Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-10-22 / 43. szám

tftés módozatai biztos irányban megállapíttatván, ennek alapján az összes érdekelt tényezők sorakoztatásával a ki vitel teendői is foganatba vétethessenek. Midőn szerencsénk van törvényhatóságunk közgyü lésének erre irányzott kérvényét mély tisztelettel átnyújtani, tesszük ezt azon legbensőbb óhajtásunk nyilvánításával, bogi/ a Mindenható Nagy méltóságodat hazánk üdvére, a magyar kultura diadalára és az ezt. célzó intézmények üdvös megalkotására igen-igen soká a leyszerencsésebben s legloldogabban éltesse! Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszában kijelenté, hogy úgy általánosságban művelődés, valamint a vármegyei székhely tekintetében is teljesen alaposnak találja a kérelem támogatására felhozott indokokat. Hivatkozott arra, hogy a létesítés terén számítania kell az érdekeltek nem nélkülözhető áldozatkészségére. Megbízottjának kiküldetését megígérte. Kifejezést adott azon reményének, hogy az összes tényezők huzafias, egyetértő működésével ezen fontos ügy kedvező megoldást fog nyerni. A küldöttség, melynek minden tagjától szivélyesen vett bucsut a miniszter, ezután dr. Berzeviczy Albert államtitkárnál tisztelgett, aki az ügynek fontos érdekeit méltató kijelentésével igérte meg szives támogatását Megkereste a küldöttség dr. Klamarik János miniszteri tanácsost is, aki szintén kifejezést adott az ügy iránt való meleg érdeklődésének. Végül a küldöttség tagjai megbízatásuk teljesítése után Svastits Benő főispán őméltóságának fejezték ki — annak szállásán - ez ügyben tanúsított odaadó buzgalmáért és a fenforgó kérdést oly hatásosan megvilágító ékes szónoklatáért legbensőbb köszönetüket. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivaíaíos értesítője. Jegyzőkönyve a Zalavármegyei gazdasági egyesület 1893 ik évi október hó 1 én Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésének. J e I e n I e v ő k : Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Svastits Benő főispán ur ő méltósága, az egyes-ület elnöke, Szily Dezső, Szűcs Dezső, ijt. Háczky Kálmán, Bogyay János, Csillagli Gyula, Udvardy Ignác, Gyömörey Gáspár, Kíilley József, Csertán Károly, Boschán Gyuln, Farkas József, Viosz Ferenc, Barányay Ödön, Csertán László, Königmayer János, dr. Mnngin Károly, dr. Háry István, Gózony László, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok; ez utóbbi mint jegyző is. 54 78. Elnök ur üdvözölvén a tagokat, nz ülést megnyitja. Előterjeszti, bogy Baán Kálmán tagtárs ur Írásban beadott indítványára, ugyan a mai napra délelőtti 9 órára igazgató válaszniányi ülés lett össze hiva, melynek feladata lett volna a beadott indítvány 6 pontjában az egyesület jelenlegi működése ellen felhozott kifogások felelt határozni, esetleg az indítvány érteiméin n változásokat javasolni és azokat a közgyűlés elé terjeszteni. Az igazgató választmányi tagok közül a kitűzött időre senki s mint sajnálattal constatálhaló, maga az indítvány tevő sem jelent meg; feleslegestiek tartja ezen eljárás bővebb bírálatába bocsátkozni, csuk arra kéri a közgyűlést, hogy tudassa az illető taggal, hogy nemcsak felszólalni és gáncsoskodni, de tenni és intézkedni is kell. Ömbos ággal?! Azért: li szép fiatalság! a kiken örömest csúszik a szem, féljetek és rettegjetek, hogy igézetbe ne essetek ! De nem is ritkaság az „arany és gyöngyfiatalság

u között a megigézés: ő rám nézett, Aligha meg nem igézett." * „Szép szemeddel elbűvöltél galambom." ^ „Engemet is megbűvölt egy boszorkány, Barna hajú, kökényszemü kis leány." Népdalok, csakhogy ezeknek nem a mosdatás (lotis), hanem a kötözés (copulatió), nem a massage, hanem a .mariage" (házasság) az orvosságuk, ilyformán : „Ha szivünk összeolvadna Ránk de szép hajnal hasadna!" Ihajla! Petőfi. A krónikák följegyezték, hogy a mult században, Olaszország egy nagyobb városában élt egy olyan ritka csodaszép fiatal leány, a ki után valóságosan őrjöngtek az emberek és ha az utcán megjelent, forradalom-féle csődület támadott. Erre illettek a nóta ezeu szavai : „A halálos beteget Meggyógyítja szemsttgára, Es az éhes jóllakik Egy futó pillantatára." * A női szemekről Petőfi így dalol: „Már sokszor énekeltem rólatok, .Még többször is éneklek szép csillagok, En ugy szeretlek titeket!" Komócsy J. meg ekképpen zeng: „Mig egy szelet papiros lesz, S hozzá tinta, toll vagy irón, En szerelmes dalaimat Csak a szép szemekről irom." No, én meg azt mondom, hogy nem játszom többet a tűzzel, mert utóvégre még a podagra, — Uram Az igazgató választmányi ülés ekként megtartható sem lévén, a közgyűlés folytattatott. A beadott indítvány pontjai előterjesztetvén, azok egvszerüen a közgyűlés által tudomásúl vétettek, az abban felsorolt nehézmények felett a közgyűlés napirendre tér; azonban már ma elvileg kimondja, hogy a régi időből fenn maradt „szakosztályi intézményt", a mai gazdaság! haladás és szakszerűség általánossága mellett feleslegesnek tartja és azt továbbra fenn tartani nem óhajtja. Megbízza az ügyvezető elnököt, hogy az igazgató vá lasztmánynyal ezen tárgy felett tanácskozást tartson s ha szükséges lenne az „Alapszabályok" ez iránybani megváltoztatása, azt megváltoztassa s javaslatát annak idején a közgyűlés elé terjeszsze. 55. Ezután ügyvezető elnök szóval jelenti, hogy az egyesület jövedelmei nagyon rosszul folynak be; nagyobb összegek vannak künn a tagoknál hasznos befektetések• ben, p. o. tenyész állat árában, műtrágya előlegekben. Mivel pedig az egyesületnek folytonos kiadásai vannak és ugyan az egyesületnek 1892. évi októb. 2 án 75. sz. alatt hozott végzése értelmében, a megyében teljesítendő vizszabályozási műveletekre is 5000 forintot határozott előlegképpen a tek. megyei hatóság rendelkezésére bocsátani, — mely összegből már 1500 frt ki ís fizettetett, — de ismét szükségeltetik egy bizonyos összeg|; azon körülmény merült fel, hogy a tőkéből kell a szükséges fedezetet nyújtani; kéri a közgyűlésnek ez ügyben véleményét és utasítását. A közgyűlés a tagoknál levő tartozásokat egyszerűen tőkecserének tekinti s azok behajtását most nem szorgolja, de íganis szigorúan beveendők az ezen tartozások után járó kamatok és a hátralékos tagsági dijak. Ez irányban raegbizatik az elnökség a szükséges intézkedések megtételére; a mennyiben pedig a kiadások fedezésére más jövedelem jelenleg nem volna, az elnök ur megbizatik, hogy a szükséges összeget a törzstőkéből folyósítsa állampapírok eladása állal. 56. Ezután Boschán Gyula, az egyesület ügyvéde, jelenti, hogy oly követelése az egyesületnek, melynek megfelelő ellenértéke nem volna, kevés van; a hol már hosszabb fizetési mulasztás volt lopaszalható, azok ellen a törvényes lépések megtétet ek és perelve lettek; vannak részben végrehajtás és árverés alattiak is. A behajtás végett kiadott követelések között azonban mégis vannak olyanok is, hol fedezet nem található. Általában azonban jelentheti, hogy mindazon ügyek, melyek neki kiadattak, bírói Ítéletet nyertek; megnehezíti a tagsági dijak behajtását az, hogy míg a 20 frtot meg nem haladják, vagyis 4 év letelte előtt nem perelhetők; a posta utal ványok szétküldése pedig nem vezetett kellő eredményre, i mert azokat el sem fogadják. A közgyűlés elhatározza, hogy a tagsági hátralékosok az „Értesítő" ben felhivandók, hogy kötelezettsé güknek eleget tegyenek ; a kiutlevő tőke, illetve hasznos ' befektetések után a kamatok az egyesületi pénztárnok által szintén haladéktalanul behajtandók. Ha pedig ezen mód eredményre nem vezetne, kényszerülve lesz az egyesület követeléseit törvényes uton is érvényesíteni, mert jövedelem nélkül működni nem tud s fenn sem állhatna. Ügyvéd ur fefhivatik, kogy az egyesület azon követeléseit, melyek egyáltalán behajthatatlanok, annak idején a számvizsgáló bizottságnak adja be. A tagsági dijakra nézve pedig végzési eg utasíttatik, hogv 4 év utáu azokat a késedelmi kamatokkal eg>iitt haladékta lanul behajtsa. 57/102. Elnök ur előterjeszti a m. kir. 7-ik honvédhuszár ezred parancsnokság megkeresését, melyben kéri az egye sületet, hogy okt. 8 án Pápán rendezendő lóverseny díjazásához adományával hozzájárulni szíveskedjék. | bocsáss! — a pozdorja is megtalál gyulladni, s akkor aztán késő lesz a harangokat félreverni . . S mivel már úgyis erősen viszket a jobbszemem, (bizonyosan szomorúság ér — szidást kapok), ezennel ünnepélyes fogadást teszek, hogy semmiféle kárbunkulus szemekről többé egy jótát sem irok s ezentúl inkább szemük elejbe sem kerülök, csak most az egyszer hunyjanak izemet e tárca gyarlóságai felett és annak hosszadalmassága miatt ne érjen engemet szemrehányás! Gaál Ferenc. Csalódás. Lágy zephir ajkaim körül lengedez, Merre megyek, virág illat körül vesz, Vidám ének hallatsz-le a távolból A tilinkó jaj be gyönyörűen szól. Vigadoz az egész világ embere, Menyországot varázsolnak a földre, Nem érinti őket sem bú, sem bánat Nem ismerték ők soha a fájdalmat. Rózsaszínben látják ók az égboltot, l'ényes napnak nézik a holdvilágot, Ködös éjjel nem törődnek soha sem ; Nem ismerik, hogy mi a hü szerelem. Én vagyok csak egyedül a szomorú, Ili, kísérőm a fájdalom és a bú 1 Elraboltak mindent, a mi drága volt; Az érzelem megtört szívemből kiholt 1 Ha rám szegzik a koporsó ajtaját, Es emléked nyugodni még ott sem lidgy, Látogasd meg az elhagyott síromat, Mert szívemnek gyilkolója csak te vagy! Veled hozd a tilinkódat kedvesem, Szomorúan szóljon ott a csendesben, Hadd tanulja meg a kii dalos madár, Szerelemért tőled, mily csalódás vár! K. II. Az egyesület elhatározza, hogy a lóverseny díjaihoz 45 írttal járul hozzá, mely a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület dija" cimén lehetőleg a Z.-Egerszegen állomásozó 3 század altisztiéi és legénysége között osztassék szét. A dijak a következőleg állapíttattak meg: I ső altiszti dij 3 drb 10 francos arany, Ilik „ 2 „ 10 „ Illik 1 10 I-ső legénységi dij 15 korona Ilik „ 10 „ Illik „ 5 „ Ezen összeg kifizetésével az egyesületi pénztárnok ur megbizatik. 58/98. A nmélt. földmivelésügyi miniszter ur az egyesület által létesíteni tervezett fajtiszta szarvasmarha tenyészdék (pepineriák) tárgyában tett 2 ik felterjesztésére a követ kező leiiatot intézi az egyesülethez: Zalavármegye gazdasági egyesületének Zala - Egerszeg. Folyó évi julius hó 15-én 67. sz, a. kelt felterjesztésével tudomásomra hozta az egyesület, miszerint 6 szarvasmarha pepineriát száudékozik létesíteni oly módon, hogy 1 bika és 5 tehénből álló törzseket szerez be, ezeket az ár 10 évi törlesztése mellett birtokosoknak kiadja, kik köteleztetnek a szaporulatot az egyesület utján értékesíteni; ezen célra az egyesület 10,000 frt 10 év alatt törlesztendő kölcsönt kér. Ezen kérelemmel kapcsolatosan azt hangsúlyozza az egyesület, hogy a községi tenyészbikákban nagy hiány van s mellékeli a perlaki járás főszolgabírójának egy kimutatását, mely szerint magában ezen járásban 92 tenyészbikára van szükség. Ily körülmények között a pepineriák létesítésének tervét, mely szerint hat birtokos tíz évi részletfizetés mellett kétségtelenül jó tenyészállatokhoz jutna, de a hozott áldozatok az ezen pepineriákból a köztenyésztési czélokra háramló haszonnal arányban nem állanak, pénzbelileg nem támogathatom s felhívom az egyesületet, hogy anyagi erejének az állattenyésztési czélokra szánt részét teljesen a tenyészbikákban mutatkozó hiány fedezésére fordítsa, mely feladat a jelen körülmények között kétségtelenül sokkal sürgősebb és fontosabb, mint a szóban forgó pepineriák létesítése. Tenyészbikák beszerzésére hajlandó vagyok az egyesületet nagyobb állami segélyben részesíteni, és pedig oly kikötéssel, hogy ezen segélyösszegből azon községek részére vásároltassanak tenyészbikák, a melyek a filloxera pusztítás által leginkább sújtattak. Az iránt, hogy a tenyészbikák ingyen használatra adassanak-e ki, vagy 20—25°/

0 árleengedéssel három félévi részletfizetésre, az egyesülettől javaslatot várok. — Felhívom tehát, hogy 15 községre nézve ily irányú javaslatot tegyen. Bpesten, 1893. évi szeptember 21-én. A miniszter helyett: Miklós Ödön államtitkár. Az egyesület midőn egyrészről köszönettel veszi tudomásul a miniszter ur leiratát, mely szerint a tenyész apa állatok beszerzéséhez nagyobb állami segélylyel hajlandó járulni, másrészt sajnálattal értesül arról, hogy ezen nagy fontosságú és állat tenyésztésünk szépen fejlődő viszonyait hathatósan előmozdíto és nemesítő irányát az egyesület működésének a nagymélt. miniszter ur kellő méltánylásban nem részesítette. Az egyesület elhatározta, hogy ismételten felterjesztést intéz a magas miniszterhez, hogy tekintve a ió igavonó állatok szükségességét, kegyeskedjék legalább 2 fajtiszta szilaj tenyészde létesítéséhez a szükséges segélyt megadni, az egyesület pedig saját jól felfogott érdekében, ismerve a nyugoti faj kelendőségét és a mindinkább fokozott keresletét, saját erejéből állítand két nyugoti tenyészetet. Mindezekhez kegyeskedjék a miniszter ur a már egy izben kilátásba helyezett 6000 frtot az egyesületnek törlesztésre kölcsön adni, illetve előlegezni. Ezenkívül, méltóztassék a tenyész apa állatok dotatióját 5000 írttal ismét segélyezni, mert a tenyész apa állatok beszerzésére szolgáló alap, a községeknél 10—20% el engedéssel kihelyezett tenyész állatok beszerzése által, már igen leolvadt. Az egyesület elhatározza, hogy megkeresi a tek. alispánságot aziránt, hogy a szükséges tenyészbikák menyiségéről készített kimutatást f. évi dec. I-ig az egyesülettel közölni szíveskedjék, hogy idejekorán kellő tájékozássál birhasson az egyesület a megye területén szükségelt szarvasmarha tenyész apa állatok számáról. Ezen ügy kapcsán itj. Háczky Kálmán tagtárs ur felhívja az egyesület figyelmét azon gyakran előforduló visszaélésekre, melyek a tenyész apa állatok megvizsgálására kiküldött bizottságok határozatával szemben előfordulnak ; nem ritkáu kiselejtitett apa állatok továbbra is megtartatnak, vagy ugyan ezen célra eladatnak és semmi ellenőrzési mód eddig nem lévén, ismét tenyésziésro alkalmaztatnak. Ajánlja, hogy ezen kiselejtitett állatok, egy az egész törvényhatóság területére kötelező bélyeggel jeleitessenek meg, hogy igy továbbra teuyésztési célra meg ne vásároltassanak vagy ne használtathassanak. Az indítvány elfogadtatván, a tek. abspánság a kellő intézkedés eszközlésére felkéretik. 59. A katonai lóavató bizottságokról. Az egyesület célszerűnek találná, ha a cs. és kir. hadsereg, ugy a m. kir. honvédség részére szükséges lóanyag beszerzésénél ne csak a ló vállalkozók, de a tenyésztő gazdaközönség is értesítve lenne a hely és időről, ahol a lóavatás történik. Ennek folytán megkeresi a tek. alispánságot, hogy egyetértőleg a nagy-kanizsai lóavató bizottsággal, a jelzett időt meghatározni és erről a gazdaközönséget értesíteni szíveskedjék. 60/81. Körrendelet a lépfene (antrax) elleni véd-oltás tárgyában :