Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-08-13 / 33. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi 33-lk számához. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület í. hó 12 én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat értelmében előterjesztetett a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak 1893. évi április hó 3-án 17.910. sz. a. kelt leirata, melyben tudatja, hogy a város polgármestere részéről a közönség érdekében' hozzá intézett ama kérelme, hogy a Kis Oselltől Győrön át Budapestig közlekedő reggeli és megfordítva Budapesttől Kis Czellig közlekedő délutáni gyorsvonattal Zala Egerszegről a Csáktornya—ukki h. é. vasút vonalon összekötő személyszállító vonatközlekedés létesíttes sék, nem teljesíthető; mivel ennek folytán naponként két személyvonat közlekedése válnék egész Kis Czellig szükségessé, melynek kiaaásai távolról sem lennének fedezhetők szemben azou csekély személyforgalommal, mely ez új összeköttetést szükségeltté. A képviselőtestület sajnálattal vette tudomásul a miniszter leiratát, egyúttal a város polgármesterét megbizta, hogy ezen ügyet a jövőben figyelemmel kisérje és ez irányú kérelmünket annak idején újítsa meg. Ezen ügygyei kapcsolatban felemlíttetett azon viszás és tarthatatlan állapot, hogy habár a Csáktornya— ukki helyi érdekű vasút kiépítése céljából az engedményes Müncheni Localbachn Actien-Geselschaft által a szükséges földterületek annak idején, még 1890 ben kisajátíttattak s a kisajátítási eljárás teljes befejezést nyert, mégis azon időtől fogva is a volt tulajdonosok kötelesek a kisajátított földteriiletek után az adót, vá IOSÍ és egyéb pótlékokat fizetni, holott ezen kiadások a társulatot terhelik. Ez ügyben polgármester ama felvilágosítást adta, hogy ép pár napja jött hozzá a „Dunán túli h. é. vasút részvénytársaság" igazgatósága részéről megkeresés a kisajátított területek adójának kiirása érdemében, hogy annak alapján a társulat a múltra nézve az adókiegyenlítést megtegye, a jövőben pedig minden év január havában eleget tesznek ebbeli kötele zettségöknek. Olvastatott a „Zalamegyei központi takarékpénz tár" igazgatóságának a város képviselőtestületéhez intézett abbeli megkeresése, hogy a város által kezelt s magánosoknál el nem helyezett árvaértékek után hajlandó 4®/

4%-ot fizetni, ha az árvaértékek nála helyeztetnek el. E kérelem hosszas megbeszélésre adott alkalmat több oldalról. Igy felemlíttetett a m. kir. pénzügyminiszternek a t 1893. évi április 16-án 23.150. sz. a. kelt rendelete, melylyel az államkincstárban elhelyezett árvapénzek után a kamatlábol — tekintettel a megváltozott pénzügyi viszonyokra — 1893. évi január 1-től visszamenőleg 4".

2% ról 4% ra szállította le; e rendeletre való tekintettel indítványoztatott, hogy a városi árvatár is az árvaértékek után az eddigi 5%-os kamatot szál lítsa le; mert ezt a jövőben az amiigy is csekély takaréklap teljes felhasználása nélkül nem teheti. — Hogy az árvaértékek tniuél nagyobb részb eu legyenek magános leieknél kihelyezve, kiktől 6% kamat vétetik, indít ványba hozatott, hogy azon határozat, mely szerint 1000 Írtnál nagyobb összeg egy egy félnél nein helyezhető ki, módosíttassék olykép, hogy az 1000 frt lehetőleg 2000 frtra emeltessék fel. — Hogy egyesek más részről ingatlanaik után nagyobb jelzálog kölcsönt kaphassanak, javasoltatott, hogy az ingatlanok becsértékének megállapításánál ne, mint eddig, a földadó százszorosa, hanem százötvetszerese vétessék alapul. — Egyesek kifogásolták azon esetleg szokássá válható eljárást, hogy a kép viselőtestület aszerint, amint egyik vagy másik pénz intézet nagyobb százalékot igér a nála elhelyezendő árvaértékek után, egyszerűen annál helyezze el az árvaértékeket, mely eljárás folytán azok egyik pénzintézettől a másikhoz mintegy vándorolnának, hanem mondja ki a képviselőtestület, hogy az árvaértékek egyenlő kamat láb mellett a helybeli jóhitelü pénzintézeteknél helyeztessenek el. — Mások kitogásolták a beadott kérvény tárgyalásának jogosultságát, mert a kérelemnek esetleg kedvező elintézése a városi szabályrendelet egyik szakaszába ütköznék, mely kimondja, hogy az árvaértékek t a zalaegerszegi takarékpénztárnál helyezendők el s mivel a szabályrendelet szóban forgó szakaszának meg váltóztatása tárgysorozatba nem vétetett fel, ennek folytán a képviselőtestület a szóban forgó ügy érdemleges tárgyalásába bele sem mehet. A beadott kérvény mindezen felvetett kérdések és javaslatoknak tüzetes megtárgyalása és ennek következtében a szabályrendelet 16., 19. és 20 ik szakaszainak esetleg megváltoztatása érdemében teendő javaslat készítés céljából a jogügyi és pénzügyi bizottságnak azzal adatik ki, hogy javaslatát a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés elé bcterjeszsze. Előterjesztetett a zala egerszegi községi iskolaszéknek a kisdedóvó és dajka évi fizetésének megállapítása, a második ovoda további fentartása, az iskolaszéknek, mint ovoda felügyelő bizottságnak hót nő taggal való kibővítése, valamint az ovodáuál szedendő tandíjak megállapítása tárgyában f. hó 6 án tartott üléséből beterjesz tett átirata. Az iskolaszék javaslata, hogy az óvónő fizetése lakás és fűtésen kivül 400 frt, 10% os ötödéves kor pótlékkal s hogy a dajka fizetése lakás és fűtésen kivül 150 frtban, valamint hogy az új ovodánál a tandíj havi 50, a iégi ovodánál havi 25 krban állapíttassék meg, a képviselőtestület által elfogadtatott. — Az ovodára tel ügyelő bizottság kiegészítése 7 nőtaggal, valamint a megválasztott tagok névsora tudomásul vétetett. — Te kintve, hogy az ovodaköteles gyermekek száma oly nagy, hogy azok az új óvodában mind el nem helyez hetők, az új ovoda mellett a régi ovoda fentartását ideigieuesen a képviselőtestület kimondotta s mivel az új ovoda épületének megszavazásakor az építési költségek fedezésére a régi ovodai épület eladása kimondatott, befolyó árából pedig az új ovodai épület hiányzó épí tési költségei fedeztetnek : a városi tanácsot felhívja a képviselőtestület a régi ovodai épületnek mielőbbi nyíl vános árverés utján leendő eladására s egy kisebbszerű — jobban menhelyül szolgáló — ovoda számára sziik séges épület vásárlására. Olvastatott Zalavármegye alispánjának f. hó I én a katona elszállásolások tárgyában a város polgármeste réhez intézett átirata. Ezzel kapcsolatban tudatta a polgármester, hogy a katonai elszállásoló bizottság mult hóban ittlétekor városunkban 7135 legényre, 614 lóra, 224 tiszt és 4 iroda számára irt össze megtelelő férhelyet. ' Minthogy az alispáni leirat csak arról szól, hogy folyó hó 27-től szeptember 2 ig a katonaság egy része átvonul városunkon, holott eddig az említtetett, liogy szeptember 3 tói 13-ig lesz városunkban a katonaság elszállásolva, a város polgármestere megbízatott, szerezzen mielőbb biztos tudomást a tekintetben, mikor lesz városunkban á kato íaság és hogy hányat kell elszállá solnunk s azok megjöttéről a város lakosságát a kellő időben falragaszok utján értesítse. Egyúttal keresse meg az illető katonai hadtest parancsnokságot az iránt, hogy a katonaságnak itt tartózkodása alkalmával városunkban és határában a személy- és vagyonbiztonság szempont fából a legszigorúbb és legmesszebbre menő óvó intézkedéseket megtenni szíveskedjék. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényei. I la a felebbezés nem az egész ítélet ellen, hanem annak csak a kamatok- és perköltségekre vonatkozó része ellen irányul — e mellékjárulékok értéke azonban a főtárgy értékét meghaladja, a felebbezési bélyegiileték a tőtárgy értékéhez képest rovandó le. (1893 ik évi 2.039. sz.) Ifa a bérleti szerződés tiz évnél hosszabb időre köttetett és a kikötött idő lejárta előtt ugyan, de csak tiz évet meghaladó idő tnulva niegszűntettetett, a jog ügyletnek a kikötött idő előtti megszűnése ciinén illeték leírás, illetve visszatárítésnek helye nincsen. (1893. évi 2.597. sz.) Oly kérvények, a melyekkel a befizetett örökösödési illeték visszatérítése azon az alapon kéretik, hogy a hagyaték az örökhagyó adósságai miatt elárvereztetvén, az örökösök mit sem örököltek, nincsenek az illeték szabás 157. §-ában meghatározott elévülési határidőhöz kötve. (1893. évi 1.228. sz.) Ha valamely külföldi cég a Magyarországon termelt és itt össze is tört csert kizárólag külföldön árusítja el, Magyarországon kereseti adóval meg nem róható. (1893. évi 1.180. sz.) Utóajánlat folytán megtartott újabb árverésről fel vett jegyzőkönyv, valamint az annak kiegészítő részét képező árverési feltételek után járó bélyegilleték, nem a végrehajtató felet, hanem az utóajánlatottevőt terheli. (1893. évi 3.940. sz.) Ha az ügyvédi gyakorlata után már jogérvényesen adó alá vont ügyvéd idő közben más ügyvéd irodáját is átveszi, ezen a címen sem külön meg uem adóztatható, sem a terhére már jogerősen kivetett 111. oszt. kereseti adó az adókivetési időszak tartama alatt fel nem emelhető. (1893. évi 3.v25. sz.) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál a szaklapokért és telefon használatáért fizetett összegek a nyers jövedelemből levonandók. (1893. évi 3.153. sz.) Ha a kereskedelmi cégjegyzékbe csak annak bejegyzése kéretik, hogy az üzletkör megváltozott, anélkül, liogy a cég nevében vagy a czég birlaló személyében változás állott volna be, ez a kérvény csak az ill. dijj. 13. tétel II. pontjában a perenkivülí beadványokra meghatározott bélyegilleték aláesik. (1893. évi 4.349. sz.) Megyei tisztviselő azon a cimen, hogy a fizetésé bői a megyei nyugdíjalap javára levonás eszközöltetik, nem igényelheti azt, hogy fizetése a levonás tartamára a IV. oszt. ker. adó alól mentesnek tekintessék. (1893. évi 2.750. sz.) Előjegyzett zálogjog igazolása iránti kérvények az 1. ivtől 36 kr. államadó bélyegilleték alá esnek. (1893. évi 2.146. sz.) Árverési hirdetmény elleni felfolyamodás az ill. dijj. 13. tétel IV. 14. pontjában meghatározott bélyeg illeték alá esik. (1893. évi 4.070. sz.) Ha az örökös a hagyatéki ingatlanok tulajdonát oly személy haszonélvezeti jogával terhelten örökölte, a kivel közös háztartásban nem él, az ingatlanok inegter helt értéke után az ill. dijj, 95. tétel B. pont 3. jegyzete alapján kiszabott 4

3/i„

(

l/o~

o

s illeték is csak a szol galom általi terheltetés megszűnésétől számított 30 nap alatt fizetendő be. (1893. évi 1.381. sz.) Ha a földtulajdonos saját földjét téglaégető által és saját erdejének fáját gőzfürész által iparcikké feldől goztatva értékesíti, eme, a földadónál figyelembe uem vett haszonhajtó foglalkozása után III. oszt. kereseti adót fizetni tartozik. (1893. évi 1.586. sz.) Az 1890. évi XIII. t.-cikkben megállapított bélyegés illetékmentesség nem terjed ki az állami kedvezményben részesített vállalatok által megszerzett gyári berendezésekre vonatkozólag kötött jogügyletekre. (1893. évi 3.743. sz.) Ha az örökösök a hagyatéki ingatlanokat még a hagyaték beszavatolása előtt eladták és ennek folytán a tikvi átíratás a vevő nevére a hagyatékot átadó végzés ben fog lalt hivatalos megkeresés alapján eszközöltetett, a bejegyzési kérvényekre szabott bélyegilleték a vevőtől nem követelhető. (1893. évi 3.851. sz.) A III. oszt. kereseti adót azok a házbirtokosok is tartoznak fizetni, akiknek háza idegen telken épült. (i893. évi 3.616. sz.) Fegyelmi vizsgálatot és hivataltól való felfüggesztést elrendelő alispáni határozat ellen beadott felebbezés bélyegmentességben nem részesül. (1893. évi 3.539. sz.) Az ill. dijj. 21. tételéhez tartozó 1. jegyzetben foglalt ama rendelkezés, mely szerint az illeték mérvére az a körülmény nincs befolyással, hogy a bizonyítványt két vagy több személy állította ki, csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha a bizonyítványt kiállító személyek által ugyanazok a tények és körülmények igazoltatnak. (1893. évi 4.146. sz. Gyermekkertésznök képzése. A „Magyarországi központi Fröbel-nőegylet" gyermekkertésznő képző-intézetében az 1893/4. tauévben az előadások folyó év szeptember első napjaiban veszik kezdetüket, miért is mindazok, kik magukat gyermekkertésznőkké kiképezni, s ekkép tiszteletre méltó állásra szert tenni óhajtanak, telhivatnak, hogy folyamodványaikat t. é. augusztus hó 25-éig az egylet iskolaügyi bizottságának elnökénél, Rosenzweig-Saphir Sarolta úrhölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 237. sz.), vagy pedig Péterfy Sándor úrnál, az intézet igazgatójánál (lakik : VII., Damjanich-utca 3. sz.) nyújtsák be. Az 1. évfolyamba felvétetnek oly tisztességes előéletű nők, kik : a) 14 ik életévöket betöltötték, vagy a kik 40 ik életévöket még meg nem haladták; b) polgári vagy felsőbb leányiskola IV., avagy a felső népiskola II. osztályát nyilvános tanintézetben sikerrel végezték ; vagy a megfelelő tananyagból jó eredményű felvételi vizsgálatot tesznek ; c) tiszta hanggal és jó zenei hallással birnak; d) a kisdednevelői pályára alkalmasak, egészségesek ós ép testüek. 2. Olyan nők, kik valamely nyilvános felsőbb leányiskola VI. osztályát, vagy az elemi tanítóképezde 1. osztályát legalább is jó sikerrel végezték, 15 ik életévöket betöltötték és a fentebbi pontban megszabott többi feltételeknek megfelelnek, azonnal beléphetnek a gyermekkertészuő képző intézet II. osztályába. Úgyszintén felvétetnek az intézet 11. osztályába olyan nők is, a kik az első osztály tananyagát magán úton elsajátítván, abból jó eredménynyel felvételi vizsgálatot tesznek; 15-ik életévüket betöltötték és az 1. §. b) és d) alatti feltételeknek megfelelnek. Pályázók kérvényükhöz csatolni tartoznak : a) a keresztlevelet vagy születési bizonyítványt; b) a legutóbbi két tanévről szerzett iskolai bizonyítványokat ; c) a testi épséget igazoló hatósági orvosi bizonyítványt; d) a második védhimlőoltást igazoló bizonyítványt; végül e) ha a jelentkező a megelőző tanévben nem járt iskolába, egy, ezen évből származó hatósági erkölcsi bizonyítványt. A növendékek kivétel nélkül ingyeD tanításban részesülnek, taneszközökről, lakásról és ellátásról azonbaa maguk gondoskodnak. Budapesten, 1893. julius hóban. Az elnökség. Helyi, megyei és vegyes hirek. A nemesi pénztári valasztmany f. hó 7-én lnkey László alapítványi eluök elnöklete alatt Zala-Egerszegeu tartott ülésén a Marton Pál elhalálozásával megüresedett alapítváuyi helyre dr. Vizlendvay Józsefet választotta. Ugyauezen ülésén szegény jó viseletű és szorgalmas tanulók jutalmazására éveuként 500 frtot szavazott meg a választmány. Az egyszer elnyert segélyért minden tanév végén az illetőnek újból kell folyamodnia, azonbau megfelelő előhaladás mellett részére az újból adományoztatik. A zala eyerszeyi közséyi iskolaszék Szigethy Antal elnök elnöklete alatt f. hó 6-án tárgyalás alá vette az óvoda ügyében kiküldött bizottságnak lapunk mult számában közölt javaslatát, amelyhez képest — tekintettel a nagy számú óvodaköteles gyermekek számára — az új óvoda mellett a régi óvoda fentartása javasoltatik a városi képviselőtestületnek; az új óvodánál egy óvónő és egy dajka alkalmazása elegendő; az óvónő fizetése 400 frtban javasoltatik megállapíttatni lakáson és fűtésen kivül 10% korpótlékkal egész 520 Írtig, a dajkáé lakás és fűtésen kívül 150 frtban. A felügyelő bizottságba közfelkiáltással egyhangúlag Erdős Gézáné, Hajik lstvánné, Kovács Károlyné, dr. Mangin Károlyné, Rosenberg Henrietíe, Ruzsich Károlyné és Udvardy | Ignácné úrnők választattak be. A növendékek tandija az új óvodánál havonként 50, a régi óvodánál havi 25 krban javasoltatik megállapíttatni. Balatonvidéki termenykiallitás. Szeptember 8 tói 10-éig Balatonfüreden a „Balatoni Kultúregyesület" a Balaton vidékére terjedő terménykiállitást rendez, melyen kiállíthatók: mezei, gyümölcs, disz- és konyhakertészeti termékek, főleg pedig az uj amerikai szőllők termékei, oltványok és oltványminták, szőlőszeti gépek és eszközök, erdei termények, házi gazdasági cikkek, méhészeti és selyemtermelési, sajt- és tejgazdasági tárgyak stb. A kiállítással kapcsolatban az első napon szakszerű előadás lesz, hogy minő módok bizonyultak eddig legjobbnak a szőlők regenerációját illetőleg. A kiállítás harmadik napján tanulmánykirándulás lesz a vincellérképző intézetbe és az államilag létesített tihanyi gyümölcsfa és szőlőtelepre. E kiállítás után az egyesület Keszthelyen háziiparkiállítást szándékozik rendezni, melynek az lenne célja, hogy az érdeklődő budapesti kereskedők előtt bemutassák azokat a balatonvidéki készítményeket, melyeket most csak kis mértékben gyártanak helyi szükségletekre, de melyeknek később 'ágabb piacot lehetne szerezni. A kiállításokou résztvevők disz vagy elismerő oklevelet kapnak, térdijat nem fizetnek, de beküldött tárgyaikat az egyesületnek a kiállítás költségeinek fedezésére átengedik. Állami amerikai szölötelep megyenkben. A „Balatonvidéki phylloxera ellen védekező egyesület" táradhatlan buzgalmú elnökének, Skublics Gyula földbirtokosnak, kezdeményezésére saját maga is, valamint ugyancsak aaő indítványára a megyei gazdasági egyesület is feliratilag megkereste a töldmivelésügyi minisztériumot az iránt,