenn hazafias szellemű iskolákat. Kotor község csak hetek előtt adta át rendeltetésének négy tantermet, tanítói lakást s állandó gyermekmene dékházat magában foglaló új iskolaépületét. Alsó Lendva városban, mely Csáktornya szövetsé gében egy nagy nemzetiségi vidéken gyújtotta k' a magyarság őrtüzét, már közelebb saját épületében elhe­lyezendő hatosztályu polgári fiú iskola, római katholikus s izraelita elemi iskolák terjesztik a magyarságot. Ugy Csáktornyán, mint Alsó Lendván, a leányokta­tásnak polgári iskolák által szervezése kerül közelebb napirendre. Javaslat tétetett a közoktatásügyi miniszteriuhoz ezen nemzetiségi vidékek legfontosabb helyein felállítandó állami jellegű kisdedóvodák ügyében; az 1891. évi t.-c. XV. § ának követelményeihez képest már 1H94 ik év folyamán a muracsányi, alsó domborui s drávavásárhely i gyermek menedékházak lesznek szervezendők. Nemzetiségi vidékeink népoktatásügye fellendülésé nek számokban is kifejezést adva, van szerencsém jelenteni, hogy a muraközi és vendvidéki mindeuféle jellegű iskoláknál 1884. óta negyvennyolc új tanítói állás szerveztetett; az iskolázó horvátajkú növendékek száma az utolsó tanévben 8941-ig, a vendeké 2135 ig emelkedett. Ezen előzményekhez képest, de kiilönösea a végre­hajtott számos nyugdíjazás folytán, a magyar nyelvet oktató képességgel uem bíró, kizárólag felekezeti isko­lákban működő tanítók száma ötre olvadott. Ezek is jórészben előrehaladott korú tanítók, kik a magyar nyelvet póttanfolyamokon sem birták elsajátí­tani ; vagy pedig a kántorkodás helyi viszonyainál fogva türettek meg állásukban; különösen azon "oknál fogva, mert csáktornyai tanítóképezdénk végzett növendékeinek jelentékeny része az ország más vidékein nyervén alkal­mazást, a régiek eltávolítása csak a viszonyok és a> oktatásügy érdekeinek együttes tapintatos elbirálásával esetről esetre történhetett. Addig is, a lehetséghez képest, magyar nyelvben jártas tanítók alkalmaztatnak melléjük. Részben a vidék viszonyainak megfelelő tanítók elégtelensége, még inkább egyes községek szegénysége miatt szótványosan dívó zugiskolázás kiirtása céljából, több állami iskola felállítása iránt tétetett javaslat v minisztériumhoz. És pedig egyenlőre Mura- Szent- Kereszt, Nagy­falu, Nyirvölgy, Orehovicza, Podbreszt, Dráva Szent Mihály, Biikkösd, liéthát községekben. Mura-Szerdahely község községi jellegti iskolája államosításra ajánltatott, több község pedig már meglevő rom. kath. jellegű iskolájával államosítása iránt adta be kérvényét. Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Jól tudom, hogy tárgyilagos Ítélettel, egyes idősza­kok síkerét nem lehet megtéveszteni egész emberöltőkre váró munka, buzgalom s kitartás eredinénveivel; mind azáltal már ma is, midőn az 1879 évi XVIII. t. c. mennél sikeresebb végrehajtása érdemében a mult tanulságát a még megoldásra váró alkotások hasznára levonjuk :neni vonhatjuk kétségbe, hogy az állam, hatóságok s társada­lom alig tíz évi együttes hatása, nemzetiségi vidékeink kulturális és hazafias tejlődésének jővőjéhez jelentékeny alapokat rakott le. A készség pedig, melylyel előbb akár felekezeti, akár nemzetisági szempontból féltékeny községek most már állami iskolák elnyeréséért versenyeznek, félreért hetlen kifejezése az állami iskoláink sikere s szelleme által felkeltett bizalomnak. II. A 43.760 számú minszteri rendeletnek az 1879 évi XVIII. t. cikkel kapcsolatos egyéb intézkedésére vau szerencsém jelenteni, miszerint nemzetiségi vidéke­inken még tizenegy oly felekezeti iskola találtatik, mely ben a magyar nyelv oktatásának eredménye valóban ki nem elégítő, Ezen körülmény okai tulnyomó részben ugyan azok. A multakban idegen oklevéllel működött tanítók hatásának maradványa; a póttanfolyamokon magyar | nyelvi képesítőt nyert, de akár kora, akár képessége I hiányában a nyelv géniusáig nem emelkedett tanítóknak i a nyelvi tudás gépies keretében vergődése, az egyes | iskolák túltömöttsége, a jó szándékkal is k irt pályáza tok meddősége, végiil — amire az okok sorában lehetet­len nagy súlyt nem fektetni — a nemzetiségi vidékek legjelentékenyebb területének idegen egyházi főhatósághoz tartozása s ezen a kedélyi életet legközvetlenebbül érintő egy házi viszonynak az életre és iskolára vissz ihatása. Ezen utóbbi oknak méltatása jelen feladatom körén kívül esvén, van szerencsém a magyar nyelv sikeres ok tatása ügyében azon tiszteletteljes iudítványomat meg tenni : Keresse mag a tekintetes közigazgatási bizottság az illető tizenegy iskola által érdekelt egyházi főhatósá got, hogy hasson oda, miszerint a szóban torgó iskolákban, a magyar nyelv tanításának törvényes tervezete, az illető tanítók állásból elmozdíttatásának terhe mellett szigorúan teldolgozlassék ; az iskolát és életet áthidaló ismétlő oktatás teljesen szerveztessék ; a túltömött iskolákban pedig a törvéot rendelkezéséhez képest kellő tanerő alkalmaztassék. Muraköz egyházi főhatóságát külön megkeresendő nek vélem még aziránt is, hogy legyen gondja arra, miszerint az egyházmegyei kerületi tanfelügyelők a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom