Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-02 / 14. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. éri 14 Ik számához. miut luiiidfii tekintetben kitűnően működőket, kell meg­említeni : 1 ször. Mayfarth Ph. és társa készítményét, telje­sen önműködő permetező. Ara erős ónozott vaslemezből 28 forint. 2 szor. A bécsi csász. és kir. gazdasági egyesület mintája vörös rézből egyszerű sugár csővel . 20 trt. Ugyanaz két oldalra permetező csővel . 22 frt. 3-szor. Juhász Lajos zala-egerszegi géplakatos által készített, kitűnően működő és csinosan kiállított perme­tezők : Vörösrézből . . 19 frt 50 kr. Ónozott vaspléhből . 16 trt 50 kr. Tölgyfából készült tartálylyal 9 frt 50 kr. Ezen gépek közül az I. és 2. szám alattiak Hu binszky Adolf úr z.-egerszegi vaskereskedésében, vagy az egyesületnél ; Juhász Lajos ur által készítettek, a készítőnél, vagy szintén az egyesület utján rendelhetők meg — az egyesületi tagok részére. Készülnek még permetezők „Síern Salamon fia zala-szent gróthi cégnél", melyek kisebb gazdák részére előnyösek ; jól permeteznek és jutányos árúak : Vörös rézből puttonynyal 9 frt. Ugyanazon szerkezet ólmozott vaslemezből 7 irt darabonkint, nagyobb megrendelésnél utóbbi 6 Irt 30 kr.; ezen gépek az egyesületnél szintén megróbáltattak az 1892. évi decemberi ülés alkalmával. Egyéb tárgy nem lévén, miután ügyvezető elnök úr a tag urak buzgó részvételét megköszöni, az ülést bezárja. — Kmf. Jegyezte : Háczky Kálmán sk., ügyv. elnök. dieső Orosz Pál sk., e. titkár. Szabadságharcunk emléktárgyainak országos muzeumáról. Ha angolok laktak volna köztünk 1848/49 ben, úgy alighanem megcselekedte volna közülök legalább egy azt a derék dolgot, hogy még a szabadságharc alatt összegyűjtötte volna ama tárgyakat, a melyek a dicső kort hirdetik, a vértanuk szent ereklyéit, melyek a haza­szeretet és önfeláldozás néma apostalai ma a muzeumban. Mi nem vagyunk excentrikus angolok, miközülünk egynek sem iutott eszébe a szabadságharci ereklyék gyűjtését a szabadságharc alatt, vagy annak lezajíá*a után mindjárt kezdeni, midőn még könnyű szerrel, olcsón lehetett volna összevásárolni ama nagybecsű emléktár­gyakat, melyekből ina már egy százezredrésznyi létezik és a létezők nagy részét is inkább a véletlen, mint a kegyelet őrizte meg. Ezelőtt 8 évvel gróf Kreith Bélának támadt az a jó, nemes ötlete, hogy az 1848/49 iki emléktárgyakat föl kell kutatni, nem csak itthon, hanem a külföldről is, hol sok emléktárgy maradt az emigráció folytán. A derék eszmét csakhamar telt követte. Nyolc úr láradhatlan munkásságának és igazán apostoli ügyszeretet és áldozatkészségének eredménye lett a fővárosban levő 1848/49 iki ereklyemuzeum, melynek gazdagságát jó részben már a vigadóbeli kiállításon láttuk. Megjegy zendő, hogy az ott látott szabadságharci emléktárgyak és képek háromuegyed részét még a kiállítás megnyitása előtt már összevásárolta gróf Kreith Béla, ki azután a beküldött emléktárgyaknak is legnagyobb részét meg­vette, vagy elcserélte a kiállítóktól, a fővárosban léte sítendő ereklyemuzeuma számára. Az országos ereklyemuzeum eszméje a mily csön desen pihent .848-tói lft85ig: oly egyszerre kezdett föl támadni három is. Kolozsvár azon kezdte, hogy ők találták föl az eszmét, Arad azt moudta, hogy a miért ott végezték ki a 13 dicső vértanút,, azért őket illeti meg az országos ereklyemuzeum. Épen ilyen joggal követelhetné Világos is, mert ott tette hadseregünk le a fegyvert. A harmadik még nem követeli ugyan, de kezdik pengetni Debreczenben, hogy ott élte a szabadságharc igazi életét, a dicsőség napjait. Debreczenben lett Kossuth az ország kormányzójának megválasztva és a független él. — S igazat mondott. — Ah! — Távol a virágos mezőben pór leány üde danája csendül: ez az ő szava, ez az ő dala! ez ő! S ti tagadjátok, hogy Petőfiéi? — kérdezzétek meg sziveteket! Miért lüktet e szóra a sziv ere hevesebben, s a vér hullámzásán miért ömlik el egy titkos, magasztos érzelem? — O lakik ott! S ti azt mondjátok : meghalt. Hisz sziveinkben, lelkeinkben él ; ott él félszázad óta! Félszázad ! Mi hosszú idő ez! — A képzelet ösvé­nyeit, melyeken a szellem visszatörne a múltba, lassan kint a feledékenység növi be, — óh, de azt, amely a te magasztos emlékedhez vezet vissza — letűnt korunk dicső költője — azt messze bevilágítja az éber kegyelet fáklyája, gyászos világánál illetődve tekintünk vissza rád; rád, s társaidra, s az egész világra szóló korszakra, mely egykoron lángba borítá hazánkat! Oh! Azóta haladunk erősen ; a világ szekere feltar tóztathatlanul gördül előre; a mult nagy emberei egyen kint maradoznak el ; egy-egy fájó sóhajt hallunk mö­göttünk, megdöbbenve nézünk össze, << ajkaink szomorúan mondják: „Megint leroskadt egy a halhatatlanok közül." Szivünk elszorúl, felsajog rajt a fájó mult emléke, s Uönyeket csal szemeinkbe. — Oh ! Majd ha az utolsót, a legnagyobbat, a martyrok martyrját temetjük, tőle talán már izer.hetjiik azt, hogy végre boldog hazánk ; tán jobblétünkről adhatunk hírt társaidnak és neked, neked, ki éber szemekkel virrasztasz ott fenn is nemzeted szabadsága telett. Oh tekints le ránk és lásd, hogy sziveinkben igaz honszerelem honol ; hogy a szabadság szikrája, mit szellemed szivünkbe oltott, már olthatatlan lánggal lobog! Oh tekints le ránk onnan felülről csillaghazádból, s ha szemeinkben könyeket látsz ragyogni; ha meghallod lázas szivünk °gy-egy hevesebb dobbanását: — óh tudd meg, hogy az téged illet! . . . Horváth Ferenc. ségi nyilatkozat elfogadva. Debreczent illeti a mi szabadságharcunk ereklyemuzeuma. A három vidéki város közül mindenesetre Debre­czen követelheti legtöbb joggal az ereklyemuzeumot. Rászolgált az 1848/49 ben s azután is. Polgársága a magyarság színe javából való s vagyona van annyi, hogy akár a nemzeti muzeumot is eltarthatná. De hol marad Budapest, a mi fő és székvárosunk ? Az bizony nem marad hátra, mert mig a muzeuin apos­talai a gyűjtemény hovahelyezésén vitatkoztak, Budapest közgyűlése évi ezer forintot szavazott ineg szabadság­harcunk ereklyeinuzeumának a fővárosban való fenntar­tására. Ezt követte a miniszter által megajánlott évi 1500 forint. Ez a támogatás kevés a szabadságharci emléktár­; gyak tön tartására, de elég kezdetnek. Hazánk városai és vagyonosabb községei kövessék a derék kolozsváriak és a lelkes aradiak példáját. E két város évi több száz forintot szavazott meg szabadságharcunk ereklyemuzeü mának. Arad és Kolozsvár most ugyan még ott tartják az általuk gyűjtött emléktárgyakat, de ha az ország közön sége kellő támogatásban részesíti a fővárosban levő és oda legjobbau illő ereklyemuzeumot, akkor a miként Arad, épúgy Kolozsvár hazafias és legszentebb kötel­müknek fogják tartani, hogy a náluk levő 1848/49. szent ereklyéket átadják a budapesti országos ereklye­muzeumnak. Mert e muzeumot szétforgácsolni nem szabad. A mi dicső szabadságharcunk emléktárgyait össze gyűjteni, csak azért, hogy azok együtt legyenek : nem elég. Hauem oly helyen kell az összegyűjtött ereklyéket tartani, a hol a nagy közönség minél nagyobb számmal látogathatja, — mert e muzeumnak missiója van; haza szeretetre, önfeláldozásra, lovagiasabb gondolkozásra kell nevelnie az ujabb és ujabb nemzedékeket. Szabadságharcunk ereklye muzeumának helve nem lehet máshol, mint Budapesten, csak azért is, mert ez az egyetlen oly központi város, hol százszornál több vidéki és idegen fordul meg napoota, mint a többi váro­sok bármelyikében. Ezt mondja Kossuth is gróf Kreith Bélához irott levelében, a melyben csodálkozásának ad kifejezést, hogy olyanok is voltak, a kilc máshova akar­ták az ereklyemuzeumot, a mi egy volna szabadsághar­cunk nymbusának, dicsőségének degradálásával. Arad október 6-ka miatt kérte a muzeumot. Erre az Ember-Tragediájáuak eretnekével szólva (szomorú dicsekvéskép legyen mondva) azt felelhetjük : ha csak vértanú kell, volt nekünk több, mint tinektek. (Pesten ugyanis 19 et végeztek ki a nagyobbakból). A mi dicsőült ,3 vértanunk szobra Aradot illeti meg, erre Aradnak 100,000 forintnál többel áldozott a nemzet. Szabadságharcunk ereklyemuzeuma pedig annyira Budapestet illeti meg, hogy ép oly helytelen dolgoL mivel, a ki ezt akadályozni akarja, mint a mily helytelenül cselekeduék az, ki Kossuthnak, Petőfinek, Deáknak, vagy Szécheuyiuek nem a fővárosban, hanem a vidéken emelne szobrot, (mert ott születtek, vagy ott is laktak). Szabadságharcunk ereklyeinuzeumának a fővárosban ?aló létesítését most egy országos bizottság veszi kezébe, élükön Horváth Ádám, Kecskemét város orsz. képvise lője, gróf Guyou Edgár, az 1848/49-ki hős tábornok fia és Kreith Béla gróf a muzeum igazgatója. E lelkes bizottság kövessen el mindent, ragadjon meg rnioden kigondolható tisztességes eszközt az ereklye­muzeum lelvirágoztatására. Rendezzen jövedelmező ünne­pélyeket és mulatságokat úgy a fővárosban, mint a vi­déken a gyűjtemény javára. A vagyonosabb jó hazafiak közül azokat, kiknek egyenes örököseik nincsenek, szólítsa föl, hogy hagyo­mányozzanak nagyobb összeget az ereklyemuzeuinnak. Kutassa föl ama iegjobb hazafiakat, kiknek módjukban áll állandóan és díjtalanúl működni közre a muzeum érdekében, a kik valóságos apostolai lehetnek a szép dolognak. Ti pedig, hazánkuak jobbjai, hazafiak és derék honleányok, tegyétek le filléreiteket a haza oltárára ! Adakozzatok a mi dicső szabadságharcunk ereklyemu zeumának fenntartására és csarnokának fölépítésére ! Küldjétek be a budapesti ereklyemuzeumnak a legcsekélyebbnek tetsző emléktárgyakat. Pénzadományai tokát küldjétek be a hírlapok utján, hogy a hazafias tettet olvasva, hasonló áldozatkészségre buzdúljon a této vázó és a gyengébb is. A magyarok Istene jutalmazzon és áldjon meg minden adakozót! Julius, A „Zalamegyei takarékpénztár" alakuló közgyűlése. A „Zalamegyei takarékpénztár" részvénytársaság, amelyre nézve az alapítók által kibocsátott aláírási ter vezetet és ivet lapunk mult számában egész terjedelmé ben közöltük, alakuló közgyűlését a részvényesek szép számú részvétele és élénk érdeklődése mellett Skublics Jenőnek, mint az alapítók által megválasztott igazgató­sági elnöknek, elnöklete alatt március hó 30 án délután tartotta a polgári iskola rajztermében. Elnök meleg hangon üdvözli a szép számmal meg­jelenteket; örömének ad kifejezést azon általános érdek­lődés felett, mely az új intézményt kiséri s mely mintegy biztosítékúl szolgál jövő telvirágozásának. Jelenti, hogy az alakuló közgyűlésre 83 részvényes jeleut meg, akik 204 részvényt képviselnek. A tárgysorozat értelmében felolvastatja az alapítók jelentését. Weisz Izidor ügyvéd, mint az alapítók értekezle­teinek jegyzője, előterjeszti az alapítók jelentését, mely szerint az alapítók egy takarékpénztár létesítésének szük­ségességét átlátván, ez érdemben március 23 án értekez­letet tartottak, melyen egyhangúlag elhatározták, hogy városunkban „Zalamegyei takarékpénztár" részvénytár­saság cége alatt egy társaságot alapítanak, melynek célja : lesz egy részről a megtakarított összegek gyüinölcsözte­| ! tésével a szorgalom és takarékosság fejlesztése, más ; ! részről olcsó hitelnyújtás által a töldmi velés, ipar és ' kereskedelem előmozdítása ; a részvénytársaság alaptőkéje 80.000 korona, mely négy száz darab 200 korona név ­értékű és névre szóló részvény előjegyzéséből képeztetik ; a 400 drb részvényből az alapítók 160 drbot maguknak visszatartottak, a többi 240 darab jegyzésére pedig alá irási ivek bocsáttattak ki. Az alájegyzés véghatáridejéül március 25-ének délután 5 órája tüzetett ki. Az aláírás lejarta után nyomban az alapítók értekezletet tartottak, melyen jelentés tétetett a részvények jegyzéséről. Mivel a közönség rendelkezésére bocsátott 240 drb részvényre 167 egyén összesen 411 drb részvényt jegyzett, arány­lagos felosztásnak szüksége merült fel, mely célból az alapítók köréből egy szűkebbkörű bizottság küldetett ki javaslat kidolgozására. Ugyanezen ülésből egy másik, szűkebb körű bizottság az alapszabályokra nézve terve­zet készítésével bízatott meg s egyúttal egyhangúlag elhatároztatott, hogy az alakuló közgyűlés március 30 áu tartassék meg. A kiküldött bizottságok megbízatásukban eljárván, március 27 én az alapítók újból közös értekez­letet tartottak, amelyen a részvények aránylagos felosz tására nézve beterjesztett javaslatát a bizottságnak vál­toztatás nélkül ellogadta; egyúttal tüzetes tárgyalás alá vette az alapszabályok kidolgozására kiküldött bizottság munkálatát s azt némi módosítással elfogadván, annak a közgyűlés elé terjesztését elhatározta. Ugyanezen gyü lésen az alapítók — fentartott joguknál fogva — meg­választották az igazgatóság einökét, alelnökét és áz igaz gatóság tagjait, akiknek névsora a tárgysorozat megte­lelő pontjánál előterjesztetik. Végül az alapítók jelentik, hogy a 400 drb részvényre a 10% vagyis 4000 trt tény­leg befizettetett s az a zala egerszegi takarékpénztárba elhelyeztetett, eun'k igazolásáúl a takarékpénztári betét­könyvecske a közgyűlésnek bemutattatott. Ugyancsak befizettetett a 400 db. részvény után 1 frt 50 krjával 600 írt alapítási költségre, melyből a fizetendő illetékre 128 frt visszatartatott, eddig a bemutatott számadás sze­rint 59 frt 90 kr. kiadatott, mig a megmaradt 412 trt 10 kr. takarékpénztárba tétetett s az erről szóló köny­vecske a közgyűléshez beterjesztetett. A közgyűlés az alapítók ezen jelentését helyeslőleg tudouiásúl vette. A közgyűlés vezetésére elnökül Skublics Jenő, jegyzőül Weisz Izidor kérettek fel. A közgyűlésen jelen voltak a „Zalamegyei taka rékpénztár" részvénytársaság megalakítását egyhangúlag elhatározták s a társaság megalakulása elnökileg kimon­datott. A közgyűlés az alapítók által beterjesztett jelen tés és számadás, valamint a bemutatott takarékpénztári betétkönyvecskék alapján az alapítóknak a telmentvényt megadta. A közgyűlés idejének fő részét a 121. § ból álló alapszabályoknak pontonként előterjesztése, azok tüzetes megvitatása, képezte. A közgyűlés az alapítók részéről beterjesztett alapszabály tervezetet néhány módosítással elfogadta. Ezután előterjesztetett az alapítók által kinevezett igazgatóság névsora, amit a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásúl. Az alapítók részéről kinevezett igazgatóság névsora : Skublics Jenő elnök, Fischer Miksa alelnök ; tagok : Árvay Lajos, Balaton József, Csesznák Sándor, id. Czinder István, Fangler Mihály, Fenyvesi Miksa, Gózony László, Grünvald Lajos, dr. Háry István, Hein­rich Lipót, Horváth József, Kaiser Emil, líaszter Sándor, Königmayer János, Kohn Samu, Rigó Ferenc dr. Ro­senthal Jenő, Sariits Sándor, dr. Szigethy Elemér, Wein­berger Jakab, Weisz Tivadar. A közgyűlés utolsó tárgyát az öttagú felügyelő bizottság tagjainak megválasztása képezte, még pedig a kereskedelmi törvény értelmében első izbeu egy évre. E célból a titkos szavazás elrendeltetett s a szavazat­szedő küldöttség tagjaivá Nagy Géza elnöklete alatt Horváth Józset, dr. Czinder István és Bajomy István választattak tnsg; a szavazás tartamára a közgyűlés felfüggesztetett. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltatván, Skublics Jenő kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint a felügyelő bizottság tagjaivá Hajik István, Hanthy Károly, Skublics Imre, Udvardy Ignác és Weisz Izidor választattak meg. A tárgysorozatba felvett összes tárgyak letárgyal­tatván, elnök megköszöni a jeleu voltak szives türelmét s a közgyűlést bezárta. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnegyed alkalmával tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit az előfizetés szives megújítására. Hátralékos előfi­zetőinket pedig kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldé­sére. Lapunk előfizetési ára egy évre 4 frt, félévre 2 frt, negyed­évre 1 frt. Községi jegyzők és tanítók számára lapunkat egy évre két forint kedvezményes áron adjuk. A lap kiadóhivatala. Boldog Alleluját kívánunk lapunk olvasó közönségének és nagyrabecsült munkatársainknak! Képviselői beszamolo. Pázmándy Dénes ország­gyűlési képviselőnk mégérkezése, fogadtatása és beszámoló beszédének tartása tárgyában a rendező bizottság a választó polgárokhoz a következő felhivást bocsátotta ki : „Tisztelt választó polgárok! Pázmándy Dénes országgyű­lési képviselőnek — beszámolója megtartása végett — f. évi ápril hó 1 én (szombaton) esti 7' 4 órakor érkezik kocsin Körmendről Z da-Egerszegre az „Arany Bárány" vendéglőbe, hol a választók nevében Kovács Károly pol­gármester ur által fogadtatik. Beszámoló beszédet fog tartani: 1. Zala-Egerszegen húsvét napján d. e. a mise után az „Arany Bárány" vendéglő előtt; kedvezőtlen idő esetére az „Arany Bárány" nagytermében; 2. F.-N. Apátiban húsvét hétfőn d. e. a mise után; 3 Z.-Szent­Ivánon húsvét hétfőn d. u. 5 órakor; 4. Söjtörön f. é. ápril hó 5-én (szerdán) d. e. 10 órakor s végül 5. Zala­Tárnokon f. évi ápril hó 5-éu (szerdán) d. u. 4 órakor, mely fogadtatásra, illetőleg beszámoló beszédekre van szerencsénk a tisztelt választó polgárokat meghivni. Hus vét hétfőn este az „Arany Bárány" vendéglőben képvi selőnk tiszteletére társas vacsora tartatik, melyre jelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom