Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-01-22 / 4. szám

Jelen vpltak: Barkóczy Jolán (Siimegh), Baan Atala és Irén (Szabar), Beszedics Gizella (Tapolcza), Botka Alice (Hahót), Bogyay Olga (Sármellék), Csertán Ilonka (N.-Apáti), Csigó Aranka (Gulács), Damm Margit (Darótháza), Forintos Zseni (Mihályfa), Gaal Atala (Pacsa), Hrabovszky Irma, Kovács Bella, Nagy Anna, Nunkovits Vilma és Erzsike (Gétye), Seper Nelli és Melanie (Pőse), Skublics Celestiu, Gizella és Margit, Skublics Irén és Gizi (Bessenyő), Skublics Mici és Lincsi (Szent-Mihály), Svastits Zseni és Rozika, üdvary Elvira (Körmend); Augusztin Ágostonné (Ságod), Balogh Gyu­láné, Barkóczy Károlyné, Baán Kálmánné (Szabar), dr. Beszedits Edéné (Tapolcza), Bottka Mihályné (Hahóth), Csertán Emilia (N.-Apáti), Csigó Palné (Gulács), Damm Jánosné (Darótháza), Forintos Kálmánné (Mihályfa), Fitos Mártonné, Gaal Miklósné (Pacsa), Gózony Lászlóné, Grubanovich Gézáné, Hrabovszky Flóriné, dr. Józsa Fábiánné (A.-Lendva), Láoyi Kálmánnc, dr. Mangin Károlyné, Nagy Lászlóné (Andráshida), Nagy Lajosné, Nunkovics Viluiosné (Gétye), Seper Lászlóné(TóV), Skub­lics Jenőné, Skublics Istvánné (Bessenyő). Skublics Sán­dorné (Sz.-Mihály),SmodicsViktorné (A. Lendva), Svastits Benóné, özv. Sturm Györgyné, Sipos Károlyné (Perlak), Szűcs Dezsőné (Nagy Falud), Szűcs Zsigmondné(Dergecs), özv. Unger Domokosné, dr. Zarka Zsigáné ; a karzaton : Árvay Karolin, Csertán Károlyné, Czukelter Lajosné, Csutor Jánosné, Farkas Józsefné (F.-Bagod), dr. Háry Istvánné, Háczky Anica, Krosetz Jánosné, Nagy Gyu­láné, Szecsődy Mariska úrhölgyek. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az 1883. évi 44. t.-c. 15. §-a értelmében felhívatnak mindazon Ill-ad és iV-ed osztályú kereseti adó alá tartozó adókötelesek — kik ebbeli vallomásaikat, a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium által bezárólag 1893. évi január 20-ig kitűzött s hirdetményileg is közzé­tett — de már lejárt határidőben be nem adták — vallomásaikat az ezennel ujabban IcitÜZÖtt 8 nap alatti határidőig annyival is inkább bead­ják, mert ezen ujabbi határidőnek meg nem tar­tása esetén részükre hivatalból fog vallomás kiállíttatni — s ennek alapján adójuk hivatalból fog megállapíttatni a rendelkezésre álló adatok alapjá,n. Zala-Egerszegen, 1893. január 15-én. Kovács Károly sk., polgármester. Hirdetmény. Az 1883. évi 44. t.-c. 15. §-a értelmében felhivatnak mindazon tőkekamat és járadékadó alá tartozó adókötelesek — kik ebbeli vallomá­saikat a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisz­térium által bezárólag 1893. évi január 15-éig kitűzött — s hirdetményileg is közzétett — de piár lejárt határidőben be nem adták, vallomá­saikat az ezennel ujabban kitűzött 1893. evi januar hó 23-ig szóló határidőig annyival is inkább beadják ; mert ezen ujabbi határidőnek meg nem tartása esetén részükre hivatalból fog vallomás kiállíttatni s ennek alapján adójuk hivatalból fog megállapíttatni a rendelkezésre álló adatok alapján. Zala-Egerszegen, 189 3. január 15-én. Kovács Karoly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Gyászhír. Dr. MaDgin Károly kir. tanácsost, megyei főorvost túlyos csapás érte szeretett édes anyjának gyá­szos elhunytával. A boldogultat, aki igen szép kort ért meg. nagy részvét mellett temették el t. hó 20-án. A család által kibocsátott gyászjelentés: „Dr. Mangin Ká roly kir. tanácsos, Zalavármegye tiszti főorvosa saját, ugy neje Rotter Vilma és az összes rokonság nevében szomorodott szivvel jelenti elfelejthetetlen kedves anyjá­nak , illetőleg anyósának özv. Mangin Károlyné született Szmodich Oltiliának f. évi január hó 18 án reggeli 5 órakor 86 éves korában a haldoklók szentségeinek ájta­tos felvétele mellett végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytál. A boldogultnak hült tetemei jar.uár hó 20 án délelőtti 10 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a zala egerszegi sírkertben örök nyu­galomra helyeztetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig január hó 19 én délelőtti 9 és fél órakor fog a helybeli plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1893. évi január hó 18-án. Áldás ós béke poraira 1" Felülfizetés. A zalamegyei fiatalság által a létesí tendő megyei árvaház-alap javára az új megyeház nagy termében t. hó 14 én rendezett mulatság alkalmáva felulhzettek : dr. Bárdió György (Süinegh) 5 frt, N. N 1 frt, Skublics Zsigmondné (Grácz) 5 frt, Stern Farka; í tr t' .^P" Lasz10 3 fr ti ugyanezen jótékony célra gr Festet.cs lasilló 10 frtot, Hirschler Miksa (A. Domború 10 frtot küldöttek. Kinevezés. O felsége — a m. kir. igazságügymi niszter előterjesztésére - P a p László veszprémi tör vényszéki jegyzőt a tapolczai kir. járásbirósá ghoz albi róvá kinevezte. A Valiczkavölgyi Tarsulat évi rendes közgyűlésé okubhcs István társulati elnök elnöklete alatt f. h< 14-én tartotta Zala Egerszegen a városháza tanácstermé ben. A közgyűlésen jelen voltak 116 szavazatot képvi­seltek. Elnök a közgyűlést határozatképesnek nyilvánít­ván, felolvastatott és helyeslőleg tudomásúl vétetett a számvizsgáló bizottság jegyzőkönyve, mely szerint a pénztár összes számadásaival együtt helyesen és pontosan vezettetett. A társulati igazgató jelentése helyeslőleg tudomásul vétetett s annak kinyomása s a társulat sza vazói számára megküldése elhatároztatott. A jelentés kapcsán a bükkaljai torreusen tervezett iszapfogók épí­tését elhatározták; a Csatár-bak botfai lecsapoló árkok tisztogatása végett a vármegye alispánját ezen szükséges munkálatok elrendelése iránt kérvényileg megkeresik. A pénztárnok évi jelentése s 1891. nov. 15 étől 1892. dec. 3l-ig terjedő időszakra szóló számadása előterjesz­tetett; a jelzett időben befolyt 3.672 frt 86 kr., késedel­mi kamatokból 87 frt 65 kr., váltófelvétel utján 1.250 frt, összesen 5.010 frt 5i kr. Munkálatokra és egyéb, különféle kiadásokra 4 900 frt 4J kr. adatott ki s így pénztármaradvány 110 frt 06 kr. A jelentés tudomásúl vétetett s pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Egyúttal a m. kir. pénzügyminisztert a társulat megkeresi az iránt, hogy a zala egerszegi kir. pénzügy-igazgatóságot a hátrálékok erélyes és gyorsabb behajtására utasítsa. — A társulati igazgató által beterjesztett költségvetés az 1893 ik évre következőleg állapíttatott meg: pénz tármaradvány 110 frt 06 kr., egyeseknél kint lévő hátrálék 5112 frt 31 kr.. összesen 5.222 trt 40 kr. Ki­adások: rétmester évi illetménye 550 frt, költözködési járulék 12 frt, igazgató tiszteletdija 200 frt, pénztárnok tiszteletdija 2l)0 frt, két csatornaőr évi fizetése 432 frt, 1.200 m. hosszban fenék tisztogatás 448 frt, 500 ra. hosszban oldalbiztosítási munkálat 50 trt, 60 szál berek ­fáért az oldalbiztosításhoz 60 frt, 60 szál berekfa levá­gása és kifaragásáért 12 frt, fahordási fuvarokért 62 frt 50 kr., 25 szekér vesszőért á I frt = 25 frt, vessző vágásért napszám 15 frt, vesszőhordásért 37 frt 50 kr., előre nem látott költségekre és irodai általányra 200 Irt, a bükkaljai patakon 3 iszapfogó építési költsége 173 frt 37 kr., fennálló váltó tartozások 4.720 frt, összes kiadás 7.197 frt 37 kr., mely az 5.222 frt 40 kr. bevételi előirányzattal szemben 1.974 frt 97 kr. fedezetlen kiadást tüntet fel. Hogy a pénztár a fizetése­ket pontosan teljesithesse s mivel a k>nt levő követelés előreláthatólag egészen nem toly be, a közgyűlés elhatá­rozta, hogy még 3.025 frt 03 kr. vétessék fel s így összesen az 1893 ik évre 5000 frt vettessék ki. Az 1893-ik évre a számvizsgáló bizottság tagjaivá egyhangúlag Balaton József, Krosetz János és Mayer István válasz tattak meg. Több társulati tag kérelmére a helyszini szemle tartása ós ennek alapján rétbirtoktík kiigazítása elhatároztatott s ennek foganatosításával a rétmester közbenjöttével a társulat igazgatója bízatott meg. Az elnök inandatuma lejárván, elnökké újból egyhangúlag Skublics István választatott meg. Az iparhatosagi meyb.zottak választása ügyében a polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki : Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság, részéről közhírré tétetik, hogy az 1893. évi iparhatósági megbízottak választása a városháza tanács­termében 1893. évi január 22-én délután 3 órakor leend, melyre a t. iparos és kereskedő urakat ezennel van szerencsém meghívni. Zala Egerszeg, 1893. január 18 án. Kovács Károly polgármester. Rendkivü i közgyűlés. A zalaegerszegi kereakedel mi kör f. hó 22 én délután 2 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgyát az alapszabályok módosítása képezi. Az országos lelencház-egyesület alapszabályaiból közöljük a két szakaszt, melyek az egyesület célját tüntetik fel. — 2. §. Az egyesület célja szegény elha­gyott gyermekek tartása, nevelése és gyógykezelése a betöltött 13 ik életévükig és szemmel tartásuk a nagy koruságig. 3. §. Az egyesület e célt országos lelencház­nak és a szükséghez képest ezzel kapcsolatban szülő­háznak alapítása által igyekszik elérni. A szerkesztősé­günkben levő gyüjtőivre bevezetjük a tagokul jelentkezet­teket s azokat lapunkban nyilvántartjuk. Rendes tag az, ki 5 évi kötelezettség mellett évenkint 2 frtot fizet, pártoló tag, ki 5 frtot, alapító tag, ki az egyesület tőkéjéhez legalább 50 frtnyi adománynyal járul; alapít­ványos tag az, ki az egyesület céljaira legalább 300 frtot adományoz. Az alapitványosok nevei megörökíttetnek. Még egyszer kérjük a részvételt s ha városunkban vagy vidékünkön legalább 30 tag fiúkegyesületet akar alapí­tani, akkor az alapszabályok értelmében, az megtörténik. Középiskolákká! egyenlő rangú iskolák. A belügy miniszter körrendeletben értesíti a törvényhatóságokat, hogy a minősítvényi törvény tekintetéből az elődei által már kijelölt intézeteken kivül a főgymnasiumokkal és főreáliskoiákkal a nagy-kanizsai izr. középkereskedelmi iskola, a szombathelyi államilag segélyezett községi pol­gári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola egyenlő rangúaknak és értéküeknek tekintendők. Vár megyénkben ekkép ez ideig a zala egerszegi és a nagy­kanizsai középkereskedelmi iskolák egyenlő rangúak és érktéüek a minősítvényi törvény tekintetéből a főgym­nasiumokkal és főreáliskoiákkal. A Nagy-Kanízsan állomásozó csapatok altisztjei 1893. évi február hó 7-én az „Arany Szarvas" szálloda dísztermében a cs. ós kir. Ernő főherceg nevét viselő 48. számú gyalogezred, — valamint Sárközy János zenekarok közreműködésével zártkörű táncvigal mat ren­deznek. Cottillonról a rendezőség gondoskodik. A zala-egerszegi elemi iskolánál — az uralkodott rend ki vül zord időjárásra való tekintettel — a hatósá" a tanítást a héten szerda (f. hó 18 ika) délutántól kezdve a hét hátralevő részében beszüntette. Jelzálog kölcsönt felvevők figyelmébe ajánljuk, hogy a zala egerszegi takarékpénztár részvénytársasága törlesztési kölcsönt, amely fél évenként egyenlő nagyságú összegekben fizetendő vissza: már 1889. évben felvette üzlet körébe, még pedig oly kedvező feltételek mellett, hogy e részben bármely vidéki takarékpénztárral kiállja a versenyt. A törlesztési feltételek a következők: az adós évi 6°/ 0-ot fizet kamatba és 1 °/ u-ot a tőke törlesz­tésre s így egy évre 7"/ 0-kot, vagyis félévenként fizet minden 100 trt kölcsön vett összeg után tőketörlesztésre és kamatba 3 frt 50 krt 64 féléven keresztül s ezen félévenkénti minden .00 frt tartozás után fizetendő 3 50 krral 64 félév alatt tartozását egészen letörleszti. Ezen félévi törlesztő részletek a törlesztési számítás fel tételeinek teljesen megfelelnek s ezen kívül az intézet semmi más mellékköltséget vagy dijat nem számít. E körülményre azért hívjuk fel az olvasó közöuség figyel­mét ; mivel tudomásuukra jutott, hogy több helybeli jelzálog adós kölcsöneit vidéki takarékpénztárnál cserélte tel törlesztési kölcsönnel, részint pedig egyesek új tór­lesztéses kölcsönt vettek fel ugyanott, holott azon vidéki takarékpénztár teltételei a törlesztési kölcsönnél ugyan­azok, mint a helybeli takarékpénztárnál azzal a kü­lönbséggel mégis, hogy ott még mellékdijat is szednek, ami a helybeli takarékpénztárnál nincs. Aki tehát jel­zálog tartozását ily törlesztési kölcsönre akarja átvál­toztatni, vagy új törlesztési kölcsönt akar felvenni, biza­lommal fordulhat a helybeli takarékpénztárhoz. Újabb hóvihar volt vármegyénkben a lefolyt héten. Városunkban és vidékén hétfőn éjjel kezdett a hó esni; kedden és szerdán kisebb-nagyobb megszakítással esett, emellett iszonyú szélvihar dühöngött, amely hatalmas hófuvátokat képezett úgy, hogy a közlekedés ismét teljesen fennakadt. Budapestről legutoljára a f. hó 15 iki napi lapokat kaptuk; szombaton (f. hó 21-ig) vagyis négy napon át a vasúti közlekedés egészen szünetelt. F. hó 2i-én (szombaton) kaptunk először postát, nagyon természetes azonban, hogy igen hézagosan s a postahi­vatalban 2—3 napig erősen kell dolgozniok, míg az összetorlódott postai küldemények rendeltési helyökre érkeznek. Elfogott tolvaj. F. hó 20 án reggel 3/iíj órakor, mikor az éjjeli őrjárat már befelé jött, Horváth reu dőr tizedes két egyént vett észre, kik valamit vittek ; az illetők előtte gyanúsak lévén, felszólította őket, hogy mutassák meg, mit visznek, amit tenni vonakod­tak ; a rendőrtizedes erre egyiket, Tóth Ferenczet, aki a város területéről hatóságilag már ki volt tiltva, meg­ragadta s köztük dulakodás támadt, mi közben Tóth a másiknak oda szólt, hogy dobja el, a mi nála van s meueküljön el, mit ez meg is tett. A rendőrlizedes ki­húzott kardjával a támadó tolvaj fejére mért pár csa­pást, ez pedig szétváláskor .egy pintes üveg konyakot vágott a tizedes fejéhez, aki közben segélyért kiáltott, mire hárman a szomszédból segélyére is jöttek s a tol­vajt kisérni kezdették. Ez egy védtelen pillanatban a a tizedes kardját kirántotta, ketté tölte és éles végével fejét szurkálni kezdette, de már a rendőrök segítségre jöttek s a dühöngőt megfogták s a rendőri hivatalba kisérték. A tolvajoknál volt egy hordó pálinka, két csomó rizskása, makaróni, két pintes üveg konyak. Az elfogott ez ideig sem társait nem vallotta meg, sem aem vall semmit az iránt, hogy a tárgyakat honnan lopták. Egy orvos a fogak gondozásáról. Tekintettel arra, hogy mostanában a legtöbb szájkonzerváló szert hamisitják, olvasóink érdekében indíttatva érezzük ma­gunkat az e napokban megjelent „A száj" cimű füzet­ből egy rövid részletet reprodukálui oly kívánsággal, hogy az óhajtott eredmény minél bővebben jelentkezzék. Dr. Pápay Eruő, az említett közhasznú mű szerzője töb­bek közt a következőket mondja; „Sehol sem követnek el annyi visszaélést, mint a száj és fogkonzerváló sze­rek terjesztésénél. A legkétesebb értékű folyadékok nagyhangzásu szavakkal és frázisokkal magasztaltatnak fel, pld. „Nincs többé fogfájás!" — nEgy perc alatt vakitó fehér fogak!" — „Ötszáz forintot annak, a ki fogvizem használata után még fogfájást kap !" stb. A t. közönség pedig az ily dicsénekeknek rendszerint felül, a nélkül, hogy meggondolná, hogy azok a „vakító fe hér fogak" ily szerek folytonos használata mellett idő előtt tönkre mennek. Mindezek a szájvizek és paszták nagyobbrészt gyenge vagy ártalmas utánzatai a kipró bált Popp-féle Anatherin szájvíznek vagy fogpasztának, vagy különféle savakból összeállított készítmények, me­lyek e őbb utóbb még az acélt is elpusztítják. Ez idő szerint a legjobb szájvíz a dr. Popp féle Anatherin szájviz és valóban csodálatos, hogy a közönség, mely­nek a 40 év óta ismert dr. Popp-féle készítmények minden gyógytárban rendelkezésére állanak, más sze­reket is használ. Pénzünket ne dobjuk ki értéktelen szerekért. Kis-Marton (Magyarország) Becses levelére válaszolva tudatom, hogy a nekem küldött Brandt Richárd gyógy szerész svájczi-labdacsainak kitűnő hatását nem csak magamon tapasztaltam, de azok is, kiknek e labdacsok használatát javasoltam, igy nyilatkoznak felőle. Jó siker­rel használhatók nevezetesen : makacs székrekedés, gyo­morfájás, rosszemésztés, szelek, elnyálkásodás ellen, vala­mint a tejfájás, szédülés kíséretében föllépő arany-eres i bajokban. Az én egészségem 6 doboz elfogyasztása után | teljesen helyreállt s ez időszerint már egészen hivatá­somnak élhetek, de nem is mulasztom el e kitűnő szert mindazoknak a legjobban ajánlani, a kik hasonló bajok­ban szenvednek. Teljes, tisztelettel Hacke Józset nyug. cs. k. állatorvos. Brandt Richárd gyógyszerész svájczi labdacsai, 70 kr. egydobozzal, a gyógyszertárakban kap­hatók. Ügyelni kell arra mindig, hogy a Brandt Richárd gyógyszerész valódi svájczi labdacsait (febér kereszt vörös mezőben) helyett ne valami utánzatot adjanak. Főraktár: Budapesten, Török József gyógyszertára, Király u. 12. A hazafias irány, a szívet s lelket nemesítő s a művelt közönség ízlésének megfelelő olvasmány teszi a szépirodalmi lapokat oly nélkülözhetetlenné, hogy egyet len magyar ház olvasó asztaláról sem hiányozhatik az. — A „Képes Családi Lapok" tizennégy évi fennállása óta mindenkor szem előtt tartotta a hazafias irányt s hasáb jain csakis lelket s szívet nemesítő oly olvasmányok jelen tek meg, a melyek mindenike megfelelt a művelt olvasóközöuiég ízlésének, ennek lett' az a természetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom