Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-06-18 / 25. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1S93. éri 25-Ik számához. fajtiszta állattenyészet költségeire 6000 friuyi kamat nélkül 6 év alatt törlesztendő kölesönt engedélyezzek. Részemről föltétlenül helyeslem az egyesület azon törekvését, mely szerint az általa köztenyésztési célokra kiosztandó nemes tenyészanyagot működési területén kívánja előállítani, s ezen törekvésében a rendelkezé semre álló eszközökhöz képest támogatni is fogom. Mielőtt azonban a vezetésem alatt álló tárca terhére engedélyezendő segélyezés módja és mérve iránt hatá roznék, mint azt f. évi február hó 12 én 70448/892. sz. a. kelt leiratomban is hansúlyoztain, bővebb tájékozást kell szereznem a tervbe vett intézmény kiviteli részletei és költségei íelől. Tudni óhajtom ugyanis : 1.) milyen nemű és fajú állattenyészeteket tervez az egyesület létesíteni és hol? 2.) mik volnának az állattenyészetek létesítésének közelebbi részletei ? 3.) mennyire rúgnak az előre látható költségek ? 4.) mily mérvben járul hozzá az egyesület ezen költségekhez ? Felhívom tehát az egyesületet, hogy a létesíteni szándékolt pepineriák részletes kiviteli terveit és költség előirányzatát mielőbb állítsa össze s hozzám terjeszsze fel. A mennyiben pedig ezen összeállításnál egy szakegyén támogatására volna szüksége, az egyesület ily irányú telterjesztésére egy megfelelő szakerőt, a vezetésem alatt álló minisztérium költségére ki fogok küldeni. Az egyesület fent idézett jelentésében foglalt többi javaslatot, illetve kérelemre vonatkozólag később fogok határozni s elhatározásomat az egyesülettel tudatni. Budapesten, 1893. évi májns hó 19-én. Bethlen. A közgyűlés osztatlan helyesléssel veszi tudomásúl a kegyes leiratot és egy bizottságot küld ki, hogy a kivánt felvilágosításokat a magas minisztériumhoz felter jeszsze. A bizottság elnöke Háczky Kálmán ; tagjai: Skub lics Istváu, Szűcs Dezső, Szily Dezső, Skublics Jenő, dr. Vizlendvay József, Csaby Lajos, Orosz Pál. (Vége küv.) Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság junius havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 13 án tartotta az újmegyeház gyiiléstermében. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban május hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásúl vétetett. Azon szomorú tapasztalatból kifolyólag, hogy vármegyénk területén mind sűrűbben fordulnak elő elmebetegek, akik részint megfigyelés, részint — mig az országos tébolydába szállíthatók — ideiglenes kezelés végett a vármegyei közkórházakba szállíttatnak, Csertán Károly alispán javaslatára a közigazgatási bizottság megkeresi a nagy kanizsai és z.-egerszegi közkórházak igazgatóit az iránt, hogy a vezetésük alatt levő közkórliázakban 5—6 elmebeteg elhelyezhetése iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg illetve ezen intézkedés keresztülvihetése érdemében javaslatukat a közigazgatási bizottsághoz terjeszszék be. A sümegh-tapolczai helyi érd. vasút közigazgatási bejárása alkalmával a lesencze-tomaji csárdánál levő őrháznál, ahol a vasuttest a nagy-kanizsai-tapolczai áll. utat átszeli, sorompó felállítása elhatároztatott. Mivel azonban ezen határozat ez ideig nem foganatosíttatott : a h. é. vasút részvénytársaság a szóban forgó sorompónak mielőbbi felállítása érdemében megkerestetik. A közigazgatási bizottság által hozott azon határozatra nézve, hogy a körorvosok kötelesek meghatározott időközökben a körükbe tartozó minden községet meg látogatni, erről a községet előre értesíteni s e látogatásuk kellőkép ellenőriztetik, az alsó lendvai szolgabírói járáshoz tartozó körorvosok értekezletet tartottak, melyen — tekintettel a körükbe tartozó községek nagy számára, — kijelentik, hogy nem képesek a községeket az előirt időrendben meglátogatni s kérik a határozat oly irányban való megváltoztatását, hogy a látogatások ne köttessenek időhöz. Az értekezlet jegyzőkönyve a főszolgabíró utján beterjesztetvén, a közigazgatási bizottság a közegészség ügy érdekében hozott határozatát változatlanul fentartja, egyúttal a megyei t. főorvost megbízta, hogy a községek számára ily községi látogatási könyv berendezésére nézve a jövő ülésre tegyen részletes javaslatot. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, inelylyel a n.-apátii és orbányosfai községi közlekedési közút és azon levő hidak építése és fentartása költségeinek az egyes érdekelt községek között százalék szerint való megosztása iránt hozott 1. és II. fokú határozatok feloldásával új eljárás alapján új határozat hozatalát rendeli el. A közigazgatási bizottság megbízta a vármegye alispánját, hogy a hivatkozott miniszteri rendeletben foglaltak figyelembe vétele mellett foganatosítandó új eljárás alapján hozzon elsőfokú határozatot. Előterjesztetett Balaton-Ederics és euies Vita községek képviselőtestületének telebbezése a n.-kanizsatapolczai állami közutból a lesencze-tomaji vasúti állomásig vezető útvonal kiépítése tárgyában hozott alispáni elsőtokú határozat ellen. A közigazgatási bizottság az alispáni határozatot, mely szerint a szóban forgó utsza kasz kiépítési, valamint kezelési és fentartási költségeinek viseléséhez •/., részben a törvényhatóság, '/a részben a dunántúli h. é. vasút részvénytársaság, '/

3 részben pedig az érdekelt községek (és pedig '/*— részben Lesencze Istvánd, Lesencze Tomaj, Németfalu, mig Ederica és Nemes Vita együttesen '/

4 részben) köteleztettek, a telebbezés folytán felülvizsgálván, indokainál fogva helybenhagyta. Csertán Károly alispán a megyei utépítészet ügyében tet*. a közigazgatási bizottsághoz előterjesztést, amelyben előadja, hogy a vasúti és közlekedési közlöny f. évi 52-ik számában egy cikk foglalkozik a közutak ügyének fejlesztésével és a kereskedelemügyi urniszte'r elnöklete alatt f évi április 16., 17., 18 án tartott szaktanácskozmány alapján többi közt az állami úthálózat újból rendszeres megállapításánál a miniszter által elfogadott és vallott elveket teszi közzé. Mivel vármegyénk államutak tekintetében jelenleg az országban a harmadik helyet foglalja el és az állami úthálózat rendezése valószinüleg megyebeli állami utaink hálózatának reducálására vezethet ; mivel továbbá az állami utak fentartásánál az utóbbi időben követett sajátságos kaviosolási rendszer a megye beli állami közutak egy részének a törvényhatósági fentartás alá bocsátásának előkészítését látszik rejteni: aggodalmai vannak a vármegye alispánjának, hogy az államuti hálózat úgynevezett rendszeres megállapítása kapcsán a kereskedelemügyi miniszter fejlesztési programjában nem említett vármegyék államuthálózata reducál tatni, illetve a mostani áilami utak egy része a törvényhatósági közutak hálózatába átadatni fog, esetleg hosszabb vonalak helyett rövidebb megyei utak fognak cserébe az állami utak sorába felvétetni. Megyei úthálózatunk azon része, amely akár hadászati, akár közforgalmi, akár általános érdekeltségi szempontból tekintetbe vehető I a rendelkezésünkre álló alap legnagyobb igénybe vétele mellett lehetőleg jó karba helyeztetett, míg többi útjaink a folytonos fejlesztés követelményét hordják magukon. A törvényhatósági úthálózatunknak a szóban forgó uton való nagyobbítása törvényhatósági utalapunkat nagy mértékben terhelné, miért is indítványozza az alispán, hogy a vármegyei utügy érdekeinek megóvása szempontjából az ezen kérdés elbírálásához szükséges összes adatok és érvek felsorolása mellett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztés tétesiék. A közigazgatási bizottság az alispánnak a vármegyei utügy érdekében tett előterjesztését magáévá tevén, indítványát egyhangúlag elfogadta. A közigazgatási bizottság tudomásúl vette a dunántúli h. é. vasút részvénytársaság értesítését, mely szerint Hosszúfalu község kérvényét a helyszínén megvizsgálván, a Csáktornya ukki h. é. vasútnak 939—941. szelvényei közt összegyülemlő vizek elvezetése céljából egy szivarka létesítésével az óhajtott célt elérni reméli s kéri ezen intézkedés eredményének bevárását. A kereskedelemügyi miniszternek rendelete értelmében a vámmentességek kiterjesztése illetve az 1890. évi I. t.-c. 99. § ban lel nem sorolt vámmentességeken túl újabbaknak engedélyezése tárgyában a közigazgatási bizottság levén illetékes előterjesztést tenni: a perlaki, domborúi és kottori réveken a posta és távírda küldőn cök, mint akik szintén közszolgálatot teljesítenek, vám mentessége tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez telterjesztés tétetik. A közigazgatási bizottság tudomásúl vette a keres kedelemügyi miniszter leiratát, mely szerint az állatni utmesterek és megyei utbiztosok feltétlen portómentességét elvi okoknál fogva nem engedélyezheti. A kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a közigazgatási bizottságot a balaton szent-györgyi h. é. vssut Keszthely és B. Szt.-György állomások közt „Fenék" elnevezéssel teltételes megállóhely engedélyezéséről értesíti, tudomásúl vétetett. A pécsi posta és távírda igazgatóság jelentését mely szeríut Bocztöld és Sárhida községek t. évi junius 10-étől a zala-egerszegi postahivatal kézbesítési körzetéből a baki postahivatal körzetébe bekebeleztettek, a közigazgatási bizottság tudomásúl vette. A m. kir. államvasutak Budapest-jobbparti üzletvezetősége a sümegh-tapolczai vasútvonal 401—402. szelvényei közt levő, egy meter nyílású áteresz fenekének 0'3 m.-rel leendő mélyebbre fektetésének engedélyezését kérelmezvén, a közigazgatási bizottság az átalakításra az engedélyt megadta. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter a Csáktornyái képezde kiépítését elrendelte, az folyamatban van s az építkezés által igényelt újabb bebútorozások és felszerelések költségvetése már felterjesztettek. — Ugyancsak felterjesztettek a stridói állami elemi iskola pótmunkáira vonatkozó szerződések. — A miniszter a pórszombati és bagladi áll. iskoláknál teljesített munkálatok utófelülvizsgálatát elrendelte. — Meglátogatta a nagy-kanizsai polgári leányiskolát és az összes kisded óvodákat. Megtekintette az ottani elemi iskola központi és külső helyiségei közül a célnak kevésbbé megfelelőket s a zsúfoltabb tantermeket; ez érdemban az uj iskolaszéket a megfelelő intézkedésre fogja kérni. A Oseugery és Arany János utcai óvodákban rendezott dajkatanfolyam a miniszter engedelméből ezúttal kivételesen négy heti gyakorlati foglalkozás után befejeztetvén, a két óvodában összesen 11 dajka találtatott képesnek arra, hogy nyári gyermekmenedékházak vezetésével bizassék meg. Ugyan azou alkalomból megállapodott a n.-kanizsai kisdednevelő egyesület választmányával a hathónapi tanfolyamnak rendezése ügyében. — Személyi és dologi ügyekben volt Döbrétén, Zalabéren, Ukkon, Káptalanfán, Kányaváron. — Meglátogatta a nyirádi, pákai és szőczi r. k. iskolákat, a szt.-adorjáni áll. iskolát ; ugyanott a megyei építészeti hivatallal az új iskolai épület alkalmas telke iránt tárgyalt. — Az áll. iskola telke ügyében volt Csabrendeken. — Ugyanezen iskolához a miniszter a hetedik tanerőnek az 1893/4. tanév elején alkalmazását elrendelte. — Dr. Mandel Pál országgyűlési képviselő választókarülete magyar nyelvben jeleskedő tanítóinak és növendékeinek 200 frtot adományozott. A közigazgatási bizottság a tanfelügyelői jelentést tudomásúl vette s dr. Mandel Pálnak a magyar nyelv terjesztése ügyében tett adományáért köszönetét és elismerését fejezte ki. Özv. Seliga Bertalanné járulmányainak ügyében a járási főszolgabíró ielhivatik, hogy az érdekeltség meghallgatása után elsőfokulag hozzon határozatot s eljárásának eredményéről tegyen jelentést. A szent liszlói községi iskolához a tanitóválasztásnál elnökül Thassy Lajos járási főszolgabíró küldetik ki. Ávár Gyula tanító kérvénye a domasineczi tanítói földek ügyében a járási főszolgabírónak már előbb kiadatván, a;kir. tanfelügyelő ielhivatik, hogy annak elintézéséről kellő időben tegyen jelentést. Az alsó-lendvai járási főszolgabírónak jelentése a közigazgatási bizottság végzésére Alsó-Bisztricze, Tüske szer és Zsizsekszer községek iskolai vagyona ügyében tudomásúl vétetett. Előterjesztettek Belicza, llany, Zalavár, Domasinec, Káptalanfa, Szabar, Gsabrendeh, Mura-Gsány, Gsesztreg, Bazsi községeknek eddig beérkezett jelentései a gyermekmenedékházak ügyében. Bazsi község elöljárósága ielhivatik, hogy a 20

ü/

0 ot meghaladó községi pótadójánál fogva igénybe vehető segélye érdemében az 1891. évi XV. t. c. 18. §-nak utasítása szerint intézkedjék; egyébb helyiség hiányában nyári menedékházul az iskola is használható, llany községnek az iskolai építkezésekre hozott áldozatai tolytán a nyári menedékház felállítására egy évi halasztás engedélyeztetett, Zalavár község elöljárósága ielhivatik, hogy a célba vett ingatlan megvételének idejéig gyermekmenedékházát egyéb helyiség hiányában az iskola helyiségében is tarthatja. Domasinecz kérvénye ügyében pártoló jelentés tétetik. Káptalanfa községuek a gyermekmenhely megnyitására a kórt ha lasztás megadatott. Szabar község elöljárósága felhivatik, hogy a menhely leiállítása érdemében haladéktalanul intézkedjék. Gsabrendeken az építkezésnek az állami iskolával kapcsolatos megoldása s a személyi kiadásoknak a kérvény értelmében ellátása ügyében felterjesztés tétetik. Mura Gsány községnek az egy évi elhalasztásra vonatkozó kérelme figyelembe vehető nem volt s az elöljáróság felhivatik, hogy a menedékház felállítása iránt haladék nélkül intézkedjék. Gsesztreg és Bazsi községek jelentése további intézkedésig tudomásúl vétetett. A pénzügyigazgató jelentése szerint május hóban befolyt a vármegye területén egyenes adóban 185.373 trt 27 kr., hadmeutességi díjban 837 frt, szőlődézsma váltságban 3.982 frt 81'/

2 kr., bélyeg és jogilletékbeu 22.041 trt 18'/ ' kr., illetékegyenértékben 2.387 frt 41 >/

2 kr., fogyasztási ital- és szeszadókban 43.827 trt 72 kr., italmérési illetékekben 41 frt 04 kr., összesen 258.490 Irt 44'/

2 kr. — Az 1892. év május havában belolyt 274.743 trt 36 kr. s igy a folyó év hason szakában 10.252 frt 91'/

2 krral tolyt be kevesebb. A f. 1893. év első öt hónapjában befolyt 856.452 trt 10'/

2 kr.. mig 1892. év hason szakában 833.228 frt 12'/

2 kr., tehát a t. év üt első hónapjában 23.223 Irt 98 krral tolyt be több. Fizetési halasztás május hóban 6 esetben engedé lyeztetett 537 írt 50 kr. összegben. A Zalavőlgyi vasút ügye. A Zalavölgyi vasút létesítése ügyében Szt Gróthtól egész Komárvárosig terjedőleg gróf Battyány Józset csányi nagybirtokos az előmunkálatokra engedélyt nyer vén, a tracerozást foganatosíttatta, egyúttal közös értekezleten az érdekeltségi kör megállapíttatván, engedmé nyes az érdekeltség nevében a vármegye törvényhatóságának május havi közgyűléséhez azon kérelemmel fordult, hogy a vármegye közönsége ezen létesítendő vasút kiépítését oly mértékben segélyezze, amint ez ideig a többi zalai helyi erdekű vasutakat segélyezte. Az érdekeltség kérvénye a megyei közgyűlésen tárgyaltatváu, ama kérelmet, hogy ezen helyi érdekű vasút a vármegye közönségének anyagi segélyezésében részesíttessék, senki sem kifogásolta, azonban Eperjessy Sándor bizottsági tag a vonal irányát illetőleg azon javaslatot tette, hogy a vonal Szent-Gróthtól ne Komárvárosig létesíttessék, mert ez iránynyal a forgalom megyénkből eltereltetnék, hanem ajánlotta a vármegye érdekeinek jobban megfelelő irányban Szent-Gróthtól Nagy-Kanizsáig építeni ki ezen helyi érdekű vonalat. Ügy az engedményes, valamint az eddigi érdekeltség tekintélyes tagjai a közgyűlésen ezen indítványt nemcsak hogy ne kifogásolták, de sőt ahhoz hozzájáru lásukat ki is nyilvánították. Az ő tulajdonképeni céljuk levén a Zalavölgyét a vasút áldásában részesíteni ; sőt kinyilvánították, hogy az eddigi érdekeltségi körnek kétségkívül előnyére válnék, ha Szent Gróth s vele a Zalavölgye nem Komái-várossal, hanem Nagy-Kanizsával, mint a Dúnántúl egyik elsőrangú kereskedő városával hozatnék a vasút által közvetlen összeköttetésbe. Tekintve azonban, hogy ezen új vonal jóval hosszabb lenne, mint az eddig tervbe vett Szent-Gróth komárvárosi vonalrész : a méltányosság úgy hozza magával, hogy az új vonalrész költségtöbbletét az új érdekeltségi körbe eső községek és Nagy-Kanizsa város viselné s egyúttal az uj irány ki jelelése tárgyában egy közös értekezlet tartassék. Ezen, a vármegye májusi közgyűlésén tett indítvány s az annak alapján történt eszmecsere kifolyása volt azon értekezlet, mely Nagy-Kanizsán, a városháza nagytermében, Hertelendy Béla elnöklete alatt tartatott. Az értekezleten a Zalavölgyi érdekeltség részéről jelenvoltak gróf Battyány Elemér, gróf Battyány József, Bogyay Máté, dr. Haudek Ágoston, Oltay Guidó, Baau Kálmán és Malatinszky Ferenc. A Nagy-Kanizsa és vidékének érdekeltsége részéről Babócsay György, Eperjessy Sándor, Grünhut Henrich, Gutmann Vilmos, Hirschel Ede, Plibál Ferenc, Scherz Richárd, Szommer Ignác, Szommer Sándor, Talabér Kálmán, Unger Ullmann Elek, Varga Lajos, Weisz Tivadar. Az értekezlet eluökéül Hertelendy Béla, jegyzőjéül Varga Lajos választatott meg. Ekkép az értekezlet megalakulván, elnök előadta az összejövetelnek tulajdonképeni célját, majd Malatinszky Ferenc részletesen ismertette a h. é. vasutügybeu eddig történteket. Baan Kálmán és Plibál Ferenc hozzászólása után az értekezlet határozatilag kimondta, hogy a nagy-kanizsai érdekeltség az engedélyesek érdekszövetségébe belép, amit az engedélyesek elfogadnak és egy közös érdekszövetséggé alakulnak olykép, hogy a vasút az eredeti tervtől eltérőleg Szent Gróthtól Garabonczon át Nagy Kanizsáig irányíttassék; a módosított vonalra az előmunkálati engedély kinyerése végett a nagy kanizsai érdekeltség képviseletében Gutmann Vilmos az engedélyesek sorába