Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-06-18 / 25. szám

Ezen az Állapoton csekély anyagi erővel, de nagy erkölcsi akaraterővel mihamarább lehetne változtatni a mi kedvező éghajlati viszonyaink között. Annál csodálatosabb, hogy nálunk az ilyen, mondhatni az egész hazát és nemzetet közvetlenül érdeklő dolgok, csak megmaradnak a papiroson irott malasztokul; a nép pedig roskadoz tehetetlenül terhei alatt; egy ideig megfeszített életerővel küzd a mostoha viszonyokkal ; később azonban vagy elpusztul anyagilag, vagy ehnegv jobb hazát keresni. Ott azután az új világ élelmesebb népfaja között megtanulja azt, amire itthonn nem tanították meg: kiaknázni a természeti előnyöket. Csakhogy azzal a tudásukkal már nem a mi hazánknak tesznek szolgálatot. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület'

1 hivatalos értesítője. Jegyökönyve a zatavdrmeijyei gazdasági egyesület" 1893. évi május hó 28 án Zal'ri Egerszegem tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Méltóságos Svastits Benó főispán egyesületi elnök, Háczky Kálmán egyesületi ügyvezető elnök, Csillagh Gyula, Soós Károly, Süniegliy Kálmán, Csertán Károly, Strausz Sándor, Udvardy Ignác, Csaby Lajos, Skublics Jenő, Skublics István, Skublics Imre, Nagy László, Hajik István, dr. Háry István, Csutor János, Császár Ferenc Z. Szt. György község képviseletében, Orosz Pál egyesületi tagok, ez utóbbi úgyis mint jegyző. Elnök üdvözli a tagokat, az ülést megnyitja; ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére leikéretnek : Csaby Lajos és Udvardy Ignác egyesületi tag urak. 31/44. Az egyesület 1892. évi működéséről és vagyoni állapotáról szóló elnöki jelenté? felolvastatván, tudomásul véteték és a gazdasági „Értesítő" ben közzé tétetni rendeltetik. A jelentés felolvasása után Svastits Benő főispán, egyesületi elnök ur, ennek egy hiányáról emlékezik meg, mely azonban ez ideig gyakorlatban uem is volt; ez pedig a megye gazdasági és termelési állapotát feltüntető „Statistika" hiánya. Megemlékezik a statisztikai adatok fontosságáról általában, melyek nélkül az állapotokról helyes áttekin tés nem lehetséges; de szükségesnek tartja azon célból is, hogy az egyesület a megye gazdálkodási és termelési viszonyairól kellő tájékozást nyervén, az észlelt hiányok vagy a követett és nem megtelelő irány javítása és módosításához, hatáskürébeu minden telhető eszközökkel és módokkal hozzá járulhasson; indítváuyozza tehát, hogy a törvényhatóságnál használatban lévő statisztikai mintázat belekintetvén, a szükséghez képest még egyéb, a gazdálkodásra vonatkozó rovatokkal ki bővíttessék ; az ily statisztikai űrlapok pedig az egyesület titkársága által a főszolgabirák utján minden egyes község előljá lóságához lelkiismeretes kitöltés végett megküldessenek, ezek beérkezése után pedig, az adatok összeállíttatván, az elnöki évi jelentésbe felvétessenek és igy a közgyűlés elé legyenek Icrjesztendők. A közgyűlés az iuditványt helyesléssel fogadja és a szükséges intézkedéseket elrendeli. 32/54. Olvastatik az „ Országos magyar gazdasági egyesület tál" leérkezel átirat a „gróf Festetics György" emlékszobor létesítése tárgyában, a mely szó szerint a következő': A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület még az 1890. évi julius hó ti án tartott igazgató választmányi üléséből azon megkereséssel járult az Országos magyar gazdasági egyesülethez, hogy gróf Festetics Györgynek, a Georgicon alapítójának és hazai mezőgazdaságunk nagy előharcosának Keszthelyen az 1897. évben feláll)' tandó emlékszobrára eszközlendő gyűjtéseknél és a szobor létesítésének é.s felállításá ak összes előmunkálatainál a Zalamegyei Gazdasági Egyesületnek segélyére legyen, illetőleg ezen országos ügyet kezébe véve, mint az egész ország területére kiterjedő egyesület, az egész ország ban indítson mozgalmat a szobor létesítése érdekében Egyesületünk ezen (elhívásnak megt'elelőleg tárgya lás alá vévén az ügyet, örömmel vállalkozott annak örök nyugalomba helyeztetni, a gyászmise pedig e hó 15 én délelőtt 9 órakor fog a rém. kath. plébánia tem plomban az Urnák bemutattatni. Keszthely, 1893. junius 13. Áldás és béke lengjen porai felett!" A család által kiadott gyászjelentés : „Alulírottak ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében a legmélyebb fájdalom érzetével jelentik id. Reischl Vencel Keszthely város birájának f. hó 12-én esti 7',

i órakor életének 75 ik évében, rövid szenvedés éa a halotti szentségek ájtatos felvétele után, szivszélliűdésben történt gyászos elhunytát. A boldogult uak hűlt tetemei t. hó I l-én délután 4 órakor fognak a szent Miklósról nevezett helybeli sirkertbeu a róm. kath egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig t. hó 15 én reggel 9 órakor fog a keszthelyi róm. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Keszthely, 1893. junius 12. Áldás és béke lengjen porai felett I Özv. Reischl Vencelné szül Torma Erzsébet neje. ltj. Reischl Vencel fia. Ifj. Reischl Vencelné szül. Haiden Karolin menye. Reischl Katalin férj Barna Györgyué, Reischl Karolin lérj. Scholz Gyuláné, Reischl Imre, Reischl Irma, Reischl Etti, Reischl Richárd, Reischl Hedi, Gettinger Erzsi unokái." Áldás és béke lengje körül a nemesszivü ember barát, a jeles bíró dicső porait, aki fáradhatlan és sike res működésével nevét Keszthely városában ércnél maradandóbban megörökíté! végrehajtására és az 1890. évi november havában tartott igazgató-választmányi ülésében Beuiczky Gábor, Galgóczy Károly és id. Miklós Gyulából álló bizottságot küldötte ki a létesítés munkálatainak előkészítésére. Az említett bizottság az 1890 ik évi december hó 5 én az igazgató választmány iák a másolatban ide mellé kelt javaslatot tette, mely javaslatot azonban az igazgató válaszmány még nem tárgyalt, mivel a javaslat benyuj tása után az országos magyar gazdasági egyesület tisztviselői karában jelentékeny változások történvén, az uj szervezkedés nem engedte azt napirendre kerülni. A Festetich György gróf szobrának ügyét azonban igazgató választmányunk f. évi március hó 18 án tárgyalván, az igazgató választmány megbízásából a követ kezőkről van szerencsém értesíteni: Az igazgató választmány nézete az, hogy egy na gyobb impozáns emlékszobornak felállítására a jelenlegi idő nem kedvező és pedig azon okból, mivel az utóbbi időben számos nagyobb szabású emlékmű felállítása érdekében vétetett igénybe a közönség áldozatkészsége és ezeknél sem érték el mindenütt azon eredményt, amit óhajtoltak, annál kevésbbé remélhető ez a jelen esetben, amidőn mégis csak főleg a gazdaközönség áldozatkész ségére kellene számítani. Az igazgató választmány tehát első sorban óhajtaná ismerni Zalavármegye közönségénél, mint első sorban érdekelt télnél remélhető áldozatkészség i mérvét, óhajtaná tudni továbbá a Zalavármegyei Gaz | dasági egyesületnek e tárgyban kiküldött bizottsága eddigi működésének eredményét és nézetét, hogy az ' esetben, ha lehetségesnek látszik, egy talán nem is nagyszeiű, de legalább gr. Festetich György nagy emlékének megfelelő emlékszobor felállítása, annak érdekében minden lehetőt megtegyen. Midőn mindezeket a Nagytekintetű Elnökség tudomására hozni szerencsém van, becses válaszát az ügy érdekében mielőbbre kérve maradok hazafiúi tisztelettel Budapesten, .893. május hó 3 án. Az Országos magyar gazdasági egyesület nevében : Gr. Dessevffy Aurél elnök. A közgyűlés a leiratot tudomásúl veszi és az abban kifejlett indokokat méltányolva, Svastits Benó őméltósága indítványára eltér a szobor létesítésének eszméjétől; és eltogadja azon indítványt, hogy a 100 éves évforduló emlékéül lefesteti « jeles férfiú arcképét Benczúr Gyula feső művész által és pedig a megye terem részére, a hol, illetve a mely téren épen oly áldásosán működött megyénk e jeles fia, valamint a gazdálkodás terén. A közgyűlés elhatározza továbbá, hogy átiratilag megkeresi a tek. vármegyét, hogy az eszmét elfogadni s minden irányban támogatni szíveskedjék. 33/63. hli'/terjesztetik a biztosítási szerződés megkötése ügyé ben kiküldött bizottság véleményes jelentése. Orosz Pál titkár felolvasta a biztosítási társaságok részéről benyújtott szerződési ajánlatok elbírálására ki küldött bizottság f. évi május hó 10 én tartott üléséről szóló jegyzőkönyvet, mely szerint: Háczky Kálmán elnöklete alatt, Bogyay Máté, Gyömörey Vince, Kőnig mayer János, Szily Dezső, Orosz Pál kiküldött bizottsági lagok, az „Első magyar általános biztosító Társaság, továbbá az „Adria" és az „Assecuraziom Generáli" biz tosító társaságok ajánlatait tárgyalva, egyhangúlag elhatározta, hogy tekintettel arra, miként a gazdasági egyesület tagjainak legnagyobb része úgy a jégbiztosítási szövetség, mint az általány biztosítások révén az rElső magyar Alt. Bizí. Társaság" gal szerződési viszonyban áll ; tekinteltel továbbá arra, hogy az „Első magyar Ált. Bizt. Társaság", mely a gazdasági egyesületnek a szerző dési viszonyból kifolyólag 4612 Irt 72 kr. jutalékot fizetett már ki, jövőre az általány biztosítások után is hajlandó az egyesületet jutalékokban részesíteni; végre tekintettel arra, hogy az „Első magyar ált. Bizt. Társa ság

u a biztosítási kockázatokhoz mérten igen jutányos díjtételek alkalmazása mellett biztosit: a bizottság azt javasolja, hogy az egyesület ujri ezen hazai társasággal kössön szerződést, illetőleg a lejáró szerződést újítsa meg. Ez alkalomból azonban ajánlja a kiküldött bizottság, hogy a gazdasági egyesület kérje tel .a „Magyar gazdák jégbiztosítási szövetsége" felügyelő és vizsgáló bizottsá - j gának zalamcgyei tágját, Skublics Jenőt arra, hogy a 1 bizottságnál tegyen lépéseket, miként a vitás jégkárok j , elbírálására Zalamegyében alakítandó szakbizottságok ( ' tagjait esetről, esetre a „Dunántúli" megyékből hivja i ., meg a társaság; továbbá a kártérítések megállapításánál ! ne a piaci árak, hanem az ajánlatokban megállapított ' egységi árak alapján számíttassanak a kártérítési összegek. 1 Beható vita és eszmecsere után a jelentésben ki i! fejtett fellételeket a következőkép módosítja a közgyűlés : - : Kerestessék meg az „Első magy. ált. bizt. társaság" j igazgatósága az iránt, hogy a vitás jégkár elbírálásánál működő szakbizottságba csakis megyei birtokosok válasz tassanak be, ha pedig a társaság idegen megyebelieket alkalmaz, fizesse a társaság a költségtöbbletet, mely ezen eljárás folytán felmerül. Továbbá megkeresendő az igazgatóság még az iránt is, hogy a jégbiztosításoknál, — ha biztosításra elfogadta a biztosító fél által bejelentett gabona árt, kár esetén í fizessen is azon árban, melyet a biztosításra elfogadott s melyet a biztosítási dij felszámításánál is alapul használt, nem pedig a piaci ár szerint. Minthogy azonban ezen módosítások csak a jég szövetkezet felügyelő bizottsága közgyűlésén intézhetők el, ezen közgyűlés pedig a folyó évre már megtartatott s igy ez évben már elő nem terjeszthetők, elhatározza a közgyűlés, hogy az „Első magy. ált. bizt. társaság"gal 1881. évben 12 évre kötött szerződésének egy évre i való megújítása végett megkeresi az igazgatóságot, fenn említett kivánatait pedig a jövő évi jégszövetkezeti közgyűlés elé terjesztendi és érdekeinek képviseletére Skublics Jenő egyesületi tagot, mint a jégszövetkezet felügyelő bizottság tagját, is felkéri. Ezen határozat az „Első magy. ált. bizt. társaság" igazgatóságához és Skublics .Jenő tag úrhoz megküldetni rendeltetik. 34,50. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltósága a követkaző leiratot intézi az egyesülethez, a magyar állam megalapításának ezredéves évfordulója alkalmával rende zendő kiállítási helyi hizottsá<j megalakítása tárgyában: Hazánk törvényhozása az 1892-ik évi 11 -ik. t.-c. meghozatalával elhatározta, hogy a magyar állam megalapításának ezredéves évfordulója alkalmával rendezendő ünnepélyek keretében Budapesten, az orsiág fő- és szék városában, 1896-ban országos kiállítás tartassék. O cs. és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, — hű nemzete iránt való szeretu tének ezáltal is kilejezést adni óhajtván, — a kiállítás védnökségét legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. A kiállítás rendezésével az illetékes miniszterek közreműködése mellett a kereskedelmi miniszter bízatott meg s a létrejött megállapodáshoz képest a kiállítás VI. és VII. mezőgazdaság és erdészet csoportjainak, nemkülönben az ezek kiegészítő részét képező s más kiállítási csoportokba beosztott ágazatok rendezése nekem, mint a kormány, az ország mezőgazdasági ügyeinek vezetésére hivatott tagjának, vált feladatává. Immár fölhívtam az ország összes mezőgazdáit, erdőbirtokosait és erdészeit, hogy engem ebbeli feladatom uiinél sikeresebb megoldásában hazafiúi lelkesedéssel tá mogasson s járuljon hozzá a nagy nemzeti mű sikeréhez. Sokat tehetnek az egyesek és reményiem, hogy tenni is toguak, de a nagyobb kérdések gyors és sikeres megoldására, az erők egyesítésére van szükség, s azért első sorban az egyesülethez, mint mezőgazdasági haladásunk fontos tényezőjéhez, fordulok azon kérelem mel, hogy a kiállítás ügyét magáévá téve, a kellő siker biztosítása végett engem teljes odaadással támogasson. Bizton számitok az egyesület támogatására és buzgó közreműködésére és hiszem, hogy oda fog hatni az egye sülét, hogy működési területének minden értelmes gazdája az ezredéves forduló méltó megünnepelhetésének elősegítését hazafiúi kötelességének togja ismerni. Járuljon az egyesület mielőbb egy, a főispán elnöklete alatt működő és a saját kebeléből kiküldendő helyi kiállítási bizottság megalakításához, készítsen tervet — mit, mily mennyiségben s honnan lehetne a kiállításra annak idején felküldeni, hogy úgy a mezőgazdaság és er dészet fejlődése a múltban, valamint az ottani mezőgazda sági üzemek és az erdészet jelen állapota tanulságosan bemutatható legyen. Magam részéről oda fogok hatni, hogy a mező gazdasági és erdészeti csoport rendezésében az egyesületnek minél tágabb működési tér jusson és lehetővé tétessék ez által, hogy hazánk minden vármegyéjének mezőgazdasága és erdészete minél szebben és tanulságo san képviseltethessék. De uein csupán ez irányban óhajtom az egyesület szives tevékenységét igénybe venni; kijelentem, hogy a kiállítással összefüggő mindazon kérdésben, mely az egyesület állal képviselt vidék mezőgazdaságát avagy erüészetét érinti, élni kíván a szükséghez képest az egyesület tanácsával; reméuylem, hogy az egyesüh i engem nehéz leiadatom megoldásában ilyképeu is odaadóan fog tamogaiui. A mezőgazdasági és eidészcti csoport bizottságait már szerveztem, és ezek tevékenységüket legközelebb meg lógják kezdeni, — ezek fogják a központi és külső munkásság mikéntjéuek tervezetét elkészíteni — a központi rendezést végezni. A külső tevékenység tervvázla tál kézhez véve, az egyesületnek lesz feladata azt liaszuothozóau és a kiállítás mezőgazdasági és erdészeti részének teljes sikerét biztosító módon kiszínezni. Kifejezést adok abbeli reményemnek, hogy az egyesület ezen nemzetünk életében oly nagy jelentőségű ünnepély úgy fénye, mint hasznos és tanulságos sikere érdekében minden lehetőt elkövet, hogy minden hazáját ! szerető, annak boldogulását szivén hordó gazdát, az erdőbirtokost, erdészt és egyébként érdekeltet buzdítani log a közreműködésre, hogy végül az útbaigazító és szorgalmas gyűjtő feladatát híven teljesíteudi, Budapest, 1893. április 30 án. Gróf Bethlen András. A közgyűlés a leiratot örömmel és helyesléssel vette tudomásúl és a helyi bizottságot a következőkép alakította meg : Mélt. Svastits Benó elnük, Háczky Kálmán alel nök, Orosz Pál előadó, Csertán Károly, Bogyay István, Csendes József, Csigó Pál, Töreky Aladár, Virius Vince, dr. Csanády Gusztáv, dr. Haudek Ágoston, Koller István, Baán Kálmán, Oltay Guidó, gr. Batthyány Ernő, Malatinszky Ferenc, Hajós Mihály, Skublics Jenő, Clement Lipót, Nagy László, Csertán László, dr. Vizlendvay József, Csaby Lajos, Udvardy Ignác, Nyáry Kálmán, Dervarics János, Deák Mihály, Tóth István, Karczag Béla, Gut maiin Vilmos, Sümegi Kálmán, Csutor János, Tamás Adám, Grúnner Ernő, Szmodics Viktor, Somogyi Gyula, Baranyay Ödön, Zathureczky Zsigmond, Zathu reczky Márton, Kaiser József, Lázár Józset, Schmidt Emil, Augusz Zsigmond, Thassy Imre, Zsibrik Adorján, gr. Batthány József, Baronyi Ede, Dervarics Imre, Kemény Andor. Az egyesületi közgyűlés ez alkalommal kijelen'.i, hogy teljes odaadással és hazafias lelkesedéssel kíván nemzeti nagy ünnepünk méltó létesülése körül segéd kezni és a nagy mű előmozdításán szerény viszonyaihoz mérten közreműködni, 35,66. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium leirata, a meqye területén létesítendő szarvasmarha pepineria (fajtiszta állat tenyészet) ügyében tett felterjesztésére az egye sületnelc: Az egyesület t. évi március hó 24 én 30. sz. a. kelt jelentésével egyebek között azon kérelmet terjesztette elém, hogy az általa létesíteni .szándékolt három