Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-23 / 30. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi 30 ik számához. Társaság foügynöksége Nagy-Kanizsán, a „Zalamegye" eimű lap kiadótulajdonosa és az egyesületi pénztárnok ur végzésileg értesíttetnek. 53. Osertán Károly alispán egyesületi tag a következő nagy fontosságú indítványokat terjeszti szóban a köz gyűlés elé : Először : kérje lel az egyesület a nmltsgú földmivelésügyi miniszter urat, hogy Zalavármegye összes szőlőit szakközegeivel vizsgáltassa meg. Nagy megnyugtatására szolgálna ez a szőlő birtokosságuak ; mert tény az, hogy évről évre pusztulnak a szőlők, de sok esetben ezen pusztulást nem a filloxera okozza, hanem más és talán orvosolható bajok : p. o. hő ütés, gyökér penész, szóval igen kívánatos volna, ha a szőlőbirtokosság alaposan értesülve lenne szőlője állapotáról, hogy több kedve legyen a védekezéshez s ne nyugodjék bele keleti megadással az előbb áldott szőlőtő teljes kipusztulásába. Minthogy a megye egyes vidékein az értelmiség szakszerű és ügybuzgó eljárásával nem csak saját jól leifogott érdekeit mozdítja elő a helyes szőlő miveléssel, hanem az elért eredmény a közönségre is buzdítólag hat; inig ellenben azon vidékeken, ahol intelligentia nincs, vagy érdekeit helyes irányban nem karolja fel, a szőlők pusztulása rohamosan terjed, indítványozza, hogy az egyesület azon kéréssel forduljon a nm. földmivelésiígyi in. kir. miniszter úrhoz, miszerint a megye tekintélyesebb borvidékein szőlőbirtokot szerezzen vagy béreljen s ott az amerikai szőlőfajok művelését az ismert és legjobbnak bizonyult mód szerint honosítsa meg; ezen szőlőket vagy saját közegei, vagy arra vállalkozó és elég szakismerettel rendelkező egyének által kezeltesse. Meg vau győződve, hogy a nagy közönség, látva a követett helyes irány eredményét, saját jól felforgott érdekében azt mi hamarább követni fogja. A magas kormány pedig ez utón nem sok anyagi áldozattal a legáldásosabb működést fogja teljesíteni. Az indítványokat a közgyűlés elfogadja és elhatározza, hogy az első indítvány értelmében kérvényt intéz a magas minisztériumhoz, a második nagy fontosságú indítványt azonban, mielőtt ez iránt felterjesztést intézne a minisztériumhoz, beható megtárgyalás, egyéb módozatok, a szőlő telepek elhelyezése stb. megállapítása végett egy, e célra kiküldött bizottságnak adja ki. Ezen bizottságba választattak Bogyay Máté elnöklete alatt: Báró Putheány Géza, Skublics Gyula, Csigó Pál, Cserfán Károly, Csertán László, Bogyay Isi ván, Töreky Aladár, Virius Vince, Dr.^Csanády Gusztáv, Baán Kálmán. Csertán Károly indítványt tevő tagtárs urat pedig felkéri a közgyűlés, hogy indítványát sziveskedjék közvetlenül a bizottsághoz Írásban beterjeszteni. Egyéb elintézendő nem lévén, elnök a buzgó rész vételért a tagoknak köszönetet mond, az ülést bezárja. Kmft. Jegyezte : Orosz l'ál sk , Háczky Kálmán sk., egyes. titkár. ügyv. e'nfik. A zala-egerszegi községi iskolaszék köréből. A zalaegerszegi községi iskolaszék f. hó 16 án Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt iilést tartott. Elnök üdvözölvén a megjelent iskolaszéki tagokat, az ülést megnyitja s a beérkezett egyes ügyek tárgyalás alá vétettek Előterjesztetett Udvardy Ignác polgári iskolai igaz gatónak a női kézimunka tanfolyam növendékei után az 1892/3-ik tanévben befolyt tandíjakról szóló számadása, valamint a számadás szerint befolyt 82 frt 5(3 kr. tan dijnak a városi pénztárba való befizetését igazoló nyűg tatványa, továbbá a polgári fiú és középkereskedelmi és polgári leányiskolái tanulóktól az országos tanítói nyugdíjra fejenként befolyt 15 krról szóló kimutatása, valamint az e címen ösBzesen befizetett 43 frt 5U krnak a zala-egerszegi kir. adóhivatalhoz való beszolgáltatását igazoló nyugtatványai, végül a polgári leányiskolánál az il'jusági könyvtár javára még az 1891/2-ik tanév végén fentmaradt 23 frt 23 krról s ennek esedékes 4 frt 17 bet, továbbra lefoglalták férje ismerősei, akik egymás után sűrűen mutatkoztak be a szép asszonynak. Helyében mindenki jól érezte volna magát, ő nem. Majdnem hihetetlen, nem érdekelte senki, csak az ura. Kisérte szemeivel mindenhova ; mindig tudta, kivel táncol, kivel beszélget és irigyelte őket az uráért. A szünórát egy leánykori ismerősével akarta töl te ni fönn, míg a férfiak elszéledtek az éttermekben. A másfél óra gyorsan eltelt, s a terem lassanként élénkülni kezdett, szállingóztak befelé az éttermekből. Jöttek a rendes éjfél utáni vendégek is ; ismert alakok, mágnások, katonatisztek, akik méltóságukon alólinak tartanák megjelenni egy mulatságon éjfél előtt. Es megvan az ő közönségük is. Vannak nők, de méginkább anyák, akik várnak rájuk. Finnyás dámák, akik azelőtt kelletlenek, unottak voltak, s ha valamelyik táncossal kétszer körül táncoltak, fáradtságról, gyengeségről panaszkodtak, egyszerre hihetetlen módon megelevenednek. Sajnálatra méltó nagyravágyók, akik lenézik a tiiskerózsát, mert az az erdőn termett és rajongnak a beteg, csenevész kameleáért, mert azt az üvegház hozta létre. A két fiatal asszony épen föl akart kelni, hogy a férjek után nézzen, mikor Árkosné egy csoportban Gidró grófot pillantotta meg. Kellemetlen! érzés futott végig rajta, aztán hirtelen megtagadta barátnője kezét. — Menjünk — mondó sietve, és valósággal vonta magával kifelé. A gróf is észrevette őket. Arca egy pillanatra eláriiltK kellemes meglepetését, de a másik pillanatban mái számításait végezte. Nem ment az asszonyok után, engedte őket menekülni. Majd visszajönnek ! (Folt. köv.) kr. kamatjáról s így összesen 27 frt 40 krról szóló számadása, illetve ezen egész összegnek felhasználását igazoló kimutatása. A beterjesztett számadások helyes lőleg tudomásúl vétettek s az intézeti igazgató a szóban forgó számadásokra nézve a további telesősség terhe alól felmentetett. Felolvastatott az elemi iskola tantestületének f. 1893. évi junius hó 27 én tartott ülésén felvett jegyzőkönyve, melyben azon javaslatát terjeszti az iskolaszékhez elfogadás illetve jóváhagyás végett, hogy a fiú osztályoknál Kontor Mihály állandólag az 1. osztályban, mig Csillag Miksa és Záborszky Imre felváltva a 11 ik és az összesített I. és II. osztályokban alkalmaztassanak; továbbá, tekintettel arra, hogy a jövő 1893/4 ik tanévben a II. és III. leányosztályok túlnépesek lesznek, ez okból az 1892/3. tanévben érvényben volt összesített 1. és II. osztály beszüntetésével, az 1. és a II ik osztály külön külön önállólag szerveztessék és egy összesített 11. és III. osztály létesíttessék olykép, hogy az I-ben Fridrich István, a 11-ban Rechnitz Mari, még pedig váltakozva, mig az összesített II. és III. osztályban Horváth Jenőné tanítson. Az iskolaszék úgy a contemplált összesítésre, nem különben a tanítóknak az osztályokba való beosztására vonatkozólag tett elemi iskolai tantestületi javaslatot változatlanul elfogadta annak kikötésével, hogy akik összesített osztályokban tanítanak, azok az előző évben alsóbb osztályban tanított növendékeiket a követ kező évben a felsőbb osztályban is tartoznak tanítani. l'áukovich György elemi iskolai igazgató beterjeszti az 1893/4-ik tanévben az elemi iskolánál sziikséglendő bútorok és tanszerek jegyzéket. A jegyzék a város polgármesterének azzal adatik ki, hogy az elemi iskola igazgatójával egyetértőleg állapítsák meg a mulhatlanul szükségesekel, s azok beszerzése iránt a város polgár mestere intézkedni sziveskedjék. Elnök bemutatja a polgári tiú , középkereskedelmi-, polgári leáuy-, községi elemi fiú éí leány , alsó fokú kereskedelmi és alsó tokú ipariskola és a női kézimun katanfolyam 1892/3-ik tanévi statisztikai adataira vonat kozó, a kir. tanfelügyelőség részéről küldött s az illető igazgatók által kitöltött és az illetékes hatóságok által aláirt kimutatásokat. A szabályszerűen kitöltőt kimutatások beterjesztetnek a kir. tanielügyelőséghez. A polgári iskola igazgatója jelenti, hogy a jövő 1893/4. tanévben a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola III-ik osztályában az eddiginél nagyobb számmal lesznek a növendékek, miért is ez osztályba még két asztal s tekintve hogy a több évi használat folytán több szék hasznavehetlenné vált, 20 szék volna beszerzendő s kéri az iskolaszéket, hogy ezen bútorok beszerzésére szükséges összeg engedélyezét kérje a magas minisztériumtól. Az iskolaszék a ininisz teriumhoz ez érdemben kérvény intézését elhatározta. A polgári iskola igazgatója előadja, hogy az őszi hadgyakorlatok alkalmából szeptember hó 3 —13 ika közt városunk és vidékén összpontosulva leendő katonaság elszállásolására felvétettek a polgári fiú és polgári leányiskolái épületek helyiségei is. Ha e célra az intézetek épii letei leihasználtatnának, úgy a tanitás szeptember 20-ika előtt nevezett intézetekben nem volna megkezdhető; mert a katonaság eltávozása után lehetne csak a tantermeket kimeszeltetni s csak azután volna eszközölhető a beiratás. A tanévnek ily késő megkezdése az egyes osztályokra előirt tananyag elvégzésére zavarólag hatna, miért is óhajtandó volna, hogy ez épületekben katonaság ne szsállásoltassék s igy a tanitás a rendes időben megkezdhető legyen. Az iskolaszék megkeresi a vallásés közoktatásügyi minisztériumot az iránt, váljon úgy az emlitett iskolák, valamint a községi népiskola is felhasz nálhatók e a jelzett időben a katonaság elszállásolására? Miért szünetel a megyei jegyzöegylet működése ? Zalavármegye községi és körjegyzői egylete rnint jó forrásból tudjuk -— folyó évi augusztus 19-én Keszthelyen, a városház nagy tanácstermében, rendes közgyűlést tart. A tárgysorozatot, mely a közgyűlést előre láthatólag elég élénkké és érdekessé teendi, később közöljük. Kiemelendő részét képezendi a közgyűlésnek Reischl Vencel Keszthelynek 30 éven át volt s érdemekben megőszült és elhalt bírája sírjának a megyei jegyzői kar által emlékbeszéd tartása mellett leendő megkoszorúzása. A nyugdij kezelő, valamint a jegyzői szigorló bizottságba a tagoknak megválasztása, az általános tisztújítás megejtése szintén napirendre tiizvék. E helyütt megjegyezzük, hogy a múltból ítélve valaha pezsgő és élénk életet folytatott emez egylet hosszú két éyi szundikálása után most tartja újból első nagy gyűlését; csak aztán tömeges megjelenésükkel és készültségükkel a tagok tegyék is lehetővé, hogy a közgyűlést valóban rendesnek és nagynak minősíthessük ; mert bizony tessék meghinni, hogy a hosszú pihenésnek nem kizárólag az elnökség ám az oka, mint némelyek hiszik és hirdetik. Avagy van-e kedve az elnökségnek az egylet élén állani, dolgozni, midőn a tagok az egyletet sem szellemileg, sem anyagilag éppen nem támogatják'? Az egyleti iratok hangosan bizonyítják e körülményt. Ezek szerint ugyanis 3 hosszú évig Zalavármegye jegyzői kara közül egy sem tartotta szükségesnek egyetlenegy indítványnyal vagy előterjesztéssel is kopogtatni az elnökségnél; — egyetlenegy tagja sem tartotta szükségesnek tagsági díját leróni. Es mégis egyesek azt szeretnék, hogy az elnökség dolgozeon, gyűléseket hirdessen, tartson. Miért ? mi felett ? és miből ? Azért talán, hogy a gyűlésen megjelenni szokott 14—15 egyleti taggal szemben esetleg ott megjelenő 5—6 idegen érdeklődő kinevessen bennünket s az elnök ség - - kibeszélvén magát az üres falaknak — arcpirulással kényteleníttessék a még üresebb gyűlést bezárni ? Avagy talán azért, hogy minden évben két tagot kéj utaztassunk fel Budapestre az országos egyleti közgyűlésre S ezek, hogy megállapított uti költségeikhez jussanak, végtére is perelni legyenek kénytelenek? I Avagy talán azért, hogy az elnökség saját zsebéből fizesse az összes irodai, nyomdai, posta és egyéb költségeket s a gyűlésen megjelenni tartozó tisztviselők 15—20 frtnyi uti költségbe verjék magukat s midőn nyugtájukat kifizetésre bemutatják, a pénztárnok „nincs"csel álljon elő? Mert valóban az egyleti pénztár a templom egerénél is szcgéuyebb. Avagy talán azért, hogy a gyűlésen megjelent — mondjuk ügybuzgóbb — tagoknak 8—10 frt költség okoztassék haszontalanul ? És végül, hogy egy csendes nagygyűlés után egy még nagyobb és lármásabb ban kettei tegyük magunkat híresekké, akarom mondani kisebbekké ? ! Szapuljam e még tovább is szennyesünket? Nem, elég ebből ennyi is. Különben nem én kezdtem s válasz tottam először az általam különben nem kifogásolt nyíl vánosságot! Kérek azonban választ mindezekre ; és igen megkérem az egyleti tagokat, legyenek szivesek az egyletnek szellemi és anyagi táplálékot nyújtani, hogy éhen ne veszszen. Szóval : dolgozni és fizetni ; és ekkor biztosíthatok mindenkit, hogy nem lesz oka panaszkodni senkinek sem az egyleti életre, sem az elnökségre. Addig azonban a hírlapi s egyéb kiadású megtámadásokkal legfeljebb csak az egyletet nem ismerőknél érünk el hatást magunk ellen, — az elnökség azonban mint ilyen, találva nem érzendi magát soha.*) Horváth Gyula, igeigl hely. egyl. főjegyző, káptalaiifai körjegyző. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi- és iparkamara legutóbbi közgyűléséről szóló jegyzőkönyvét nyomtatásban szer kesztőségüukbe bekuldvén, a jegyzőkönyv alapján a közgyűlésnek megyénket érdeklő tárgyait a következők ben ismertetjük : A kereskedelemügyi miniszter Zalavármegye alispánjának a belügyminiszterhez intézett s ettől illetékes intézkedés végett hozzá áttett felterjesztését, melylyel a Szent-Kereszt községben szedni szokott piaci helypénzekről szóló díjszabályzat lovak é^szarvasmarhákra vonatkozó három tételének 10 krajcárról 15 krajcárra leendő felemelése iránti kérvényét bemutatta, — mellékleteivel együtt oly felhívással küldötte meg a kamarának, hogy úgy a szóban forgó kérelemre, valamint a bemutatott díjszabályzatban foglalt egyéb díjtételekre uézve, amelyek eddig kormány hatóságilag megerősítést nem nyertek, véleményes jelentést tegyeu. A közgyűlés a kamara részletes és ezen ügyet teljes megvilágításba helyezett, indokolt javaslatára a keres kedelemiigyi miniszterhez azou véleményt terjeszti, hogy a Csáktornyái urodalom, mint Szent-Kereszt puszta tulaj douosa, a bemutatott vásári helypénzdíjszabályzat tervezettel utasíttassák el, még pedig oly figyelmeztetéssel, hogy egy újabb tervezet összeállításánál, a vásári helypéuz-díjszabályzatok egységessége érdekébeu, szigorúan alkalmazkodjék Zalavármegye számos községében újabb időben alkalmazott normál díjszabályzathoz és ennek díjtételeihez, a ló- és szarvasmarha helypénz emelésének gondolatát pedig végleg ejtse el. Előterjesztetett a kereskedelemügyi magyar kir. miniszternek a kamarához intézett leirata, melybeu a kisebb kőműves-, ács és kőfaragó munkálatok végzésére jogosító iparengedélyek szabályellenes kiállítása tárgyában a kamara részéről hozzá intézett felterjesztésre értesíti a kamarát, hogy a szóban forgó felterjesztésben felhozott konkrét esetekre vonatkozólag Sopron , Vas-, Zala- és Mosonmegyék alispánjait megfelelő intézkedésre utasította, minek tolytán a nevezett vármegyék alispánjai a szabályellenesen kiadott iparigazolváuyok bevonása, illetve megsemmisítése iránt a szükséges intézkedést — a beérkezett hivatalos jelentések szerint — megtették s az illetékes elsőfokú iparhatóságokat utasították, hogy az illető iparosok részére az 1891. évi 42.493. sz. a. rendelet határozmányainak megtelelő iparengedélyeket állítsanak ki. Minthogy a kamara fent hivatkozott fölterjesztésé ben főleg az ellen emelt panaszt, hogy a megyék leg nagyobb része és részben a rendezett tanácsú városok is építési szabályrendelettel egyáltatán nem bírnak s hogy ennek következtében a képesítés nélküli, de azért építési engedélyhez nem kötött munkálatok kivitelére jogosított kontár elemek a volt töldmivelés- ipar és kereskedelemügyi minisztérium 1885. évi márciés 12 én 10.228. sz. a. kiadott rendeletének védőszárnyai alatt mind jobban szaporodnak, mindennemű és bármely néven nevezendő építkezés kivitelét elvállalják, minek folytán a képesített építő iparosok helyzete évről évre tarthatatlanabbá lesz; minthogy a hivatkozott felterjesztésében a kamara a minisztériumtól azt kérelmezte, hogy az első fokú iparhatóságokat a több izben hivatkozott miniszteri rendelet szigorú betartására és érvényesítésére utasítani segyúttal az egyes törvényhatóságokat, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokat felhívni méltóztassék, hogy amennyiben építési szabályrendelettel még nem bírnának, azt mielőbb alkossák meg s terjesz szék felsőbb jóváhagyás végett s minthogy a kamara felterjesztésének e kérelmező része teljesen figyelmen kivül hagyatott és e helyett a kamara részéről mondot tak bizonyítására felhozott adatok léptek előtérbe, minek folyományakép a pauaszolt állapatok, amint ezt Hagymássy Gyula és Mitterer József zala egerszegi *) Mi ezen sorokat elegendőknek tartjuk megvilágosításául ama baj okának, hogy a megyei jegyző egylet köreben élénk, pezsgő élet nem észlelhető. Horváth Gyula ur még egy másik közleményt is küldött lapunk szerkesztőségébe, mely különben válaszul szolgál Lohonyay Elek mihályl'ai körjegyző urnák lapunk f. évi 28-ik számában „A megyei jegyaő egylet" vezetősége ellenében közzétett közleményére. Ezen válaszböl, mint kizárólag a dolog érdemére és az íi y tisztázására vonatkozót, felemlítjük ama körülményt, hogy a megyei jegyző egylet nemcsak 1889. év végéig, hanem még 1890. és 1891 -ik évben is adott életjelt magáról ; mert J890. évi február 22-én /.ala-Egerszegeu, 1891. április 20-án pedig Keszthelyen tartott közgyűlést s így azon állítás, mintha három éven keresztül nem lett volna közgyűlés tartva, a valóságnak nem felel ínég, Szerk.