Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-05-07 / 19. szám

Mindezekután midőn jelenteném, lioyy az állandó választmány elnöklésem alatt előkészítő tárgyalásait megtart­ván, megállapított javaslataival felszerelten fvgnak a tárgy­sorozatban foglalt fontosabb ügyek a tisztelt közgyűlés elhatározása alá terjesztetni, van szerencsém ezzel a köz gyűlést megnyitódnak kijelenteni. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó beszédben foglalt indítványhoz képest a közgyűlés elhatározta, hogy Vaszary Kolos'bibornok, hercegprímáshoz az ellene go­noszul intézett gaz merénylettől történt szerencsés meg­menekülése alkalmából üdvözlő részvétét feliratban fogja kifejezni. Ugyancsak üdvözlő iratot intéz Ilidasy Kornél szombathelyi megvés püspökhöz püspöki felavatásának tiz éves jubileuma alkalmából. Ezután táigyalás alá vétetett a törvényhatóság állapotáról szóló alispáni jelentés, melyet Csertán Károly alispán az idei bevégzett ujoncozásra vonatkozó amaz adatokkal egészí tett ki, hogy az előállított 8.217 ujoncköteles közül a közös hadseregbe 1.372, a póttartalékba 144, a honvéd­ségbe 206 soroztatott be. Az alispáni jelentéshez hozzá szóltak: Fábiánics Gyula, az útadó pontosabb behajtása érdemében ; Remete Géza, Sormáson méntelep felállítását sürgetve nori fajú mének számára; a nori faj tenyésztésének határvonalát Nagy-Kanizsáig óhajtja k i terjesztet ni; a trachoma elter­jedésének megakadályozása tárgyában a legszigorúbb intézkedések foganatosítását kivánja; a kéményseprést illetőleg panaszkodik a nagy dijra s megengedhetőnek tartaná egyes községek csoportosulhatását s azoknak olcsóbb dijban való megegyezhetését egyes kéményseprők­kel; felszólal a pénzügyigazgatóság eljárása ellen, melylyel ez a lakósságra a nagy összegű fogyasztást rá utalja s a községek oly összegért nem képesek bérbe adni s kény­telenek rá fizetni; Baan Kálmán szintén a nagymérvű útadó hátralékot hozza fel; Gaal Károly a révfülöpi és badacsonyi gőzhajó kikötők ügyében szólalt te). Az egyes felszólalásokra részint elnöklő főispán, részint az alispán pontonként a szükséges és a közgyűlést megnyug­tató telvilágosítást megtevén, külön határozat hozatala egy kérdésre nézve sem vált szükségessé s a közgyűlés az alispáni jelentést tudomásúl vette. A pacsai szolgabilói állásra az egyedüli jelentkező Kolbenschlag Béla pacsai h. szolgabíró egyhangúlag meg­választatván, a közgyűlés tárgyalás alá vette Budapest lő- és székváros közönségének az összkorraányhoz és a magyar országgyűlés képviselőházához a kormány egy­házpolitikai programra ja ügyében intézett feliratát, amelyet az egyes törvényhatóságoknak pártolás végett megküldött. Fábiánics Gyula indítványozta, hogy a vármegye hason érdemben a kormányhoz feliratot intézzen, melyben állást foglal a kormány egyházpolitikája mellett, kijelentve, hogy e politikában őt támogatni fogja. Skublics Jenő indítványozza, hogy a vármegye közönsége ne tekintse e kérdést pártkérdésnek, hanem a liberalismus kérdésé­nek s az egyházpo l ;tikai kérdéseknek a valódi liberalis­mus szellemében való megoldását óhajtja. Háczky Kálmán az átirat tudomásul vételét s egyszerű napirendre térést indítványozott. Ugyanezt indítványozta Hajós Mihá'y is megfelelő indokolással. Hozzászóltak Balaton József, Koller István az átirat tudomásúl vételét óhajtva, Szabó Imre Skublics Jenő indítványa mellett foglalva állást, Remete Géza, aki a zsidók receptiójának és a szükség­beli polgári házasságnak hive, azonban a kötelező polgári házasság behozatalát időszerűtlennek tartja. Végül Svas­tits Benó elnöklő főispán szólalt fel s a következő köz­vetítő indítványt tette: Zalavármegye törvényhatóságának egyetemét képviselő ezen közgyűlés híven megőrizni akarja és fogja is úgy ezen, mint minden más kérdésben is az általa képviselt törvényhatóságnak hagyományos közszellemét, melylyel az mindenkor a szabadelvű eszmékért és nemzeti szent célokért sorakozott; híven megőrizni akarja és fogja is a vallásos szent érzületet, amelyen a polgárok lelkiismereti nyugalma és felekezeti békéje alapszik. És miután áthatva van azon meggyőződéstől, hogy az egyházpolitikai kérdéseknek sikeres megoldása csak a legtisztább hazafisággal párosult bölcse ségnek lehet üdvös műve: ez alapon kell, hogy kijelentse reményét az iránt, hogy az említett nagyfontosságú ügy megoldásánál az országgyűlés bölcsesége és hazafiassága a haza, a nemzet, a magyar állam és a vallásosság szent érdekeit érvényre emelni fogja. A közgyűlés főispán őméltóságának ezen közvetitő iudítványát általános helyesléssel kisérte és zajos éljen­zéssel fogadta s miután az indítványozók tett indítványai kat visszavonták, egyhangúlag közgyűlési határozattá emelte. Előterjesztetett gróf Batthyány József és érdektár­sainak kérvénye a Szent Gróthtól Komárvárosig tervezett zalavölgyi helyi érdekű vasútnak a megye részéről segélyezése tárgyában. A vármegye közgyűlése meggyő­ződvén ezen h. é. vasút fontosságáról, elhatározta, hogy azt oly mértékben és arányban, amint az eddig kiépített megyei h. é. vasutakat segélyezte, segélyezni fogja s a vármegye alispánját megbízta, hogy a megyei vasúti bizottsággal egystértőleg tegyen az októberi közgyűlés­hez javaslatot a segélyezési összeg nagyságáról, valamint a megszavazandó összeg fedezésének módjáról. Csáktornya városának a villamvilágítás létesítése tárgyában kötött szerződését a közgyűlés jóváhagyta. Az adófelszólamlási bizottságba a vármegye trvha tósága részéről Skublics István és Háczky Kálmán rendes, Szily Dezső és Hajik István póttagoknak megválasztattak, A közgyűlés tudomásúl vette a pénzügyminiszter leiratát, amelyben az adófelszólamlási bizottság elnökévé Szigethy Antalt, helyettes elnökévé Skublics Istvánt nevezte ki. A megyei igazoló választmány jelentése szerint a baki és a.-vidi választó kerületben a megyebizottsági tagok választása megsemmisíttetvén, az új választás határnapjául junius ö-ike tüzetett ki s választási elnök­nek Bakra Szekeres József, A.-Vidra Gadó Mátyás kül detnek ki. A megyei számvevőség által megvizsgált számadá­sokat a közgyűlés az állandó választmány javaslatához képest jóváhagyta. Előterjesztetett a belügyminiszter rendelete a tiszt­viselői fizetések felemeléséről szóló 1893. évi IV. t.-c. végrehajtása tárgyában. Ezzel kapcsolatban felolvastatott a vármegye alispánjának javaslata a belügyminiszter által a fizetések javítása címén rendelkezésre bocsátott 10.100 frt felosztása tárgyában, amely javaslatot, mint a miniszteri rendelet intentiójának megfelelőt, az állandó választmány elfogadásra ajánl. A közgyűlés az alispáni tervezetet szótöbbséggel elfogadta. Háczky Kálmán a hozott határozat megfelebbezését bejelentette. A vármegyei lóavató bizottságok kiegészíttettek oly­kép, bogy Vrana Ftigyes elnöknek a közgyűlés által megválasztatott, Eőry Béla, Orosz Pál, Schraidt Emil, Tóth István becslőbiztosokul főispánilag kineveztettek. A közgyűlés a közigazgatási bizottság javaslatára — a javaslatban felhozott indokok alapján, a vármegyei hivatali személyzet szaporítását, még pedig a központi hivatalnál egy aljegyzővel, egy számtiszttel, 2 Írnokkal és egy dijnokkal, a megyei ár ^aszéknél pedig 1 ülnökkel és 3 Írnokkal — elhatározta olykép, hogy ezen állások a t. év julius 1-ére betöltetnek s az erre szükséges költség ez évben az árvatári tartalékalapból ' nyerne fedezetet, mig a belügyminiszter feliratilag megkerestetik, hogy a vármegyei évi dotatióba a jövő évi költségvetés­nél ezen szervezendő hivatalok ellátása után fizetendő összeg felvétetnék, illetve a vármegye évi dotatiója ezen összeggel emeltetnék. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás ügyében a kereskedelemügyi miniszternek a vármegyéhez intézett felirata felolvastatván, a közgyűlés kijelentette, hogy ezen oly kiváló foutosságu országos ügy legmelegebb támogatását hazafias kötelességének ismeri. A közremű ködés mérvét és módozatait iUetőleg a közgyűlés elhatá­rozta, hogy ezen ügyben egy, a megyei gazdasági egy­sülét, a keszthelyi gazdasági tanintézet s a törvhatóság területén levő összes közintézetek, tudományos és közcélú egyletek küldötteinek meghívásával és részvételével értekezlet tartassék s eunek elnökéül főispán őméltósága fel kéressék. Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszternek rendelete a sopi-oni kereskedelmi- és iparkamara újjáala­kítása tárgyában. A rendeletnek megfelelőleg a központi bizottság megalakíttatott s annak elnökévé Kovács Károly, tagjaiúl Horváth Miklós, Fángler Mihály, Fischer Miksa, Páslek Józset, Kovács László és Sipos János, tollVivőül Jámbor Samu zala-egerszegi lakosok küldettek ki. A révfülöpi és badacsonyi kikötőknél távírda vagy távbeszélő hivatalnak fel nem állíthatása tárgyában fel olvasott miniszteri rendeletet a közgyűlés tudomásúl vette. Mivel azonban a volt közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter még 1885-ben az akkor volt főispánhoz intézett leiratában Badacsony-Toma j ban távírda állomás felállí­tását kilátásba helyezte, ha a község a kívánt hozzájá­rulást biztosítja, ezen rendelet másolatban a főszolgabiróság utján nevezett községgel azzal közöltetik, hogy a köte­lező nyilatkozat kiállítása mellett a távírda állomás fel • állítását újból kérelmezze. Tóth-Szent-Márton és Pacsa községek képviselő­testületeinek a községek tulajdonát képező regále váltság kötvények eladását, Mindszent Kálla és Nagy Lengyel község képviselőtestületének községi ingatlan eladását tárgyazó határozata, Zala Egerszeg város képviselőtestii leiének városi ingatlan szerzésére vonatkozó határozata, Szoboticza község képviselőtestületének községi ingatlan szabad kézből való bérbeadását tárgyazó határozata, Kctor és Letenye községek képviselőtestületének községi kölcsön felvétele iránt hozott határozata, Kemend-Ollár község képviselőtestületének az ollári pályaudvaron fel­állíttatni szándékolt postahivatal fentartási költségeihez évi 80 frttal leendő hozzájárulására vonatkozó határozata — a közgyűlés által jóváhagyatott, mig Bottornya község képviselőtestületének a község tulajdonát képező regále váltsági kötvény eladása tárgyában hozott határozata nem nyert jóváhagyást; Rám község birája kérelmének, hogy a község a zala-egerszegi II ik számú közegészségi körhöz csatoltassék, P.-Ederics kérelmének a novai járásból a zala-egerszegi járáshoz csatolása iránt a köz­gyűlés helyt adott; Szent-Mihály fa község folyamodványa nagy községgé alakítása érdemében a járási főszolgabíró­nak azzal adatik ki, hogy úgy Szent-Mihályfa, mint Hóttó községgel az együttes tárgyalást ez érdemben tartsa meg s annak eredményét terjeszsze be. A községi jegyzői ügyvitel megvizsgálására megvá­lasztott bizottságok kiegészíttettek, a vizsgálat mikénti eszközlését illetőleg pedig elrendelte a közgyűlés, hogy a főszolgabíró köteles a járásához tartozó körjegyzőségek székhelyén évenként egyszer a bizottsági tagok közben­jöttével mu'hatlanul megjelenni s ott a birtokosok és érdekeltek meghivásával, valamint a körjegyzőséghez tartozó összes közégek birái jelenlétében a jegyzői ügy­vitel és a körjegyzőséghez tartozó összes községek ügy vitelének és pénzkezelésének pontos és tüzetes megvizs­gálását eszközölni. A közgyűlés elhatározta, hogy a kis és nagy közsé­gek megvizsgálása a jegyzői ügyvitel megvizsgálásával együttesen s ugyanazon bizottsági tagok közbenjöttével eszközöltetik. Az állandó választmánynak javaslatát a magán kórházakban ápolt vagyontalan betegek utáD felmerülő költségeknek a vármegyei betegápolási alapból leendő viselése tárgyában a közgyűlés elfogadta. Csabrendeken gyógyszertár felállíthatása tárgyában benyújtott kérvényt a közgyűlés elutasította. Nova község kérvénye, hogy regále kötvényeit el­adhassa s abból 660 frtos tartozását fedezhesse, a többin ped'g bikát vásárolhasson, annyiban hagyatott jóvá, hogy az eladást tartozásának erejéig eszközölheti; köteles azo'nban ezen f szeget 15 év alatt visszatéríteni. hirt jelentő lódoktornak Pyrker igy felelt : „mától fogva maga nem Héring, hanem stoküs ! — elmehet. Vannak továbbá: lófarkas basák, lovas staféták, lovas betyárok, lovas csendőrök és rendőrök, — de van­nak lovas káplánok is, mint pl. Zala-Egerszegen (£s másutt) uti figura docet. — Annyi bizonyos, hogy ziman­kós télben, az Isten szabad ege alatt több strapájuk vau, mint egy garnizonos közliuszárnak a födött lovardában. A kenyeret meg kell szolgálni. Experto crede Ruperto ! mert: „én is voltam valaha, Szent György vitéz lovagja !" (t. i. Szt.-Györgyvölgyöu 2 évig lovaskáplán). Néhai Székely N. szemenyei plébános, mint jóizű tréfás embernek a többi közt az a csintalan szokása is volt, hogy elhitette a világgal, miszerint ő anno nono insurgens hadnagy volt Győr alatt; s ehhez hiven még 60 éves korában is kozákmódjára egy mokány pai pán nyargalászott. Alsó-Lendvára gyakorta belovagolt. Egy izben a káplánok imígy évődtek vele : „Urambátyám ! vigyen el minket is az alkalmatosságán." — „Jól van szép öcséim I -— mondá — a lovam farkára kössetek egy talicskát, aztán kuporodjatok bele stb. Bogcha Ferenc volt veszprémi kanonok (ő fiatal korában valóban részt vett a lipcsei csatában és érdem­jele is volt s ennek folytán lett az 50-es években a király körútja alkalmáv. 1 kanonoknak kinevezve) már 70 felé ballagott és mégis minden Vesperás után (délesti papi zsolozsma) csattos cipőkben és vörös selyem haris­nyákban egy vén simlin szokott kilovagolni a város végeire és szereire. A tobakok, csapók, szürszabók, vérosrésze feneketlen saráról ismeretes, a hol ember-állat majdnem belevesz a ragadós, cuppanós kátyolokban. — Egy ily sáros-esős időben egy tobak megállította a kano­nokot és valami alázatoí kérelmet intézett hozzá ; Bogcha egy darabig csak hallgatta a jámbort, de aztán türelmét veszítvén, ezen szavak után : „atyafi! jöjjön el a házam­hoz" — sarkautyúba kapta lovát és elvágtatott. A tobak inak szeme-szája tele fröcscsenvén sárral, teljes indigna tióval igy döi .nögött: „ejnye, a papos kirelájszomát! evvel már gyalog nem is lehet beszélni!" Bizonyos kiváró 'ban egy tekintélyes vagyonos mé­száros-marhakeret'iedőne'i — ki többféle bizalmi hiva­talán kivül templomatya is volt—azon jó tulajdonsága I mellett, hogy jó borokat tat colt cs a tarokkban szívesen engedte magát íregkontráztair , az a hiúsága is megvolt: ho ry ropp.intu' szerete.c diái iá'oi (pedig ne m tudott p-abusi' 1). Ho 1 r• „cicipe-, pe'me, servus humillus, lau detus Jesus Chistus, ecc!es :a p,ecepit í : léle mondásokat jól-rosszul betanult és a dokto., patikus, fiskális- és káp'ánokkali kouverzálásába ezeket a ficamokat per fors belekeverte. — Nevenapján a kópék olyan „Que mari­bas" féle elegy belegy verssel imigy köszöntették fel: ,.\'ive longacvus, pariterque laetus, Sicuti bos fortis et e q u u s!" „Mint az izmos ökör s erös 14 kitartó: A te életed is legyen hosszantartó !" Természetesen, nem kapiskálván a „lóvátevést", örömtől sugárzó arccal, boldogan parulázva és „gratias ! gratias !" rebegve, a nebulókat meghivta — jó vacsorára. Hasonlít ehhez eme német gratuláció : ..Leb' zufr :eden und froh : Wie der Esel ím Stroh !" Hát a vándorcigány lova milyen ? „A családfő vén kehes lovon, Kit kötőfékszárnál fogva von Ügygyel-bajjal egy izmos legény . .. No hisz' izzad még az is szegény! Mert bizony már régen lehete, Hogy gabancuk a csikótogat Elhullatá ... s most mi élete ? Koplalásban tölt gyásznapokat." Petőfi A jámbor juhász igy szól 1 „Juhász legény vaeyok én, Csacsin masírozok én." Ám a lókötőbetyár azt mondja : „Egy se betyár, ki gyalog jár, A ki pejparipán nem jár." Azért tehát: „Loptam lovat, lopok is, Ha fölakasztanak is !" S mikor a perzekútor nyomában van : ,Arra kérem komiszárus uramat, Ne lőjje ki. alólam a lovamat. Ejnye, ejnye, azt a betyár mindenét; Lovát félti, nem a maga életét!" A cs'kós a szép alföld szabad beduinja: „Csikós vagyok, tágas puszták királya, Birodalmain az alföldnek rónája." „Volt egy c ikóm, ha magam rávetettem Száz ménfö'dre maradt a szél mögöttem." A szabadságharcban a guerilla csapatok egy része csikósokból telett ki és ólmos vagy sodronyos végű osto­raikkal elég félelmesek voltak a németlabancnak. „Bátorság vau a szemében Karikás ostor kezében." Petőfi. De végre is az igazi lovasnak disze és lelke: a magyar huszár, a kit Sárossy Gy. imigyen dicsőít: „Hej ! gyöngy is a huszár, ha felül lovára, De a ló is szebb, ha huszár (11 hátára, Sőt ha paripáját büszkén tanco tatja, Büszkévé válik még a ló is alatta. Az idegen népek bámulva hirdetik, Hogy a magyar huszár lóháton születik. Ki ha le nem patían saiát jó kedvéből, Mennykő legyen, a mi kicsapja nyergéből. Ha vágtat: a villám pironkodva kéri, Hogy lassabban menjen, mert utói nem éri. S a szél — midőn lovát jól megsarkantyúzza — Sirva jár utána — azt hinnéd, hogy nyúzza. Ha én Isten volnék) csak azt vinném végbe Ho y lóháton menne a huszár az égbe !" Midőn a szép nemnek derék hű lovagias vőlegé­nyeket, illetve férjeket kivánnék: a tisztelettel elporoszkálok. front elől teljes Gaúl Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom