Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-03-19 / 12. szám

igazgatási tekintetben észrevétel nem forogván fenn, pártoló felterjesztés tétetik a minisztériumhoz. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság véleményezés végett megküldi rfárhida községnek abbeli folyamodványát, hogy a zala ogerszegi postahivatal kézbesítési köréből a baki postahivataléba átcsatoltassék. A kérvény véleményezés céljából kiadatik a járási főszolgabírónak. Tekintve, hogy az ukk—csáktornyai helyi érdekű vasút építése alkalmával a déli vasúttal való verseny ürügye alatt Kisfaludon vasúti állomás, egyúttal fűtőház is leiesítteleit, mely utóbbi azonban innen már elvitetett; tekintve, hogy ezen kistaludi állomás főkép a személytorgalmat illetőleg számos panaszra adott alkalmat a múltban s fog adui a jövőben ; tekintve, hogy ezen állomásra akár a Z.ila Egerszeg és Szent-Iván közt levő helyi összeköttetést, akar az ükk—Csáktornya közt teunálló kuzlekodési tekintve, sőt a déli vasútról Ukk telé, vagy Ukk telói a deli vasúttal tovább menni akaró utasokra nézve semmi szükség nincs, mivel az illetők a helyi közlekedést kozve'.itő vonatokkal Zala Egerszegre jöhetnek a luuen tovább utazhatnak, sőt az illetőkre nézve a vaiukozás Egerszegen előnyösebb lenne, mint a kisfaluul állomásnál: a közigazgatási bizottság dr. Gyömörey Vince bizottsági tag indítványára sürgősen megkeresi a uunáutuli helyi érdekű vasutak részvény társaságának igazgatóságát a kisfaludi állomásnak beszüntetése, a tüLobaznak Zala Egerszegre való áthelyezése, valamint a zalaegerszegi palyaudvar és épületének a lorgalomhoi képest eszközlendő mielőbbi kibővítése tárgyában. Kir. lautelügyelő havi jelentése szerint volt Keszthelyen, ho-_> a polyari tiú iskolának a miniszter rendeletével meghagyott lokozatos megszüntetése módozatait az Iskolaszékké! megtárgyalja. - Ugyancsak ezen értekezletből kilolyólag az ottani két osztályú felső-leányiskolának nogy osztályú polgári leányiskolává kifejlesztése ügyebei. a miniszterhez jelentést tett. — Személyi es dologi ügyekben volt Bajcsán s újabban Mura-Kereszturou es Fiiyehazáu. — A felállítandó állami iskola ügyében volt Búcsú Szent Lászlóu; ugyanitt meglátogatta az izr. iskolát. — Meglátogatta a bessenyői és botfai községi, a sagodi, egregyi es csatári r. k. iskolákat, a keszthelyi zárdabeli ovoUát és iparos tanonciskolát. — Iskolaügyek rendezese céljából volt Szent-Andráson. — Ugyancsak Keszthelyen a járási főszolgabíróval községeinek kisdedóvás ügyét megtárgyalta. Az iskolaház tarthatatlan allapotának megszüntetése céljából volt Bocztöldöu. — Meglátogatta a türjei r. k. iskolát, a szentgróthi r. k. és ev. iskolát; előbbinél a harmadik tanítói állás szervezése ügyében intézkedett. — Volt Alsó-Leudván, hogy a polgári fiú iskola építkezése ügyébeu a további teendőket az iskolaszékkel megtárgyalja. — Ugyanezen alkalomból nyerte az iskolaszék biztosítását arra nézve, hogy amennyiben a polgári iskola építkezése után a város a bérlet terhétől megszabadul, készséggel fogja a kisdefvédelem körében a lehetőt megtenni. — Volt Nagy Kanizsán a polgári leányiskola személyi ügyében. — Alsó Lendváu a járási főszolgabíróval a kisdedóvás ügyet saját községeire nézve személyesen megbe szélte. — Czupp község zúgiskolájót bezáratta. — A zala-egerszegi uői kézimunka tanfolyamnak a megfelelő szaktárgyak Kai kibővítése iránt a város megkeresésére oly irányú felterjesztést tett a miniszterhez, hogy a polgári leányiskola betejezése után ezen ujonan szervezendő muuka tanlolyamot két éven át sikerrel látogató növendékek önálló üzletet nyithassanak, esetleg kereskedők által alkalmazandó rendes segédek lehessenek. — KisRada és Tekeuye községeket iskolájuk újból építésére telelősség terhe mellett felhívta. — Folytatta az adatgyűjtést Podbreszt, Orehovicza és Vullária községek iskolázásának reudezése ügyében. — Tárgyalt LendvaLakos és Gyertyános községekkel iskolázásuk rendezése ügyében. Török Károly alsó uemes-apátii tanító beterjesztett dijlevele jóváhagyatott. Kir. tanfelügyelő előterjesztette Leudva-Lakos és Gyertyáuos községek iskolázásának reudezése ügyébeu eddig történt összes hatósági intézkedéseket s bemutatta nevezett községekkel a járási főszolgabírónál megtartott tárgyalás eredményét feltüntető jegyzőkönyvet. Az illető községek anyagi helyzetének, az iskolázás egységes ke resztülvitelének szempontjaira való tekintetből az összes érdekeltek felhívatnak, hogy Lendva Lakoson a tankötelesek szamához képest az 1868. évi 38. t.-c. 11. §-ban megállapított módozatok mellett a törvény követelményeinek megtelelő iskolát állítsanak illetve a meglevőt kellő tanerőkkel tejleszszék s eljárásuk eredményéről május l-ig jelentést tegyenek. Kir. tanfelügyelő előterjesztette a miniszter rende letét a stridótárabeli áll. elemi iskolák 189'/

2-ik tanévi pótállamsegélye ügyében. Ezzel kapcsolatban jelenté, hogy e rendelet tartamáréi az összes érdekelteket értesítette. A kir. tanfelügyelő tett intézkedése jóváhagyólag tudomásúl vétetett. Kir. tanfelügyelő előadta a balaton-hidvégi iskolai csatlakozás érdemében az összes érdekeltekkel folytatott intézkedéseit s az ezek kapcsán felmerült nehézségeket, melyek szükségessé teszik, hogy ez ügyben az összes érdekeltséggel a helyszínen személyesen tárgyaljon s erre a határnapot március 23 ára már ki is tűzte. Elő terjesztése jóváhagyólag tudomásúl vétetett. Zala-Egerszeg város polgármesterének jelentése a közigazgatási bizottság végzésére tudomásul vétetett oly felhívással, hogy a 13.318 frt 18 krt tevő óvodai alapnak a város altal kölcsönvételét feltüntető szabályos okmány, valamint a kölcsön visszafizetését feltüntető tervezet legközelebb bemutattassék. Ezen alap kamatjának kizárólag óvodai célokra fordítását igazoló évi számadás a a törvény rendelkezéséhez képest a közigazgatási bizottsághoz lesz mindenkor bemutatandó. Végül a város által az 1891. évi XV. t.-c. 15. § ának követelményeihez képest felállítandó óvodákat látogató gyermekektől tandíjak csak ugyanazon törvény rendelkezése értelmében szedhetők. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál január végén hátrálék volt 3.982, február hóban beérkezem 2.973 s így elintézésre várt 6955 ügydarab ; ebből február hóban elintéztek 2.728 ügydarabot s így február végén a hátrálék volt -4.227 drb. Az irodánál január végén hátrálék volt 844, február hóban leírás végett kiadatott 2.763, összesen 3667 ügydarab; ebből február hóban leírtak és expediáltak 2.967 drbot s így február végén hátrálékban maradt 640 ügydarab. Tekintettel a folyton szaporodó ügyforgalomra, amelyuek sem a togalmazói kar, sem az iroda a jelenlegi létszám mellett megtelelni nem képes : az árvaszéki elnök egy ülnöki és két Írnoki állás rendszeresítése érdemében ter'iesztett elő javaslatot. Tekintve, hogy uemcsak az árvaszéknél, hanem az alispáni hivatalban a központi igazgatás körében is — a folyton szaporodó ügyforgalom mellett — erő szaporitás mulhatlanúl szükséges: a közigazgatási bizottság úgy a megye alispánját, mint az árvaszéki elnököt felhívja, hogy a jövő havi bizottsági iilés elé a hivatalnoki létszám emelése tárgyában kellőkép indokolt javaslatot terjeszszenek be, amelyet a közigazgatási bizottság az április havi ülésen tárgyalás alá vévén, annak eredményéhez képest a májusi törvényhatósági rendes közgyűlés elé a szükséges előterjesztést megtehesse. A pénzügyigazgatói jelentés szerint február hóban a vármegye területén befolyt egyenes adóban 186.573 frt l3'/j kr., hadmentességi díjban 1.479 frt 30 kr., szőlődézsmaváltságban 3.747 frt 08 kr., bélyeg- és jogilletékben 25.193 frt 66 kr., illetékegyenértékben 2.384 frt 61 '/

2 kr., fogyasztási- és italadóban 43 564 frt 26' 2 kr., iialmérési illetékben 39 irt 50 kr., összesen 262.981 Irt 55 /

2 kr. A folyó év január és február havában összesen befolyt 389.323 frt 30 kr., melyet a mult év hason szakában befolyt 339.066 frt 09 krral egybehasonlítván, a folyó évben 50.257 frt 21 krral folyt be több. Január és február hóban adóból leíratott 1.444 frt 20 kr. Fizetési halasztás egy esetbeu sem, házadó mentesség két esetbeu engedélyeztetett. A közkórház 1892. évi működéséről. I Ur. Háry István, a zalaegerszegi közkórház igazgató főorvosa, a kórházi bizottsághoz beterjesztette a kórház 1892 ik évi működéséről, bevételéről s kiadásáról, vagyouáról és egyéb, a közkórbázat érdeklőkről szóló évi jelentését. A jelentés szerint a betegforgalmat illetőleg az 1892-ik évben felvétetett 472 beteg, ehhez hozzá adva az 189l-ik év végén maradt 26 ápoltat, az összes létszám 498. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 328, javulva 75, gyógyulatlan 19, meghalt 30, haldokolva hozatott 4, a kórházban visszamaradt 44. Az ápolási napok száma 15.774 és igy egy betegre átlag 30 nap esik. Műtét végeztetett 25 esetben és pedig sebészeti 11, nőgyógyászati 4, szemészeti 10. Az elbocsátottak illetőségük szerint: Zalamegye 25, Zala Egerszeg 46, Vasmegye 92, Veszprémmegye 10, Sopron m. 7, Mosou m. 4, Fehér, Trencsén m. 3—3, Pozsony, Bács Bodrog, Tolna, Nyitra m. 2—2, Barcs, Jász-Kún, Pest, Baranya, Güiuör, Szabolcs, Hont m. 1 — 1, Stájer 5, Morva 4, Cseh 2, Horvátország 1, Krajna 1. Az elbocsátottak vallás szerint: 412 róni. kath., 17 ág. ev., 11 helv,, 14 izr. vallású. A kórház 1892 ik évi bevételei: pénzmaradvány 2.385 frt 55 kr., gyógyköltségekből befolyt 10.116 frt 84'/^ kr., takarékpénztári kamat 15 frt 92 kr., ZalaEgerszeg részéroi térítinény 25 frt, Guth Rudolftól adó térítmény 69 frt 34 kr., Stern család alapitvány szelvényei 627 frt 33 kr., összesen 13.264 frt 98

1 kr. A kórház l892-ik évi kiadásai: tiszti fizetések 1.433 frt 28 kr., ápoló személyzet és mosás 318 frt i3 kr., élelmezési kiadás 4.320 frt 82 kr., gyógyszertári 898 frt 08 kr., orvosi műszerekért 48 frt 19 kr., terményi kiadás 1.034 frt 55 kr., szerek- és bútorokra 699 frt 28 kr., épületek jó karban tartása 1.034 frt 86 kr., vegyesekre 262 frt 75 kr., összesen 10049 frt 94 kr. A kórház vagyona: a várostól 1889., 1890., 1891. és 1892. évekre a járandóság 1.136 frt 80 kr., Rosenberg Sándortól tüzbiztositási térítmény 2 frt 85 kr., fundus és épületek értéke 34.822 frt 57 kr., bútorok 2.069 frt 40 kr., ágynemüek 1.500 frt 20 kr., fehérnemüek 1.201 frt 15 kr., konyha eszközök 690 frt 43 kr., ragály kórházi felszerelésekben 383 frt 93 kr., orvosi műszerekben 1.010 frt 10 kr., gyógyköltség hátrálékban 3.090 frt 43'/

2 kr., Stern család alapítványa értékpapírokban 10.000 frt, Kovács Kálmáu alapítványa 200 frt, Pathyféle tőke 46 frt 19 kr., Skublics Jenőné léle alapítvány 200 frt, takarékpénztári kamatokban 17 frt 58 krajcár, tartalékalaptól térítmény 463 frt 16 kr., ugyanattól adó térítmény 25 frt, tartalékalap tiszta vagyonában 4.992 frt 88 kr., készpénz az év végén 3.215 frt 04'/

2 kr., összesen 65.067 frt 72 kr. Teher: a városnak a tartalékalap 2.344 frt 37 kr., betegek élelmezése 1892. decemberben 407 frt 63 kr., ápolók élelmezése 1892. nov. és dec. hónapokban 25 frt, mosásért 1892. nov. és dec.-ben 13 frt 19 kr., gyógy szerekért i892. év Il-ik telére 740 frt, cemeutauyagért 10 Irt 70 kr., jégverembér 1892-re 1 frt, állami adóban 1891. és 1892. évre 78 frt 64 kr., községi pótlékban 24 írt 80 kr., katona beszállásolási pótadó 1 frt 99 kr., vasúti pótadó 1 frt 26 kr., megyei pótadó 3 frt, egyenleg, mint tiszta vagyon 61.416 frt 09 kr., összesen 6f>.067 frt 72 kr. Jókai Mór regényei képes kiadásban. Most jelent meg az Athenanum irod. és nyomdai r. társulat kiadásában fentirt vállalat első füzete, melynek borítékán e fényes kiadásra vonatkozólag a következőket olvassuk : J-íkai Mór müvei megmérhetetlen szellemi kincset képeznek reánk nézve; nem csak azért, mivel milliókra megy azok száma, kik azokból mulattatást., szórakozást, nemes élvezetet merítettek ; nem is azért csak, mivel az ő alakjaiban és nyelvezetében nyilvánul meg a nemzeti szellem a maga legeredetibb voltában : hanem főképen azon okból, mivel Jókai az ő phantasiájának csodaszerü elevenségével épen azon szellemi tulajdonságra gyako rolja a legerősebb hatást, mely nemzeti jellegünknek egyik fővouását képezi : a képzeletre. Egyéb fényes irói tulajdonságai mellett, alkotásai ezen sajátos jellegének köszöni Jókai azon páratlan nép szerűséget, melyet már régibb munkáival magának minden időkre kivívott, azon lelkes rajongást, melylyel népünk ifja, öregje, láuyai és asszonyai az ő munkáit folyton élvezik ; s egyúttal munkáinak ezen vonása az, mely egy másik szellemi kincsnek kulcsát is magában rejti, a mennyiben alig létezik író, a kinek művei képekkel való díszítésre annyira alkalmasak volnának, mint épen Jókai Mór regényei. — A festői alakok s jelene tek lépten nyomon követik egymást, — egy egy fejezetén mintha varázsteli színpompa ömlene el — s a művész, aki művei illusztrálására vállalkozik, nem hogy hiányát érezné az alkalmas tárgyaknak ; — épen ellenkeaőleg, azok sokasága által ejtetik zavarba. Az olvasó közönségnek is régi, gyakran hangoz tátott vágyát képezi, hogy Jókai kiváló regényeit oly kiadásban élvezhesse, melyben a festőművészet gyö nyörködtető ereje a tartalom és nyelvezet kielégítése gyanánt érvénybe lép, s igy mondhatjuk — általános óhajnak teszüuk eleget, midőn Jókai Mór regényeinek képes diszkiadását — nem csekély áldozatokkal — megindítjuk. E vállalatbau, mely az olvasó és műkedvelő közönség kellő támogatása mellett irodalmunk egyik legszebb termékévé, egyik legfényesebb remekévé fog fejlődni, egyelőre a következő regények kiadását vettük tervbe: Egy magyar nábob. Szeretve mind a vérpadig. Az arany ember. \ Bálványos vár. A Domokosok. Legelsőnek Egy magyar nábob kerül sajtó alá. Ez 18—20 füzetben 62 finom kivitelű, szöveg képpel s 8 színes aquurell képpel lesz díszítve, melyek Goró Lajos jeles festőművészünk kezéből kerültek ki. Azon leszünk, hogy a magyar Nábob Jókai Mór 50 éves irói jubileumára, melyet az egész nemzet ez év szeptember havára ünnepel, teljesen megjelenhessen, hogy ezen díszkiadás mintegy emléket képezzen, melyet a nemzet hálája és kegyelete legkedveltebb, legnagyobb élő Írójának emel. Hogy ehhez minél számosabban hozzájárulhassanak, a kiadás árát legolcsóbbra szabtuk. Egy egy füzet ár i 40 krajcár. Előfizetés 10 füzetre 4 lorinttal ugy az Athenaeum könyvkiadó-hivatalához (Budapest, Ferenciek tere 3), mint bármely könyvkereskedéshez címezhető. Az első tüzet az itt tett Ígéretek beváltását bizo nyitja. Papír, szedés, nyomás, a szövegképek, valamint a füzethez mellékelt remek aquarellkép e kiadást való li remek- és díszmunkává emelik, mely olvasóink támogatását legnagyobb mértékben megérdemli. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a város által előterjesztett, a számvizsgáló bizottság által felül vizsgált és helyesnek talált 1892-ik évi gyám pénztári számadások az 1886. évi XXII. t. c. 142. §. értelmében 1893. évi márcuis hO 19 tói számítva 15 napon keresztül egész 1893. evi april ho 5 ig a városház tanácsteimében betekinthetés végett közszemlére kitétettek s minden nap a hivatalos órák alatt betekinthetők. Zala Egerszeg, 1893. március 17 én. Németh Elek h. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Képviselői beszamolo. Pázmándy Dénes, kerületünk országgyűlési képviselője, a húsvéti ünnepek alatt városunkba jő beszámolni eddigi képviselői működéséről. Fogadtatására nézve a f. hó 15 én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt tartott értekezlet elhatározta, hogy a vasútnál ünnepélyesen fogadják s ott a város polgármestere fogja üdvözölni. A képviselő tiszteletére itt léte alatt bankettet fognak rendezni. Meghi V0. Az 184Vc|-es honvédegyletek országos központi elnökségének megkeresése következtében tisztelettel felkérem a zalavármegyei l84Yo iki összes honvédeket, mint bajtársakat, hogy a Budavárábau feláliitaudó honvéd emlékszobor leleplezése ünnepélyének mikénti véghezmenetele meghatározása tárgyábai f. évi április 6 án Budapestun tartandó rendkívüli közgyűlésre kiküldendő 2—4 tag megválasztása érdemében tartandó értekezletre t. évi március 26 án d. e. 10 órára ZalaEgerszegen az „Arany Bárány" vendéglő nagytermébeu egybegyűlni szíveskedjenek. Zala-Egerszeg, 1893. március 12. Vöczköndy László, a zalamegyei 184%-iki honvédegylet elnöke. Bankett március 15-én. A zala egerszegi iparos ifjak egyesülete március 15 ének megünneplése céljából este az „Arany Bárány" vendéglő nagytermében 65 terítékű bankettet rendezett, melyen számos hazafias felkö szöntőt mondottak. Elsőnek Kovács Károly polgármester szólt, éltetve a legalkotmányosabb uralkodót: Ferenc József királyunkat és a magyar nemzethez oly hőn ragaszkodó Erzsébet királynét. A március 15iki nagy nap emlékéről dr. Kele Antal ügyvéd emlékezett meg lelkes beszédben s a magyar nép felszabadítójára: Kossuih Lajosra ürítette poharát azon óhajtással, hogy márc us 15 ét minden magyar ünnepelje meg. Kovács Károly