Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-08-20 / 34. szám

% Közegészségügy. Dr. Háry István tlb. főorvos a vármegye területén 1893. évi julius hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság augusztus havi üléséhez: Közegészségi állapot. A felnőttek közegészségi állapota mindenütt'kielégítő, sőt több helyen teljesen kedvező volt, amennyiben váltóláz mellett főleg a gyomor és bélhuzam hurutos bántalma mutatkozott enyhe le folyással. A gyermékek közegészségi állapota nem mondható oly kedvezőnek; amennyiben a heveny gyomor és bélhurut okozta nagyobb halálozás mellett szórványosan , roncsoló- és álhártyás toroklob mutatkozott nagyobb számban, sőt egyes helyeken járványszeriileg lépett fe . A heveny fertőző kórnemek közül a föntebb említetten kívül a kanyaró és himlő uralkodott járványosán, melynek azonban a hónap végével majdnem teljesen megszűntek. Kanyaróban Zala Koppány, Rózsásszeg, N. Lengyel és Milejbeu megbetegedett 274 gyermek, ezek közül meggyógyult 2(39, meghalt 5 ; roncsoló toroklobban Készt helyen, Nagy Kanizsán és Gyula Kesziben megbetegedett 4j, ezekből gyógyult 21, meghalt 18, beteg maradt a hó végén 1 ; hólyagos himlőben Pola községben megbete dett 13 gyermek, kik közül gyógyult 6, meghalt 2, gyógykezelés alatt maradt a hó végével 5. Boncvizsgálat összesen 7 esetben teljesíttetett és pedig négyszer törvényszéki megbízatás iolytáu, 3-szor rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a töi vényszéki boncolasokiái egy vizbefulladás, egy megégés, egy elvérzés lövés folytán, egy agyroncsolás kül behatás következtébeu; a rendőrieknél 2 halva-születés, I heveny-gyomor és bélhurut. Külső hullaszemle rendőri tekintetből történt egy esetben. Öngyilkosságot egy egyén követett el és pedig Tuboly János rádi lakós magát felakasztotta. Öngyilkossági kísérletet tett Fehér János csabrendeki lakós, ki is villó oldatot ivott, de a kellő gyógykezelés mellett meg mentetett. tíútyos sértés 4 esetben történt, melyek az illető hatóságoknak bejelentettek. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 2 egyén esett áldozatává és pedig Goleez Rorbála 7 éves Szepet neken és Novinics Katalin 1

1 3 éves erdős leánya vízbe iultak. /hnekórnak 3 esete fordult elő, ezek közül egy kórházban, 2 pedig házilag ápoltatik." Iparos tanoncok munkakiállitása. Az iparos tanoncok munkakiállításának szükségességét és fontosságát felesleges bőven indokolnunk. Nem egyszer szólaltunk fel már ez érdemben s amint az előzmények mutatják, sajnos, nem utoljára. A városi hatóságnak szorgolnia kell, hogy évenként ezen kiállítás megtartassék ; mert e nélkül elveszti az államsegélyt, amit az iparostanonc iskola évi kiadásainak fedezésére kap. Az iparosoknak maguknak jól lelíogott érdekükben mindent el kellene követniük, hogy tanoncaik évenként a munkakiállításban részt vegyenek. Ezzel igazolhatnák be a legjobban, hogy a tanoncok műhelyükben alapos kiképzésben részesülnek; de meg magának az iparosnak ambitiója is úgy hozná magával, hogy tanonca ne csak részt vegyen a kiállításodon, hanem készített munkája dicséretben illetve jutalomban részesíttessék. Es mit tapasztalunk mind ezzel szemben? Hogy iparosaink a munkakiállítások iránt a legnagyobb közönyt tanúsítják. Avagy nem e a legnagyobb mérvű közönyre vall a illa körülmény, hogy városunkban, hol az iparos osztály a lakósságnak oly nagy részét képviseli, 25 iparos találkozik, akiknek tanoncai a munkakiállításban részt vesznek?! E 25 iparos az iparágakat tekintve, követke zőleg oszlik meg: I szíjgyártó, 2 lakatos, I építész, 4 asztalos, 6 csizmadia, 5 cipész, I kovács, 1 kályhás, 1 sütő, 1 bognár és 2 szabó. A tanoncok közül a munkakiállításban részt vett 3li tanuló 36 munkatárgygyal. Mi ezen csekély számot tekintve, kizárólag magukat al iparosokat kárhoztatjuk. Ha ők nem tanúsítanának oly nagy mérvű közönyt, a legkisebb fáradságukba kerülne reá szorítani tanoncaikat a részvételre. Hisz nem kerül az költségükbe. Kiállíthatnak akármely folyó munkát! Csak egy kis akarat kellene hozzá! A t. hó 15-én d. e. 9 órakor tartott megnyitás alkalmával városunk polgármestere, Kovács Károly, megnyitó beszédében kifejezést is adott rosszalásának, hogy munkakiállításaink évről évre silányabbak; példát vehetnénk a szomszéd Keszthelytől, hol évről évre többeu és többen vesznek részt a kiállításban s a kiállított munkák általános elismerésben részesülnek Mi nem mondunk le a reményről, hogy iparosaink telhagyva az eddig tanúsított közönynyel, jövőben mindent el fognak követni a kiállítás sikerének biztosítása érdemében. A munkakiállításban résztvett 36 tanonc mindegyike jutalomban részesült és pedig Gerencsér Károly (Németh Gábor kályhás tanonca), Göntér Gábor (Sanits Sándor asztalos t.) -5—8 korona, Fekits István (Háry Károly csizmadia t.), Horváth István (Ilolczer Ferenc cipész t.) 7—7 korona, Táll Károly (Baly Béla lakatos t.) 6 korona, Bakos József (Szláby Ferenc bognár t.), Czupinger Lajos (IJaly Béla lakatos t.), Pujer Gyula (Pujer József csizmadia t.), Nagy Ferenc (Lendvay László asztalos t.), Orbán Ferenc (Pausa János csizmadia t ), Horváth Ferenc (Orsits Ferenc szabó t.), Rákos Józset és Németh László (Lakatos János cipész t.) 4—4 korona, Czigány Bertalan (Baly Béla lakatos t.), Pécsy Mihály (Németh Gábor kályhás t.), Kerkay Kálmán (Vargha Károly csizmadia t.), Kováts Vilmos (Kovács László asztalos t.), Baraga Sándor (Hagymásy Gyula építész t.), Veber Miksa (Veber Miksa szabó t.), Pers Sándor és Pers Jenő (Sanits Sándor asztalos t.), Böhinhetz Miklós (Klárizs Boldizsár csizmadia t.), Jálits Gyula (Jálics Ignác cipész t.), Bedő József (id. Agg Pál szíjgyártó t.), Németh Kálmán (Németh György kovács t.), Burghard János (Holczer Ferenc cipész, t.), Veber István (Part Sándor sütő t.), Schmal Sándor (Péterffy Sándor asztalos t.), l'app Sándor (Trizner János e

;pész t.) 3—3 korona, Veisz Zsigmond (Szouimer Gyula cipész t.), Kovács Gyula (Kovács László asztalos t.), Bolla Gyula (Takáts István csizmadia t.,) Fái Zsigmond (Kovács László asztalos t.), Zsuppán József (Háry Károly csizmadia t.), Horváth Jenő (Péterffy Sándor asztalos t.), Kofin Sándor (Ugor Sándor lakatos t.) 2—2 korona jutalomban részesültek. Iskolai értesítés. .4 zala-egerszegi polgári fiú-, polgári leány és középkereskedelmi iskolánál, valamint a polgári leányiskolával kapcsolatosan szervezett női kézimunka tanfolyam ban az 1893/4 ik tanévi beiratá ok szeptember hó 1., 2., 3. és 4 én délelőtt 9 -12 ig tartatnak a polgári fiú iskola épületében az igazgatói irodában. Ugyanezen napok délutánjain 2 órakor vannak a'.felvételi és javí»ó vizs gálatok. A tanévet megnyitó ünnepélyes „ Veni Sancte" szeptember 5 én reggel 7

1órakor lesz a r. kath. plébáuia templomban, mely után a szabályszerű előadások megkezdődnek. A polgári fiú-iskola I. osztályába felvétetnek mindazon növendékek, akik a 9 éves életkort betöltötték s az elemi iskola IV ik osztályát sikerrel elvégezték s akik a magyarnyelv- és számtanból a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1887. évi augusztus hó 26 án 21.678. sz. a. kelt rendeletével előirt felvételi vizsgálatot sikerrel letették. A polgári leányiskola l. osztályába felvétetnek mindazon növendékek, akik a 9 éves életkort betöltötték s az elemi iskola IV ik osztályát sikerrel elvégezték. A kózépkereskedelmi islc la I. osztályába lelvétetnek azon növendékek, akik a gymnasiuin-, reál , vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték, vagy akik a 13 éves életkort betöltötték s az említett osztályokra előirt tantárgyakból a felvételi vizsgálatot sikerrel leteszik. — A középkereskedelmi iskola II ik, vagy III ik osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, akik tanintézetünkben, vagy pedig valamely nyilvánossági joggal biró középkereskedelmi iskolában vagy keresk. akadémiában az I., illetve a II ik osztályt elégséges eredménynyel elvégezték. A zala egerszegi középkereskedelmi iskola harmadik osztályát sikerrel elvégzett növendékek a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi miniszter úr rendelete folytán ugyanitt érettségi vizsgálatot tehetnek s az érettségi vizsgálatot sikerrel letett növendékeink az egy évi ónkénytességi jog kedvezményében részesülnek és a tisztviselők minősíré séről szóló 1883. évi 1. törvénycikk értelmében mindazon életpályákra jogosultak, amelyekre a főgymnasiumi, főreál iikolai érettségi vizsgálatot tett. növendékek: beléphetnek a vasúti, posta és távirda tiszti szaktanfolyamokba, vala mint a gazdasági akadémiákba. A női kézimunka tanfolyamba, melynek célja délutánonként a növendékeket a fehérruha varrás, valamint a női ruhavarrás, és szabászat úgy elméleti, mint gyakorlati részében teljesen és oly mértékben kiképezni, hogy a növendékek ezen szakmabeli munkákat esetleg iparszerüleg is űzhessék s igy vele maguk számára kenyérkereseti pályát is biztosítsanak, felvétetnek azon növendékek, akik a mult tanévben ezen intézetbe akár rendes, akár rendkivüli hal Igátokul felvétettek, továbbá oly növendékek, akik a polgári leányiskola négy osztályát, vagy a felsőleányiskola két osztályát, avagy a felsőbb leányiskola négy osztályát a kellő eredménynyel elvégezték. Tandíj a polgári fiú és polgári leányiskolánál 6 frt, a latinnyelvre is bejáró polgári iskolai tanulónál 10 trt, a kózépkereskedelmi iskolánál 15 trt; a női kézimunka tanfolyamnál 6 frt. Ezen kívül a polgári fiu-, polgári leány- és középkereskedehni iskolai tanulók az „Értesítő" költségeire és az ifjúsági könyvtár javára 1 trtot s az országos tanítói nyugdijalapra 15 krt; a női kézimunka tanfolyam növendékei pedig a gépek hasz nálati díja tejében 4 frtot tartoznak fizetni. — A vidéki tanulók beiratáskor az egész évi tandíjat egyszerre tartóz nalt lefizetni. A tek. iikolaszéknek 1890. évi augusztus hó 31-én tartott ülésén hozott határozat értelmében a polgári fiú , polgári leány , középkereskedelmi iskolánál és a női kézimunka tanfolyamban caalc is azon jóviseletff tanulók része sülnek egész tandíjmentességben, akik vagyont.alanságukat hiteles hatósági bizonyítvány nyal igazolják és akiknek — az éneket, szépírást és testgyakorlatot kivéve — kettőnél több tantárgyból elégséges osztályzatuk nincs ; mii/ azon tanulók, akik ióviselet és hiteles hatósági bizonyítvány mellett a megelőző tanévről oly iskolai bizonyítványnyal bírnak, melyben — az éneket, szépírást és testgyakorlatot nem számítva — az elégséges osztályzat a jó és jeles osztály zatnál kevesebb, vagy esetleg egyenlő számmal fordul elő, azok a tandíj felének lefizetése alól felmentetnek. .Szorgalmas, jóviseletű tanulók az ifjúsági segély egyesület részéről a szükséges tankönyvekkel — az egyesület vagyoni erejéhez képest — e láttatnak. Ez érdemben a szükséges könyvek jegyzékét tartalmazó kérvény Kiss Lajos polgári iskolai tanár úrhoz, mint az ifjúsági segélyegylet elnökéhez, adandó be. A növendékek szülőik vagy azok helyettesének kíséretében tartoznak a beiratáson megjelenni. Zala-Egerszeg, 1893. augusztus 16. L'diardy Ignác sk., a polgári fiú-, polgári leányés kőzúpkoreakedelmi iskola igazgatója A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Hirdetmény. Gyakran előfordult, hogy iparosaink és kereskedőinknek Angliába rendelt áruit hamis vagy tévedésbe ejtő megjelölés miatt az angol vámhivatalok feltartóztatták és kifogá olták, sőt azokat el is kobozták. Ily károsodásoknak elejét veendő, alulirt kamara kerülete kivivő cégeit ezennel értesíti, hogy az angol vámigazgatóság az 1887. évi „Merchandise Marks Act" értelmezésére útmutatást tett közzé, melynek magyar fordítása a kamarai hivatalos helyiségben is megtekinthető. Sopron, 1893. augusztus hóban. A kerületi kereskedelmi• és iparkamara. Hirdetmény. Wutzel Frigyes és társa cég Budapest fő- és szék város területén, a kormány anyagi és erkölcsi támogatása mellett egy modern fölszer<»lésü és mindennemű irónokat előállító nagyszabású ipartelepet létesített és azt „Első magyar iróngyár Wutzel és társa" cég alatt f. é. április havában üzembe is helyezte. Tekintettel arra, hogy ezen ipartelep létesítése által hazánkban egy új iparág honosíttatott meg, melynek kezdetben nehéz versenynyel kell megküzdenie, alnlirt kamara úgy általán a fogyasztó közönség, mint különösen kerülete üzletemberei figyelmét e gyári vállalatra, nemkülönben annak teljesen versenyképes termékeire ezennel fölhívja, s a gyártulajdonos cég támogatását a maga részéről a legmelegebben ajánlja. Sopron, 1893. jalius havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hírek. Ö felsége a király születése napjan a róm. kath. plébánia templomban d. e. 9 órakor ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet volt, amelyet Balaton József esperes plébános fényes segédlettel tartott. A hálaadó isteni tiszteleten képviselve volt a vármegye tisztikara, élén Svastits Benó főispán őméltóságával, a íionvédlutszár tisztikar, a kir. törvényszék, kir, járásbíróság, kir. ügyészség, kir. tanfelügyelőség, kir. pénziigyigazgatóság kir. építészeti hivatal, kir. erdőhivatal, kir. posta hivatal, kir. közjegy zőség, a városi tisztviselői kar, az ügyvédi kamara, a helybeli népoktatási tanintézetek tantestületei s nagy számú közönség. Kivonult egy díszszázad is a honvédhuszárokból Kéthely főhadnagy vezénylete alatt s a mise alatt háromszor szab-itos sortüzet adott. Mise alatt mű kedvelők énekeltek latin egyházi énekeket., a királyhymnuszt, a mise végén pedig a Hymnust. Offertoriumkor a betétet Geiger Ciona énekelte, aki Berlinben nyerte zenei kiképeztetését, Linzben és Regeasburgban már működött, legközelebb a pozsonyi színházhoz megy énekesnőnek. Ügy a magán részlet, mint az összéuekek igen sikerültek voltak. — Az izraelita zsinagógában a hálaadó tiszteletet reggel 7 órakor tartották. A király születésnapja Nagy Kanizsan A nagykanizsai plébánia templomban hivatalos istenitisztelet volt a király születésnapján, aug. 18 án, melyen a polgári és katonai hatóságok teljes számban megjelentek. Mise alatt a honvédség disz százada adta meg a szokásos diszlövéseket. I I órakor az izr. templomban is volt istenitisztelet, melyen dr. Neumann Kde főrabbi emelkedett szellemű alkalmi be izédet mondott. ozemélyi hir. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, Zalavármegye kir. tanfelügyelője f. hó 14-én hivatalos ügyben Keszthelyre érkezett, honnan 16-án tért vissza székhelyére, Zala Egerszegre. A zala euerszegi községi iskolaszék t. hó 18 án tartott ülésén tették le a hivatalos esküt az óvoda fel ügyelő választmányába beválasztott nőtagok. Ezt megelőzőleg Szigethy Antal iskolaszéki elnök az ovoda választmány uj tagjait melegen üdvözölvén, hatásos beszéd ben fejtegette az ovoda célját és rendeltetését, valamint a kötelmeket, melyek a felügyelő bizottsági tagokra az Utasítások értelmében várnak. Ezután intézkedés történt az óvónő és dajka állásoknak pályázat utján való betöltése érdemében. Folytatólag az iskolaszék tartotta ülését, "melyen felolvastatott Réty Mária tanítónőnek állásáról való lemondása, mivel a zilahi polgári leányiskolához kineveztetett; a lemondás tudomásul vétetett s az iskolaszék egy se.gédtanítónői állásra 500 frt fizetés és 10«/„-os ötödéves korpótlék mellett a pályázat kiírását elhatározta. Ezzel kapcsolatban elfogadtatott az elemi iskola tantestületének javaslata, hogy a IV. és V. osztályban Polánszky Róza, a Ill-ikban Horváth Jenőué, a ÍI ikbau Rechnitz Mari, az I ben Fridrioh István lesznek az osztálytanítók, míg az egyesített II. és 111-ik osztályban az uj tanítónő. — Udvardy Ignác indítványára — mivel két egymásután következő egész napi szünidő helyett úgy a növendékek egészségi állapotát, valamint a célirányosabban eszközölhető tantárgyfelosztást tek intet be véve sokkal alkalmasabb a heti szünidőnek két félnapra való beosztása — az iskolaszék kimondotta, hogy az 1893/4-ik tanévtől kezdve a szünidő az elemi iskolában is — mint a többi tanintézetekben — szerdán és szombaton délután tartatik s az elemi iskola i tantestülete felhivatik, hogy a jövő évi órabeosztásnál I már e határozathoz tartsa magát. Eljegyzés. Sanvéber Jószef zala baksai földbirtokos | jegyet váltott Eperjessy Róza urhölgygyel, Eperjessy | Sándor nagy kanizsai ügyvéd s a „Délzalai takarékpénz tár" elnökének kedves leányával. Polgári leányiskola Keszthelyen. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter, gr. Csáky, f. hó 8 án 27.066. sz. a. kelt, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tan., tan felügyelőhöz intézett leiratában arról értesített, hogy hajlandó a keszthelyi felső leányiskolát állami polgári leányiskolává alakítani, ha a község kötelezettséget vállal az iránt, hogy ezen iskola számára aa állami polgári leányiskola felállításának napjától számított 13 év alatt egy megfelelő telket és épületet fog az államikincstár tulajdonába bocsájtaui, addig is gondoskodik az iskola