Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-09 / 15. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi 15 Ik számához. tartatott uieg, a melynek eredménye alapján az összes hallgatók — egy kivételével — képesítési bizonyítványt nyertek. Fuss Antal vincellér igazgató ur vezetése alatt működő jury a jutalom díjakat a következőknek Ítélte oda: 1. Állami díj: 1 db. arany Kocsis József ujudvari (Muraköz) lakósnak ; 2. Állami díj : 2 db. ezüst forintos Tóth József rédiesi szőlő birtokosnak ; 3. Állami díj 1 drb ezüst forintos Simonka István alsó lendvai lakósnak ; 4. Báró Knezevich adománya, Fenusz Lajos muraszerdahelyi (Muraköz) lakosnak; 5. 3 drb ezüst forint: Tamás József alsólendvai lakósnak ; 6. 2 drb ezüst forint: Simon Imre alsólendvai lakósnak. 7—10. egy-egy darab ezüst forint jutalmat Gaal Vendel muraszerdahelyi, Bogdán Jakab alsó lendvai, Strelesz Ferenc stridói (Muraköz) és Varga Mátyás csentei lakosoknak. A jutalom dijak ünuepélyes kiosztása után az elnök buzdító szavakat intézett a tanfolyamban részt vettekhez, telhiván őket, hogy az ott tanultakat minél szélesebb körben terjeszteni iparkodjanak. Munkájokra az Ég áldását kérte és a tanfolyamot befejezettnek nyilvánította. A magyar földhitelintézet jelzálogos kölcsöneiröl. A magyar földhitelintézet csak földbirtokra ad kölcsönt és pedig oly földbirtokra, mely Magyarországban fekszik, rendszeresen telekkönyvezve van, legalább 20 holdból áll 8 értéke az intézet által legalább kétezer lorintban elfogadható. A legkisebb kölcsönösszeg ezer forint. A kölcsönt az intézet 4

0/„-os záloglevelekben engedélyezi, melyek névértéke után, kamat és tőketörlesztés tejében összesen 5

u/

0 vagyis 1000 Irtnyi névértékű kölcsön után évenként 00 frt fizetendő 41 éven át, lélévi előleges 25 forintos részletekben. Az engedélyezett kölcsön erejéig kiállított záloglevelek a kölcsöukvevőnek nem adatnak ki természetben, hanem azok eladását az intézet magának tartja fenn s az általa megállapított ártolyamnak megtelelő összeget a kölcsönvevőnek készpénzben adja ki. A kölcsönfolyamodáshoz szükséges minta az inté zetnél díjtalanul kapható s kívánatra postán megküldetik. E minta felhasználásával a kölcsönkérő maga is fölszerelheti és beadhatja folyamodását; közbenjáróra nincs szükség. Az intézet egyenesen a földbirtokoshoz küldi leveleit. A közbenjárók részére a kölcsönösszegből ne talán kikötött dijak lefizetését nem biztosítja, e részben semmi felelősséget nem vállal. Az intézethez beuyujtaudó bárminő folyamodvány, bélyegmentes. A kölcsönkötvényhez mulhatlanúl mellékelendő : a hitelesített telekkönyvi kivonat, a városi adó hivatal vagy a községi jegyző által hitelesített kataszteri birtokív és ha a birtok ártérbe esik, az ártéri költségtartozás kimutatása. Ha a birtok a telekkönyvben többek közös tulaj douáúl van bekebelezve, csak valamennyi közös tulajdon társ egyetemleges kötelezettsége mellett adatik kölcsön. Több birtokosnak több külön telekkönyvben foglalt birtokaira egyetemleges kölcsön nem adatik. Az intézeti kölcsön rendszerint első helyen kebelezendő be, de ha a birtokot esetleg más oly adósságok terhelik, melyek értékének első felerészét nem merítik ki, azok az intézet kölcsönéből kifizethetők. A kölcsöu a törvény értelmében kétszeres fedezetet nyújtó érték által biztosítandó. A birtokra tehát értékének csak teléig adható kölcsön. A birtok értékéül első sorban és egyéb adat hiányában a kataszteri érték vétetik, mely a tiszta jövödelem 16 szorosából, tehát 125 frt tiszta jövödelmű birtoknál 2000 írtból áll. Ha a birtok értékének pontos megállapítása szak becsüt tesz szükségessé, azt az intézet a kölcsönvevő kérésére saját becsüsével foganatosíttatja, mihelyt a kölcsönkérő e célra befizeti az intézet által meghatározott előleget, melyből a felmerült tényleges költségek levonása után fennmaradó összeg a kölcsönkérőnek vissza adatik. Ha nincs szükség szakbecsüre, az intézet a birtok tényleges értéke iránt az ország különböző megyéiben a helyi viszonyokkal ismerős férfiakból alakított vidéki bizottságokhoz fordul felvilágosításért. Erdőre a megállapított becsértéknek nem fele, hanem csak egy harmada adható kölcsön gyanánt. Városok, községek, egyházak és egyéb testületek kölcsöneinél a fentebbi feltételeken kivül az illető felsőbb hatóságok engedélye is melléklendő. A kölcsön engedélyezéséről a félnek első határozat adatik, melyben közöltetnek vele azon feltételek, melyeknek teljesítése a kölcsön folyóvá tételére szükséges ; továbbá mellékeltetnek a megszavazott összegről szóló kötvényminta és a további eljárásra szükséges utasítások és nyomtatványi minták. Ugyanekkor állapíttatik meg a záloglevelek azon árfolyama is, melylyel a kölcsön készpénzben folyóvá fog tétetni. A kötelezvényt tartozik a kölcsönvevő közjegyzőileg vagy járásbiróságilag hitelesítve aláírni, telekkönyviig bekebeleztetni s az ezt igazoló telekkönyv újabb hiteles kiadványával a kitűzött határidő alatt másod kérvényével beküldeni. Ha ezzel igazolja, hogy az első határozatban foglalt feltételeknek eleget tett, a kölcsön kiszolgálása iránt u. n. másodhatározat adatik. Minden előzetes kérdés tisztába hozatala után az intézet számadást állít ki, melyben a kölcsönvevővel véglegesen leszámol. A kijáró összegből levonatik : a jótállási alapra minden ezer frt után 1 frt, mely mint nem kamatozó letét, kezeltetik és a kölcsön végleges letörlesztése idején az adós javára beszámíttatik; a kölcsöntőke első félévi részlete; ha az intézet a kölcsönből más tehertételeket fizet ki, e körül való eljárásáéit a kifizetettt összegekhez mérten megszabott fokozatos díj. A kölcsönvevő a kamat és tőketörlesztési járulékot mindig félévenként előre, készpénzben tartozik lefizetni. Ha az adóst véletlen károsodások vagy haláleset vagy gazdasági válságos körülmények a részlet befizetésében akadályozzák, a lejárati nap előtt, kellő időben beter jesztett kérvényére az igazgatóság, a szabályszerű kése delmi kamat mellett, egy vagy legfölebb két részlet erejéig — nem szokta megtagadni. Az adós bármikor, előleges jelentés nélkül is, tet szése szeriut az egész kölcsöntőkét, akár annak egy részét rendkivülileg törlesztheti akár készpénzben, akár záloglevelekben, mely utóbbi esetben tőle ugyanazon minőségű záloglevelek fogadtatnak el névszerinti értékben, mint aminőben a kölcsönt kapta. Ha ez esetbeu az adósság csak egy része törlesztetik, az adósnak szabadságában áll annak elszámolását olykép kéini, hogy a még hátralevő évek száma megrövidíttessék, a télévi részletösszegek pedig változatlanul maradjanak. Ha az adós ezen kívánságát a törlesztés alkalmával határozottan nem fejezi ki : akkor a törlesztett összeg elszámolása megfordítva vagyis úgy történik, hogy a félévi ráták lejebb szállíttatnak, a törlesztési időszak pedig változatlanúl marad. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Hirdetmény. A veronai kereskedelmi- és iparkamara értesítése szerint f. é. február 20. óta a nevezett kamara helyiségeiben állandó borminta kiállítás lett rendezve, mely az ottani tartomáuy bortermelőinek saját borait azon célból állítja ki, hogy a külföldi borkereskedők ott személyesen meggyőződvén a borok jó minősége felől, megrendeléseket tehessenek. A borminták az árjegyzékkel lesznek ellátva, melyben a szabott árak kitüntetve vannak. Erről az érdekeltek értesíttetnek. Sopron, 1893, mávcius hóban. A kerületi kereskedelmi• és iparkamara. Hirdetmény. Alulirt kamara kerületének kereskedő és iparos köreivel ez uton tudatja, miszerint ő nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. é. tebruár hó 14-én 9890. sz. a. kelt magas leiratával az országos m. kir. statisztikai hivatal kiadványainak évi előfizetési árát, ezek minél nagyobb elterjedését lehetővé teendő, 5 frtban állapította meg, kivévén az oly évfolyamokat, melyek a népszámlálás eredményét közlik s melyek előfizetési ára 10 forint. Tekintettel arra, hogy e statisztikai közlemények kereskedő- és iparosainkra nézve rendkívül becses anyagot tartalmaznak, mert be- és kivitelünk, saját szükség létünk, valamint a külföldi fogyasztás nagysága csak ezekből ismerhető meg és a termelés helyesen csak ez adatok alapján szabályozható: alulirt kamara az országos m. kir. statisztikai hivatal e kiadványainak támogatását a maga részéről a legmelegebben ajánlja. Sopron, 1893. március hóban. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hirdetmény. Ü uagymélt. kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1893. március hó 11 én 14.249 IV. sz. a. kelt magas leirata szeriut a svájczi szövetség tanács a francia származású friss, sózott és füstölt hus, valamint a husconzervek vámját metermázsánként 35 frankra emelte tol, mivel szemben a nekünk szerződésileg biztosított vám 4 frank 50 ctm. illetve 6 trankot tesz. Miről az érdekelt köröket alulirt kamara — saját kivitelünk előmozdítása céljából — ezennel értesíti. Sopron, 1893. március hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hírek. Személyi hir. Gr. Festet'c3 Tassiló f. hó 5-én Bécsből Keszthelyre érkezett, hol 10 napig fog ez idő szerint időzni, aztán visszatér családjához Bécsbe. A grófi család május hóban hosszabb időre jő Keszthelyre. Miniszteri vizsgalat. A belügyminiszter megbizásából — mint lapunk 13 ik számában jeleztük — Széli Ignác miniszteri tanácsos egy bizottsággal a vármegye székhelyére jött a vármegyei központi hivatalok és ZalaEgerszeg rendezett tanácsú város ügykezelésének tüzetes megvizsgálása végett. A több napig tartott, s minden egyes részletekre kiterjeszkedett vizsgálat végeredménye teljesen kielégítő volt, amelynek befejeztével a bizottság elnöke, Széli Ignác miniszteri tanácsos, teljes elismerését fejezte ki úgy Csertán Károly alispánnak, valamint a városi kifogástalan ügykezelést illetőleg Kovács Károly polgármesternek. Meghivo. Az országos vörös-kereszt egylet zalaegerszegi fiókegylete a helybeli szegények és saját pénztára javára 1893. évi április hó 15-én a ,,Zöldfa" szálló nagytermében tánccal egybekötött hangversenyt rendez. Kezdete pont y.

28 órakor. Belépti dij személyenkint 1 frt 50 kr., álló hely 1 frt. Jegyek Breisach Sámuel könyvkereskedésében és 15-én este a pénztárnál kaphatók. Akik esetleg tévedésből meghivót nem kaptak volna, szive^kedjenek azért a jótékony cél iránt való tekin tétből a hangversenyen megjelenn . A vármegyei közigazgatas ügykezelését felülvizsgáló és ellenőrző belügyminiszteri szakbizottság, mely Széli Ignác min. tanácsos, egy titkár és egy számvevőből állott, f. hó 4. és 5-én teljesítette Keszthelyen a főszolgabírói hivatalban a felülvizsgálást és ellenőrzést és pedig Svastics Benó főispán, Csertán Károly alispán, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, Lányi Kálmán főmérnök és dr. Mangin Károly főorvos jelenlétében. Keszthelyre volt rendelve még 4 főszolgabíró is, és pedig a tapolczai, sümegi, n.-kanizsai és pacsai főbírók, hogy ezek is lássák és hallják, minő reformokat óhajt a belügyminisztérium a közigazgatási ügykezelésben. Két uapi beható vizsgálás után Széli Ignác miniszteri tanácsos teljes megelégedését nyilvánitotta a tapasztalt rend felett és Takách Imre keszthelyi főbírót dicséretekkel halmozta el. Keszthelyről a bizottság Csáktornyára utazott. Kepviselöi beszamolo. Pdzrndndy Dénes, a zalaegerszegi kerület országgyűlési képviselője, f. hó 3-án délelőtt Nemes Apátiban, ugyanaznap délután Szent-Ivánon, f. hó 5-én délelőtt Söjtörön, délután pedig Tárnokon tartotta nagy számú közönség jelenlétében beszámolóját. A „Balatoni Kultur Egyesület" keszthelyi tagjai a keszthelyi elnökség és választmány megalakítása céljából f. hó 3 án értekezletet tartottak. A központból dr. Sziklay János titkár küldetett ki, a ki üdvözölvén a megjelenteket, sajnálattal tudatta, hogy a kesztkelyi elnökké megválasztott Pap Sándor jószágkormányzó nagy elfoglaltsága miatt leköszönt. Szóló azért küldetett ki, hogy közbejöttével a helyi igazgató választmány megalakittassék, mely aztán az alapszabályok értelmében megválasztja tisztviselőit s megállapítja ügykezelési rendjét. Igazgató választmányi tagokká megválasztattak: Dr. Burány Gergely, Beck Sándor, dr. Csanády Gusztáv, Hencz Antal, Lendvay József, Lénárd Ernő, dr. Lovassy Sándor, Pap Sándor, Pethő Vilmos, Hoffman Soma, dr. Hanny Ödön és Takách Imre. Ezen választmányi tagok f. hó 5 én tartott ülésükben dr. Lovassy Sándor tanárt alelnökké (elnököt az egyesület közgyűlése választ), Bontz Józsefet tiszteletbeli alelnökké, Sparszam Pált titkárrá, Lendvay Józsefet pénztárnokká választották s megállapí tották a választmány ügykörét. Álland o választmányi ülés. A törvényhatósági bizottság május havi rendes közgyűlésén felveendő 1892-ik évi megyei házi pénztári és egyéb alapok, valamint a megyei gyámpénztári számadások tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése április 13 án, a májusi közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig április hó 25 én, mindkét alkalommal reggel 9 órakor tartatik az újmegyeház gyüléstermében. A városi képviselőtestület f. hó 8-án tartott rend kívüli ülésén előterjesztettek a városi számvizsgáló bizottság által megvizsgált és helyeseknek talált 1892 ik évi városi árvaszámadások, melyeknek felülvizsgálat végett a vármegyéhez való felterjesztését a képviselőtestület elhatározta. Tekintve, hogy a takarékpénztárba elhelyezett árvapénzek után 4'/

2°/„ kamat fizettetik: mig az árvapénztár az árváknak ennél nagyobb százalékot köteles fizetni, ami az árvapénztári tartalékalap kárára történik : a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy a kamatláb leszállítása tekintetében készítsen javaslatot. Végül a képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, hogy az „Arany Bárány" vendéglő lebontatása, illetve az építkezés megkezdése iránt intézkedjék. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Özv. Marton Pálné szül. Fölnagy Klára s gyermekei: György, Róza és László szomorodott szívvel jelentik szeretett férjének illetve atyjuknak nemesnépi Marton Pál urnák f. évi ápril 6-án reggeli 1 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után élete 87-ik, boldog házasságuk 42-ik évében végelgyengülés folytán történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme f. évi ápril hó 8-án délelőtti 10 órakor fog beszenteltetni és a söjtöri róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat a boldogult lelki üdveért ugyan íolyó hó 8 án reggeli 9 órakor fog a söjtöri templomban a Mindenhatónak bemutattam. Söj őrön, 1893. évi ápril hó 6-án. Áldás és béke poraira. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Tóth Gyula Il-od osztályú pénzügyi biztost I-ső osztályú pénzügyi biztossá, Valentiny Ödön J-ső osztályú irodatisztet a zala-egerszegi pénzügyigazgatósághoz Il-od osztályú irodavezetővé nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Voyt Árpád Il-od osztályú irodavezetőt hason minőségben a zalaegerszegi pénzügy igazgatóságtól a temesvárihoz, Steiner Ferenc nagy-kanizsai sóhivatali ellenőrt hason minőségben a pozsonyi sóhivatalhoz helyezte át. Eljegyzés. Beér Ferenc csáktornyai képezdei zenetanár f. hó 3 ikán váltott jegyet Csáktornyán Szilágyi Gyula, Gróf Festetics Jenő titkárának, nevelt leányával, Kornélia kisasszonynyal. Szép kitüntetes. lluber Gyula káptalan tóthii káplánt, a jeles zeneszerzőt, akit Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, újévkor jól talált, nagy alakú fényképével lepett meg jeies magyar dalaiért, ismételten kitüntetés érte. A ceglédi zeneegyesület ugyanis a magyar zeneköltészet terén kivivott érdemeiért őt március 13 án tartott közgyűlésén kitörő lelkesedéssel, egyhangúlag, dísztagjává választotta. Halálozas. Szakonyi József, Nagy-Kanizsa rendőrfőkapitánya, pár heti szenvedés után, ápr. 5-én éjjel, 73 éves korában meghalt. Élete nagyon változatos volt. Résztvett a magyar szabadságharcban is. Később, a Bachkorszak alatt, Nagy-Kanizsára nevezték ki rendőrbiztosnak. A 60-as években a nyilvános élettől teljesen vissza vonult, földbirtokot vásárolt és gazdálkodott. Ez alatt a nagy kanizsai körökben oly népszerűvé lett, hogy az alkotmányos aera beálltával megválasztották rendőrkapitánynak, majd később főkapitánynak. Legutóbb, mint élethosszig kinevezett rendőrfőkapitány, működött. Szigorú, pontos, sok tekintetben pedáns, de jószívű ember volt. A védhimlöoltás targyában a polgármesteri hivatal 806. sz. a. a következő hirdetményt bocsátotta ki: ZalaEgerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a védhimlöoltás 1893. évi ápril hó 15 tői kezdve minden hét szombatján délután 2 órától egész 4 óráig a városháza tanácstermében, az ujraoltás ugyan azon napon reggel 8 órakor az elemi iskola tantermében fog tartatni. Felhivatnak a szülők, hogy gyermekeiket beoltás végett a fenti helyre okvetlen elküldjék. ZalaEgerszeg, 1893. március 24 én. Kovács Károly polgármester. A „Zalamegyei központi takarékpénztár" részvény társaság igazgatósága alakuló ülésén Háczky Kálmánt elnökké, Krosetz Gyulát vezérigazgatóvá választotta meg j