Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)
1893-09-03 / 36. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi 36-ik számához lárak azután ez összeg egy részét az illető felügyelőket megillető napidijátalány kiűzetésére a megyei és kerületi szövetségek kezeihez juttatják, a maradékot pedig előíogati dijak fedezésére s egyéb tűzoltási célokra fordítanák. Ezen járulékok telette csekélyek volnának és a községek kiterjedése s lakosaik száma szerint évenként 2—6 frt közt váltakoznának, mely összeg valóban oly csekély, hogy beszedése a t'ontos cél által eléggé indokolt. A mondottakból kiviláglik, miszerint a szervezendő országos tűzoltó szolgálat költségei aránylag igen csekélyek, mig az ez által elért cél nagy és fontos. A biztosító társaságok részéről vezetett tüzstatistika kimutatja, hogy a tüzesetek száma a continens azon országaiban, hol szigorú és lelkiismeretesen kezelt tüz rendészeti törvények léteznek, aránylag csekély és hogy ily törvények a ^nemzeti vagyon megóvását nemcsak hogy előmozdítják, hanem a tulajdonosoknak olcsóbb bistosítási védelmet is nyújtanak. A soproni kereskedelmi- és iparkamara közgyűlése. A soproni kereskedelmi- és iparkamara legutóbbi közgyűlését julius hó 27 én tartotta. E közgyűlés jegyzőkönyve a kamarától szerkesztőségünkhöz megküldetvén, annak alapján a megyénket érdeklő határozatait a követ kczőkben adjuk: A kereskedelemügyi miniszter véleményezés végett a kamarának megküldte Tihany község helypénzszedési joggal kapcsolatos három országos vásárnak minden év április 24., julius 24., október 15 ike utáni keddi napra való engedélyeeése iránt beadott kérvényét. A kamara egy izben már nevezett község euie kérelme ellen kellő indokolás mellett — nyilatkozott; az új kérvénynyel szemben álláspontjának megváltoztatására újabb indok nem merült fel s igy a miniszterhez teendő felterjesztésében a kérelmezett három országos vásár engedélyezése ellen nyilatkozik. A kereskedelemügyi miniszter a kamarának megküldte Zalavármegye törvényhatósági bizottsága által a kir. kisebb haszonvételi jog alapján fenálló malmokra nézve alkotott malomrendtartást oly felhivással, hogy annak rendelkezéseire vonatkozólag ipari és forgalmi szempontból véleményes jelentést tegyen. Mivel a szóban forgó malomrendtartás sem a malomipart hátrányosan befolyásoló, sem pedig a forgalmat akadályozó rendelke zéseket nem tartalmaz és úgy a molnárok, miut az őrletőknek jogait és kötelességeit világos és áttekinthető módon szabályozza és szabja meg, az ipari szakosztály ily irányban indokolt javaslata alapján a kamara köz gyűlése a szóban forgó malomrendlartásnak egész terjedelemben való jóváhagyását javasolja. A zala egerszegi kereskedelmi kör a kamara szives közreműködését kérte ki az 1891. XIII. t.c. rendelkezéseinek a dohány tőzsdék re való kiterjesztése ügyében. A kamara e tárgyban 1892. évi junius 23 án tartott rendes közös üléséből a kereskedelemügyi miuiszterhez jól indokolt beadványt intézett, amelyet a legtöbb társ kamara is a leghathatósabbau támogatott, elhatározta, hogy a megkeresés elintézéséül ezen beadványának érdemleges elintézését megsürgeti. Hirscbmann A. csáktornyai gabona- és terménykereskedő cég indokolt megkeresésében a kamara szives támogatását kérte annak kicszközölhetése iránt, hogy Csáktornyán a távirdai szolgálat, táviratok feladása és kiadása reggel 8-tól esti 9 óráig megszakítás nélkül eszközöltessék és hogy vasárnap délután érkező posta küldeményeket, ha nem is hordják ki, de legalább kiadják olyanoknak, akik maguk azokat elviszik, mint az Nagy Kanizsán történik. A kamara — tekintettel a csáktornyai piac élénk távirati forgalmára - - a távirda szolgálatnak este 9 óráig való kiterjesztése érdekében a pécsi posta és távirda igazgatóságnál lépéseket fog tenni, azonban a cég kérőimének másik részét, minthogy az a vonatkozó rendeletekbe ütközik, mellőzte. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg reudezett tanácsú város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a folyó évi fegyveradó kivetési lajstrom a városi adóhivatalnál az esetleges felszólamlások megtehetése végett 8 napon át vagyis folyó évi augusztus hó 31 tői szeptember hó 7 ig bezárólag közszemlére kitéve van. Zala Egerszegen, 1893. évi augusztus hó 30 án. Korács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes Mrek. Városunk lakóssagahoz. Mire lapunk jelen szama közkézen forog, városunk valóban mozgalmai képet ölt. Megérjük ugyanis azt a kivételes állapotot, hogy több lesz benne a katona, mint a mennyi az egész lakosságnak száma. Részünkről azon reményünknek adunk kifejezést, hogy városunk lakóssága a nála már megszokott szivé lyességgel és barátságos érzelemmel fogadja az érkező katonaságot, hogy ez városunkból való eltávozásakor egy kedves emlékkel gazdagodottan hagyjon el bennünket. A katonaság, életünk és vagyonunk hivatott őre, országunk épségének megvédelmezője, nagy feladatát igazán csak úgy töltheti be, ha kiknek érdekében életét és vérét áldozni kész, azoknak becsülése és tisztelete kiséri. Olvadjanak össze érzéseink, cselekvéseink a haza boldo gítása- és nagyraemelésében a akkor katona és polgár ugyanazon szent eszme érdekében szolgál, csak is más működési körben! Legyenek üdvözölva hadfiaink körünkben. Elismerő köszönet. Károly Lajos főherceg, az országos vörös kereszt egylet védnöke, elismerő és köszönő levelet intézett Keszthely város közönségéhez »zért, hogy 100 sebesült katona elhelyezésére ajánlatot tett. Sümeg díszpolgára. Sümeg város képviselőtestülete augusztus hó 27-én tartott ülésén Eitner Zsigmond indítványára egyhangúlag, nagy lelkesedés között Kossuth Lajos nagy hazánkfiát a város díszpolgárává megválasztotta s egyúttal elhatározta, hogy a dicső férfiút lefestetik s arcképét a városháza tanácstermében helyezik el ; folytatólag dr. Székely Albert indítványára még elhatározták, hogy a város egyik szép utcáját Kossuth-utcának nevezik el s a díszpolgárrá történt választásról az ősz hazafit távirati uton értesítették. Meghívó. A „zala-egerszegi szegény gyermekek karácsonyfája" cimű egylet a zala egerszegi kisdedevoda felszerelésére, ugy a zala-egerszegi valláskülönbség nélküli szegény gyermekek felruházására 1893. évi szeptem ber 7-én és 9-én a zágrábi hadtest parancsnokság szívességéből a cs. és kir. közös hadsereg lOi. és 29. ezred zenekarának közreműködésével a „Baross liget"-ben zártkörű lottó-játékkal egybekötött séta hangversenyt rendez. Kezdete délután 3 órakor. Belépti dij személyen 30 kr. Lottójegy 10 kr. Felkéri a rendezőség a n. é. közönséget, hogy a lottó-játékhoz szükséges tárgyakat — bármily csekély értékűek legyenek is azok — 1893. évi augusztus hó 30-tól egész szeptember 5-ig mindenkor délutáni 2—5 óráig az uj ovoda helyiségébe küldeni sziveskedjék, melyeket az ott működő bizottság a leg nagyobb köszönettel fogad. A virágkosárhoz szükséges virágnemüek, valamint gyümölcsfélék csakis szeptember 6 án d. e. 10 órától este 5 óráig vétetnek át. Figyelmezteses. Figyelmeztetjük azon helybeli szülőket, akik a f. 1893 4-ik tanévben gyermeküket a zala egerszegi polgári fiú-iskola első osztályába akarják beíratni, hogy a beiratást lehetőleg mielőbb eszközöltessék nehogy a törvényes létszám esetleg vidéki tanulók beiratásával betöltetvén, a helybeli szülők gyermekei e késedeltnezés folytán az iskolából kiszorulnának. ZalaEgerszeg, 1893. szeptember 2-án. A polgári és középkereskedelmi iskola igazgatósága. Értesites. A zala egerszegi szegény gyermekek karácsonyfája című egylet felkéri mindazokat, kik a szeptember 7-én és 9-én tartandó séta hangversenyre tévedésből meghívót nem kaptak, de erre igényt tarta nak, hogy e végett Kovács Károly h. egyleti jegyzőnél jelentkezni szíveskedjenek. Tanitonöi valasztás. A siimeghi róm. kath. iskolaszék augusztus hó 2Ö án tartott ülésén az elemi leányiskolához Vértessyné Nagy Mária és Ború Ilonka okleveles tanítónőket választotta meg. Halálozás. Haschpel Józset elhunyt nyűg. keszthelyi tanító temetése aug. 26-áa ment végbe nagy részvét mellett. A temetési szertartást ngos. dr. Dunszt Ferenc apátplébános végezte. Az elhunyt tanítótársai testületileg jelentek meg a temetésen és díszes koszorút helyeztek a ravatalra. Az iskolaszék tagjai, volt tanitványok és a polgárság nagy számmal kisérték ki az öreg, tisztes tanítót az örök nyugalom helyére. Nyugodjék békében! Jönnek a katonak. F. hó 2 án reggel 9 órára várták Bak felől a csatározásból jövő katonaságot. A kíváncsiak nagy sokasága állta végig tömör sorlalban az egész fehérképi utcát; n igy tömeg várakozott a csácsi utca torkolatánál is; türelmesen várakoztak ugy '/•2 12 ig, mikor szájról szájra járt, hogy csak két órakor jönnek be, mire a közönség szétoszlott. Fél egykor azonban a csácsi utcából hangzott a katona banda, s egyszerre siirü néptömeg verődött össze, gyönyörködve, amint egymás után az egész divisió közben közben a három zenekarral megérkezett. F. hó 3 án Zala Lövő felől jön be ujabb divisió. A csonkahegyhati tiizolto mulatsag alkalmával az egyesület javára felülfizetni szivesek valának : Horváth Lajos (Csonkahegyhát) 3 frt, Fuith Lajos (P.-Keresztúr) 2 frt, Strausz Ráfael (N.-Lengyel) 2 frt, Vörös Mátyás 1 Irt 60 kr., Taruóczy Gusztáv (Budapest) 1 frt, Horváth Jenő (Csonkahegyhát) 1 frt, Rosenkrancz Józset (Z. E .jerszeg) 1 frt, N. N. (Liczkó) 1 frt. Bán Pál (Bara básszeg) 1 frt, Deák Józsefné (Szent Gróth) 1 frt. Kovács Paula (Z.-Egerszeg) 1 Irt, Skublics Jeuőné (Döbréte) 1 frt, Udvardy Vince (Z Egerszeg) 70 kr., Salamon Mihály (Milej) 60 kr., Schvarcz Rudolf (Paizsszeg) 60 kr., Nemes György (P.-Keresztúr) 60 kr., Lillik Gusztáv (N.-Kanizsa) 60 kr., Alasztics Ádám (Z. Egerszeg) 20 kr., Barsi Alajos (Z.-Egerszeg) 60 kr., Rácz István (N. Lengyel) 60 kr., N. N. (Z.-Égerszeg) 60 kr., Brüll Dezső (Nova) 60 kr., Kriznianits Józset (Nova) 60 kr., Maufai István ''Nova) 60 kr., Tanai Sándor (Kis Lengyel) 20 kr., Horváth Alajos (N.-Lengyel) 20 kr., Z. Horváth Lajos (Z. Egerszeg) 20 kr., Farkas György (N. Lengyel) 20 kr., Farkas Ferenc (Kustánszeg) 20 kr., Bándy László (N.-Lengyel) 20 kr., Zieger Ferenc (Z.-Egerszeg) 20 kr., Tuboly Zsigmondné (Csonkahegyhát) 20 kr., Petánovics Károly (Nova) 10 kr., Paizs Gábor (Paisszeg) 10 kr., Gyenese Pál 2 frt. Fogadják az egylet hálás köszönetét. Nemzeti zászló a katonaságnál. Jól esik szemünk nek a fehérképi utcában Grünvald József házán s a pénzügyi palota mellett Rechnitzer vasáros házának egyik boltjánál a katonaság által kitűzött egy-egy nemzeti zászlót látnunk. Egyik helyen a katonaság részére szükséges hust, másik helyen pedig a főzéshez szükséges élelmiszert szolgáltatják ki. A zala egerszegi alsó fokú kereskedelmi iskolánál az 1893/4 ik tanévi beiratások szeptember hó 17-én délután 2 órakor tartatnak a polgári fiú-iskola I-ső osztályának tantermében. Elmentek a huszárok. Keszthelyről a 8. honvédhuszár ezred gr. Normann saázados, osztályparancsnok vezérlete alatt aug. 29-én távozott. Az elöljáróság és magánosok számosan a Becsali csárdáig elkísérték a kedvelt huszárokat. Ott a legénységet pálinkával és friss süteményekkel megvendégelvén, érzékenyen elbúcsúztak. A huszárok Sármellék, Egenföld, Magyarod, K. Komáromon át Galambokra vonultak, hol megháltak. Másnap onnan Kis-Kanizsára mentek, honnan pár nap múlva majd Csáktornyára s aztán Kőszegre térnek. Országos vásár elhalasztása. Kisasszonynapi or szágos vásárunkat, mely legutoljára harmadik terminussal szeptember hó i3-ára tüzetett ki, tekintettel ama körülményre, hogy a katonaság e napon vonul ki városunkból s megy a közel fekvő falvakon keresztül Kőszegh felé, újabb értesülés szerint ismét elhalasztják és pedig szeptember hó 18-ára. Mozgalmas elet. Keszthelyről elmentek a honvédhuszárok,megjöttek helyökbe a houvédgyalogosok. Ezek Zágrábból indultak vasúton s aug. 30 án este '/ 27 órakor érkeztek Keszthelyre. A vasútállomáson sokan várták az érkezőket s a honvédeket hozó vonatot harsány éljenzéssel fogadták. Ez alkalommal 1800 honvéd jött. Szeptember 4 én jő még 1200 gyalogos, 600 lovas honvéd és tüzérek. A gyalogosok számára barakkákat építettek, a huszárok a laktanyában, a tüzérek egy uradalmi majorban nyernek elhelyezést. Keszthelyen szept. 8 ig lesznek a katonák. Zenekarunk visszaérkezése. A helybeli cigányzenekar négy hónapi távollét után végre haza érkezett. - Jeles zenekarunk Horváth Józset vezetése mellett bejárta Németország nevezetesebb helyeit, Dániát és Svédországot. — Nem számítva a kisebb állomásokat, játszottak Berlinben, Lipcsében, Kissingenben, de legtovább Stock hóimban. Mint általán a magyar cigányokat, mindenütt szívesen fogadták őket, s ahol csak megjelentek, mindenütt meghódították a közönséget majd szomorú, bána tos, majd meg tüzes, csapongó |átékukkal. A csárdásnak szokatlan, szívhez férkőző hangjai felmelegítették a bölcselkedő németet s a flegmatikus svédet egyaránt. Nem ! különben a sajtó is igyekezett kifejezni elismerését a „távoli puszták fiai" iránt, amint őket nevezték. — A „Thüringer Zeitung" egyik száma többek közt így nyilatkozott róluk : „Az előnyös bir, amely ezen ismert zenekart uiegeiőztt, a tegnapi koncert által teljesen be igazoltatott. A tizenhárom művész — mert mindegyiknek ilyennek kell lennie — megmutatta, mit képes az összjáték, a kifejezés tökélye, és a fölfogás eredetisége nyújtani." Majd áttér az egyes darabok, különösen a csárdásnak, ennek az eredeti magyar zenének és táncnak magasztalására. Többek közt így ir : „Hogy a csárdást valaki jól megérthesse, nem csak hallani, hanem látni is kell egyúttal. A szerelem minden fázisa, a legmélyebb ineláncholiától a legfékezhetlencbb szenvedélyig belejátszik ennek a zenének hangjaiba, egyetlen pár tánca közben. A magyar vendégek, kiket tegnap hallottunk, művészi módon értettek hozzá, nemzeti táncuk hajlékony melódiáját kifejezésre juttatni. Semmifféle zenész sem tudja ezt olyan érzőn előadni, mint a cigány. Miután még hosszabb dicséretekkel emlékezik meg az egyesekről is, s különösen magasztalja nemzeti hangszerünket a cimbalmot, igy végzi „A vendég cigányzenekar minden zenekedvelőnek szokatlan és emlékezetes élvezetet nyújtott." Magunk részéről csak örülünk jeles zenészeink sikerének. Készülődések a hadgyakorlatokra. Városunkban és környékén már jórészt elkészültek a nagy hadgyakorlatokra ide érkező ezredek fogadására és elszállásolására. A katonaság zöme természetes a városban lesz elszállásolva, csak egy két ezred fog sátor táborban meg szállni. Az úgynevezett vizsla hidi sátortábor már teljesen készen áll ; a 169 sátor majdnem egészen ellepi a rétséget. Az ügyesen felállított sátrak mindegyikében 10 ember fog szállást találni a földre terített szalmán. Minden század számára külön egy-egy a földből épített, jobban mondva a földbe vájt katlan, főzőhely van kész letben. A királyné nevét viselő 101 ik gya'ogezred fog itt táborozni. A vásártéren 12 kemencében sütik reggeltől estig a kenyeret a legénység számára és szállítják szét a vidékre. Mindezen helyek most gyakori és tömeges látogatásnak örvendenek. Sok nézőjük akad a sürgőforgó legényeknek, hogy dagasztják, hogy sütik a kenye ret; hogy főznek öblös kazánokban ebédet a katonáknak. A zala-egerszegi szóvetkezeti önsegélyző egylet igazgatósága értésére adja a betevőknek, hogy a szép tember 11 iki izr. ünnep miatt szeptember hó 11 ike helyett a heti befizetés kivételesen szeptember hó 13án lesz vagyis azon héten héttőről szerdára tétetik át. Katonaság vonulása. Aug. 26-ika-óta — amint nagy kanizsai levelezőnk irja — ott szakadatlanul tart a katonaság vonulása. Elsőben érkezett a gyalogság és a lovasság egy része, azután két napon át folyvást a huszárok vonultak be, összesen mintegy 4 ezeren. A gyalogság egy napi pihenő után tovább ment a nagy gyakorlat szinterére, a huszárság azonban — mely a körülfekvő falvakba helyeztetett el — egy hétig tartózkodik ott s versenyt is szándékozik rendezni. Lajos napja. Augusztus 25 én minden évben ünnepet ül magyar ember. Ünnepli nevenapját a szabadság íiősének: martyrjának, a külföldön élő, de szivünkben lakó Kossuth Lajosnak. Esterházy Géza gróf, ki Kossuthnak tavalyi nevenapján egy saját gyárából való finom cognacot tartalmazó ládikát küldött, szivességből áten gedte nagy hazánkfia köszönő levelét lapunk szerkesztőségének közlés végett. A levél, mely megható reszketéssel irt köszönő sorokijól áll, következőkép hangzik : Méltóságos gróf Esterházy Géza urnák Budapesten. Tisztelt Gróf ur ! Becses küldeménye megjött, gyártmányát kitűnően jónak találom s nem lehetne eléggé buz| dítanom Ont, hogy folytassa kitartóan haladni a Coguae ipar meghonosítása terén. Ipaiszerüleg feldolgozni a föld termékét, oly feladat, mely felé minden polgárosodott társadalom törekszik, ezen törekvés azonban kétszeres érdem olyanoknál, kik, nnnt Ön tisztelt Gróf ur, a társadalom magas köreiben születve, legyőzik azon előítéleteket melyek mindenütt, de kivált nálunk gátat emelnek a születés és az ipar igényei közt, — midőn tehát egy magyar főnemes ipart alapit, szolgálatot tesz honának és példával jár elől, melyet nem lehetne eléggé nagyra becsülni. Nálam e nagyrabecsülést fokozza elismerésem azon gyengéd gondolata iránt, hogy nekem a legelső töltésű palackot megküldé: — legelső töltésű palackból az első poharat az Ön egészségére ürítem, azon óhajjal, hogy a hazafias magyar gróf angyalföldi
