Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-03-12 / 11. szám

A tűzoltói szertár felépítésére nézve előterjesztetett a tanácsi javaslat. Az 5000 frtba kerülő szertári helyi ség felépítését a templom alatt levő téren a közgyűlés ' elhatározta olykép, hogy az anyagot hozzá a város adja, a munkások fizetésére pedig a tűzoltó-egylet által a szertár helyiség felépítésére ez ideig egybegyűjtött és külön kezelt alap fordittatik ; amennyiben a kiadások ezen alapból fedezetet nem nyernének, a hiányzó össze­get a város a jövő évi költségelőirányzatba veszi tel ; az építési terv, valamiut a határozat a tűzoltó-egylettel közöltetik. A zala-egerszegi takarékpénztár közgyűlése. Szokatlan nagy érdeklődés és élénk részvétel mel­lett tartotta meg a zala egerszegi takarékpénztár f. hó 8 án 24-ik évi rendes közgyűlését. Dr. Maugiu károly kir. tanácsos, takarékpénztári elnök, lelkes szavakban üdvözli a szép számmal meg­jelent részvényeseket, örömének ad kifejezést, hogy törne ges megjelenésűkkel az intézet ügyei iránt oly meleg érdeklődést tanúsítanak ; a közgyűlést, miután ezt meg­előzőleg 127 részvény letétetett, melyek tulajdonosai majd kivétel nélkül jelen vannak, határozatképesuek nyilvánítja; felkéri a közgyűlést, hogy annak vezetésére elnököt és jegyzőt válaszszon, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére kebeléből két tagot küldjön ki. a! éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után Handler István a gyűlés vezetésére elnöknek, Udvardy Ignác jegyzőnek megválasztattak s a jegyző­könyv hitelesítésére Büchler Jakab és Sanits Sándor küldettek ki. Tárgyalás alá vétetett az 1892. évről szóló igaz­gatósági jelentés. A közgyűlés sajnálattal vette tudomá sul Isoó Alajosnak, mint a társulat egyik alapítójának, kezdettől fogva táradliatlan buzgalmú ügyészének, utóbb egyúttal titkárának is, gyászos elhunytát s tekintettel az intézet érdekében oly hosszú éveken át kifejtett ügybuzgó és odaadó munkásságára, az igazgatósági jelen­tésben foglalt indítványhoz képest emlékét jegyzőköny­vileg megörökíteni elhatározta. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, hogy az igazgatóság az építési vállalkozókkal — jótállási határidejük lejártával - - a leszámolást eszközölte s az általuk letett óvadékösszeget nekik visszaszolgáltatta. Bemutattatott a zárszámadás, kapcsolatban a felü­gyelő bizottság jelentésével. A bemutatott zárszámadást, mely úgy a számvizsgáló bizottság, valamint a felii gyelő bizottság által tüzetesen megvizsgáltatott, az üzleti könyvekkel összehasonlíttatott s minden tételében helyes­nek találtatott, a közgyűlés változatlanul elfogadta. A tiszta nyeremény felosztására vonotkozólag a közgyűlés elfogadta az igazgatósági jelentésben foglalt javaslatot, melyet a felügyelő bizottság is elfogadásra ajánl ? mely szerint egy-egy részvényre 12 trt kamat, 38 trt osztalék fizettetik ki március 9 étől fogva ; a tartalékalapra az alapszabályszerüleg előirt 10% on felül, mely 1393 frt 66 krt tesz ki, még 1.100 frt fordittatik, a megyei és városi jótékonycélokra a már év közben kifizetett 46 frton felül 441 trt 67 kr. osztatik ki. A közgyűlés az igazgatóságnak, felügyelő és szám­vizsgáló bizottságnak az 1892 ik évi működésüket illető leg a telmenlvényt megadta s egész éven át kifejtett közhasznú, tevékeny és eredményben gazdag működé­sükért jegyvőkönyvileg fejezte ki elismerését. Az ügyészi állás betöltése végett a titkos szavazás elrendeltetett s a szavazatszedő küldöttségbe Skublics István elnöklete alatt Csutor János, Stolczer Jakab és dr. Übersohn Mór választattak; a szavazás tartamára a közgyűlés felfüggesztetett. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltattak s az újból megnyitott gyűlésben az eredmény kihirdettetett, mely szerint Boscháu Gyula 87 szavazattal dr. Czinder István 30 szavazata ellenében társulati ügyész- és titkárnak ineg­vábisztatott s megválasztott ügyésznek a közgyűlés éljen zése között elnökileg kimondatott. A felügyelő bizottság tagjaivá 3 évre újból egy ' hangulag, közfelkiáltással dr. Czinder István, Hanthy Károly és Oszterreicher Márkus, eddigi felügyelő bizott­sági tagok választattak meg. Előterjesztetett az igazgatóság által az alaposabb váltóbirálat foganatosíthatása céljából az 1892. évi köz­gyűlés megbízásából készített javaslat, melyet a közgyű­lés némi módosítással elfogadott. Az ügyészi állás teendőinek határozottabb körvo italozása céljából az igazgatóság a felügyelő bizottsággal egyetértőleg szabályzati javaslatot dolgozott ki, mely lelolvastatván, egész terjedelmében 7áltózatlanúl elfogad tátott és a megválasztott új ügyészre nézve már köte lezővé tétetett. Dr. Mangin Károly társulati eluök indítványára Szalay Ferenc igazgatósági tagnak, aki ideiglenesen az ügyészi teendők teljesítésével megbízatott s ezen meg bizatásának teljes elismerésre méltó buzgósággal és lelkiismeretes pontossággal megfelelt, a közgyűlés jegyző könyvileg hálás köszönetét, Policzer József intézeti főkönyvelőnek, aki ideiglenesen a titkári teendőket dicséretes buzgósággal és szakértelemmel teljesítette, elismerését nyilvánította. Az igazgatóság által az alapszabályok 55. § ának alapján készített és bemutatott szolgálati szabályzatot, amely 1893. január 1-től életbe lépett, a közgyűlés tu domásul vette. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul ve-tte az igazgatóság azon intézkedését, hogy Breisach Miksa gyakornok részére az ügykezelési munkák felszaporo­dása miatt március hónaptól további intézkedésig havi 20 frt stipendiumot utalványozott és hogy Vidóczy Ferenc 1892. évi uug. 1 tői az intézethez fizetés nélküli gyakornoknak felvétetett. Végül a közgyűlés az ülést vezető Handler István elnöknek, s a jegyzőkönyv vezetőjének szíves fárado­zásukért köszönetét nyilvánítván, az ülés befejeztetett. Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hir. Svastits Benő őméltósága, Zalavár megye főispánja, Orubanovich Géza, z.-egerszegi kir. törvényszék elnökének társaságában f. hó 5-én Keszt­helyen időzött. A zala -egerszegi Vórös kereszt egylet évi köz gyűlését Svastits Paula őméltóságának elnöklete alatt t. hó 5-én tartotta. Elnök üdvözölvén a megjelent tago kat, a közgyűlést megnyitotta. Boschán Gyula titkár felolvasta az elnöki évi jelentést, mely helyeslőleg tudo­másul vétetett. Előterjesztetett Botfy Lajos pénztárnok­nak számadása, mely szerint az 1892-ik évi Ö33zes bevétel 488 frt 35 kr., kiadás 233 frt 62 kr. s így a pénztári maradvány 254 frt 73 kr. A 109 tag közül tagsági dijat fizetett 99. Helybeli szegények segélyezésére 71 frt 50 krt fordítottak. Az egylet vagyona áll a takarék­pénztárban elhelyezett 1.131 frt 52 sr. alaptőkéből, a kis-komáromi fiókegylet által küldött és szintén ;Í takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezett 261 frtból és ugyanott őrzött 10 drb magyar vörös kereszt egyleti sorsjegyből, melyek közül 1 drb már 1883-ban nyere­ménynyel kihúzatott. Az 1892-ik évi 69 frt 50 kr. központi illetmény az 1892. évi pénztári maradványból nyereudi fedezetét s így a fiókegylet tiszta vagyona 1705 trt 75 krt tesz. Ezzel kapcsolatban felolvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése, mely szerint a szám­adás helyesen vezettetett. A közgyűlés e jelentés alapján a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Választmányi tagoknak Botfy Lajosné, Boschán Gyuláné úrhölgyek, Balaton József és dr. Ruzsicska Kálmán újból meg választattak. A közgyűlés jótékonycélu mulatság rende­zését elhatározta s a választmányt a szükséges intézke­dések foganatosításával megbízta. Kaszinói ebtely. F. hó 4én kaszinói estély volt, n ely kevéssé volt ugyan látogatott, azonban a benne résztvettek kellemesen és fesztelenül mulattak reggel 4 óráig. Jelen voltak : Csertáu Emilia (N. Apáti), Csertáu Ilona, Izmay Mariska, Nagy Gézáné, Nagy Lajosné, Nagy Anica, Skublics Istvánné (Bessenyő), Skublics Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgár­mester elnöklete alatt t. hó 6-án igen látogatott rend­kívüli ülést tartott a városház tanácstermében. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képvi­selőket, azon kérésének ad kifejezést, hogy a felszólalni kívánók Vöczköndy László aljegyzőnél jegyeztessék fel magukat s hogy a szabályrendelet értelmében egy tárgy­hoz csak egyszer lehet hozzászólni. Előterjesztetett s tudomásúl vétetett az 1893 ik évre kiigazított legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzéke, mely szerint virilista képviselők : szombat­helyi megyés püspökség (képviselője Balaton Józset), zalaegerszegi takarékpénztár (k. dr. Mangin Károly), Balaton Józset, Skublics Imre, Fischer László, Kaiser József, Grünbaum Ferenc, Árvay Lajos, Fürst Benedek, Nemesi pénztár (k. Farkas Józset), Graner Géza, Ru­zsich Károly, Krosetz Jáuos, özv. Kovács Kálmánné, dr. Czinder István, Büchler Jakab, Boschán Gyula, Horváth Károly, Dervancs János, Handler István, Szi­gethy Antal, Schütz Sándor, Svastits Benó, Rozenberger Sándor, özv. Hubinszky Adolfné (k. üervarics Lajos), özv. Kesseldorter Mihályné (k. Boscháu Gyula), Stefa­necz Józset, Weisz Ede, Veisz Mátyás, Izr. hitközség (k. Fischer László), Deutsch Ferenc, Berger Henrich, Skublics Zsigmond, Csesznák Sándor. Póttagok: Ostrei cher Márkus, Kászter Sándor, Veisz Izidor,j,özv. Farkas Dávidné. Előterjesztetett a jog- és középítészeti bizottságnak javaslata az Arany Bárány vendéglő felépítésének kiadása tárgyában. Tekintve, hogy Morandini Román ajánlata (8 u/„ vagyis a 110.209 frt 51 kr. összeg után 8.816 trt 72 kr. leengedés) a legelőnyösebb; tekintve más részt, hogy nevezett vállalkozó a zala-egerszegi iparosokat biz­tosította, hogy az iparos munkákat az építkezéshez velők csináltatja: az építkezést 29 szóval neki adta ki ama kikötéssel, hogy az építkezésnél tartozik egy mű­építészt alkalmazni. A szerződés megkötésével a városi tanács a jogügyi bizottsággal együttesen bízatott meg. Öt képviselő nem szavazott. Olvastatott Ruzsich Károly és társai városi képvi­selőknek beadványa, melyben számadást kérnek a már eddig felvett kölcsönök hova fordításáról, a körkemence jövödelméről s hogy az állami italmérési illeték kivétele tárgyában szabályszerű előterjesztés nem tétetett. Kovács Vi-ároly polgármester a maga részéről a beadványban foglalt hármas sérelem mindegyikére uézve a szükséges felvilágosítást megadta, valamint a dolog megvilágítása céljából a képviselők közül többeu a beadványban fog­laltakra nézve felvilágosító előterjesztéseket tettek. Te­kintve, hogy az egyes évekbeu felvett kölcsönrészletek, valamint hogy azok hova fordíttattak, az évi zárszám adásokban tel lettek tüntetve ; tekintve továbbá, hogy ép az 1892 ik évben a képviselőtestület határozatához képest a tanács az 1885 ik évtől kezdve felvett összes külc8Önökről s azok hova fordításáról a képviselőtestü­lethez tüzetes kimutatast adott be; tekintve, hogy a körkemence évi bevételei és kiadásai az egyes évek zárszámadásaiban mindenkor tel lettek tüntetve, sőt a gyűlés elé a polgármester a körkemence összes eddigi bevételei- és kiadásairól részletes kimutatást terjesztett be, mely szerint a körkemence eddigi tiszta bevétele a 29 ezer forintot meghaladja: a képviselőtestület a bead vány felett napirendre tért s a nyilvánosság terén a tel ­hozottak szerint ok uélkül meghurcolt polgármesternek bizalmat szavazott. Előterjesztetett a felügyelő bizottságnak jelentése az 1893. év január havában tartott hivatalos vizsgálat­nak eredményéről. A jelentésben foglalt javaslatokhoz képest a képviselőtestület elrendelte, hogy jövőben a letéti pénzek a városi vagyontól elkülönítve kezeltesse­nek; takarékpénztárak részvényei óvadék gyanánt el ne logadtassanak ; az irattár kezelésénél az irattári csomó­kezelés alkalmaztassék ; a levéltár helyiségéül az elemi iskolai szárnyépület egyik üres szobája használtassék s a levéltár a városi főjegyző felügyelete alatt mielőbb rendeztessék. Alaposabban adta az a gyorsszámitó pénz tőzsér, a ki a kéregető koldusnak öt krajcárt nyújtván, ez érzé­kenyen megköszöné, mondván: „Az Úristen ezer annyit fog érte adni az urnák!" — Ugy tehát még egy ötössel megpótolom — ugy — mond mosolyogva a tőzsér - — és az Istennél számot tartok : 166 frt és 40 krra." „Nem tél az ur, — mondá az adós hitelezőjének, hogy megbünteti az Isten, midőn 9-es kamatot számit V" „Éppen uem, — feleli az uzsorás — ha Isten az égből letekint, 6 nak fogja nézni!" Mórus Tamás egy hitelezőjét figyelmeztette a fize­tésre ; a luíco gúnyosan oda veti: „mementó: morieris?" (emlékezzél meg, hogy úgyis meg kell halnod). — Igen, igen! — veté vissza a nagy kancellár; „én is azt aka- j rom: memeuto Mori aeris!" (tartsd eszedben Mórus pénzét). — A régi magyar sommás eljárási sententia igy hangzott: liquidum est debitum, solvas canis-adta, puuctum!" Utazás közbeu egy káplán kénytelen volt egy útszéli csárdába a rosz idő elől betérni; az ott borozó néhány suhanc közül egy kapatosabb igy boszantá a káplánt: „Könnyű a papnak, mert pénzért imádkozik, (miatyánk garas) és annak is csak a felét mondja el!" Az atléta termetű káplán egész Üegmával átnyúl az asztalon és a hencegő Irátert mellen ragadva és a leve­gőbe fölemelve, igy szól: „Majd elmondom én neked az egész Urimádságát" — és kezdi: „Miatyánk, ki vagya mennyekben és látod ezt a mihaszna paniperdát, legyen meg a te akaratod és bocsásd meg az ő nyegleségét" — de szabadíts meg a gonosztól" és mire az °Amen-t is hozzátette: akkor az ipse a nyitott ajtón már kirepült az udvar közepére. Mondjuk, hogy a pénznek nincs kelendősége a másvilágon; és mégis a mythologia szerint a halottnak szájába egy obolust tettek, hogy a Styx. folyó öreg révészét, Charont az alvilágban kifizethesse, (hogy melyik csárdában itta be a borravalót, arról már nem szól a hitrege.) Azt is mondjuk: pénzen mindent lehet venni, csak menyországot, léleküdvösséget nem. —• Qui bene distingvit, bene docet. Meg van irva az evangéliumban, hogy a hamisság Mammonjából (földi vagyon) kell jóbarátokat szereznünk, a kik a másvilágon pártfogóink lesznek és befogadnak minket az örök hajlékokba. Meg aztán a gíra, talentum (testi és lelki tehetség) azért adatott nekünk, hogy azokkal kereskedjünk, azokat kamatoz tassuk és a tőkét kamatostul együtt bemutassuk a mennyei királynak, a melynek fejében majd elnyerjük az örökélet fényes koronáját! Meg van irva az is, hogy a földi kincset a rozsda és moly megemészti, a tolvajok kiássák és ellopják ; „ Veszendő' Mindig a földi kincs; A szellem az s mit ez bír, Minek rabi íja nincs." Garay. azért tehát többre becsüljük a jóságot, mintsem a jó­szágot és inkább szeressük az erényt, mintsem az erszényt. No, a halnak a pénze (pikkely) mig él, sohasem togy el; ámde vannak pénzetlen halak is, ép ugy, mint „szegény ördögök,'- a kiknél „több nap, mint kolbász. A közmondás szerint: „az ember pénz nélkül, vak bot nélkül" ebből világosan érthető, hogy az élet nagy sokadalmában pénzre okvetlen szükségünk van, tehát a pénzzel okosan és takarékosan kell bánni, hogy jusson is, maradjon is; mert „aki a bőségnél reggeliz, a szükségnél ebédez és a gyalázatnál fog vacsorázni." Halljunk néhány közmondást a pénzről : Egy hami­san jött pénz, száz igazat elhajt. — Rosz pénz el nem vesz. — Ismerik, mint a rosz pénzt. — Rátartja magát mint a pénzes szatyor. — Pénzzel még az ördögöt is meg lehet venni. — Kifizették apró pénzzel; vagyis egy dénár, két dénár, neked semmi sem jár. — Pénz ember­ség; akinek ez nincs, annak azt mondják: „adsza," — „ne!" ilyen szépen főznek le. — Az Ígéret még nem készpénz. — Se pénz, se posztó, — csak adósság és kontó. — Olyan, mint a peták. — Egy fabatkát se ér. — Háuykolódik, mint polturás malac a garasos kötélen. — Az eb is venne hájat a fogára, ha pénze volna. — Viszket a baltenyerem: pénzt kapok. — A ki a krajcárt nem becsüli, forintot sem érdemel. — Másnak aranyért olyan tanácsot ád, melyért maga egy vörös garast se fizetne. — Több a pénze, mint az esze. — Ha nincs pénzünk, van hitelünk. — Mivel hogy pénzem nincsen : réz helyett fából a kilincsem. Ciceró, mint bölcs férfiú, már rég megmondotta, hogy igen kívánatos jó állapot: „esse in suis nummis," vagyis, mikor azt mondhatjuk: .pénzemnél vagyok!" — Ez a „Tárca" is telides tele van pénzzel, szinte duzzadoz tőle és mégis megkerülgeti a — lapos guta ! Kitetszik ebből is, hogy: „nem mind arany, a mi fénylik," de hát: „mundus vult decipi, ergo decipiatur;" (a világ csalódni akar, tehát csalódjék.) — Erről eszembe jut a pessimisták ama baljóslata, hogy: „olyan a Wekerle valutája, mint Nabukodnozor státuája; ennek ugyanis feje, nyaka, melle, hasa, karjai arany-, ezüst , réz és egyéb más ércből voltak összealkotva, de a lábai : — cserépből valának! . . Valóban roskatag bázis ! (No do vannak hamis próféták is.) — Én azonban mindezek dacára a nyájas olvasónak kiváuok : egy csomó arany­rentét, a kedves szerkesztő urnák pedig — sok-sok előfizetési pénzt ! Dixi! Gaál Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom