Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-06-04 / 23. szám

rekvés és akarat odaadása fekszik e hala dásban. E haladásban előttünk van a nemzetek életét vezérlő eszme, gondolat, hogy őszinte jóakarattal, önzetlen munkával, az emelkedésre haladásra szükséges tényezők tömörítésével csodás munkát lehet létesíteni. Vajha az a nagy szellemi tőke, mely nemzetünkben kétségtelenül meg van, egy nagy akaraterő tömörítő hatása alatt továbbra is ily dimensiókban folytatná hódító haladását! Jelentése Háczky Kálmán ügyvezető elnöknek az egyesület 1892. évi működéséről és vagyoni állapotáról. Tekintetes Közgyűlés ! Ügyvezető elnöki megbízatásomhoz képest van szerencsém egyesületünk működéséről, vagyoni állapotáról, égyéb mozzanatairól szóló jelentésemet a következőkben a tek. közgyűlés elé terjeszteni. Az eluiult év nem számítható általában a gazdasági viszonyokra nézve i kedvezőbbe k közé, és mivel az egész megye területén egyaránt kedvezőtlen volt a gabona, bor és gyümölcs termés, az egyesület sem jutott azon kedvező helyzetbe, hogy a működési tervében fel vett gabona, gyümölcs és egyéb kerti termény kiállítást reudezhette volna. Mivel pedig az elmúlt nyár folyamán még száj és körömbetegség is mutatkozott, habár szórványosan is: a tervezett allat dijjazasok sem voltak megtarthatók ; egyébként is, a legutóbbi 1891. évben tartott állat dijja zások iránt oly csekély érdeklődés mutatkozott, hogy a mig a nagy közönség nagyobb érdeklődést nem tanúsít az állat (lijjazások iránt, ezek rendezése a közérdeknek vajmi kevés hasznára leend. Foglalkozott egyébként egyesületünk teuyész bikák beszerzésével; az 1892 ik évben beszereztetett: 22 drb tenyészbika 2436 frt értékben, ezen állatok 21)% enged uiényuyel községekbe helyeztettek ki; az egyesület azon határozata tolytau, mely szerint kedvezményes árban csak oly község kaphat tenyész bikát, a mely mint testület az egyesület tagjai sorába lép, már is 19 község lépett az egyesület rendes tagjai sorába, mely körülmény folytán az egyesület nagy aidozatai, melyeket a iO"

/0 engedménnyel a községeknek uyujt, a befizetendő tag dijak által némileg kárpotoltatnak. Beszerzett tagjai részére az egyesület: több waggon műtrágyát, nagyobb mennyiségű rézgálicot, azunut, gazdasági magvakat, gépeket, permetezőket. Épített egy üveghazat 1650 trt költséggel; ezen üvegház régi óhajtása volt már az egyesületnek, mert ez ideig a közönség a kényesebb virágokat, növényeket távolról nagy költseggel szerezhette be, mig az most már helyben rendelkezésére áll a közönségnek, az egyesületi vagyonnak pedig szintén eiőnyére van ezeu épít kezés, mert a reá lorditott összegnek Ü

u/„"

o

s kamatja van biztosítva, és eunek lefizetése mellett az egyesületi kertésznek is még tisztességes hasznot hajt. Foglalkozott az egyesület egy cukor gyár létesí tésének eszméjével is ; e célból cukor répa mag tajokat szerzett be és osztott ki számos tagja között és tétetett is kísérlet a megye számos vidékén; de a cukor tartalom meghatározását csak igen kevesen kisérlették meg, ezekből ki is tűni, hogy a mult évben termelt cukor répa cukor tartalma nem a legjobban telel meg a cukor gyártáshoz megkívánt lokozatnak ; a „bükki cukorgyár" pedig oly alacsony árt 84 kr. 1UU kg. igért, egyéb a termelőre terhes teltételek mellett - - hogy vállalkozó nem jelentkezett. Az egyesület kertjében épült méhes teljesen benépesittetett 1892-ben, a Ürmeit méz géppel kipergettetvén, üvegekbe töltve forgalomba hozatott. A gyümölcsfa | kertben ojtások és egyéb nemesítések teljesíttettek, azon. ban a mult évi erős és többször ismétlődő jégverések tetemes kárt okoztak a fiatal fákban, ugy hogy a kiadható fák mind jégverte sebekkel boritvák. Résztvett az egyesület a „lesencze tomaji" gazdaság szőlőjében megtartott szőlő oltási verseny dijjazáson Tartatott 5 rendes közgyűlés, melyeken 141 drb fontosabb ügy intéztetett el, tartatott továbbá G bizottsági ülés, 1 számadás vizsgáló ülés. Segélyezéseket a következőket nyújtott az egyesület: a Keszthely vidéki gazda körnek 400 Irtot a meszes györöki amerikai szőlő telep segélyezésére, ezen telep az elmúlt évben mintegy 19.000 drb amerikai gyökeres vesszőt szolgáltatott ki a tagoknak. A Keszthely vidéki kör beszerzett a mult évben 0 drb nemes faj kosbárányt, néhány alkalmas sertés tenyész kant, I konkoly választót, 3 drb permetezőt; beszerzett és közvetített vetőgabonát és egyéb gazdasági magvakat, rézgálicot. A körnek jelenleg van 17 darab gazdasági gépje 668 frt értékben. A „Sümeg vidéki gazdakór" az anya egyesület részéről 300 frt segélyben részesült, a körhöz tartozó több gazdaságban a kör által is javadalmazott állatorvos lépfene és sertés orbáne ellen oltást teljesített és pedig a legjobb sikerrel. Beszereztetett az elmúlt évben egy I 1 soros vetőgép és egy konkoly választó, foglalkozott a kör rézgálic és azurin beszerzésével. A körnek vau II drb gazdasági gépje 716 frt 90 kr. értékben. A „nagy-lengyeli körnek" 1892-ben 150 trt segélyt adott az anya egyesület, ezen összeg uj gépek beszerzésére és több tetemes javítást igénylő gép szakszerű megjavítására fordíttatott; az elmúlt évben beszereztetett: egy kézi cséplőgép és egy trieur, ezen körnél van 9 drb gép 340 frt értékben. Segélyezte továbbá az auya egyesüleá a balatou melléki phylioxera ellen védekező egyesületet 300 írttal, az Alsó-Lendván hasonló célra alakult egyesületet szintén 300 frttal, a tapolczai vincellér iskolánál a 2 alapítványi helyre fizetett '240 trt, a néptanítók dij]azására fanemesítésért adott 50 trt, boldog emlékű Baross Gábor volt m. kir. kereskedelemügyi miniszter szobor alapjához >00 frtot. Így rendes kiadá sain télül közhasznú célokra fordított 1892. évben 990 Irtot o. é.-ben. Az anya egyesületnek volt 1892. évben alapitó tagja 128, rendes tagja 253, évdijas tagja 5, tiszteletbeli tagja 13, összesen 399. Az előző 1891. évben volt összesen 369 tagja, igy a tagok száma 30-al szaporodott, mely körülmény egyesületünk örvendetes fejlődését ta nusítja. Ezen kívül volt 1892. évben a „keszthelyi körnek" évdijas tagja 79, a „sümegi körnek" 92, a „nagy lengyeli körnek" 114, igy összesen a 3 körnek volt évdijas tagja 285, az anya egyesülettel együtt tehát összesen , 654 tagja, összes szaporodás az előző évhez viszonyítva 110, ebből 30 egyesületi rendes tag és 80 évdijas tag. Fájdalommal kell jelentenem, hogy az 1892. évben elhunyt Fackh Gedő alapító tag, továbbá Fodusitzky Lajos és Talabér Zsigmond rendes tagok. Kilépett az egyesületből: Bal ton József. Az egyesület vagyoni állapotát a következőkben van szerencsém előterjeszteni : Ingatlanokban: ház és kert értéke: 10.600 frt — kr. Tőkék, állampapírok, követelésekben a tenyész alappal együtt . . 42.732 frt 45 kr. összesen 53.332 Irt 45 kr. Az egyesület bevétele volt 1892-ben 21,441 frt 53 kr. „ „ kiadása „ „ 20.35 trt 86 kr. uiarad feleslegül 1.125 trt 67 kr. ezen összegből 1.061 Irt 75 kr. a tenyész állat alapot illeti — igy az egyesület magán pénztára javára maradt 63 frt 92 kr. Meg kell itt említenem, hogy a kiadás és bevételek magas számtétele az eszközölt converzio folytán tűnik kozottságból kocogtatás nélkül léptem be. Ök ketten voltak csak a szobában. Megjelenésem nem lehetett valami kellemes rájuk nézve; de rám nézve sem ez a jelenség. Lenyelve mérgemet a mama után kérdezősköd tem, s mikor megmondták, hogy a szalóuban van egy ismerősével, utána mentem. Ekkor az ajtóból a következőket hallottam : Mit ácsorog itt mindig ez az ember ? Régi ismerősünk, jó fiú! Több et nem hallottam, de nem is akartam hallani. Rohantam ki, egyeuesen haza. Ezt az embert megölöm, párbajra hivom, vagy lelövöm, mint a nyulat — ez torgott a lejemben. De aztán mégis meggondoltam, csak elmérgesíteném a dolgot. Meg aztán uiég mindez nem bizonyít a mellett, hogy Iíon nem engem szeret. — A szerelmes emberek rövidlátók. Egyhétig aztán többnyire csak a mamával beszél gettem, ha odaát voltam, ós közbe-közbe célozgattam, hogy jó lenne Ilonra egy kicsit jobban vigyázni. Nem tudom, eunek volt e a következménye, vagy egyébnek, de egy napon arra az örvendetes tapasztalatra jöttem, hogy a hadnagy úr elmaradt. Nekeu ugyan bő alkalmam lett volna az eset tölött kombinációkba bocsátkozni, de tudtam is én akkor gondolkodni! Csak azt láttam, hogy egy csapásra én lettem a helyzet ura. A következő napokban a papa mindig bosszús volt, a mama, a jó mama, mint egyébkor, szelid, Ilon pedig, ugy látszott, sokat sírt. Es én mindezekből nem láttam semmi különöst. — A szerelmesek nemcsak rövidlátók, ihanem vakok is. A harmadik napon, mikor örömmel nélkülöztem a hadnagy úr becses társaságát, lenn voltunk a kertben. En, a lugason a vadszőlő futását igazgattam, — nagy búzgalommal, mikor hirtelen csak mellettem termett Ilon, megfogta a kezemet és rám nézett. — Óh, az a tekintet. Ugy-e, nem fog haragudni rám? | Én? Igen, ha valamire kérem ? Lássa én úgy bízom magában; öu nem fog engem kinevetni. Hiszen nem vétek az, ha szeretünk, úgy é? Terringettét, hiszen ez iormális szerelmi vallomás. Hogy én még kételkedni tudtam? Dehogy vétek, dehogy — erősítettem. Ugye, hogy nem — folytatá lelkendezve. — Es i lássa, apa mégis megtiltotta nekem, hogy szeressek; ' nem akarja azt sem, hogy többé a házunkhoz jöjjön. Micsoda? nem akarja? De hisz én nem tudok róla semmit. Igen, mert apa nem akarja, hogy ön is tudja. Fedig én érzem, hogy meghalok, ha nem láthatom. — Es elkezdett sírni, zokogni. Vigasztalnom kellett. — Valami tévedés lesz csak, soh'se sírjunk miatta. De igen, apa egyenesen kiutasította, az én szemem láttára, mert megcsókolt engem ! Es a hadnagy úr büszke, nem tog visszajönni többé — soha! A hadnagy úr!? . . . morzsoltam fogcsikorgatva és a menyországból egyszerre a pokolba bukfenceztem. Aztán szenvedélylyel megszorította a kezemet, egészen hozzám simult és egy levelet vett elő. Fogja! adja át, kérem, neki, Önben bízom csak, csakOn nem árul el, hiszen Ön olyan — kedves ember! Jöttek az öregek, ő elszaladt, s én magamra maradtam a levéllel. Mit tévő legyek? — A levelet egy másik borítékba tettem és visszaküldtem az 'rójának a postán, magam pedig még az nap vonatra ültem. Már most igazán kíváncsi vagyok, iga/.a van-e Mantegazzának, vagy nem, uevezetesen, togom-e én szeretni örökre Ilont a történtek után is, vagy sem. Nagy kérdés! Annak jiedig, aki ezek után még mindig sértve i érzi magát, hogy a kedves ember titulust magam számára | lefoglaltam, — hasonló jókat kívánok ! Kicsoda? ki, mert 10.000 frt értékű papir járadék, regália kötvé nyekre cseréltetett be, igy ezen összeg a bevétel és kiadásoknál egyaránt felvétetett. Minthogy a számvizsgáló bizottság által megvizsgált egyesületi számadások már a magas minisztérium által helyben hagyva lettek és a felmentés megadatott, feleslegesnek tartottam a számadás részleteit is a tek. közgyűlés elé terjeszteni, igy csak is a főösszegekre szorítkoztam. Egyéb előterjeíztendőm nem lévén, méltóztassék ezen jelentésemet tudomásúl venni. Orosz Pál Háczky Kálmán e titkár. ügyv. elnök. A két takarékpénztár közös közgyűlése. A „Zalamegyei központi takarékpénztár" és a „Zalamegyei takarékpénztár" részvénytársaságok május hó 24-én külön külön tartott rendkívüli közgyűlésükön a két igazgatóság által a két részvénytársaság egyesülése érdemében megállapít tt feltételeket elfogadván s a két részvénytársaságnak „Zalamegyei központi takarékpénz tár" részvénytársaság cég alatt egyesülését vagyis a „Zalamegyei takarékpénztár részvénytársaságinak a „Zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság" ba való beolvadását határozatilag egyhangúlag kimond ván : ezen egyhangú határozatból kifolyólag a nevezeit két részvénytársaság igazgatósága együttes rendkívüli közgyűlést hívott egybe, mely május hó 29 én délután 2 órakor tartatott meg a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" gyiiléstermében. Az együttes rendkiviili közgyűlésen szokatlanúl nagy számmal jelentek meg mindkét részvénytársaság részvényesei, melynek legfényesebb bizonyítékáúl ama körülmény szolgál, hogy a két társaság által kibocsátott 800 drb száz forintos részvényből 620 réezvény volt képviselve. A közgyűlés Skublics István korelnök elnöklete alatt megnyittatván, előterjesztetett az igazgatósági jelentés, mely időrendben előadta a két részvénytársaság alakulása óta előfordult eseményeket, illetve a két részvénytársaság igazgatóságának az egyesülés ügyében folytatott tárgyalásait, ezen tárgyalásoknak eredményeit, végül a két részvénytársaság részéről május 24 én külön-külön tartott rendkívüli közgyűlésen hozott határozatokat, amelyeket a közgyűlés helyeslőleg tudomásúl vett, aminek folytán a két részvénytársaságnak egyesülését illetőleg a „Zalamegyei takarékpénztár részvénytársaságinak a „Zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság" ba való beolvadását határozatilag kimondotta. Ezután tárgyalás alá vétetett az alapszabályok módosítása, illetőleg az egyesült részvénytársaság alapszabályainak megállapítása. Az alapszabályoknak módo sítása tárgyában kiküldött bizottságnak javaslatát dr. Czinder István pontról pontra előterjesztetvén, a közgyűlés csekély módosítással azokat elfogadta. Ezután következett az igazgatóságnak, {elügyelő bizottságnak és ügyész-titkárnak megválasztása az alap szabályok értelmében titkos szavazás utján. E célból dr. Szigethy Elemér elnöklete alatt Fischer Fái és Póliczer Gusztáv tagokból álló szavazatszedő bizottság küldetett ki a szavazatlapok átvétele végett ; egyúttal még két szintén háromtagú bizottság küldetett ki a beérkezendő szavazatok összeszámlálása céljából. A szavazatlapok összeszámláltatván, kihirdettetett a választás eredménye, amely szeriut megválasztattak igazgatósági tagoknak: Büchler Jakab, Deutech Ferenc, Fangler Mihály, Fenyvesi Miksa, Fischer Miksa, Fischer Fái, Graner Béla, Graner Géza, Háczky Kálmán, dr. Halász Miksa, Horváth József, dr. Isoó János, Kohn Salamon, Krosetz Gyula, Krosetz István, Königmayer János, dr. Obersohn Mór, Rigó Ferenc, Rosenberg Zsigmond, Sanits Sándor, Skublics Jenő, dr. Szigethy Elemér, Varga Vilmos, Weisz Tivadar; felügyelő bizottsági tagoknak: Árvay Lajos, Balassa Benő, llajik István, dr. Hajós Ignác, Udvardy Ignác, Udvardy Vince. Az egyesült részvénytársaság ügyész titkárává a megejtett titkos szavazás szerint egyhangúlag dr. Czinder István ügyvéd választatott meg. Szegény tanulók segélyezése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter 50.9,10/ 1S92, sz. a. a vármegyei kir. tanfelügyelőségekhez a következf! körrendeletet intézte: „Emberbaráti tekintetből óhajtandó, hogy az iskoláztatás jótéteményeiben részesülő jobbmódú gyermekek fzülői ne feledkezzenek meg egy részről ama szegényekről, kiknek gyermekeik ruháztatása, taneszközökkel való ellátása, meleg étellel való táplálása, nyáron falura küldése csaknem lehetetlen ; de más részről amaz országos intézményekről sem, amelyek a tanítóság gyámolítására szoruló tagjai és hátramaradottjai érdekében létesültek. Kívánatosnak tartom, hogy az ország minden iskolájában gyüjtőperselyek állíttassanak fel oly célból, hogy beiratások vagy egyéb gyülekezések alkalmával az erre önkényt hajlandó szülők, illetőleg tauulók 1—2 fillérnyi adománynyal az említett humánus célokat előmozdítsák. Ebből kifolyólag ezennel megengedem, hogy a vezetésem alatt álló állami, községi, társulati és magán jellegű mindennemű elemi , nép-, felsőnép- és polgári iskolákban, a képezdei gyakorló iskolákban és felsőbb leányiskolákban az illető iskolafentartó hozzájárulásával az irodában vagy más alkalmas helyiségben kettős lakat tal lezárt perselyek helyeztessenek el. Az egyik lakat kulcsa az igazgató vagy vezetőtanitó, a másik a gondnok (képezdéknél az igazgató, telsŐbb leányiskoláknál a tanári testület egyik tagja) kezében levén, akik a perselyt minden tanév végén, esetleg többször kinyitják, a begyült pénzt megolvassák és összegét a gondnokság illetőleg iskolaszék (képezdénél és felsőbb leányiskolánál a tanáritestület) ülésén bejelentik. A begyült pénz tele