Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-11-12 / 46. szám

niiádot hallunk. A beavatottak azonban igen jól tudják, hogy az ízlésnek attól az elfajulásától a tősgyökeres magyar nép még — hála Isten ! — távol áll. Zalavármegye virilistái az 1894. évre. A vármegye igazoló választmánya a legtöbb adófizető -bizottsági tagok névsorát az 1894. évre következőleg állapította meg: Gróf Festetits Tassiló, gr. Festetits Jenő, Ebeuspangor Lipót, Rozmanicli Richárd, Koller István, Harkányi Károly, Inkey László, Klement Lipót, dr. Vizlendvay József, Tarányi Ferenc, Péller Pál, gr. Batthyány Ernő, Takách Jenő, liléin Lipót, Baronyi Benedek, Bogyay Máté, Vizlendvay Sándor, Bogyay István, Véssey László, Somogyi Gyula, gr. Batthyány József, Barcza László, Siern J. Mór, Gutinan Vilmos, Gutman László, Gutman Aladár, Gutman Ödön, Hirschler Miksa, Karczag Béla, Karczag István, Törcky Aladár, Szily Dezső, Tamás Ádám, Hertelendy József, Tolnay Károly, Csigó Pal, , Landaucr Horác, ilj. Rajky Lajos, Kemény Audrás, br. Putheáni Géza, Dobrin Benő, dr. Czinder István, Oltay Guidó, Szentmihályi Dezső, Honerla Hermán, Hertelendy Ferenc, Szomtner Iguác, Baronyi Ede, Dervarics Imre, Lyka Sándor, gr. Deyui Nándor, Csertán Károly, Blum József, Matasovits István, ifj. Háczky Kálmán, Fürst Benedek, Pfeifer Gyula, Balaton József, Kaiser József, Molnár Elek, Musseth Ferenc, Fischer László, dr. Szukits Nándor, Uirsch Ármin, üroszváry Gyula, Hirsahman : A., dr. Krasovccz Ignác, Malatinszky Ferenc, Rápoch Gyula, Krosetz János, l'iihál Ferenc, Csertán .László, Nagy Kí.roly, t.r. Auguszt Zsigmond, Oszterhuber Lajos, Kollár J tnos, Eperjessy Sándor, dr. Háry István, Csendes József, Skublics Imre, Isoó Ferenc, Jusztusz Izidor, dr. Gyömörey Vince, Deák Mi hály, Veiser József, Soris I János, Gyömörey Gáspár, Dervarics János, Lővinger Ignác, Peczek György, Talabér Kálmán, Bozzay Pál, Blau Pál Hirachl Ede, Háczky Kálmán, Hertelendy Béla, Áriion Farkas, Vágner Károly, Graner Jakab, Ziegler Kálmán, Fábiánits Gyula, Fábiánits lgnácz, Kozáry Aurél, ?r. Ilugonay Béla, Ilaba József, Iletyey Károly, dr. Plo-;z Pál, Augusztin Ágoston, Kisfaludy Sándor, Strem Vilmos, Ivanics György, Gadó Mátyás, Neumann Mór, Skublics Zsigmond, Kőnigmayer János, Csesznák János, Skublics István, Gaál Ödön, Simor János, dr. Tuboly Gyula, Szele Ignác, Vértessy Iván, Bofka János, Breuer Ignác, Hencz Antal, Szabó Lajos, Szabó luire, Vurglich Ágoston, Knorczer Frigyes, Eőry Miklós, Eitner Zsigmond, Bachrach Gyula, I

;ogyay Kálmán, Szeiduiatin Samu, Ilergár István, Laszner Samu, Szatmáry József, Külley József, Skublics Gyula, Skublics Jenő, Rosenleld Alajos, Neumann Miksa, Babóchay Györjy, dr. Szekeres József, Berényi Jenő, Zerkovitz Albert, Hlatkó János, Rosenfeld Adolf Baán Kálmán, Hirschler Henrick, Számek D. Adolf, Mayer Salamon, Lichtentein Jenő, Smidt Emil, dr. Frielmann Bernát, Varga János, Práger Béla, Sebestény József, Mild Mihály, Ley József, Leszner Ferenc, Hoímann Adolf, Sch rcz Albert, Bogenrieder Józset, Vucskits János, dr B.-rger Ignác, Vraua Frigyes, Mojzer József, Unger Ullmann Elek, Köves Ede, dr. Hauser János, Tőkéssy Lajos, Giavina Károly Thassy Imre, Toborfy Aladár, Khernll Imre, Bezerédy Sándor, Sebestyén Lajos, dr I)urszi Ferenc, Deutsch József, Bossányi Ferenc, Botka László, Sztárik Márton, Lővinger Lajos, Laskay Fer 11c Graner Géza, Iuirey Ferenc, Ettlényi Lajos, Baranyay Béla, Vidor Samu, Schwartz G;isztáv, Eitner Sándor, Giinsberger Lázár, Kollay Jeromos, Juk József, Bezerédy László, Nussi Mátyás, iíj. Fesselhoffer József, Veiszbíicker János, itj. Reischl Vencel, Zathureczky Márton, Miltéuyi József, Veltner Adolf, Frisch Lipót, Veltner Jakab, Lővy Adolf, Tomka Endre, Schleifer | Sándor, Szigethy Antal, Takách Alajos, Hajba Mihály, 1 Rosonfeld Alajos, Orosz Pál, Engliinder Lajos, Marton , , Gáspár, Zazolly Ferenc, Back Károly, Szüts Dezső, Schartz Richárd, Beuedikt Ede, Kiss János, Berger Jakab, Bogyay János, Ebenspanger Leo. Nussál János, Farkas Gábor, Leszner Ferenc, Neumarck Ignác, Baranyay Ödön, Büchler Jakab, Morandiny Bálint, Plosszer Ignác, Belus Lajos,Pirity János, Farkas József, Bohunitzky Kálmán, Banelly Sándor, Szeivirt Antal, Horváth Károly. Szommer Sándor, Hübner János, Boschán Gynla, Stefanecz József, Nagy István, dr. Vadnay Béla, Grünliut Fülöp, Grüuhut Alfréd, Grünhut Henrich, Kiss Sándor, Szüts Zsigmond, Zakál Henrich, Forintos Kálmán, Kohn Gáspár, Berg Bódog, Steiner Simon, Csesznák Sándor, Ruzsich Károly, Schreyer Lajos, Koller Ferenc, Győrfy Géza, Nunkovits Vilmos, Nagy József, Pullay Zsigmond, Simon Gábor, dr Schvartz Albert, Fischer Dávid, Haudlei István, Rosenberg Sándor, Schütz Sáudor, Papp Sándor, Sólyomi Lipót, Farkas Imre, Grósz Lajos, Pál István, Tolnay Tivadar, Keller Ignác, Fatér György, Grünbaum Ferenc, Osvald József, Fodor Józset, Vogler József, Poós Mihály, Szattler Mór, Hadássy Béla, Győrfy János, Scliönfeld Miksa, Pollák Lázár, Nagy József, Gyömörey János, Nagy László, Baboss Árpád, Stolzer Jakab, Katona István, Pasketz Miksa, Vrana Róbert, Abelesz Ignác, Laczkovits Ferenc, Papp Károly, Pecsornik Ignác, Löbl Mór. A perlak: kisdedóvoda megnyitása... A „Dunántúli Közművelődési Egyesület" által PerLkon felállított kisdedóvodi november hó ö-áu d. u. 5 órakor nyittatott meg s adatott át rendeltetésénak. A város által ínegajánott épület még csak 1894, év folya mában fog elkészülni; egyelőre tehát az ottani állami iskola egyik tantermében helyeztetett el a kisdedóvola, melyben már az első napon számos gyermek jelentkezett. A csendesnek tervezett megnyitást valóságos ünnepséggé tette a perlaki közönség lelkes érdeklődése. A közel busz tagbdl álló felügyelő bizottság, állami iskolai gondnokság, városi elöljáróság, tar testület s még számosan voltak jelen a fel.igvelő bizottság esküjének letételénél. Az eSkiit dr. Ruzsicska Káluán kir. tanácsos, tanfelügyelő fogadti az állami iskola t; nácsteruiében. Megelőzőleg Porzsolt Kálmán, a „DKE" legrokonszenvesebb fogadtatásban részesült titkára, alta át i városn ik, a város és egyesület közti viszonyokat é-in .5 okmányokat s kinevezéseket. S*ép és niígliató beszédben méltatta a magvalósult eszne jelentőségét. Ugy az ő, valamint a kir. tanfelügyelőnek az eskii letételt k'jvető szónoklata milyen megiudítotti a jelenlevőket. A megnyitás: 70 terítékű közva;sora követte, imlyeii a felügyelő b zottság - gondnokság agjai s még számosan családjukkal együtt jeloutek IU -g. A magyarság ujabt diadala, a jelen volt lel ces és szép honleányok, nemkülönben Sárközy csáktornyai bandájának édes d;Jai rerdkívül emelték a közhangulatot. Az első megemlékezés gróf Csáky Albin miaister nek s a kisdedóvá-i tör"éry örökre nagy fontosságú magalkotásának szólt. A közönség érzései d •. Ruzsicska Kálmán tanfelilgye ő tolmácsolta. Margitai József tanitó-cépezdei igazgató Széli Kálmánra, a „DKE" elnökére, Varga János lelkész Porzsolt Kálmánra és dr. Ruzsicska Kálmánra, Pcrz-olt KUnián a magyar nő hivatasát érdekfeszítően fejtegetve, a perlaki hölgyekre, Peczek György lelkész az i nnepilyről meleg táviratban megemlékező dr. Wlassics Gyulára, a kerület országgyűlési képv selőjére, Sipos Károly gyógyszerész Margitai József képezdei igazgatóra, Kostyál Fcrencz főszolgabíró az áldozatkész városi elöljáróságra, Horváth Csongor járásbiró a perlaki antestíiletre emeltek poharat. Etették még az óeodai toliigyelő bizottság és gondnokság elnökeit, dr. Bölim Sidneyt, Banielly Sándort, Kostyál Ferenc min. iskola átogalót, Horváth Csongor járásbirót, ' az ünnepélyre me* jelent lelkészeket élükön Varga Jánossal, Grész Alajos uj gondnoksági tagot, Gróf Gizella uj óvónőt s másokat. Perlak város intelligentiája, mely a megnyitás ünnepélyét nemes hazafisággal tette magáévá, mindig büszkén gondolhat v.ssza e néhány órára, melynek em féke mélyen bevésődött mindnyájunk szivébe. Az ifjak és lelkesedésbe hajtott nem ifjak táncra keltek s lejtették liiaes kitartással a reggeli órákig. A szép és diszes társaság az óvoda új házának felszenteléséhez adott — találkát! * * * Az ezredéves kiállítás helyi bizottságainak szervezése. Hazánk ezredéves fennállása megünneplésének egyik legszebb, legmaradandóbb alkotását fogja képezni az 189ü. évre tervbe vett országos kiállítás, amely mig egy részt hivatva van a mult századok történelmét a jelen nemzedék elé varázsolni, más részt a jelen alkotásaival feltüntetnie kell a haladást a közgazdaság, ipar, kereskedelem stb. terén. A kiállításnak, ha ez az ezredéves múltnak megfelelő akar lenni, fel kell tüntetnie mindazon kiváló mozzanatokat, melyek akár a tudomány, akár az ipar terén a magyar népnek liirt és becsülést szereztek, hogy a jelen nemzedék benne, mint tiszta, hamisítatlan tükör ben lássa visszavarázsolva a lefolyt századok dicsőségét, melyek a magyar névnek hírt s maradandó nevet szereztek. Ed uton azonban a célt csak télig érnők el. Kell, hogy a jelen nemzedék, midőn a mult szemlélésében gyönyör ködik s a büszkeség érzése dobogta ja meg szivét azok látásánál, egyúttal imuassa uieg, hogy úgy a tudomány, mint az ipar terén napjainkban mennyire haladtunk V Ennek pedig c>ak ug) felelhetünk meg igazán, ha előre haladásunkat mindé: téren megfelelő készítmények bc mutatásával tüntetji k fel. Maga a kerniány, főleg e téren tulajdonképeni képviselője a kereskedelemügyi miniszter, mindent elkövet, hogy a tervbe vett ]89(3. évi ezredéves kiállításunk méltő kiegészítő részét képezze a nagy nemzeti ünnepnek. Lázas tevékenységgel igyekezik minden téren és minden egyes irány jan megalkotni megyénként vagy a szükséghez képes; járásokként az egyes bizottságokat, hogy azok azután i. már kidolgozott szabályzatok értei mében működésüket tregkezdjé?, a nagy fontosságú ügy érdekében megkívántató intézkedéseket migtegyék. Bá mennyire szóljunk is kicsinylőleg iparunkról, az elfogulatlan itelő lek be kell ismernie, hogy az utóbbi évtizedek alatt iparunk jelentékenyen haladott s ha az ipar egyes ágaibi.n kiváló iparosaink különleges készítményeik lel az oiszagos kiállításon megjelennek: senki sem vonhatja kétségbe, hogy as 1896-ik évi országot kiállításiak egyil legimpozánsabb, yalamiut legtanulsá gosabb részét lógja képezui azon kcllektió, mely egy üt tesen iparunk ha adási.uak feltimtatésére szolgál. Erii ezt míga a miniszte- is, ép ez okból képezi egyik fő törekvését, hogy az iparos osztályt a kiállítás eszméjének megnye je Ezan célból a;; ország a keieskedelmi és iparka inarák szerint kerületekre van felosztva, míg az egyes kerületekben a jelentékenyebb helyeken helyi bizottságok szei veztetnd , amelyeknek feladata oda hatni, hogy lehetőleg mindazok, kik ipari készítményeikkel, vagy egyes ipari cikkeknek különleges jellegével tűnnek ki, a kiállításon rész. vegyenek s .-észökre a részvételt lehe tőleg megkönnyíteni. Za avármegyében három ily helyi bizottság szerveztetik egyik Keszthelyen, melyhez a keszthelyi járáson kivül a sümeghi, tapolczai, szent grótlii járások iparosai tartoznak, a másik Zala Egerszegen a z.-egcrszegi, novai, alsó lendvai járások iparosai számára s végül NagyKanizsán a vármegye többi járásaiban levő iparosok egyesítésére. Keszthelyen a helyi bizottság f. hó Bán, városunk ban f, hó 10 én alakult meg. A helyi bizottság megalakítása végett megjelent Kirchknopf Frigyes, a soproni kereskedelmi- és iparkamara kiváló tehetségű s táradhatlan buzgalmú titkára, a kerületi bizottságnak előadója s a város házának tanácstermében Németh Elek helyettes polgármester elnöklete alatt tartott ülésen, amelyen iparosaink elé"szép számmal voltak jelen, hazafias szellemtől áthatott lelkes beszédben méltatta az 189G. évi ezredéves kiállításnak nagy fontosságát és messze kiható horderejét; majd behatóan ismertette a helyi bizottságok feladatát; a tapasztalásból merített számos példával megvilágítva adott gyakorlati útbaigazítást arra, hogy az egyes iparosok mit készítsenek az ezredéves kiállításra, folytonosan kiváló súlyt fektetve ama körülményre, hogy ne a tömeges, ue a természetestől eltérő kiállítás",! fektessük a fősúlyt, hanem kiki eddig készített, közkelendőségnek örvendő, legjobb munkájával lépjen ki a küzdő térre! A kerületi kamarai titkárnak szavait a jelenvoltak lelkes éljenzéssel fogadták s a helyi bizottságot ZalaEgerszeg székhelylyel következőleg alakították meg : Sipos János elnök, Aranyos Gyula jegyző, Klosovszky Ernő (Zala-Egerszeg), Hegedűs Sándor (Alsó Lendva) és a „Nova és vidéke ipartársulat" elnöke — alelnökök. A helyi bizottság tagjai Zala Egerszégen: Juhász József, Pirity Gyula, Bencze György, Mentes György, Holczer Ferenc, Keszly Ferenc, Csík László, ifj. Pittermann Károly, Baly Béla, Baján József, Goldfinger János, Dömötör József, Pfeifer Henrich, Preszjer Gyula, Hencz János, Pausa János, ifj. Schmal Ignác, Ösztreicher Samu, itju Mitterer János, Heigly János, Szekeres István, Schmeiszli István, Nagy Károly, ifj. Agg Pál, Stern Bernát, Vörös Gyula. A Nova és Alsó Lendva vidékére megválasztott alelnökök a zala egerszegi ipar estület utján megkerestetnek, hogy ezen helyi bizottságba vidékükről lehetőleg az ipar minden egyes ágából jeleljenek ki bizottsági tagokat s azok névsorát az ipartestület utján küldjék be, hogy az általuk ajánlottakkal a ' zala-egerszegi helyi iőzőkauálíal, m nt szobraszeszközzel, nagy komolysággal hóembereket csináltak belőlük. Víz segítségével jégkoc kákból, kéklő kezekkel, kicsattanó arccal, finom porcú fülecskéjük parázsizzóan, csináltak jégpalotát, a mely, a mint a hideg napsugár rátűzött, vakítóan ragyogott. Tavaszszal az első hóvirág s az első ibolya a kis Elláé volt. Igy mullott el, öntudatlanul, gyermekévük. Hatá rozatlan alakú vonzódás volt az egész köztük. De mikor a kis Ella megjött a zárdából s Béla az elvégzett iskolából a gazdasághoz, az első találkozás kor fülig pirult mind a kettő. Hányszor ismétlődött náluk ez a kölcsönös elpirulás ! Ha egyedül voltak némán, szótlanul, hányszor látszott a beborult homlokú ifjún, hogy valamit akar mon dani s viszont a leányon, hogy vár valamit. Ki tudja, meddig tartott volna ez a virágfakadás : az együvé illés első, saját maguk előtt is titkolt derengő érzése, ha egy válság nem következik ? A mint a téli idő beálltával a társas összejövetelek, mulatságok megkezdődtek : felébredt a kis Ella türelmetlen, érvényesülni vágyó lelke, a többi nőkkel közös tulajdona, a mely őket oly hamar ügyes harcosokká teszi a lét küzdelmeiben. S mi ragadta volna meg elő szőr figyelmét, mint a külsőségek ? Az iskola padjáról ügyetlenül, szögletesen haza került Béla bizony nem állotta még ki a versenyt a parketten, A mulatságokon, a női csatározásokon, mint kevésbbé értékes préda, háttérbe szorult Ella előtt is. Ott pompázni a ragyogó báltermekben a jó táucos, deli Béldy Ga/.si karján, nem is megvetendő dolog ! A mellőztetés alatt mennyit szenvedett szegény Béla, ki annak a megmondhatója ? De a lérti büszkeség felvétette vele a harcot. 0 is iparkodott érvényesülni, a mi, a gyakorlott szemű mamák segélyével, sikerült is neki. Es igy mire a larsang elteilett, a két szerelmesnek sikerült majdnem ellenségekké válni. 1) bekövi tkezett a mulatságok után a magába zállás ideje. Azok a társas előnyök már egyszer elérve, II elvesztették különös vonzalmukat. Megszűnt rájuk nézve cél lenni. Mindkettőjük komoly lelke vágyott valami becsesebb, tartalmasabb élet után. Ella előtt unalmasnak, nevetségesnek tetszett Béldy az ő örökös : áh, áh-jával, pedig, igaz, igen érdekesen tudta mondani. Viszont Bélát is az unalom, ha nem a boszuság érzete vette elő, ha elibe került az az ugri bugri szeles kis titkár-lány, vagy a sápadt, vérszegény tanácsos lány, az ő érdekes, kissé szinpadias mozdulataival. Ha igazságosak akarunk lenni a szerető személyek iránt, meg kell vallani, hogy a visszatetszésnek oka főleg az volt, bogy Béla és Ella szive fenekén még ott volt a szerelem. Ei amint eljött a nyár a gondolatot elölő, akaratot megzsibbasztó melegével, az embereket tisztán az érzés világának visszaadva, a szerelem villanyszikrái elborították őket. Egy mulatság volt, a melyen még büszkeségből folytatták régi szerepüket. Ez volt az utolsó nyomás érzelmükre, a melynek visszahatása nem maradhatott el. A mulatság után való nap találkoztak. — Igen jól érezte magát nagysád tegnap Béldyvel, — akarta gúnyosan kezdeni Béla. — Hagyja kérem Béla, mert majd megbánja a végét 1 Ez a hang megtörte Bélát. Nem birta tovább. Kitört belőle az áradat hatalmával a visszafojtott érzelem, mely megtalálta útját Ella szivéhez. — Miért is kellett nekünk a télen hadilábon államink '? — kérdé egyik a másiktól, a mint a mámorból magukhoz jöttek. — Azért, hogy szerelmetek többé próbára ne kerüljön — feleié a végső szavakat halló, de mindent sejtő mama, közibük toppanva. Irjak-e tovább? Nem. A boldogságnak is megvan története ; igaz. De ezt csak az angyalok tudják megfigyelni és élvezni. O

J Striíusz Sándor.