Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-12-31 / 53. szám

Jegyzőkönyve a „Zalavármegyei qazdasági egyesület- 1S93. évi december hó 10 én Zala Egerszegen tartott, rendes közgyűlésének. (Vége.) 75/106. Komárom megyei gazdasági egyesület indítványa az ezredéves kiállítás alkalmára berendezendő minta gazdaságról. Tudomásul vétetik. 76/107. A m. kir. pápai 7 ik honvéd huszár ezred parancsnokság és a z. egerszegi osztályparancsnokságnak köszönő levelei, az egyesület által adományozott altiszti és legénységi lóverseny díjakért. Tudomásul szolgálnak. 77/108. Alexander Lajos Nagyvárad város állatorvosának „Állatorvosi sebészet" cimű munkáját az egyesület ligye I mébe ajánlja a földmivelésügyi m. k. miniszter; s mint igen hasznos és szükséges kézikönyvet, ajánlja a gazdaközönségnek. Kapható Nagyváradon 6 írtért. Tudomásul szolgál. 78/109. A tapolczai vinczellér iskolánál alapított két (2) ingyenes alapítványi hely betöltése végett a vincellér iskola igazgatósága az egyesülethez felhívást intéz. A gazdasági egyesület közgyűlése ezen helyek betöltésével a felügyelő bizottságot bizza meg azzal, hogy annak idején jelentést tegyen az egyesülethez arról, kiknek adományozta az alapítványi helyeket. 79. Skublics Gyula egyesületi tag, felhívja az egyesület figyelmét azon körülményre, hogy a megye területén a szőlővessző forgalom még mindig korlátozva van, mi által a szőlők ujjá alakítása nagy hátrányt szenved ; indítványozza, hogy irjon fel a gazdasági egyesület a magas földmivelésügyi m. k. minisztériumhoz, hogy a szőlővessző forgalom korlátozására vnatkozó rendeletét vonja vissza és tegye szabaddá a szőlővessző forgalmat. Az indítvány elfogadtatik és annak értelmében felirat lesz intézendő a földmivelésügyi m. k. miniszter úrhoz. 80/110. Dobrik Lajos m. k. állami állatorvos jelenti, hogy Söjtör községbe kihelyezett tenyész bikát kellően gondozva és jó állapotba levőnek találta. Állatorvos ur jelentése tudomásúl vétetik és mivel az egyesület a már több izben beérkezett jelentésekből meggyőződött arról, hogy Dobrik Lajos állatorvos ur, pontosan teljesítvén megbizatását, a községben kihelyezett tenyész bikák állapotáról rendes jelentéseket küld az egyesülethez, az 1892. évi december 11-én tartoti közgyűlés 82/892. sz, a. hozott határozat értelmében ügybuzgóságot tanúsító eljárásáért jutalomha részesítendő, részére tehát jutalom képen 40 koronát ha ároz a közgyűlés kiadatni és ennek kifizetésével az jgyesületi pénztárnok urat megbizza. Ezen végzés Dobrik Lajos m. k. állami állatorvos k az egyesületi pénztárnok urnák kiadatni határoztatik. 81/111. A „keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet" igazgatósága értesíti a gazdasági egyesületet, hogy a nuilts. földmivelésügyi m. kir. miniszternek 1893-ik évi október hó 31 én 44715. sz. alatt kelt rendelete értelmében, nevezett tanintézet kebelében egy gazdasági tanácsadó bizottság megalakult; ezen gazdasági tanácsadó bizottság hatáskörét meghatározó szabályzatoknak 2 példáuyát bővebb körben leendő terjesztés és ismertetés végett megküldi. Tudomásúl vétetik, a szabályzat pedig az „Értesí tőben" közzé tétetni határoztatik. 82/113. A sümeg vidéki gazdakör a kör területén létesítendő fedeztetési állomás tárgyában, megkereste a zala vármegyei gazdasági egyesületet. Mert szép dolog az, önálló, független, semmi más országnak alája nem vetett országnak lenni ; szép, de nem elegendő. Svájc is az, Ausztria is az. De az én ideálom nem az ország, nem is nagyon szeretem a modern politikusok tejében termett állameszmét. Az én ideálom a nemzet. Nemzetnek kell lenni tudni, nem állameszmének. Az állameszme a tilozofusok dolga. Az álladalom az a szervezet, melyet magának a nemzet megteremt, hogy benne gyarapodó életét folytathassa. Az álladalommal egy az ország is, csak meggyarapodva a geográfiai fogalommal. Egy hatalmas, lüktető, föllendülő nemzeti élet fölöslegessé tesz minden vitatkozást, nemcsak az állameszméről, hanem delegációról, kvótáról, kiegyezésről, katonai magyar vagy nem magyar nyelvű akadémiáról és nemzetiségi kérdésekről. Az eleven nem zeti életnek kiáltó, alkut nem ismerő követelései vannak. Oly szembeszökők, oly természetesek, mint a fizikai szerkezetek funkciói. Egyik ily föltétele pedig az élő nemzetnek az, hogy nyelvén mindaz az ismeret, mindaz a tudás, mindaz a tájékozás meg legyen szerezhető, a melyre az élet bármely körülményei közt, bármely emberfiának szüksége vau. Ezek szerint mindenki könnyen megérti, hogy a biztos nemzeti élet egyik főkérdésének kell tartanom azt, hogy áll e rendelkezésünkre az álta lános ismereteknek magyar nyelven oly eszköze, minőre minden művelt és önálló életre vágyó vagy életet élő nemzetnek szüksége van. A „Palias Lexikona", korunknak ez a fényes és korszakos alkotása (bátran elmondhatom, mert én még nem irtani bele) jelentőség dolgában versenyez a legfontosabb kulturai intézményekkel. Az intelligens magyarság ama százezreit, a kik az ismeretek gyarapodó forrásaival összeköttetésben kívánnak maradni, fölmenti egy idegen nyelv tudásától. Mert más az természetesen, hogy hasznos és tanulságos dolog idegen nyelveket is tudni, és más az, hogy valamely nemzet gyermekei csakis egy-egy idegen nyelv tudásával jut Tekintetes Zalamegyei Gazdasági Egyesület! Zala Egerszeg F. é. október 20-án tartott Sümeg vidéki gazdakör igazgató választmányi gyűlésének határozata szerint, van szerencsénk megkeresni a tek. Z. m. g. e., hogy a következő kérelmét gazdakökörünknek támogatni kegyeskedjék. A Sümeg vidéki gazdakör már régóta sajnálattal tapasztalja, hogy a vidék lótenyésztése fokonkint sűlyed, s ezen hanyatlás oka egyfelől az, hogy a sümegi járás területén már évek óta állami mén ló állomás sincs, s dacára, hogy ennek felállítását a S. v. g, k. már többször kérelmezte a megyei lótenyésztő bizottságtól, de mindig eredménytelenül, másfelől pedig az, hogy azon egyes tenyésztők, kik meghoznak minden áldozatot, eladandó csikaiknak piaezot nem találnak, lassankint kedvöket veszítik a lótenyésztéstől. A katonaság, mely a valóban alkalmas csikókra mindenkor jó vevő volt, vidékünkön egy két nagyobb tenyésztőt felkeresett, mig a kisebb tenyésztők, vevő hiányában kénytelenek voltak csikaikat olcsó árért elpazarolni. — Már pedig a mai, a gazdaságra válságos időben minden csekély jövödelmi forrást ki kell használnunk, hát még az ily szép jövödelmet hajtó lótenyésztést. A S. v. g. k. kérelme tehát röviden az lenne, hogy keresse meg a Z. m. g. e. lóavató bizottság elnökét az iránt, hogy a lóavató bizottság lehetőleg kellő időben értesítse -i S. v. g. k. elnökét jöveteléről, a gazdakör pedig értesíteni fogja a kisebb tenyésztőket, s igy a vevő, s eladó közti érintkezés lényegesen meg fog könnyitteteni. A S. v. g. k. ezen lóvásárlásokra saját képviseletére felkérte Bezerédy László és ifj. Háczky Kálmán urakat, kik közreműködésüket felajánlani szívesek voltak. Sümeg, 1893. november 20 án. Darnay Kálmán Szűcs Zsigmond h. jegyző. elnök. Svastits Benó főispán ur őmltsga, mint a zalamegyei lótenyész bizottság elnöke, előadja, hogy a fedeztetési állomás létesítését évek során át azon körülmény akadályozta, mert nem volt oly község található, mely hajlandó lett volná a szokásos feltételek mellett a fedez tetési állomás befogadására; intézkedjék a sümeg vidéki gazdakör és keressen oly községet, mely azt elfogadja és azonnel kapnak fedeztetési állomást. Ezen ügy kapcsán felemlittetik ismét azon sérelem, mely a lóavatások alkalmával napi renden van, hogy t. i: tömérdek ember és ló össze csődittetik, tetemes költ séget okozva a tenyésztőknek, azonban a tenyésztőtől a legritkább esetben vásároltatnak állatok, hanem gyakori eset, hogy a tenyésztő által eladásra ajánlott állatot a lóavató bizottság nem veszi meg, mig ha ezen, a tenyésztőtől át nem vett lovat esetleg valamely kereskadő megveszi és az mutatja be, ettől a lóavató bizottság megvásárolja. A gazdasági egyesület közgyűlése elhatározta tehát, hogy felir a magas miniszterurhoz és felkéri, hogy a lóavatásra vonatkozó rendeletét ujjitsa meg. A lóavató bizottságnál működő ellenőrző bizottsági tagok pedig az egyesület által felhivatnak, hogy a tapasztalt szabálytalanságokat vagy kiszökéseket azonnal jegyzőkönyvileg felvegyék és jelentésüket az alispán úrhoz nyomban megtegyék ; célszerűnek találja még az egyesület közgyűlése az ellenőrző bizottságok kibővítését is. Ezen határozat a zalamegyei lótenyész bizottság elnökének mélt. Svast'ts Benó főispán urnák, valamint az ellenőrző bizottság elnökeinek, ugy a Sümeg vidéki gazdakör elnökének kiadatni határoztatik. 83/114. „Hazánk" cimű irodalmi vállalat felkéri az egyesületet, hogy vidéki tudósítókat és levelezőket ajánljon neki. Tudósítók ajánlásával az egyesületi titkár bizatik meg. 84/116. Titkár jelenti, hogy Harkányi Károly z.-szt-gróthi nagybirtokos az egyesület alapító tagjai sorába, rendes hassanak abba a helyzetbe, hogy a civilizáció vívmányairól maguknak hiteles, megbízható lexikáris tudo mást szerezhessenek. A független nemzeti élet és fejlődés egyik föltétele ma egy ily nemzeti nyelvű lexikon. Az a mondás, hogy a ki nem tud nálunk németül, nem megy művelt ember számába, fájdalom, lesújtó igazság volt addig, a inig nem voltunk képések a műveltség és művelődés összes eszközeit a magyar közönség kezébe adni magyar nyelven. Ma már egy elmúlt kor marad ványa e mondás, a mai kor ajakán hazugság, léhaság. Ma bátran indíthatjuk útnak a német ismeretterjesztő könyveket, ki a határon át, vissza. Nem festünk róluk karrikaturát. Hiszen jó és hasznos szolgálatot tettek. A legjobb és leghasznosabb az, hogy fölöslegessé tették magukat nálunk. Hálás tekintettel kitérjük őket át a Lajtán s az Alpeseken. Nemzeti művelődésünkben az új magyar lexikon korszakot jelent. Mert magára a tudománynak és a műveltségnek nemzeti szellemben való fejlődésére kiszámíthatatlan erejű dolog az, hogy ismerettel, tudománynyal, tudásunk meggyarapításában és táplálásában mindig a saját nyelvünkön foglalkozhatunk. A Palias ötlete — talán egyelőre áldozatkészségnek is beillik, de fölteszem róla, hogy helyej és józan számítással csinálta a dolgot, — ez az ötlet szerencsés és geniális, lehetetlen, hogy a legszélsőbb körökben visszhangra ne találjon ; nekem momentán tontosabb, jelentékenyebb és termékenyebb sorsunk fejlődése tekinteté ben, mintha a delegációban vagy valamely közjogi intézményben történt volna változás. Mert bizonyos, hogy a legridegebb perszonális unió nem lendít egy ily életbevágó mű létrehozására semmit, ellenben a magyar ismeretek tára a leghathatósabb — bár csendes, de biztos — munkása ama politikai vívmányok kiküzdéaének, melyekre szivünk áhítozik. —ő. tagokul pedig Bezerédy Lajos alsó páhoki, Thassy Kristóf z.-egerszegi, Fischer Gedeon z.-tárnoki és Fischer Dávid ' Szt Mária községbeli lakósok felvételre jelentkeznek. 1 Örömmel tudomásul vétetik; nevezettek az 1894. január 1 tői a tagok sorába felvétettek és részükre a ' felvételi okmány kiadatni rendeltetik. Felvételükről az első m. ált. bizt. társaság nagy kanizsai főügynöksége, a „Zalamegye" cimű lap kiadótulajdonosa Z.-Egerszegen és az egyesületi pénztárnok ur értesítendők. 85. A zalamegyei gazdasági egynsület 1892. évi dec. hó 11-én tartott közgyűlésén 83/892. sz. a. azon határozatot hozta, hogy néhai Baros Gábor volt kereskedelemügyi m. kir. ministernek felállíta ídó emlékszobra költségeihez 100 frttal járul. Időközben azonban felmerült azon eszme, hogy a nagy és felejthetetlen emlékű hazatinak Z. Egerszegen is állíttassák fel valamely emlék mű, mely által Zalamegye, de különösen Zala-Egerszeg városa is leróná a kegyelet és hála adóját, melyeket a boldogult Zalamegye és Zala-Egerszeg részéről a zalai helyi érdekű vasutak létesítése által kiérdemelt. Ezen okból a zalavármegyei gazdasági egyesület, a már megszavazott 100 frtot nem küldte be a „Baross szobor bizottsághoz", hanem mai közgyűlésén elhatározza, hogy átir Z.-Egerszeg r. t. város polgármesteréhez azon ér demben, miszerint Z,-Egerszeg városa indítson mozgalmat egy a „Baross ligetben Zala-Egerszegen" felállítandó emlék mű tárgyában. A gazdasági egyesület már mai gyűlésén kitett egy aláírási ivet, a melyen a nemes célra már is 155 trt gyűlt össze és pedig: 100 frt az egyesület, mint testűlet, részéről, továbbá a tagok ado mányoztak 55 frtot. A begyült összeg kezelésével az egyesület saját pénztárnokát bizza meg. 86. Ügyvezető elnök jelenti, hogy a vízszabályozási műveletek céljából a tekintetes alispáni hivatalnak rendelkezésére bocsátott összegek után, a biztosított kamatok az egyesület pénztárába ezideig még nem folytak be ; kéri a közgyűlést ezen ügyben teendő intézkedés iránt ha'.ározni. A közgyűlés megbizza az ügyvezető elnököt, hogy az esedékes kamatatok beszerzése iránt a tek. alispán ságot keresse meg. 87. Ügyvezető elnök ur előadja, hogy néhai Festetics György gróf arcképének lefestése a megyeháza terme részére már elhatározva lévén, az ügy tovább fejleszté sére egy bizottság kiküldetését találja célszerűnek ; tel kéri a közgyűlést a bizottság megalakítására. A közgyűlés az indítványt elfogadja és néhai Fes tesics György gróf arcképének lefestése ügyében teendő további intézkedésekkel megbízza a bizottságot, melynek elnökévé megválasztatott: Svastits Benó főispán őmtsga, tagokul Háczky Kálmán gazdas. e. ügyvezető elnök, Csertán Károly alispán, Skublics Gyula, Skublics Jenő, Bogyay Málé egyesületi tagok. Ezen határozata bizottság elnökének, Svastits Benó főispán urnák kiadatni rendeltetik. 88. ügyvezető elnök indítványozza, hogy keresse meg feliratilag a nmlts. ministeriumot a Zalamegyei gazdasági egyesület, miszerint tekintve a szőlők rohamos elpusztulását, állítson egy dohány gyárat Tapolcza vidékén, — hogy a lakósoknak, kik a szőlők elpusztulása következ tében minden jövedelmi forrásuktól megfosztatnak, ezen utón uyujtassék mód a megélhetésre. Az indítványt a közgyűlés általános helyesléssel fogadja és megbízza az ügyvezető elnökséget a felirat megszerkesztésével. 89. Az egyesület 1893 ik évi számadásai megvizsgálására kiküldött bizottsága következőképen alakíttatott meg elnökül Csertán Károly, tagokul: Königmayer János Skubl ics Jenő, Szily Dezső e. tagok választatnak meg. 90. A tapolczai kir. vincellér iskola zárvizsgája f. hó 22 én tartatik meg, kiküldettek részvételre Háczky Kálmán ilgyv. elnök, Smodics Viktor egyl. tag és Orosz Pál egyl. titkár. Egyéb tárgy nem lévén, ügyvezető elnök ur megköszöni a tanúsított érdeklődést, az ülést bezárja. Krnf. Jegyezte: Orosz Pál Háczky Kálmán egyl. titkár. ügyv. elnök. A magán tisztviselők országos nyugdij-intézjte. Egy fontos, a hazai kereskedelmet évek óta foglalkoztató kérdés nyert a közlmultban végleges megoldást. Megalakult ugyanis a magán tisztviselők orzzágos nyűg dijintézete. Ezen nagy fontosságú egyesület kettős feladatot tűzött ki magának. Az egyik feladat: módot nyújtani a kereskedelmi alkalmazottaknak arra, hogy megtakarított filléreiket egy, a kölcsönösség alapján szervezett pénztárba elhelyezve és gyümölcsöztetve, munkaképtelenségük esetére önmaguknak nyugdijat, haláluk esetére pedig özvegyeiknek évi járadékot, esetleg teljesen árván maradt gyemekeiknek nevelési járadékot biztosithassanak, Másik feladata: az ország részvénytársaságainak és magán cégeinek módot nyújtani arra, hogy ezen egyesület vagyonát időnkénti adományokkal vagy alapítványokkal gyarapítva, tisztviselőik aggkoráról, ezek családjainak sorsáról nagyobb megterlieltetés nélkül gondoskodhas sanak. Társadalmunknak, főleg pedig a korerkedelmi világnak ép oly régóta, mint súlyosan értett hiánya, hogy nem létezett eddig intézmény, a uiely a kereskedelmi és iparvállalatoknál vagy üzletekben alkalmazott nagy számú magán tisztviselők jövőjének biztosítására szol gált volna.