Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-12-03 / 49. szám

továbbá váltólázak és basi hagymáznak, vérhasnak szórványos esetei. Gyermekek között a megbetegülések nagyobb száma és a tüb'b helyen telmerült járványok miatt a küzegészségi állapot kevésbbé volt kedvezőnek mondható; a ronesoló toroklobbnak szórványos esetei majd minden vidéken észleltettek. A heveny fertőző kórok közül a hasi hagymáz, hökhurut, a kanyaró egy-eg, községben, a dijditeritisz pedig hat községben öltött járványos jelleget. És pedig hagymázban Nagy-Kapornakou megbetegült 20 egyén; ezek közül meggyógyult 13, meghalt 2, a hónap végén ápolás alatt maradt u. Hökhurut volt Zalabérben 22 esettel, uielyek mind gyógyulással végződtek. Kanyaró Szent Gróthon 5ü eset; ezekből gyógyult 45, meghalt 2, ápolás alatt maradt 9. Diphteritiszben Kesztlielyen, Magy Kanizsán, Csáktornyán, Diszelben, Nován és Gyer tyánosbau október hónapban megbetegült 45; ezek közül meggyógyult 18, meghalt 15, továbbá ápolás alatt maradt 12. Ezen járvány elleni intézkedések felülvizsgálása céljából Csáktornyán és a rókusi majorban, továbbá Nován meglátogattam a betegeket s mindenütt arról győződtem meg, hogy a hatóság a gyógykezeltetés, fertőtlenítés tekitetébeii mindent teljesít, azonban a ragályozás megaka dályozának legtöbb követelménye, a betegeknek teljes elkülönítése, a lakásviszonyok miatt lehetetlenség. Kolerának egy esete fordult elő Nagy-Kanizsán, hol egy, Budáról jött vasúti íütő megbetegült és meghalt. Boncvizsgálat összesen tiz esetben teljesíttetett és pedig hétszer törvényszéki megbízatás folytán, háromszor rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boneolatoknál: 3 agy vérömleny, 2 elvérzés, 1 szivhüdés, 1 veleszületett gyengeség; a rendőrieknél 1 kolera, 1 hólagrepedés, l bél hurut. Külső huheszemle rendőri tekintetből ejtetett 9. Súlyos sértés bejelentetett 4. Öngyilkosságot 4 egyén követett el; mindnyájan lőfegyverrel vetettek véget életüknek. Véletlen szerencsétlenségnek 3 egyén esett áldozatává és pedig 1 (Sbül Mátyás zsitkóezi) lórugás folytán halt meg, kettő (üöucz Mári hídvégi, Kellemen Károly mihálytai) pedig égési sebeket szenvedett s igy mult ki.. Elmekórnak egy esete jelentetett be; ez illető a zalaegerszegi közkórliázbau ápoltatik. Tárgysorozata a vármegye törvényhatósági bizottsága december hó 11 én tartandó rendes közgyűlésének. Az ujonan rendszeresített árvaszéki ülnöki s a választás következtében esetleg megüresedő más tisztviselői állomásnak választás utján való betöltése. Az 187ü. VI. t.-c. 4. ij-a értelmében a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából kilépő 5 tag, névszerint Eperjessy Sáudor, Farkas József, dr. Gyömörey Vince, Koller István és Skublics István helyére uj tagok választása. Az 1880. évi XXI. t.-c. 25. §-a alapján az igazoló választmánynak 1894. évre történendő újbóli megalakítása. A nagymélt. m. kir. belügyminisztérium 84334. sz. a. kelt leirata a Magyar- és Stájerország közötti határigazítás tárgyában. Az 1892. évi május hó 2-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlés 8317/8. sz. a. hozott határoza tához képest a vármegye területén levő tanintézetek segélyezésére igénybe veendő törvényhatósági pót,adó kivetése feletti intézkedés. Az 1894. évre szükséges vármegyei katonabeszállásolási pótadó megállapítása. A vármegyei igazoló választmány jelentése, mely mellett a vármegyei legtöbb adótizető és választott vármegyei bizottsági tagok kiegészített névjegyzékét bemu tatja. A Jókai ünnepélyt rendező bizottság átirata 1894. évi január hó 6 án rendezendő Jókai ünnepély tárgyában. A nagymélt. belügyminisztérium leirata a szállodák és vendéglősök viszonyait szabályozó vármegyei szabályrendelet kiegészítése iránt. Vértesy Xavér Ferenc bpesti ügyvédnek, mint a Keszthelytől—Sümegig tervezett h. é. vasútvonal előmunkálati engedélyesének, folyamodványa, ezen vasútnak a vármegye részéről leendő segélyezése iránt. A vármegyei árvaszék előterjesztése Kámán Jánoi gondnokság alá helyezése ügyében telmerült 8 frt ügyészi költség megtérítése tárgyában. Folyamodvány Csáktornyán második gyógyszertár engedélyezése tárgyában. A bellatinczi fiókgyógyszertár önállósítása iránt toly amodvány. Csabrendeken gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt folyamodványok. A nagymélt m, kir. belügyminisztériumnak 1. é. 86145/11. sz a. kelt leirata a novai főszolgabíró helyett kiküldött Fűzik Gyula sümegi és Kovács Rezső tapolczai járási szolgabirák napidijai tárgyában. A leteuyei járás tőszolgabirájának jelentése a bánok szent györgyi községjegyzői ügyvitelnek megvizsgálására kiküldött Breuer Ignác helyett egy más bizolt sági tagnak választása iránt. A nmélt. kereskedelemügyi ni. kir. minisztériumnak f. é. Ü892Ü. sz. a. kelt rendelete a N. Kanizsa—zákányi törvényhatósági közút keresztezéshez törvényhatósági jóváhagyás megszerzése iránt. Keszthely mezőváros elöljáróságának kérvénye a gőzhajó kikötő építéséből Keszthely mezővárost terhelő 4i72 frt 52 krnak elengedése iránt. Nagy Kanizsa váios képviselőtestületének az építendő uj közvágó hidra vonatkozólag hozott és felebbezett határozata. Paloznak község képviselő testületének községi ingatlan eladása tárgyában hozott határozata. Nemes Boldogasszony la község az iránti folyamodványa, hogy községi ingatlanra vonatkozó adás-vevési szerződés törvény hatóságilag jóváhagyassák. A bánok szent györgyi körorvos folyamodványa utiátalányának felemelése iránt. Drávavásárhely község képviselőtestületének községi ingatlan szerzése tárgyában hozott határozata. Hervadtta község képvisesőtestületének felebbezett határozata. Kővágó Ors községnek a vágatási díjakat megál lapító szabályzata. Ifjabb Tóth József raj ki lakos kérvénye fuvarbér utalványozása iránt. V ik hegy kerület község képviselőtestületének ingatlan eladása tárgyában hozott határozata. A vármegyei számvevőség által megvizsgált köz ségi költségtervek és bírói számadások törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatnak. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos s megyei tiszti főorvos Lossman Mari keszthelyi lakos szülésznői oklevelét kihirdetés végett bemutatja. Hevesvárinegye közönsége a nmélt belügyminisz teriumnak a katonai levelezések tárgyában kiadott körrendelete ellen az országgyűlés képviselő házához intézett feliratát megküldi. Szabolcsvármegye közönsége az 1891. évi XXXIII. t.-c. végrehajtása s annak bekövetkeztéig a vármegyei tisztikarnak hivatalos állásában leendő megmaradása végett a nagymélt belügymiuiszteriumhoz intézett feli rátát közli. Budapest fő- és székváros közönsége a párviadalok elharapódzásának megakadályozása ügyében az országgyűlés képviselő házához és a kir. kormányhoz intézett feliratait megküldi. Szabolcsvármegye közönségének átirata Bessenyey I György emlékszobrára gyűjtés elrendelése iránt. Fogarasvármegye közönsége a vármegyei közigaz gatás államosítását kimondó törvénycikk ]. §-ának az ország erdélyi részeiben leendő mielőbbi életbeléptetése Hogy kipirult a halvány arc, milyen szívigtüző sugarat bocsátott az előbb még bágyadt, két szem . . . S nevetett a pár civil cimbora, ingerkedvén: — No hát meggyógyultál már? S borízű hangon énekelték a nóta végsorát: „Olyan niucs a sifonerba!" Ila az embert végtelen szomorúság bántja — magyar tulajdonság ! — borba, dalba, zenébe kell belefojtani. — Kinek nagyon fáj a szive — mosolyg, nevet, iszik; mert hát az édes borba is be lehet ám gyilkoló csepp mérget önteni; csak akkor érzed, ha kiiszod! — Te, csak nem akarod magad fejbepuft'antani — kötözködék tovább egy barna képű vig pajtás. — Miért ne ? — mosolygott szomorúan, hanem fiuk — szólt felállva — egy fogadást felajánlok Ha én ma éjiéiig magamat tejbe nem lövöm, 25 palack pezsgőt tizetek még nektek. — Tartomi Vivát! Aranytollú madár! kiabáltak azok, a habzó nedű gyors megnyerhetőségén örvendvén. — Jól van fiuk — szólt az előbbi komolyan — de a ki velem fogadni akar, annak requiem gyanánt sirom előtt el kell huzatui másnap azt a bizonyos „nem házasodom meg sohá

u t . . . Tehát áll-e a fogadás? Ki tartja ? — Tartom én — szólt egyszerre az a bizonyos vig gyerek. — Jól vau pajtás, hanem azért nem lövöm ám főbe magam ! — szólt mosolyogva a hadnagy. — Eláll! eláll! kiabált a bortól már túlságosan felhevült cimborahad. - -Fizetsz! Pincér 25 pa már nem fejezhette be szavait a vig gyerek .... mert egy szakadó dürdület, mintha egyenesen az ég villáma sújtott vón' közéjük, félbeszakította szavait. Ott feküdt, halványan, átlőtt mellel, a fiatal katona s még mosoly játszott ajkai körül ... A megrémült pajtások egyszerre kijózanodtak s felemelvén, a billiárdra fektették fel ; bogy setétült a zöld posztó a csurgó vértől. — Megnyertem — suttogta alig hallhatóan — még csak tőbe sem lőttem magam . . . . s azután kialudt a sugár a beszédes szép szemekből . . . Levelet nem hagyott hátra . . . Gyönyörű temetése volt . . . Nagy katonai parádéval ! kisérték ki az arany zsinóros bajtársak a temetőbe; ' kivonult különben egy egész huszárszázad! Ennyi dukál egy alantas tisztnek; a szolgálati szabályzat irja elő . . . Nem egy fiatal leánynak jöttek önkénytelenül könnyek a szemébe . . . „Hisz oly fiatal, „sneidig", jó táncos volt." Ez is elég halotti beszédnek. Hanem másnap éjjel egy vig társaság még is ott mulatott a kripta előtt s húzatta: „Nem házasodom meg soha!" Nem bizony, szegény fiú! „Nem leszek asszouy bolondja. — Az sem már! Hogy engem egy asszony kommandirozgasson, olyan nincs a sitonérban" — hang zott a nóta . . . Majd csak a sir férgei és nem puha fehér kacsók fogják simitgatni, cirógatni halvány arcod. Ott azok az urak, — ha akarod, ha nem, kommandiroznak. A requiem után való napon egy közeli falúban — a nagy boldogságtól még a hír sem tudott hamarább | eljutni odáig — igen vig lakodalom volt; csak a meny- ' asszony kapott az öngyilkosság híre hallatára egy kis ideig óráig tartó migraint ... Az is elmúlt. . . Egyetlen megjegyzése az volt: — Bolond tiú ! Igy elrontani egy fényes menyegzőt, nincs táncos! A tisztek nem jöttek el . . . Milyen szép, mikor egy tneiyasszony ilyen halotti beszédet mond . . . Jól áll a iehér koszorúhoz . . . Szegény fiúi Jó barátom valál. Most nyugszol atyád ősi birtokán Erdélyben a vad regényes bércek között . . . Keveset élt — szépeket álmodhatík . . . A. iránt a képviselőház és a magas kormányhoz intézett feliratát megküldi. Békésvármegye közönsége a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V.t. cikknek a párviadalra vonat kozó része módosítása tárgyában a képviselőházhoz inté zett feliratát megküldi. Kolozsvármegye közönsége a Román nemzetiségű túlzók üzelmeiuek és izgatásainak meggátlása tekintetéből a képviselőházhoz intézett feliratát megküldi. Értesítés a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézeten szervezett gazdasági tanácsadó intézmény ügyében. A földmivelésügyi m. kir. miniszter meghagyásából a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet tanári testüle téből oly bizottságot alakított, mely hivatva vau mező gazdasági ügyekbeu és kérdésekben a gazdaközöuségnek szakvéleménynyel szolgálni. A tanácsadó uizottság tagjai: Dr. Csanády Gusztáv igazgató, minta bizottság elnöke, Kiss József, az állattenyésztési tanszék tanára és Ozakó Béla, a gazdasági üzemtani és növénytermelési tanszék tanára. A tanácsadó bizottság működési köre kiterjed : Zala, Vas, Veszprém, Fejér, Pest Pilis Solt Kiskun, Bács Bodrog, Somogy, Tolna és Baranya inégyékre. A szakvélemény adás oly ügyekre és kérdésekre terjed, melyekre nézve más intézmények vagy hivatalok ezideig szervezve nincsenek. Vonatkozhatik névszerint gazdaságok berendezésére, gazdasági üzemtervek készítésére, vetésforgások megállapítására vagy módosítására, eladó és bérbeaáó birtokol• értékbecslésére, haszonbéri szerződésekre, a gazdasági szám vitel berendezésére, számadások felülvizsgálatára, továbbá állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állatbeszerzési forrásokra, tejgazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különbözőbb kérdésekre stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé chemiai vizsgálatokra, például műtrágya, takarmány , talajvizsgálatokra, növények termelésére, magvak vizs gálatára, növényi s állati betegségekre, állati ellensé gekre, gazdasági gépekre, talajjavításokra, kertészeti és szőlőszeti ügyekre vonatkozó kérdések, minthogy ezek elintézésére külön állomások vagy hivatalok máris a gazdaközönség rendelkezésére állanak. Szintúgy nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé azon peres ügyek, melyekben a biróságok vagy hatóságok a tanintézet egyik vagy másik szaktanárát szakértői működésre felkérik. A ki a tanácsadó bizottság szakvéleményét és működését igénybe venni óhajtja, ez iránt a tanintézet igazgatóságához fordul; beadványaiban részletesen előadja kivánatait s a mennyiben a kérdés elintézése helyszíni vizsgálatot tenne szükségessé, kijelöli erre az óhajtott időpontot és az utazás módozatait. A megkereső félnek az írásban foglalt tanács vagy szakvélemény az igazgató által hitelesített másolatban küldetik meg. A megkereső fél csak a kiküldött szakértő utazásából s az őt állami szolgálatban megillető napidijakból fölmerülő költséget viseli, azonkívül a szekér fuvart tartozik teljesíteni. A felmerült költségekről az igazgató utján vesz tudomást, mely költségeket tartozik a megkereső fél, az értesítés vétele után 8 nap alatt az igaz gatónak beszolgáltatni; ellenben az írásban adott tanácsok vagy véleményekért, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetésekért dijat nem fizet. Az Írásban adott tanácsok és vélemények, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetések készítését a bizottsági elnök előterjesztésére, az ezen célra rendelkezésre álló hitel keretén belül a földmivelésügyi m. kir. minisztérium dijazza. A keszthelyi rn. lcir. gazd. tanintézet igazgatósága. A zala-egerszegi kerületi betegsegélyzö pénztár. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. t. c., valamint a kereskedelemügyi miniszternek 1892. évi március 11-én 13.228/1891 sz. a. kelt rendelete folytán, melylyel a kerületi betegsegélyező pénztárak székhelye és kerülete megállapíttatott, Zala Egerszegen, mint szék helyen, kerületi betegsegélyező pénztár alakíttatik, s működési köre kiterjed a zala-egerszegi, szent gróthi, keszthelyi, sümegi, tapolczai, pacsai és novai járásokra. E betegsegélyező pénztárt a városi tanács, mint elsőfokú hatóság által készített alapszabály tervezet alapján következőleg ismertetjük: A pénztárnak tagjai nem-és korra való tekintet nélkül mindazok, akik ezen kerületi pénztár területén a) valamely, az ipartörvény alá eső foglalkozásnál, b) kőfejtő, homok , kavics- és anyag termelő helyeknél, c) nagyobb építkezéseknél, d) vasuti üzemeknél és ezek gyáraiban és műhelyeiben, a postánál és távirdánál, távbeszélőnél, e) a fuvarozásnál, szálítmányozásnál oly fizetés- vagy bér mellett vann ik alkalmazásban, melynek egy munkanapra eső összege 4 frtnál nem magasabb. Önként tagokul beléphetnek, kiknek napi bére 4 frtnál magasabb, továbbá a házi iparosok, önálló iparosok, a biztosításra kötelezettek, valamint önként belépett tagok családtagjai, cselédek, házalók és közönséges napszámosok. A pénztár a közgyűlés határozata alapján más vállalati pénztárak, vagy a kerüleri pénztárak szövet ségéhez csatlakozhatik. A munkaadó köteles az általa alkalmazott és bizto sitásra kötelezett egyéneket foglalkozásuk megkezdésétől számított 8 nap alatt a pénztárnál bejelenteni s ugyan annyi idő alatt az illető kilépését is bejelenteni, E beje lentés tartalmazza a bejelentendőnek vezeték és kereszt nevét, korát, foglalkozását és munkába belépését, mig kilépéskor a néven kivül a kilépés napját. A pénztár biztosítására kötelezett tagjainak nevükre szóló tag könyv adatik, melybe a tagsági dijak bevezettetnek.