Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-10-01 / 40. szám

következetességgel betartatik: úgy ily eltérések semmi szin alatt sem fordulhatnak elő Betarthatjuk pedig a hatóság részéről gyakorlandó kellő ellenőrzéssel évi költségvetésünket olykép, hogy a városi tanács az év közben a képviselőtestület által megszavazott egyes kiadási tételeket a legszigorúbb pontossággal nyilvántartaná a mihelyt ezen egyes cimletek alatt megszavazott összegek a költségvetésbe a rendkivüli kadások cimén felvett összeget elérnék, a tanács új kiadással járó ügyet azon évben a képviselőtestületi ülés elé ne terjeszszen. Igy lehet városi háztartásunkban egyensúly. Így tudhatnék meg végtére, hogy mostani háztartásunk tényleg mily községi pótlékot igényel; mert a komolyan gondolkozó és a város ügyeit így a költségvetések és zárszámadások alapján tényleg ismerő előtt felesleges megemlítenünk, hogy a létező kiadásokat azzal a községi pótlékkal, amely évről évre költségvetéseink alapján kivettetik, fedezni nem lehet. Oly rohamos haladás, annyi és oly sok költséget igénylő átalakítás 40—4ö%-os pótlék mellett lehetetlen! Tanuljunk hát a múltból! Hagyjunk fel már önmagunk ámításával! Minél tovább tart ez állapot, annál keserűbb lesz a kijózanodás ! 11a mi a mult mulasztásait ily gyorsitott menetben akarjuk helyrepótolni s ennek foganatosításával h városi tanácsot megbízzuk: úgy egyúttal adjunk neki módot és eszközöket a cél elérésire! A mód és eszköz nem lehet más, mint a megfelelő körültekintéssel készített költségvetés és ennek minden irányban szigorú betartása. Igy fogja mutatni a tükör a valódi képot! Alispáni jelentés az október hó 2-tín tartandó közgyűlés elé. Folyt, és vége, A törvényhatósági közutakon létező hidak és átereszek építésénél és fentartásánál a következő' munkák érde melnek megemlítést: A kisebbszerü fentartási munkák végrehajtása általában már is beosztva van. — Külön megemlítést érdemel a keszthely—baki tvh. közúton a 4—5 km. közt levő nagy Zala-hid, melynek f. évben foganatosítandó alapos kijavítása vállalatilag szintén biztosíttatott, a szentmihály—alibánfai tvh. közúton levő 2. sz. Zala-hid, melynek újra építése az elmúlt félévben befejeztetett, ugyanazon útvonalon a 4. sz. hid, valamint a szt.-mihály—alibánfai törvényhatósági közúton levő 22. sz. Zala-hid alapos kijavítása biztosíttatott. A zala-egerszeg—zalabéri törvh. közúton levő 2. számú Zala-hid alapos kijavítása befejeztetett. Az alsó lendva—letenyei törvényhatósági közúton levő 47. sz. hid felszerkezete egészen megujíttatott stb. Megemlítést érdemel azon körülmény is, hogy a betonmunkálatok alkalmával szerzett előnyös tapasztalatok íolytán a kisebb nyílású átereszek újra építés alkalmával betoncsövekből állíttatnak elő. Előnyös ezen eljárás azért, mert a beton tartósabbnak mutatkozik, mint bármely építő anyag, az átereszek előállítási költségei pedig alig nagyobbak a faátereszek költségénél. Az uttent tartozékai terén az elmúlt fél évben aaintén jelentékeny haladás mutatkozott. A tvh. közutak mentén található magas töltéseken több helyütt kerék vetők és karfák állíttattak tel s ez által a közlekedés biztouságáról fokozatosan gondoskodva lett. Hogy a ma I gas uttöltések a szükséges karfákkal az utfentartási alap ' szúk volta dacára is mielőbb elláthatók legyenek, olcsó szerkezetű karfákkal tétettek kisérletek oly vidékeken, a hol szép növésű fenyő szálfák olcsón kaphatók. Ily szerkezetű korlátok felállíttattak: a dobronhegy—szil vágy—czupi törvh. közút dobronhegyi és kis lengyeli útszakaszain és a vorhota—nagy-lengyel—zágorhidai tvh. közút rámi szakaszán. A Balaton Füred vidéki tvh. közutakon a megrongált utteknők szabványos módon megujíttattak, több rendbeli támfalak létesíttettek s ez által is megvalósítás felé tereltetett aion törekvés, hogy ezen, az idegen fürdővendégek által oly sűrűn látogatott vidék közútjai mintaszerű állapotba hozassanak. Az utkaparók tevékenységének megítélésére szolgáljanak a következő adatok : kavicsterítés 3645 prizma, uj árok metszés 26795 fuitr., régi árok tisztítás 49536 fmtr., sár és porlehuzás 160 fmtr., útpadka nyesés és emelés 75046 fmtr. A törvényhatósági uti személyzet tevékenysége általában kielégítő, szükséges azonban, hogy folytonos felügyelet és helyes lefolyás alatt álljanak. Az utbiztosok laisan lassau belejönnek feladatuk tejesítésébe, kettő ellen azonban hanyagság és megbízhatatlanság miatt fegyelmi vizsgálat kéretett. A vicinális közutak közül említést érdemel a kilinián—orosztonyi útszakasz, melyen az érdekeltség kitartó szorgalommal jelentékeny földmunkálatot teljesített és még a jövő év folyamán fokozott munka kifejtéssel és a megszavazott megyei segélylyel az útvonal teljesen kiépíttetni tog. *) A jelentékeny útadó hátralék megszüntetésére célszerűnek tartom, hogy a járási utibizottságok telkéressenek, miszerint november hóban tartandó üléseiken az útadó beszedését elbírálván, szerzett tapasztalataikhoz képest a követendő eljárásról a főszolgabirákat közvetlen utasítsák, engem pedig figyelmeztetni sziveskedjenek, mely ebbeli felkérésemet a bizottsági elnök uraknak legközelebb kézbesítendem. A lefolyt időszakban a vármegye területén a személy- és vagyonbiztonság három gyilkosság-, egy gyermekgyilkosság-, 3 emberölés-, I emberölési kísérlet- és egy rablással lett megzavarva.**) A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett gyilkosságért 3, gyilkossági kísérletért 2, rablógyilkosi ságért 3, emberölésért 3, rablásért 4, gyujtogatásért 5, gyujtogatási kísérletért 1, súlyos testisértésért 5, lopásért 89, lopás gyanúért 9, lopás kísérletért 2, betöréses lopásért 2, orgazdaságért 2, gyermekkitételért 1, pénzhamisításért 1, más vagyonának megrongálásáért 3, okirat hamisításért 1, sikkasztásért 1, hatósági közegek elleni erőszakért 2, veszélyes fenyegetésért 2 egyén, továbbá egy katona szökevény és egy igazolvány nélkül" csavargó fogatott el s szolgáltatott át az illetékes hatóságoknak. **) A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermen te-í'.ési- és takarékpénztári , részint pedig magán kötvényekben gyüinölcsözőleg elhelyezett 11.407 frt tőke és *) A jelentésben foglalt táblázatos kimutatás szerint tür vényhatósági útadó hátralék volt lt>93. április lU-én 69,109 frt 68 kr., augusztus végéig befizettetett 55 047 frt 01 kr , leir.itott 921 frt 15 kr. s igy inarad 1692. évi befizetet en kátiaiék 13 141 trt 52 kr., amelyhez az 1893 évre eso 226.763 frt 80 krnak esedékes háromnegyed részét, 176 072 Irt 85 krt hozzáadva, valódi hátralék szeptember 1 én 183 214 frt 3/ kr. *') A jelentés it tüzetesen elősorolja a személy és vagyonbiztonságot megzavart egyes eseteket. ***) Az együttesen kezelt katonabeszállásol ási, beteeápolási és asuti pótadó hátralék volt 1693. ápril a0-én 33.884 frt 09 kr , 1893. évi elöiras 114 624 frt 55 és fél kr., szeptember (0-iír befizettetett 29 209 frt 48 kr., hátralék 119 299 trt 16 és fél kr ; az erdészeti alap-ial hátralék volt 4 623 frt 94 kr , folyó évi előirás 16 469 frt 7a kr , lefizettetett 2.900 frt 64 kr., hátralék 18.193 frt 08 kr.; megyei nyugdíjalapnál hátralék 518 frt 09 kr., lefizettetett 306 frt 60 és fél kr., hátralék 211 trt -18 és fél kr.; községjegyzöi nyugdíjnál hátralék 8.224 Irt 18 kr., folyó évi előirás 5.2t

:2 frt 28 és fél kr, lefizettetett 2.690 frt 09 kr., hátralék 10.796 forint 37 és fél kr ; ebadóuál hátralék 201 frt 09 kr., lefizettetett 109 frt 03 kr., hátralék 99 frt 06 kr. ezután esedékessé vált 55 frt 20 kr. kamatkövetelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtétetett s igy ezen befolyandó kamatösszeggel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga jelenleg 11.462 lorint 20 krt tesz ki. A vármegye házi ós árvapénzlárainak törvény által rendelt havi vizsgálatai! az illető bizottsággal tel jesítvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyveket '/• alatt tisztelettel bemutatom. Végül említés nélkül nem hagyhatom, hogy a kőszegi nagy hadgyakorlatokhoz kivezényelt császári és királyi 13 ik hadlest és az ahhoz beosztott horvátországi honvéd lovasság és gyalogság, úgy a N. Kanizsán összpontosított 7-ik és 8 ik magy. k

;r. honvéd huszárezred a vármegye területén folyó évi szeptember 1 tői 15 ig részben átvonultak, részben hogy előkészítő gyakorlata ikat eszközölhessék, rövidebb-hosszabb ideig elszállásolva voltak, s ez alkalommal a közönség által a katonaság jóindulatu előzékenységgel fogadtatott; a hatósági közegek az elszállásolás nehéz munkájában odaadó buzgósággal közreműködtek, melyet a katonaság, mintegy átérezve a tömeges elszállásolással járó teher súlyát, tapintatom, méltán os és előzékeny magatartással viszonzott. Mmdezckután van szerencsém a vármegyei köz igazgatási összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszékuek ügyforgalmi kimutatását a folyó évi ápril hó 1 tői augusztus hó 31 ig terjedő időszakra következőkben előterjeszteni u. m.: A hivatal megnevezése - -C E •V bc -<d z: m -j • ov> • — x> -ro O N 03 3 C •II , , Alispáni hivatalnál . . Megyei árvaszéknél . Megyei számvevőségnél N.-Kanizsa v. tanácsánál Z-Egerszeg „ Tapolcai j. főszolgabírónál Sümegi Szent-Gróthi Keszthelyi Kanizsai Pacsai Z.-Egerszegi Novai A.-Lendvai Letenyei Perlaki Csák tornyai 401613035 475014696 892 1345 53 162 26 6 3 1 68 7 i 23 37 33 4996 4110 2739 2092 1770 2814 2922 1717 1890 1588 2747 2095 2076 3141 1705113851 1944615078 2237 1460 5049 4272 2765 2098 1773 2814 2923' 1717, 1958, 1595, 2747, 21 is| 2113 3174 5016 4263 2743 , 2091; ' 1757 2814

1 2919' 1717 1914 1569 2740 2097 2084 3164 3200 4368 777 33 9 22 7 16 44 26 7 21 29 10 Összesen: l<»077|6577^|75850|67277j *573 Kelt Z du E ^ rszegen, 1893. évi szept. 18 án. Csertán Karoly sk., Zalavármegye alispánja. Nyílt level a „Zalamegye" szerkesztőjéhez. Tekintetes szerkesztő Ur ! Felkérem, hogy becses lapjában a muraközi és vendvidéki, magyar nyelvben jeleskedő ta itók és tanulók 1892/3. tanévre esedékes, most már a nyolcadik meg jutalmazásáról szóló elszámolásomat közzé tehessem. A szóban forgó tanítók és tanulók hetedik meg jutalmazásáról a „Muraköz" 1893. évi 7-ik szániában tettem közzé elszámolásomat. Ezen nyolcadik megjutalmazás alkalmával rendelkezésemre állott : 1. Zalavárinegye nemesi pénztára választmányának évi adománya 120 frt. „Vesek magam felesíget Csóka-sem íí, genderha j ú Egyiptomi sípsíget!" Es ha más emberfia a i csókaszemet" csúnyának vélné, a cigány rögtön azt feleli rá: „héj urám ! csak azs in sememme nizsni, mingyá sipnek taláná 1" — Sőt vannak excentrikus gusztusok is, miként Tompa bizo nyitja : „Hallottunk hymnuszt a p . . . . hoz, S dal a rfélszem" bűbájiról." (A parasztember a nagy szemeket „zsebóraszemeknek" nevezi.) Vörösmarty az „Anyá" val ezt mondatja: „En adtam e tündér Lángú szemet, Mely a szerelemnek Csillaga lett." Igaz ugyan, hogy szemeink legtöbbnyire apánk, vagy anyánkéihoz hasonlítanak, de megesik néha, hogy valamelyik detormis tante unk, vagy decrepitus nagybácsinknak „birka-, macska vagy savószinű szemeit örököljük, — és ez elég nagy tátum, kivált a szép nemre nézve. De végre is: „de gustibus non est dísputandum", mert igaza van az olasz közmondásnak : Occhi bruni, occhi verdi Occhi neri, occhi azurri, Zuelli sono pin belli, Chi parlano pin al cuore." „Barna, zöld, fekete, kék szemek, Ezek közül a legszebbek : Melyek leginkább a szívhez szólnak." Igen ám, de a melyek a szívhez szólnak, azok többnyire gyújtanak is, mert: „Cor incendit oculus, ut stipulam focnlus", „mintjpolyvákat tilz elem : ugy gyújtja föl szivet a szem." Lám, meg van irva: „Ne nézz rám, süsd le szemed! Elégeti a lelkemet." Petőfi. „Barna szemed villanatja Szivemet fölgyujtogatja." Vörösmarty. Ha a szerelmes golyhó már ennyire jutott, akkor hiába fenyegetőzik, hogy : „Majd megmondom a bírónak, Hogy te szivgyujtogató vagy" mert ez ellen se tűzoltó iutézmény, se aszekuráció nem használ; se közvádló, se büntető paragrafus nem létezik, hogy pl. a tüzes szemű kis lányt emiatt kalodába tegyék, sőt a szerencsétlen flótás maga keriil rabságba, mert megnyilik előtte az a sötét verem, a minek a neve: szerelem, — melyből nincs más szabadulási mód, mint szépen könyörgésre fogni a dolgot ilyformán : „Jaj, Istenem! ki huz ki, ki huz ki? Kedves rózsám karjai, karjai!" Jób pátriárka ekképen cselekedett : „szövetségre léptem szemeimmel, hogy ne tekintsenek asszonyszemélyre." Vagyis: „őrizd hát szemedet s tiszta leend a szived", mert az őrizetlen szemen (mint a nyitott ablakon a tolvaj a házba) a gonosz kivánság belopózik a szivbe s akkor már kész a baj. — Nem minden ember vidéki színész vagy Sanyaró Vendel, a kik a pékbolt előtt mosolygó szatyikra bár mohó vágygyal pislogatnak, de azért teljes rezignációval mégis igy sóhajtanak fül : „Nézlek, nézlek, de hiába nézlek . . . Nem való vagy te szegény legénynek!" A legtöbb ember nem oly hős s bátor, erős, hogy a csábingernek, a kísértésnek ellene tudjon állani; igy járt Dávid király is Uriás feleségének sóvár néze getésével. Egy jeles egyházi férfiú (Sailer J. püsp.) a nézésből k üvetkező logikai és lélektani egymásutánt igy származtatja le: „a nézés nemzi a gondolatot, a gondolat nemzi a tetszést, a tetszés nemzi a kívánságot, a kiván ság nemzi a cselekedetet, a cselekedet nemzi a szokást stb; ebből aztán az erkölcsi lehozás ez: a lókötő tolvaj ' sóvár szemmel addig addig vizsgálja, nézegeti a szép paripát, mig a mit a két szeme meglátott, azt a két keze ott nem hagyja, hanem — elköti a lovat! — A szerelmes gavallér meg addig tíxirozza, gustálja az eperajkakat, mig — kívánságát fölcsigázván — azokról csókot lop! De most jön a java: „post actum, poenitet tactum", vagyis: mindkettőnek torkára forr a szemek meg nem fékezése, mert a lótolvajt irgalmatlanul dutyiba teszik, a csóktolvajt pedig egy csattanós poflével abfer tigolják! . . és ez ellen — semmi jog- és perorvoslat nem lévén — még csak appellálni sem l< het, mert: „fait accompli !" bevégzett tények! Oh! c szomorú esetre: „Hogy ha leányszemem volna, Egy pár kendőt telesírna." de igy csak egy jó tanácscsal szolgálhatok : „discite mortales" hogy: szép lovat nagyon szemügyre ne vegyetek, szép asszonyon szemeiteket ne hizlaljátok, (meg Wertheim kasszára, poszkiszlire, smukkos Auslagra szemet ne vessetek,) mert a sóvár pislogatásnak bizonynyára kárát valljátok. Dávid király igy sóhajt föl: „fordítsd el Urain! szemeimet, hogy ne lássanak hiúságot!" A diák közmondás pedig óva int: O, oculi! scopuli! titulo meliorc vocandi! In quos illaesae tot periere rates!" „Oh ti szemek! — v

agy mint jobban mondhatni — szirtek ! A melyeken már annyi hajó türeték!" Es mégis, azok a szép szemek delejes erővel bir nak és vonzanak! . . és — oh emberi gyarlóság ! (de egyszersmind a természet törvénye is) e vonzerőnek Bzives-örömest engedünk. „Ti sziveinket fölgyújtó napok, Mosolyogjatok nőszemek, ragyogjatok ! Midőn hideg tél ül a föld felett Belűletek virít a kikelet; Szépségtekből nyer pompát a nyár, Azért vagy bájoló női szemsugárl" Bartók Lajos. Gaál Ferenc. (Folyt, követk.)