Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-12-10 / 50. szám

jogosultságát, a megye általános közóliaját ékesszólásának | hatalmas erejével s e megyei ügyért buzgó lelkesültségével oly hathatósan tolmácsolá, hogy őnagyméltósága az ügy tárgyalására megbízottját haladéktalanul kiküldeni kegyes volt, A tárgyalás t. 1893. október 29-én a megye és Zala-Egerszeg város képviseletével megtartatván, annak eredménye akként jelezhető, hogy a nmgti vallás és közoktatásügyi ministcrium Zala Égerszögön egy minta szerű állami tőgymnasiumnak államköltségen felállítását és íentartását az esetben elhatározni fogja, ha a tőgyin nasiumi épület felállítására és a főgymnasium céljaira szükséges terekre egy katastralis hold telek ingyen adatik, továbbá egyszer s mindenkorra negyvenezer forint és minden időkre tizenegyezer forint évi hozzájárulási összeg biztosíttatik. Zala-Egerszeg város közönsége azon kétségtelen jogos követelményeknek, melyek irányában, mint a vár megye székhelye irányában, a közönség által támaszthatók, mindenkor igyekezett megfelelni, sőt épen az utóbbi években ezen helyzetéből kifolyólag több és oly költséges közintézményt létesített, a melyek a városnak áldo zatképességét a végső határig kimerítették — mégis, — áthatva azon tudattól, hogy egy dicső multu megye székhelyének fokozott erkölcsi kötelessége a megye ezen egyik fő érdeke, félszázados óhaja létesiilheíésére messzemenő áldozatokkal is közreműködni, az egy katastralis hold terület ingyen szolgáltatását a 40.000 Írttal egyszer mindenkorra, és az évi 5000 torint összeggel minden időkre hozzájárulási kötelezettségét már magára vállalta és elhatározta. A Zalamegyei nemesség pénztárát kezelő választ mány, mint kiválóan Zalavármegye azon lelkes karainak és rendeinek jogi utódja, kik Zala-Egerszegen mint a megye székhelyén egy tőgymnasiumnak, mint a tudományos és szellemi haladás lényeges kellékének felállítását elhatározták, az elődök nemes példáját követve, 500 frt é7i hozzájárulást már elfogadott, és nemes lel küségétől bizton remélhetni, hogy a cél megvalósulhatása érdekében — ha csak anyagi ereje engedi — még 500 frt évi hozzájárulási összeget elfogadni fog. Minthogy Zalamegye törvénylialósági bizottsága az 1892. évi május 2-án 8317/8. jk. szám alatt hozott s a nagyméltóságú belügyminister által elvben jóváhagyott határozata szerint '/j"/o törvényhatósági pótadó kivetése által létesítendő cultur alapból a zala-egerszegi főgymna siumnak évi 3000 forinttal való segélyezését már kimondotta, a zalaegerszegi állami főgymnasium felállítása azon egyedüli feltételtől függ, hogy a megye közönsége az említett eultur-alap létesítése mellett a már megálla pított 3000 frt évi segélyhez még évi 2000 frt segélyt és igy összesen 5000 frt évi segélyt biztosítson. Ez esetben az állam Zalamegye székhelyén egy mintaszerű állami lőgymnasiumot fog felállítani s minden időkre fentartani, melynek felállítása 120.000 forintba, évi fentartása 30—33.000 frtba kerül, tehát Zalamegye egy, a jelenkor követelményeinek magas színvonalán álló tudományos tanintézetet nyer. Tekintve pedig, hogy ezen hozzájárulással a megye félszázados óhaját, törekvését megvalósíthatja, mig ennek megtagadásával az ügy örökre elveszve van, mert az államnak ezen tekintélyes összegű évi teherrel kapcsolatos adományát bizonyára számos törvényhatóság, város, sőt község is sokkal nagyobb áldozatkészséggel, örömmel elfogadja, — ugy az anyagi érdek, valamint az erkölcsi előny indokolják és tanácsolják, a következetesség pedig követeli, hogy Zalamegye, mint hazánk törvényhatóságai legnagyobbjainak egyike, mely ugy a múltban, mint jelenben értelmisége, hazaszeretete, a közügyek, az anyagi és szellemi haladás iránti lelkesedése által mindenkor kitűnt, ezen aránylag csekély évi hozzájárulás megtaga dásával a kínálkozó kedvező alkalmat — mely többé visszahozható nem lesz — magától el ne lökje, hanem azt a késő unokák által is hálával és áldással fogadott bölcsességével a jelen és utókor részére elfogadja és felhasználja. Zala Egerszeg város közönsége felfogva ezen ügynek nagy fontosságát, ugy megyéukre, valamint városunkra az anyagi és szellemi haladás terén nagy horderejét, hivatkozik a mélyen tisztelt megyei bizottsági tag ur haza s megye szeretetére, a közügyek és haladás iránti lelkesedésére, — mély tisztelettel kéri, hogy ezen ügyet macáévá tenni, a bizottsági közgyűlésen pártolni és becses hozzájárulásával sikerre vezetni méltóztassék. Képviselőtestületi iilés. A városi képviselőtestület Németh Klek v. főjegyző, mint helyettes polgármester elnöklete alatt f. hó 6 án és folytatólag t. hó 7 én rendes iilést tartott, melynek egyedüli tárgyát az 1894-ik évi költségvetés előterjesztése és megvitatása képezte. A tárgysorozat előtt elnök jelenté, hogy a legutóbbi képviselőtestületi gyűlés határozatához képest a városunkban létesítendő állami tőgymnasiumnak a vármegye részéről évi 5000 írttal való segélyezési ügyében a vármegye törvényhatósági bizottsági tagok levélileg megkerestettek. A városunkban tervbe vett cukorgyár ügyében megkerestetik a Zalamegyei gazdasági egyesület, hogy ezen ügyet felkarolni s annak létesítését előmozdítani szíveskedjék annak kijelentésével, hogy a város egész odaadással karolja tel a cukorgyár ügyét s tőle telhetőleg közreműködik, hogy a gyár céljainak teljesen megfelelő térség szereztethessék. A város gazdája részéről a város lovainak tartására vonatkozó kimutatás előterjesztetvén, felülvizsgálás végett a gazdasági bizottságnak azzal adatik ki, hogy eljárásának eredményéről tegyen jelentést a képviselőtestülethez. Ezután áttértek az ülés tulajdonképeni tárgyára : az 1894-ik évi költségvetésre. Mindenekelőtt felolvastatott a pénzügyi és számvizsgáló bizottság együttes üléséről felvett jegyzőkönyv, amely ülésen a módosítás végett az előző képviselőtestületi ülés által a tanácshoz visszaadott s a követelménynek megfelelőleg kiigazított költségvetést a kettős bizottság megtárgyalta. A bizottság azon javaslata, hogy az egyes bevételi hátralékok, amelyek közül nem egy több évről maradt fenn anélkül, hogy azok behajtása iránt a városi hatóság a kellő szigorral eljárt volna, a város ügyészének behaj tás végett kiadassanak, elfogadtatott, valamint a bevételi hátralékok egyes oly tételeinek törlése, amelyekről a bizottság meggyőződött, hogy azok egyáltalán be nem hajthatók s igy felesleg szerepelnek a költségvetésben, mint hátralékos bevételi fedezetek. Hosszabb vita fejlődött ki annak végleges eldöntésénél, váljon az 1892 ik évről fennmaradt 10367 frt 89

3 | kr. összes pótlékhátralék felvétessék e fedezeti hátralék gyanánt az 1894 ik évi költségvetésbe, melynek figyelembe vételével a bizottságok részéről átvizsgált költségvetés szerint 76% lenne a jövő éyi pótlék, vagy pedig a pótlék hátraléknak csak fele vétetnék fel, ami az 1894. évi pótlékot 87y

1

0%-ra emelné. Bár a jelen volt képviselők mindegyike át volt hatva annak tudatától, hogy az összes pótlékhátralék nem foly be s azokból egy rész behajthatatlanság cimén leírandó, tekintve azonban, hogy az idei költségvetésnél már pár ezer forintra rúgó bevehetetlen hátralékot a pénzügyi bizottság úgy is törlésre ajánlott; tekintve továbbá, hogy az egész hátralék figyelembe vétele mellett is a jövő évi pótlék 35—40%-kai múlja felül az eddigi tizetett pótlékokat: hogy az emelkedés egyszerre még rohamosabb ne legyen, az 1894. évi költségvetésbe az összes pót, lékhátralékok felvétettek; egyúttal a városi tanács utasíttatott, hogy az 1895 ik évi költségvetési előirányzat készítésénél a pótlékhátralékról kimutatást terjeszszen elő, és tüzetes javaslatot az iránt, mely hátralékok vol nának behajtatlanság ciméu leirandók? Mivel a pótlékhátralék évrői évre ro'iamosan emelkedik, aminek részben oka az, hogy a városi hatóság azok behajtása iránt a kellő szigorral nem jár el, hogy a hátlalékok folyton nyilvántartásban legyenek, a képviselőtestület fegyelmi eljárás kötelezettsége mellett utasította a városi tanácsot, hogy minden egyes képviselőtestületi Ekkor azonban megesküdött Dorong Euzebius, Bürgözd polgármestere, hogy soha többet ilyen kétfejű sassal ellátott gyanús iratot protán kezekbe nem ad, még kevésbbé jött ment csavargóknak. Különféle nemzetek jellemvonása. Azt mondja a közmondás: „A hány ház, annyi szokás!" Ép igy mondhatjuk: A hány nemzet, annyi különböző jellem." Több évi külföldi utazásaim közben volt alkalmam tanulmányozni az angolt, franciát, olaszt és spanyolt. Természetesen hazánk népét, a mi magyar véreinket, első sorban mutatom be. Menjünk sorban. A vallás dolgában t magyar hitetlen, szidja az „Atya Ur Istenit", meg a „Krisztusát", a „Teremtőfáját" de azért a legnagyobb imakönyvvel megy a templomba ; az angol ájtatos, a francia buzgó, az olasz szereti a sok ceremóniát, a spanyol bigott. A szótartásban a magyar hű, az angol megbizható, a francia könnyelmű, az olasz ravasz, a spanyol hamis. Tanácsadásban a magyar közlékeny, az angol zárkozott, a francia elhamarkodott, az olasz finom, a spa nyol óvatos. Alakjukra nézve a magyar magas és daliás, az angol jól megtermett, a francia de helle mine, az olasz közép, a spanyol sováuy, mint az agár. Ruházatukra nézve: a magyar sokat ad magára, az angol pompásan öltözködik, a francia szereti a vál tozatosságot, az olasz lompos, a spanyol egyszerű. Szerelem dolgában: a magyar holtig szeret, az angol itt ott tépi le a szerelem rózsáit, a francia mindenütt és mindenkit tud szeretni, az olasz tudja, hogy miképen kell szeretni és a spanyol igazán, bensó'íeg szeret. Szokásaikban: a magyar hű az ősi szokáshoz, az angol szeszélyes, a francia ügyes, az olasz udvarias, a spanyol büszke. A titoktartásban a magyar elfelejti, a mit neki mondanak; az angol elhallgatja azt, amit mondani akar, s megmondja azt, mit elhallgatnia kellene; a francia mindent kifecseg, elpletykáz; az olasz néma, mint a sir; a spanyol jó titoktartó. A hiúságban: a magyar nem kétkedik semmivel, az angol megvet mindent, az olasz a csekélységet kicsiny nek találja, a spanyol csak önmagát dicséri. A sértésben és jótékonyságban : a magyar senkit sem sért meg s mindenkivel jóttesz, az angol se jót, se rosszat nem tesz, a francia mindkettőről megfeledkezik, az olasz jószivű, adakozó és bosszúálló, a spanyol egykedvű. Az evésben és ivásban a magyar él-hal a jó borért és jó ételért, az angol inyencz, a francia csak a finomat szereti, az olasz mértékletes, a spanyol fukar önmaga irányában is. A beszédben és Írásban a magyar bőbeszédű és sokszor fejé i találja a szeget és jól beszél és szellemesen ir; az olasz jól beszél és sok jót ír; a spanyol keveset beszél és ir, de jól. A megjelenésben a magyar tiszteletet parancsol, az angol vagy különc, vagy bolond, a spanyolnál ép megfordítva van. A törvényeik: a magyaré megjárja, de lassú, az angolnak rossz törvényei vannak, de jól alkalmazva, a franciának jó, de rosszul alkalmazva, az olasz és spa nyolnak szintén jó törvényei vannak, de hanyagul alkalmazzák. gyűlés elé terjeszsze be a városi pótlékhátralékosok név sorát, egyénenként és külön összegekben feltüntetve mindenütt a hátralék nagyságát. A Baross-ligeti vendéglő bérösszegénél felemlítte tett, hogy az nem (elei meg a képviselőtestület 1891. évi augusztus 3-án tartott ülésén hozott határozatnak, mely szerint a vendéglős a fehérképi és a Baross ligeti vendéglő után 1600 frt évi bért fizet s azou kivül 8%-ot azon összeg után, amennyivel 6000 írtnál a vendéglő felépítése többe kerül, mig a költségvetés szerint a bérlő csak 1600 frt évi bért tizet; a tíz évre kötött szerző dés a képviselőtestület elé megerősítés végett nem is terjesztetett. A tanács utasíttatott., hogy a legközelebbi iilés elé terjeszsze a szerződést a vonatkozatos iratokkal együtt s adjon felvilágosítást, mi okból nem fizettetik a többlet munka után a 8% a képviselőtestületi határozatnak megfelelőleg? (A gyűlés elé a h. polgármester egy oly, 1891. év végén kötött eredeti szerződést muta tott be, mely kizárólag a Baross-ligeti vendéglőnek évi 620 frt bérért 10 évre terjedő bérbeadásáról szól s a mellé csatolt 3405/kg. 1891. városi elintéző szám úgy nyilatkozik e szerződésről, melyet a képviselőtestület már előzőleg jóváhagyott, holott a képviselőtestiileii ülésen a Baross vendéglőnek, mint ilyenek, külön kiadásáról soha szó nem volt.) Tekintve, hogy a bevételi hátralékok között letelepedési díj hátrálékok is szerepelnek, még pedig olya nok, melyeket bevehetetlenség cimén le kellett irni, a tanács utasíttatott, hogy jövőre csakis oly egyének le te lepedési ügyét terjeszsze a képviselőtestület elé, akik előzőleg a telepedési dijat lefizették. Az ovodai tandíjakat illetőleg az iskolaszék meg kerestetik, hogy az ovoda felügyelő bizottságával együt tesen tegyék tanácskozás tárgyává, nem-e lehetne az 1894/5-ik tanévben a havi dijat felemelni? S mivel az új óvoda épület építési költségébe felvétetett a régi óvodai épület eladása 4000 frtban, ezen épületre pedig — tekintettel a nagy számú óvoda tanköteles gyermekre — szükség vau s így az új épület építési költségénél köze! 5000 frt fedezendő szükséglet mutatkozik, mely már esedékessé is vált, hogy ezen összeg a költsévetés ben ne kizárólag a jövő év terhére essék, mint teljesen pótlék által fedezendő kiadás, hanem pár évre beosztva, az adózó közönségre nézve elviselhetőbbé váljék, a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy a hiányzó épíikezési költség fedezhetése céljából vegyen fel váltóra kölcsönt s az építőt azzal fizesse ki, ezen kölcsön tör lesztésére 6 az esedékes kamatokra szükséges összeg pedig vétessék fel az 1894., valamint folytatólag a következő év költségvetésébo. A tárgyalás folyamán a képviselőtestület azon tapasztalatra jutott, hogy a költsévetési előirányzatot tulajdonkép a polgármester az adó ellenőrrel együtt készítette s ezen munka a tanácsülésen tárgyalva nem volt s úgy lett előterjesztve, mint a tanács javaslata: a képviselőtestület utasítja a városi hatóságot, hogy jövőbe a költségvetés, mielőtt a pénzügyi bizottsághoz terjesztet nék, teljes tanácsülésben tüzetesen tárgyaltassék. A tanácsot utasítja a képviselőtestület, hogy az irodai cikkek, nyomtatványok és bekötések cimén, éven ként szükségesek jegyzéket egybeállítsa s azokat már az 1894. év elejétől fogva árlejtés utján adja ki. A város a kórház évi segélyezésére — midőn közkórházi jelleget nyert — 284 frt 20 krt képviselőtes tületi határozattal megszavazott. Tekintve, hogy a város anyagi viszonyai jelenleg igen ziláltak s a jövő évben úgyis 36%-kal növekszik a város pótléka; figyelemmel más részt ama körülményre, hogy a közkórház kedvező anyagi viszonyok között van: a képviselőtes tíilet kérvényileg megkeresi a belügyminisztert, hogy a város az 1894 ik évtől kezdve ezen évi segély fizetésének kötelezettsége alól mentessék fel. A Baross ligeti vendéglő padlózatát alig fél évi használat után fel kellett szedni s azt újból lerakni, amely munka 150 frt 93 kr. költsége a városi pénztárból fizettetett ki. A tanács utasíttatott, hogy ezen össze get hajtsa be az illető vállalkozón, mint aki munkájáért egy évig felelősséggel tartozik. Az összes bevételi és kiadási tételek letárgyaltatvári, megállapíttatott a végeredmény, mely szerint a kiadások összege, bele véve az óvodai épület építési költségeinek fedezésére felveendő 5000 frt után az 1894 ik évre kamat és tőketörlesztés cimén 900 frtot, mig az irodai stb. cikkek cimén felvett 1081 frt 12 kr. helyett 800 frtot vagyis 281 frt 12 krral kevesebb összeget számítva, 124.829 írt 77% kr., melyből a 90.790 frt 84% kr. összes bevételt levonván, fedezetlenül marad 1894 ik évre 34.038 frt 93 kr., melyből a 43,954 frt egyenes állami adó minden forintjára 77'/

2 krajcár városi pótlék fog esni. Helyi, megyei és vegyes hírek. A zala-egerszegi főgymnasium ügyében lapunk zártakor a vallás- és közoktatásügyi ministeriumtól 50.381. sz. a. a vármegye törvényhatóságához, a következő, nagy fontosságú leirat érkezett : „Dr. Klamarik János tanácsosomnak jelentése alapján tudatom a vár megye közönségével, hogy az esetre, ha az alant irt félté telek jogkötelezőleg biztosíttatnak, kész vagyok a törvényhozásnál javaslatba hozni, hogy Zala-Egerszegen, a keres kedelmi iskolával kapcsolatos polgári fiú- iskola fokoza tosmegszüntetésével fokozatosan egy állami főgymnasium áilíttassék fel: a) adandó egy alkalmas telek [körülbelül 6400 ( | meter területtel); b) az új épület költségeihez — ami a bútor és tanszerbeli felszereléssel együtt előre láthatólag közel 140.000 frtot fog igényelni, egyszer s mindenkorra 40.000 frt hozzájárulás fizetendő le, c) a fentartás évi költségeihez — a mi legalább évi 30.000 frtra tehető évi 11.000 frt hozzájárulás biztosítandó, amiből évi 6000 frt 1894. évi január 1 tői kezdődóíég teljes összegben, évi 5000 frt pedig a fokozatos fejlesztésnek megfelelőleg emelkedő részletekben fizetendő. Dacára annak, az mtezet csak fokozatosan lesz felállítandó, a me -