Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-03-05 / 10. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi 10-ik számához. mai felfogásunk szerint a ták megfogamzását biztosítják. Hanem a tavasz megnyíltával a legelőkelőbb pomologusoknak ez úgyre vonatkozó megállapodásait — részben saját tapasztalásunkkal leieresztve — a közönség előtt feltárni idő — és célszerűnek tartjuk. A jó régi időben csak a tavasz volt a fák ültoté sének idénye. A közelebb mult tizedekben sok barátja lett az őszi ültetésnek. Dr. Eucz Ferenc, hazánk első író — pomologusa, volt, aki e módot népszerűsítette. Dr. Encz ugyanis azt írja, hogy őszi ültetésünk biztosabban megered, mert a la őszszel ültetve tavaszig mintegy megszokik, helyet ver, s még a tél beállta előtt uj gyökereket is képez. — Es tagadhatatlan, hogy őszszeí elültetett fáinknál még azon őszön gyakorta észlelünk uj, apró gyökérhajtásokat. De csak akkor, ha az ültetésre még jó nedves és meleg idő következik, vagyis a zord időjárás a fában az életműködést egyszerre ineg nem akasztja. Ha tehát ezt a kellemes időjárást fáinknak biztosíthatnék, föltétlenül hívei lehetnénk az őszi ültetésnek, annyival inkább, mert őszszel keve sebb a gazda dolga, mint tavaszszal. Eunek ellenében azonban (Jberdich szuperintendens a tavaszi ültetést ajánlja. A nyolcvanas években elhunyt Oberdich a német gyümölcsészet atyja, ki nagy tudással s több, mint 60 eves ernvedetlen buzgalommal művelte a gyümölcsésze tet, ily bosszú működés után egy —• úgyszóiva hattyú dalaként megjelent kitűnő értekezésében határozottan a tavaszi ültetésnek adja az elsőbbséget. Mert az elülte léstől a kiíakadásig a fa állapotát kórállapotnak tartja. „S valamint a közmondás szerint: hosszú betegségnek halál a vége, ugy a természet működésére ősztől tavaszig várakozó, sinlődő ták uyomorgásának is többnyire halál a vége; elszáradnak." El természetesen, ha a fenujelzett alkalmas idő be nem következik. A pomologia egyik legelső tekintélye Dr. Lucas Ede, a reutlingeni pomologiai intézet igazgatója s a „Pomologische Monatsheft" szerkesztője, röviddel halála előtt 12 pontban összegezte a gyümölcsfák ültetésénél követendő szabályokat. Lássuk és szívleljük meg a hires szerző pontozatait. 1. A legtöbb esetben közvetlenül a rügyek kifakadása előtti idő legalkalmasabb az ültetésre azért, inert ez esetben az életműködés azonnal megkezdődik, a kiásás által a gyökereken ejtett sebek leggyorsabban behegednek ennek folytán a gyökerek egészségesek maradnak. —Az őszi csak akkor előnyös, ha az átültetett ták a gyökerek sebhelyein még a tél beállta előtt hegsejtszövetet vagy talán gyökereket is képezhetnek, ami azonban csak igen meleg és laza talajban szokott bekövetkezni. 2. Ha őszszel ültetünk, szükséges, hogy a gyöke reket föld, alom, vagy más effélével a fagy erős behatása ellen védülmezzük. Vadoncok és apróbb bogyái bokrok a fagyok által télen gyakran felemeltetnek és akkor nem ritkán tönkremennek. 3. Mindig ajánlható, hogy a kiülteteudő fákat már őszszel vagy legalább kora tavaszszal beszerezzük. Ezek azután a nyulak és egerek ellen védelmezendők, jó mélyen a földbe vermeleudők, hogy azokat azután a kellő időben azonnal ültethessük. (A hosszú bevenuelésnek int nem vagyuuk barátai; mert a sok huzavonában epp a legszükségesebb éltető gyökérrészek sérülaek, zúzuak, korhadnak meg. S hogy ez nem szolgálhat a fa előnyére s az eredmény biztosítására, azt dr. Lucas uál kisebb pomologus is beláthatja. T.) 4. Minden fa vagy cserje gyökerei közvetlenül az ültetés előtt éles késsel vagy ollóval simára metszendők. (Az ollót nem tartom alkalmasnak, mert zúz; nem hagy sima nyeslapot. Tóth.) Ez azért szükséges, hogy a fa, miután a nedvesség fölvételére egyéb szervei nincsenek, azt a sima metszsebek által vehesse föl addig, míg azokon gomba és uj gyökerek képződnek, melyek azután a tápanyag fölvételét közvetitik. Nagyon „Nummus ubi loquitur, Tullius ipse tacet." vagyis : a hol a pénz beszél, (Geld spricht), ott Ciceró ékesszól lása is kárba veszett. Jó magyarsággal: nincs szebb szó az arany pengésénél" közmondás. Qui caret argento, liustra utitur argumento vagyis: Aki győzi pénzzel, Az legjobban érvel. A szent könyv azt mondja: „Boldog a férfiú . . . ki az arany utáu nem járt és nem bizott a pénzben és kincsekben ;

u de hozzáteszi: „ki ez? és dicsérni fogjuk őtet!" Bizony, bizony: „Vajh! ki ő és merre van hazája?! . . .

u ritka, minta fehér holló és Diogenes lámpájával kell keresni; mert: „Aurum et argentum, mutant mentes sapientum." Innen van, hogy manapság a \'ó próbásjellemek is mindinkább, ritkulnak, mert nemcsak a „smukkoknál", hanem a közéletben is, az aranyat: a talmi, az ezüstöt a nikl, a gyémántot a csehüveg helyettesíti. Mindezt összefoglalva markans vonásokkal igy testi Garay: „A pénz Mindent tehet, kitépi a barátot Barátja keble kertjéből, miként a Hitvány gyomot; jiut elpártosit Apjától és apát saját fiától . . . Elvonja oltárától a papot, o a honfit a közügyek asztalától, Es mind a kettőt hitlemié teszi: Ketté hasítja a szerelmesek Szent és öröknek gondolt esküjét; Felmetszi a jegy és házassá• gyűrűjét Ál agát a szent erényt is megcsúfolja." No de, zengjen vigabb dal Kisfaludy val: „EU ti komoly képek, t.i sötétség fajzati, félre ! Uj nap (korona) fényié reánk, annyi rossz bankó után!" Ugy van; a nap is aranykorona az égen, sőt érdempénz az ég mellén, mint Petőfi mondja; „ Oh ég, oh ég, te vén kiszolgált katona, Erdempénz melleden a nap.

u Gaál Ferenc. Vétre köv. jö, ha a fákat az ültetés előtti este már visszavágjuk 6

s egy éjjen át gyökereikkel a vizbe állítjuk. A gyökér — metszsebeknek mind le a föld felé kell fordítva lenniük. A O. A lágymagu gyümölcsfák csak keveset, vagy éppen semmit sem vágandók vissza és csak a következő évben kell az időközben már meggyokeresedett iát kellőleg visszavágni, minek megtörténtével a legszebb és legerősebb hajtások fejlődnek ki. A vadonéra oltott alakiakat csak annyira szabad visszavágni, amennyire azt egyöntetűség hozza magával, de az olyan alakták, melyek törpe alanyokra oltvák, erősebben is visszavághatok. 6. A csontárok, minthogy különben könnyen kopaszokká lesznek, ültetés alkalmával mérsékelten vissza vágandók. Redélyfákul szánt kajszi —és őszi barack fáknál a metszes azou alak altal van föltételezve, melyet elérni szánuékozunk. 7. A gödrök kellő mélységben és szélességben lehető iíora télen kiásandók és a kihányt told egy ideig a levegő behatásának kiteendő. Mészgazdag utcasár, épülettörmelék, elmállott piia, márga és komposztnak a föld közé keverése a legtöbb esetben igen jó. de a gödörből kihányt tőidnek egy más termékeny föld általi kicserélése nem ajáulható, hanAn a íontebb emiitett anyagoknak a föld közé keverése igeu. Ha oly helyre szándékozunk ültetni, ahol azelőtt is la állott, akkor a föld nagyobb területen kiásandó és megújítandó, különösen pedig a hiányzó kálit kell hamu és koroui hozzáadásával visszapótolni. 9. Kevés idővel az ültetés előtt a gödrök 3/i résznyire betöltendők, és akkor a fa ugy ültetendő el, hogy az még akkor is, ha már a föld teljesen leülepe dett, ne uagyou mélyen, hanem nyakával valamivel a told felszíne fölé jusson. Mindazon ták és cserjéknél, melyek alsó részéből gyökerek fejlődhetnek, milyenek i például a gyöknemes szilva, ostheimi megy, a birsre és szeutivány almatára eltett körte és almafak, továbbá a mogyoró és minden bogyárok, ezeknél nemcsak nem árt az egy kissé mélyebb ültetés, hanem inkább még ajánlható is. lü. Minden kiültetett fa ültetés alkalmával, vagy mindjárt azután, jól megöntözendő és célszerű módon ] megkötendő. 11. Az ültetés befejezése után a fa körül egy emelkedést készítünk, mely fatányérnak neveztetik és melyet a fa dereka felé egy kissé öblösen kell készíteni. Ezen emelkedés korhanyós alommal vagy trágyával vékonyan befödendő azért, hogy azáltal a netalán még előfordulható hideg vagy esős nap és kiszáradás ellen védve legyeu. 12. A fák megeredését előmozdító segédszerek a következők : a nagyobb gyökereknek keskeny pamutszalagokkal vagy mohával való körülcsavarása; egy marék zabnak vagy árpáuak a gyökerek koronája alá való hintése; a ták derekának szalmával vagy kákával való körülcsavarása, hogy azt a nap és szelek általi kiszáradás ellen védelmezzük ; meleg napok utáni több szoros megöutözés; káros rovarok és ártalmas befolyások eltávolítása. A közlöttekből röviden következik, hogy ültethetünk ugyan őszszel, de lehető korán, de mivel a tavasz mégis több biztosítékot nyújt munkánk eredményéhez: ültessünk mindenesetre kora tavaszszal! Ha a közlőitekkel a köztudást e téren csak egy szemernyivel is előbbre vihetnők, s ezzel a kiültetendő fácskákuak csak egy részét is a haláltól megmenthetnők ; ha továbbá a közleménynyel nagyobb közönségünk indolentiáján rést ütve a faültetési kedvet felélénkíthetnek azon boldogitó vigasztalással tennénk le a tollat, hogy kedves hazánk bölcsőkorát élő pomologiájának óhajtott felvirágoztatásához egy homokszemmel hozzájárulhattunk. — Pedig: „erős akaratnak mi sem áll útjában!" Tóth Lajos. Hivatalos rovat. Zala Egerszeg város polgármestere által felhívatnak és utasíttatnak minden gyümölcsfa tulajdonosok, hogy miután a mult évi tapasztalat szerin

1" a gyümölcs ter mést tönkre tevő hernyók nagyon elszaporodtak, s ha azok gyökeresen és a lehető gyorsan nem irtatnak, az ez évi terményre is veszélyes lesz, miért is minden gyümölcsös és szóllő tulajdonosok a fáikat legkésőbb lb93. evi április ho l-ig okvetlen letisztogassák, mert akkor a városi tanács által vizsgálat fog ez ügyben tartatni s a hernyó irtást elhanyagolok ellen a legszigo ruabban fog eljárni. Megjegyeztetik, bogy a tapasztalat szerint a tölgyfák leginkább elősegít'Is a hernyó szaporodsát, ennél fogva kívánatos volna, hogy azon szőlőbirtokosok, a kiknek szőllőbirtokán tölgyfák vannak, tölgyfáikat kiirtsák. Zala Egerszeg, 1893. február 28-án. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes iiireL Képviselőtestületi Ülés. Zala Egerszeg rendezett tanácsú város képviselő testülete t. hó 6 án reggel 9 órakor rendkívüli képviselőtestületi ülést tart a következő tárgysoruzaltal : Az 1893. évre kiigazított legtöbb adót fiz-ető városi képviselők névjegyzékének előterjesz tése. A jog- és középítészeti bizottság javaslatának előterjesztése az „Arany Bárány" vendéglő felépítésének kiadása tárgyában. — Kuzsich Károly és társai városi képviselőknek 1893. évi február 15-én beadott előter jesztésök tárgyalása. — A felügyelő bizottság az 1893. évi január 31 én kelt jelentésének előterjesztése tudo másvétel végeit a városi hivatalok megvizsgálásáról. A zala egerszegi vörös kereszt egylet évi köz gyűlését í. hó 5-én délután 4 órakor a szállásház kistermében tartja a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. Négy választmányi tag választása. 4. Indítványok tá'-gyalása. Kaszinói közyyüles. A keszthelyi kasiuó febr. 26-án tartott közgyűlésén a tagok többségének határozata foly tán a kaszinó a jövő télre helyiséget változtat s el foglalja a Bozzay Pál állal a kaszinó céljaira épitendő helyiséget. A kaszinó elnökévé Bogyay Máté, alelnökévé Dr. Dunszt Ferenc választatott. A Csáktornyái jotékony nceyylet a mult hónapban tartotta közgyűlését, mely alkalommal kitűnt, hogy az egylet vagyona 2211 frt 79 krt tesz. Bencsák Ilona pénztárosnak a miutaszerű pontosság és jóakarattal vezetett számadásokért, Benyák Károlynénak, mint a bálrendező bizottság fáradhatlan buzgalmú elnökének, az egylet irányában tanúsított jóakaratáért, jegyzőköny vileg köszönetet szavaztatott. Petőfi esteiy. A zala-egerszegi kereskedő ifjak egyesülete koiiyvláruk javára t. hó 18 án este 8 órakor a kereskedelmi kör helyiségében Petőfi estélyt rendez a következő műsorral : Szózat. — Talpra magyar —- Pető fítől, szavalja Eisner lózsef; alkalmi felolvasás, tartja dr. Czinder István; .Jellemkép Petőfiről, előadja Horváth Ferenc; „O él" Komocsy Józseftől, szavalja Fenyvesi Simon; Részlet „Apostol"-ból Petőfi Sándortól, szavalja Fangler István. Belépti dij ÖU krajcár. Kinevezes. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kiss Tamás okleveles tanárjelöltet, a budapesti gyakorló főgymnasium egyik ösztöndíjasát, a sümeghi államilag segélyezett alreáliskolához helyettes tanárul kinevezte. AŰűmany. A keszthelyi takarékpénztár részvény i társulat a keszthelyi főgyrnr.. szegény sorsú tanulókat segélyező itj. egyesületnek alapító tagsági díj címén lUU frtot adományozott. Kérvény a kepviselohazhoz. A zalamegyei általá nos tanítói testület elnöksége a központi választmány január havi ülésének határozatából kifolyólag kérvényt adott be az országgyűléshez a tanítói fizetés minimumának 600 frtban való megállapítása tárgyában, valamiut hogy a tanitók — tekintet nélkül, mily jellegű iskolában működnek — ötödéves korpótlékban részesüljenek. A kérvény másolatban megküldetett a megyebeli országgyűlési képviselők mindegyikének szíves támogatás végett. Ez ideig Pázmándy Dénes, Hévizy János és Paal i Jáno.s képviselők a megyei tantestület elnökéhez intézett levelükben szívesek voltak kijelenteni, hogy a néptanítók eme jogos kívánságát a maguk részéről készséggel támogatják. Tarsas-vacsora. A keszthelyi társas kör a bojt egyhangúságát megtörendő, in. hó 25 én az „Amazon" szállodában kedélyes társas vacsorát rendezett, melyen a tagok és azok családtagjai szép számmal vettek részt. A finoin vacsorát Lénárd E. elnök és dr. Neumárk B. szellemes toásztjai fűszerezték. Vacsora után pár óráig a fiatalok táncoltak is. Ott voltak : Bendekovits Pistáué, Csorbáné, Csanádyué, Hoffmanué, Czakóné, Schadlné, Bitóné, Bíró Ilonka, Puly Irénke stb. úrnők. Műkedvelői szini-elöadas Csáktornyán. A kereskedelmi ifjúság önképzőköre kebeléből alakult társaság ritka élvezetben részítette m. hó 25-én Csáktornya kö zönségét. Egyesületének könyvtára javára műkedvelői szini előadást rendezett mely felolvasással, dialóggal s végül tánccal volt egybekötve. Az előadási Zrínyi Ká roly polg. isk. tanárnak, az estély rendezőjének: „Amor és llyuieu az Óceánon túl" cimű fölolvasása nyitotta meg, mely a vörösbőrii indiánoknak a szerelem s házasság tekintetében nyilvánuló szokásait fejtegette. — A zajos tapssal fogadott fölolvasást Almásy Tihamérnak igen kedvelt vígjátéka : „A miniszterelnök bálja" követte. A vigjáték, uiely az alkotmányos aera beálltával lábra kapott kinövéseket, társadalmi íélszegségeket, strébersé get ostorozza, igen találó vonatkozásaival és szellemes ötleteivel rendkívüli tetszést aratott, mit tei mészetesen a szabatos, összevágó előadás is előmozdított. Különösen ki kell emelnünk Gránicz Cilii k. a. játékát, ki úgy lelkes előadásával, mint jól átgondolt pompás alakításai val a darab Lottiját kitűnően adta s igy a babért ősziu tén kiérdemelte. Hasonló sikereket aratott Pollák Juliska k. a. is Szt Gróthról, ki Eliz szerepében igen előnyösen mutatta be magát. — A férfiak közöl Palai Jákó s Zrínyi Győző vivtak ki sok elismerést. Első Kovács tanácsnokot, utóbbi Tollagi journalistát adta. Mindkettő igen jól találta magát bele szereptbe s oly ügyesen működtek, hogy általános feltűnést keltettek. Meg is tapsolták őket nyílt jelenetben. A többi szereplők : Dornek, ki a házmestert, Hirschmann Henrik s Spitzer, kik a hordárokat adták, szintén járultak az est sikeré hez. Végül Murai Károlynak „A baleset" cirnü dialógja került sorra. Két szereplője Pollák Juliska k. a. s Hirsch maiin Henrik, igen jól voltak disponálva. Kifogástalau magyarsággal s praeciósitással mondták el kölcsönös szemrehányásaikat s keseregtek a sorsnak mostoha bánásmódja miatt. — A két előadás végeztével alig akart véget érni a taps, melylyel úgy a játszókat, mint a rendezőt a lámpák elé hívták.— Utána tánc következett. — Az előadás — mint levelezőnk írja — eseményszámba megy Csáktornyán. Növeli érdekességét s jelentőségét az a körülmény, hogy hazánk csengő nyelvét oly elem vette ajkára, mely kouservativ kereskedői hajlamainál fogva a német kulltisnak hódolt eddig. Reméljük, hogy a siker, melyet a műkedvelők e föllépésükkel elértek, sarkalni fogja őket, hogy az eddigi nyomon tovább is haladva, hazafias irányuktól el ne térjenek s akkor igaza lesz a rendezőnek, mint a hogy ennek fölolvasását megelőző bevezető beszédjében kifejezést adott, hogy t. i. a magyar szellem terjesztésére ujabb szövetségese támadt Csáktornya magyarságának, még pedig a kereskedelmi ifjúságnak körében. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi népkonyha részére Dervarics János ur (Kozmadombja) egy öl fát, Kaiser János ur (Bécs) 6 forintot voltak szívesek adományozni melyért köszönetet mond az elnök.