Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-10-08 / 41. szám

Megyei rendes közgyűlés. Október 2. és 3-án. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága október havi (ilését Svastits Benó főispán őméltóságának elnök­lete alatt f. hó 2. és 3 án tartotta az újmegyeház gyüléstermében. Elnöklő főispán üdvözölvén a szép számmal meg jelent bizottsági tagokat, a közgyűlést megnyitott nak nyilvánította. Az alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról — kinyomatv t a bizottsági tagjainak megküldetvén — tudomásul vétetett az alispánnak a jelentés kapcsán a közgyűlésen tett ama szóbeli előterjesztésével együtt, mely szerint szeptember hóban a megyei pótadók 50.000 frtot meghaladó összegben folytak be. A közgyűlés örömmel vette tudomásúl a belügy miniszter leiratát, mely szerint ő cs. és apóst. kir. Fel­sége legkegyelmesebben meghagyni méltóztatott, hogy a vármegye területén lefolyt őszi hadgyakorlatok alkal­mából a vármegye közönségének áldozatkészségéért, tisztikarának, az illető városok tanácsának s a községek elöljáróinak buzgó és sikeres tevékenységeért legmaga sabb elismerése nyilváníttassák s az alispán megbízatott, hogy az illető érdekelteknek a magas elismerés értésére adassék. Szent Gróth mezőváros és Szent-Gróth polgárváros egyesítése tárgyában beterjesztett kérelmet Szent Gróth polgárváros lakóinak az egyesítés ellenében beadott folyamodványára a közgyűlés névszerinti szavazás alapján nem teljesítette s a két község különválasztásának fenn­tartását mondotta ki. A zala-egerszegi főgymnasium ügyében a várme­gye törvényhatósága a város kérelméhez képest felirati­lag keresi meg a közoktatásügyi m nisztert s a feliratot a tőispán vezetése alatt a vármegye küldöttsége fogja a miniszternek átadni. Jókai Mór koszorús írónkhoz 50 éves írói juhi leuma alkalmából a vármegye törvényhatósága üdvözlő iratot küld, a Budapesten tiszteletére ez alkalomból ren dezendő országos ünnepélyen pedig a főispán vezetése alatt küldöttségileg fogja magát képviseltetni. Tekintve, hogy a kőszegi hadgyakorlatokra a vár­megyén átvonult s itt több napon keresztül tartózkodott katonaság elszállásolása — a nagy szám miatt kivétele­sen eszközöltetett, amennyiben az egyes férőhelyekre sokkal több katona szállásoltatott el, mint a rendes viszonyok mellett, egy egy ezred átvonulásakor történni szokott s igy az illetők nem is kívánhatják, hogy a vármegye ez alkalommal ig a szokásos kártalanítási összeget fizesse: a közgyűlés ezen átvonulásnál kivéte­lesen a kártalanítást a szokásos összeg felére szállította le a az alispánt megbízta, hogy ezen határozat szem előtt tartása mellett terjeszszen be a decemberi közgyű­léshez javaslatot a jövő évi katonabeszállásolási pótadó nagyságára nézve. Az 18Ü4-ik évi betegápolási költségek fedezésére szükséges pótadó 2 : J/i 0%"ban állapíttatott meg. A zalavölgyi h. é. vasút segélyezése tárgyában a közgyűlés elhaiarozta, hogy a magyar jelzálog hitelbank­nál 50 évi törlesztésre 485°/ 0 mellett 175.000 frt köl­csönt vesz fel, melynek évi törleszthetése végett a vasúti pótadó 1% kai telebb emeltetik. Előterjesztetett a belügyminiszter leirataa Z. Egersze­geu és N.-Kanizsán létesítendő bábászati tanfolyamokra nézve. A szóban forgó tanfolyamok felállíthatása céljá­ból szükséges pótadó névszerint megszavazása a decem béri közgyűlés tárgysorozatába vétetik fel. A Tapolcza—badacsonyi h. é. vasút ügyében elő­terjesztetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a Dunántúli h. é. vasút részvénytársaságot a kiépítést illetőleg megkereste, azonban a társaság — tekintettel anyagi viszonyaira — ezt nem eszközölheti; ilykép az érdekeltség feladata az ügyet kezébe venni; részéről a létesítendő vasutat a szokásos kedvezményben részesíteni fogja. A miniszter leirata az érdekeltséggel közöltetik. Az orosztonyi körjegyzőség székhelyének továbbra is Orosztonyban való hagyását a közgyűlés Nagy- és Kis Kada községek kérelme ellenében — elhatározta. Lesencze-Németfalu község kérelmének, hogy a nemes vitai körjegyzőségből a lesencze-tomaji körjegyző­séghez csatoltassék, hely adatott. Csáktornya község képviselőtestületének a villamos világítás létesítése tárgyában hozott határozata jóváha gyatott. Keszthelyen második gyógyszertár felállíthatása tár gyában beadott kérelmet a közgyűlés elutasította. Alsó Domború község képviselőtestületének '-külön községi orvosi állás létesítése tárgyában hozott határo­zata jóváhagyatott. A csáktornyai járás főszolgabirájának folyamod­ványa a kolera elterjedésének meggátlása céljából mult évben a csáktornyai vasúti állomáson elégetett tárgyak értékének megtérítése iránt előterjesztetvén, a közgyűlés az elégetett tárgyak valódi értékének megtérítését a vármegye törzsvagyonából elhatározta. Alsó-Lendva község — a kérvényében felhozott indo­kok alapján — az állatmérleg alkalmazásának kötele­zettsége alól egyelőre felmentetett. A közigazgatási bizottság előterjesztése alapján a közgyűlés a vármegye törzsvagyona évi kamatjának terhére évenként 300 frtot szavazott meg a magyar nyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és tanulók megjutalmazására. Az „Eötvös alap orsz. tanító egyesület" kérelmére a „Magyarországi tanítók háza" felépíthetésére a köz­gyűlés a megyei árvatár tartalék alap terhére száz frtot szavazott meg.. Dráva Egyház község képviselőtestületének községi ingatlan szerzése, Nagy Lengyel és Zala Apáti képviselő­testületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában, Talián­Dörögd képviselőtestületének községi ingatlan eladása és szerzése tárgyában, Egyeduta képviselőtestületének községi kölcsön felvétele iránt, Zala Koppány képviselő testületének községi ingatlan eladása é» szerzése, Csáb rendek képviselőtestületének tűzi fecskendő mikénti beszerzése tárgyában hozott határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Az állandó választmány javaslatához képest a köz­gyűlés elhatározta, hogy a magán feleknél kihelyezett árvaértékek biztosítására szolgáló ingatlanok becsérié kének megállapításánál a földadó százötvenszerese vétes­sék alapul, egyúttal elhatároztatott kisérletképen 300.000 frt árvaértéknek k rona járadékban való elhelyezése. Olvastatott a belügyminszter leirata, mely szerint a vármegye törvényhatóságának azon határozatát, hogy az árvatári tartalékalap terhére az árvaszéknél egy ülnöki és három írnoki állás szerveztessék, helybenhagyja, azonban ugyanazon alap terhére a központi közigazga tásnál tervbe vett aljegyzői, számtiszti és egy irnoki állás szervezését nem engedélyezte. A közgyűlés a köz­ponti ügyvitel fokozatos emelkedése mellett a jelzett aljegyzői és számtiszti állás felállítását — a számonkérő szék jegyzőkönyve alapján is — mulhatlanul szüksé gesnek tartván, úgy a szóban forgó két állásnak, vala mint a novai szolgabiróságnál egy díjnoki állásnak szer vezése iránt — még pedig ideiglenesen a tartalékalap terhére — a belügyminisztert feliratilag újból megkeresi. Szt-Gróth község képviselőtestületének a marhalevelek átiratási díja tárgyában hozott határozata — a felebbe zés elutásítása mellett — jóváhagyatott. A hordár ipar tárgyában beterjesztett szabályren­deletet a közgyűlés elfogadta. A bellatinczi körgyám választása ellen beadott lelebbezést a közgyűlés elutasította és a választást jóvá­hagyta. Letenye község képviselőtestületének állandó éjjeli őrök alkalmazása tárgyában hozott határozata jóvá­hagyatott AIsó-Ors község közös legeltetés tárgyában hozott szabályrendeletét jóváhagyás végett a közgyűléshez be­terjesztvén, a szabályrendelet azzal küldetik vissza, hogy az a közbirtokossághoz tartozik. Perlak község képviselőtestületének az iparos ta­noncok oktatását teljesítő tanító fiietésének felemelése iránt hozott határozata jóváhagyatott. Bottornya, Kerecseny, Alsó Hahóth és Zala Szent­Mihály községek képviselőtestületeinek a község tulaj­donát képező regále kötvény eladására vonatkozó hatá rozatait a közgyűlés nem hagyta jóvá. Perlalc község képviselőtestületének megfellebbezett határozatára a közgyűlés a községi szülésznő évi fizeté­sét 00 frtban állapította meg. Nagy-Kanizsa városnak és herka-Szent Miklós köz­ségnek kisorsolt regale kötvényeik után járó tőke hova­fordítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozata jóváhagyatott, mig Oltárcz község a kisorsolt 500 frton újabb kötvény vásárlására utasíttatott. Badacsony-Tomaj községnek kérelmére Badacsom • Tomajtól Tapolczáig tervezett távirda felállítása ellia tároztatott. A Tapolcza—b.-füred—felső-eörsi törvh. közutbúl kiágazó alsó-eörs—almádii községi közlekedési közutnak kiépítésére vonatkozó műszaki iratok beterjesztetvén, szabályszerű eljárás eszközlése céljából a vármegye alispánjának kiadatnak. A törvényhatósági tisztviselők utadómentessége tárgyában beterjesztett szabályrendidetet a közgyűlés elfogadta. A sümeghi megyei épület helyreállítása a törzsva­gyon terhére a bemutatott műszaki tervek alapján elha tároztatott. Zala-Szenth-Gróth, 1893. október 4-én. liitka é.s lélekemelő ünnepélyt ült tolyó hó l én Zala-Szenth Gróth. Alkalmat adott rá azon körülmény, hogy főtisztelendő Koller Ignác plébános úr ekkor ülte áldozárságának félszázados jubileumát. Már a megelőző nap estején harang zúgások adták tudtára a lakósság­nak, hogy nagy és magasztos ünnep előestéjén vagyunk. Sietett is mindenki — tőle telhetőleg leróni a tisztelet adóját az agg lelkipásztor iránt, ki szelid lelkülete, ma­gas műveltsége, béke szeretete s jótékouysága által nem­| csak híveinek szeretetét, hanem valláskülönbség nélkül az egész lakosságnak osztatlan bizalmát és tiszteletét ki érdemelte. Korán reggel ünnepi díszt öltött az egész város. A házakat fellobogózták. Jóval a rendes időnél oly óriási tolongás volt a templomban, hogy a vidékről is összesereglett hivek legnagyobb része kint rekedt; a tűzoltó csapat, mely az isteni tiszteletre kivounlt, kény­telen volt a sekrestyén át a templomba menni. Ember ember hátán tolongott a templomban, megtöltvén enm-k minden zúgát. — Az Istenháza gyönyörűen volt élő virágokkal, koszorúkkal feldíszítve. A főoltár előtt drága szőnyegek s drapériák ékeskedtek. Pontban 10 órakor vonult be a jubiliáns a tem­plomba, kisérve a tiszteletére megjeleut YVogronits vesz prémi apát kanonok (ki egyszersmind a manuduktori tisztet is viselte) s a vidék papságától. Kezdetét vette az isteni tisztelet, melynél több plébános segédkezett. — Ez alatt a kórusban Holi Anna, Csák Mártha, Nagy Mariska és Totola Herin ;u kisasszonyok és Bognár Lajosné urnő, valamint a helybeli zenekar néhány lagja, Glaser Gyula kántor tanító vezetése, alatt kitűnő routin­ual adtak elő különféle egyházi énekeket; Mise közben Perényi Antal veszprémi áldozár, a Davidikum igazga­tója, a szószékre lépett és keresetlen, de annál szívre hatóbb szavakban üdvözölte a jubilánst az ünnepély alkalmából, ki hithűsége, kötelesség tudása, szerény sége, józan mértékletessége folytán ily szép kort ért el, kinek tiszteletére nem csak hivei, de a város lakossága is rend, rang és valláskülönbség nélkül megjelent; kérte Vagyis, ha a kedvese szép szemeiért előbb minden áldozatra késznek vallotta magát, utóbb beütvén közé­jük a kutya-macska barátság, az asszonykának legsze rényebb kívánságára is azt teleli: „attól 'iszen kopog a szemed I" és a csillagokat legfölebb ugy szerzi meg neki, hogy össze vissza agyabugyálván, a szegény nőnek nappal is „csillagkarikákat" hánynak K szemei. Az ármányos udvarló előbb azt szavalta: „Szép szemedben lakik a mony, angyalom!" Most: e szép szemekben nemcsak szálkát, de gerendát is keres és végre is vérben forgó üstökös csillagot, vagy lángoló túzes poklot vél bennük telfüdüzni. De — Ludas Matyiként — a nők is vissza adják áua a revanehe ot. Hogy Sámsonnak szemeit a filiszteusok kiszúrták, annak egyenesen Delila volt az oka, mert Sámson haját — melyben ereje rejlett — előlegesen levágta. No, a mai térjek tar fején nem igen akad nyírni való; de azért sok Delila, ha fúriaként térje szemeit direkt ki nem kaparhatja, akkor politikus módon azt mondja: „majd fülnyitom szemeidet, hogy láss!" és e helyett lukább vastag hályogot von reájok, hogy látván, ne lásson, mert már rég megetette vele a vakcsibét. Némely asszony mindig „szembekütősdit" játszik férjével; otthon „szemkápráztató" komédiát és „szem­forgató" larizeusságot mutat; aztán holmi bevásárlás ürügye alatt „szemfényvesztőként" eltűnik hazulról és valamely sétatér árnyas zugában „téte-á-téte"-t csinál imádójával. „Mert mikor a szemem küzé néz: Minden bátorságom oda vész." Petőfi. Sok férfi panaszkodik ilyképen s habár tartalékos vitéz huszártiszt legyen is, mégis a sarokból vagy az asztal alól kénytelen auktoritását imigyen védelmezni : „azért én vagyok az ur a háznál!" „Az én szemem olyan kerek, A hányat lát, annyit szeret." Népdal. „Kacsintunk, gyullasztunk, szíveket hódítunk." Mig a csalfa oldalborda ily kerekre nyitja szemeit, addig a szegény stb. férj oly vakká leszen, hogy nemcsak a szitán, de még a rostán se lát keresztül, holotta me­nyecske szeme még a kőfalon át is meglátja, ha ott van e a találkán — a gavallér ! De nem mindig megy a dolog ilyen simáé: „Mert hát nagy baj szemet hunyni, S annak vakká lenni tudni, A ki jól lát." Népdal. Vannak kolerikus temperamentumok ís, a kiknél: — Castelli szerint — nDie Eifersucht ist eine Leiden echaft, die mit E'fer sucht, was Leiden schaft." S ennek küvetkeztében az Orlando furiózók és dühös Xantippék igy ordítanak : „Ásd ki holló azt a szemet, A mely ötöt, hatot szeret!" különben ezt a boszút nem a hollók, hanem az Othellók végzik el, a mennyiben tőrt, gyilkot ragadnak és ölnek; a Xantippék pedig saját tiz körmükkel (női kézmű) ássák ki a hűtelennek szemeit. De azért a nők a férfiak kijátszásában mégis fölül kerekednek. Lám a csalfa menyecske igy szól: „Ez a szemem, ez az eg^ ik, Jobban kacsint, mint a másik." Azután hamarosan egyet fordít a dolgon és igy búsong: „Sir az egyik szemem, A másik könyezik . . ." k'igazodik el ezen ? , . Nem hiába a szemben két ellen­tétes elem, tűz és viz honol, azért is jön oly könnyen a nőknél gyors változatban, sokszor majdnem egyszerre — a köny és mosoly. — Mert ha van úgynevezett „felemás szem", t. i. egyik barna, másik kék: (magam is ismertem ilyent) akkor nem lehet csodálni, ha a nő egyik szemével mosolyogni, a másikkal kónyezni, egyik­kel hivogatni, a másikkal eltaszítani látszik. Azonban igy is, ugy is ez áll: „Csak hogy a szem hamis követ, Csal mikor sir, csal ha nevet." és: „Hazug szemében hord mosolyt, Es átkozott künyüt." Vörösmarty. Hja ez csupán csak a szépnemnek sajátos kivált sága és bűvös hatalma, mert: „La femme rít, quand elle peut, Et pleure, quand elle veut." „A nő nevet, mikor lehet és sir, mikor akarja." Ha igy áll a dolog, akkor csak: „Mosolyogjatok rám, oh mosolyogjatok Ti szép leánykák szemei! S én el fogom felejteni, Hogy már olyan sokszor megcsaltatok." Petőfi. Mert hát ha való az, hogy : „Egy szép asszony szivünknek angyal Es ürdüg egyaránt lehet." Szász K. akkor igaza van annak a maliciózus Írónak is, a ki e hármas áldást bizonyítja: „Egy szép, hiti és kacér asszony a „szemnek" paradicsom, a léleknek pokol, az erszénynek purgatórium !" De eljön majd az idő: „mire megvénülünk", s akkor ezt kántálják rólunk : „Befelé vette útját a szeme Ráunt régi születő helyire, Ott benn pislog szomorún, nem vígan, Mint a lámpa a beroskadt sirbau." Petőfi. Végre aztán a sokat szenvedett mártír házastársak letűnnek az élet szemhatáráról s a kik oly sokszor farkasszemet néztek, eltakarja őket a szemfedő és elköl­töznek abba a fényes boldog világba, (ha ugyan, ott is szembe nem szállanak egymással) a hol, az irás szerint: „letörül az Isten szemeinkről miuden könyhullatást", s a mely boldogságot „szem nem látott" stb. Hja: „Mert ilyen az élet. Jajgatunk s kacaguuk. De a halál azt mondja, csitt!" Petőfi. (Folyt, kilvetk ) Gaál Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom