Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-02-19 / 8. szám

melylyel — ha erkölcsileg alkalmas módon és formában tömörülnek — bizonyára sikerülni fog nekik eddigi, éppen, nem irigylésre méltó helyzetüket majd törvényhozás utján, a közhivatalnokok helyzetét legalább is megközelirőleg, rendeztetni. A zala-egerszegi ügyvédi kamara köréből. A zala-egerszegi ügyvédi kamara kiadta a kamaránál az ügyvédek, valamint az ügyvédjelölteknek lajstromában 1892-ik évi december hó 31-éig bejegyezve levő ügyvédeknek és ügyvédjelelteknek névjegyzékét. Az ügyvédek névjegyzékében bejegyezve volt 179 ügyvéd; közülök Zalavármegye területéu van 100, vagyis a kamara tagjainak. 59-22

u/„-ka, Somogy vármegye területén pedig 73 vagyis 40-78"'/„. Az ügyvédjelöltek lajstromában bejegyezve van 41; közülök 22 vagyis 53-öö

u/u van Zalavármegyében ós 19 vagyis 4(3-34 "/„ Somogy vármegye területén. A kamara tisztviselőinek és válaszimányi tagjainak névsora: Szigethy Antal (Zala-Egerszeg) elnök, Isoó Alajos (Zala-Egerszeg) elnök helyettes, Hajik István (Z.-Egerszeg) titkár, Horváth Józsei (Z.-Egerszeg) ügyész, Szalay Ferenc (Zala-Egerszeg) pénztárnok. Választmányi rendes tagok Zala Egerszegről: dr. Czinder István, Krosetz János, Boschán Gyula, dr. Szigethy Elemér, dr. Obersohn Mór; dr. Vaszary János (Kaposvár), Pap Sándor (Keszthelyi, Oroszvary Gyula (N.-Kauizsa). Póttagok: dr. Haidekker Károly (Kaposvár), dr. Fülöp Kázmér (N.Kanizsa), dr. Hajós Ignác (Zala Egerszeg), Surgóth Miksa (Sümeg). A vármegyénk területén az ügyvédi kamara lajstromába bejegyzett 100 üggvéd közül van Nagy-Kanizsán 36 (33-967,,), Zala-Egerszegen 20 (18-87

u/„), Tapolczán 10 (9'43"/

uj, Keszthelyen 1U (9 43%), Alsó-Lendváu 7 (t>-tiU"/

0), Süuiegheu 7 (6 ö0"/

u), Csáktornyán 5 (4-72" „), Perlakon 4 (3'77

u/

0), Letenyéu 3 (2'83'/

0), Köveskállán 1 (U-94%), Kővágó-Orsön 1 (O-94

u/

0), Baksán 1 (0-94%), Boldogtán 1 (U 94%). Névsora a zalaegerszegi ügyvédi kamara lajstro mába varmegyénk területén bejegyzett ügyvédeknek lakóhelyeik szeriut csoportosítva. Alsó-Lendván : Hajós Mihály, Isoó Ferenc, Kovács Jáuos, Lendvay Mátyás, Nagy Józsei, Petiik Gyula, dr. Wollák Adolt. Baksán : Baka Boldizsár. Boldogfán : Nagy Károly. Csáktornyán : Bezéthy István, Molnár Elek, Sárossy László, Wollák Rezső, Zakál Htjnrich. Keszthelyen: Hotfmann Soma, Király Lajos, Lénárd Ernő, Pap Saudor, Szabó Pál, Szabó György, Stieder Lajos, dr. Schwarcz Zsigmond, Trsáuszky Lajos, Vértessy Iván. Kővágó Orsón : Czigány Károly. Köveskállán : Kaszás Dezső. Letenyén: dr. Csempesz Kálináu, Málics János, Zakál Gyula. Nagy Kanizsán : Baboss László, dr. Bentzik Ferenc, Darázs Zsigmond, dr. D.ck Józsei, dr. Dezsényi Árpád, Eperjessy Sándor, Faics Lajos, dr. Fárnek László, Fischl Pál, Freiler Adolt, dr. Fülöp Kázmér, dr. Fried Udön, Győrffy János, tlerteleudy Béla, dr. Horváth Antal, dr. tlauser János, Kovács Lajos, dr. Lőke Emil, dr. Neusiedler Ant. I, Uroszváry Gyula, dr. Plosser István, Rapoch Gyula, Remete Géza, dr. Rotschild Jakab, dr. Kotschild Samu, dr. Roseuberg Mór, dr. Schwarcz Adolt, Szalay Lajoj, Sebestyén Lajos, Simon Gábor, Tandor Ferenc, dr. Tuboly Gyula, Tuboly Viktor, Tnpammer Rezső, Trojkó Lajos, Varga Lajos. Perlakon : Cseszuák Józset, Gresz Alajos, Szebényi Lajos, dr. Tersáuszky Gyula. tiümeghen : Bai kóczy Károly, dr. Jenvay Géza, Surgóth Miksa, dr. Székely Albert, Takács Alajos, Takács Zsigmoud, Záborszky Elek. Tapolczán: Csendes József, Dienes Sándor, Diskay > Sándor, dr. Hoffmann László, dr. Kovács Vilmos, dr. ' Máuyóky Gyula, Nagy Aladár, Szigly Józset, Ujváry Péter, dr. Zalai Simon. Zala Egerszegen: Árvay Lajos, dr. Árvay László' Boschán Gyula, dr. Czinder István, Hajik István, Horváth Józset, dr. Hajós Iguác, Z. Horváth Gyula, Hollósy István, Isoó Alajos, dr. Kele Antal, Krosetz János, Nagy Farkas, dr. Obersohu Mór, Ruzsich Károly, Szalay Ferenc, Szalmay Józset, Szigethy Antal, dr. Szigethy Elemér, Veisz Izidor. Erdőügy. A szombathelyi erdőtél ügy előség vármegyénk erdőségének 1892 ik évi állapotára vonatkozólag a vármegye erdészeti albizottságához évi jekutését beterjesztvén, ez a közigazgatási bizottság február havi ülésén felolvasta tott és tudomásúl vétetett. A jelentés alapján vármegyénk erdőügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A jelentés első sorban felemlíti, hogy a készítéséhez szükséges adatokat úgy szólván kizárólag a beterjesztett rendszeres üzemterveknek a tielysziuen történt felülvizsgálása, nem különben a mintegy 15 erdőrendészeti áthágásnak helyszínen való letárgyalása alkalmával szerezték, minek folytán a magán erdők részletesebb megvizsgálása az erdőtelügyelőség két közegének egyéb irányú elfoglaltsága miatt az 1892. év folyamán teljesít hető nem volt. Alapítványi, hitbizományi, valamint egyházi személyek és testületek uagyobb kiterjedésű erdőségeiben a kezelési és őrzési teendőket az erdőtörvényben előirt miuősitéssel biró egyének végezik s minthogy ezen erdőket egyúttal magas helyen jóváhagyott s reudszeres és kis részben még ideiglenes üzemtervek szerint és ezekkel előirt rendelkezéseknek megfelelően kezelik, a kihasznált vágás területeket a kellő időben megfele ő szakértelem mel és így kielég.tő sikerrel is beerdősítették, a legeltetési tilalmakat betartották, ezen erdők állapota teljesen kielégítőnek mondható. A közös erdőtiszt tartására csoportosult kisebb erdőbirtokosok erdőségei, mintegy fele részben felsőbb helyen jóváhagyott rendszeres üzemterv szerint kezeltet nek; igen sok rendszeres üzemterv terjesztetett fel jóváhagyás végett úgy, hogy egészben még 141 birtokról készítendő rendszeres üzemterv. Ha ebből levonatik azon birtok szám, melyre a külső felvételek 1892-ik évben befejeztettek : oly csekély biitokszám marad vissza, hogy ezeknek berendezése ez év folyamán bizton remélhető. Ezen kisebb erdők szakszerű megőrzése céljából rendszeresített erdőőri állomások nagyobb része szintén betöltetett már s minthogy úgy a kezelési, mint az őrzési teendők kellő szorgalommal végeztetnek, a kihasznált területek nagy része beerdősíttetett, a legeltetési tilalmak — egyesek kivételével — betartattak, ezen erdőkben a javulás most már szeinbetüuő. S ha most még a múltban elkövetett hibák és mulasztások nyomai uem is enyésztek el teljesen, rövid idő múlva állapotuk az állam felügyelet alá tartozó nagyobb birtokosokéval hasouló leend. A magán kézen levő erdők állapotában a megelőző évi jelentésben felhozottakkal szemben csak annyiban észlelhető változás, amennyiben számos birtokosnál a nem feltétlen erdőtalajon álló erdőket részben kiirtották s mezőgazdasági művelés alá vouták. Az erdők nyilvántartásáról vezetett törzskönyv adatainak helyesbítése céljából kiváuatos volna ezen irtások folytán az erdőállományban beállott apadás kiterjedését, ha csak megközelíthető pontossággal is, megállapítani. Minthogy az erdőfelűgyelőség két közege az éven ként átlag mintegy 250—300 üzemtervnek helyszíni felülvizsgálását s a háromezer darabot meghaladó egyéb í Írásbeli teendőjét sem képes kellő időben elintézni és J ejnek folytán a magán tulajdonosoknál bekövetkezett apadás kiterjedését, valamint ezen erdőkben folytatott kezelés elleuőrzését teljesíteni nem képes : kívánatosnak véli az erdőfelügyelőség, hogy a járási erdőtisztek a vágások kitűzésekor a tudomásukra jutott irtásokat, a birtokosok nevének megjelölésével, az erdészeti albizott ságnak, esetleg az erdőfelügyelőséguek bejelentessék azon célból, hogy ezen bejelentés alapján a kir. erdőfelügyelőség közegei beutazásaik alkalmával a kiirtott terület kiterjedését nagyobb időveszteség nélkül megszemlélhessék és kiterjedésüknek megállapítása után a törzskönyv helyesbítése iráut javaslatot tehessenek. Közegészségügy. Dr. Háry István tiszti), megyei főorvos a vármegye területén január hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyél, a közegészségügyet érdeklökről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság február havi üléséhez: Az időjárás egyáltalán erős fagyokkal, nagyobb csapadékokkal zord volt. A felnőttek közegészségi állapota - dacára a hosszan tartó erős hidegek és szeleknek — a megye legnagyobb részében igen kedvezőnek mondható, amennyiben a megbetegedések száma kevés es emellett a légzőszervek hurutos és lobos báutalma, úgy szintén a hagy máz, izületi Csúz lefolyása kedvező volt. A gyermekek közegészségi állapota nem volt kielégítő, sőt majduem roszuak mondható; mert a légzőszervek hurutos és lobos bántalmának nagyobb számban való fellépte mellett kanyaró, rubeóla, görcsös köhögés, croup és dyphteritis a megye nagy részében szórványosan mutatkozott s míg diphteritis Keszthelyen, Fenéken, B.Füreden, Tihanyban járványszerüleg lépett fel, melyközségekben megbetegült összesen 39 gyermek, ezek közül meggyógyult 23, meghalt 15, gyógykezelés alatt maradt egy : addig Sándorházán és Söjtörön a vörheny uralkodott járványszerüleg s ez utóbbi községekben megbetegedett összesen 41 gyermek, akik közül meggyógyult 29, meghalt 8, további gyógykezelés alatt maradt 4. Boncvizsgálat három esetben teljesíttetett és pedig mind három esetben rendőri tekintetből. A halál legkö zelebbi oka volt egy fulladás, egy véres guta, egy has hártyalob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghezvitetett 4. Súlyos sértés bejelentetett tí. Öngyilkosságot 8 egyén követett el; 4 magát fölakasztotta (Vas Mihály sároadi, Csenyei Juh pulai, Benke Fereucné eszteregnyei, Cziráki Antal nagy-kapornaki); 3 magát agyonlőtte (Mild Jenő sümeghi, Szabó Péter balaton heuyei és Zsuppán Ferenc bazitai), egy (Juhász Jánosné bahóthi) hasat tölvágta. Véletlén szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává és pedig ezek közül Vemus Anna leteuyei megégett; Heilvogel József tapolczai, Steiner Jáuos sáskái, Böröndi József kilimáni, Nagy István csátordi, Matics Katalin szoba lakosi, Menjünk István esztergáli megfagytak ; Krausz József zala egerszegi széngőz által való mérgezés, Molnár György kerka-szent-mihálylai pedig létráról leesve, a szenvedett zuzódási sérülés következtében halt el. Elmezavar csak egy egyénuél észleltetett, aki, mint csendes elmebeteg, hazi ápolás alatt hagyatott. Szent-Gróth, 1893. február 14. A kalendáriom csináló nagyon fukarou bánt velünk az idén: csak hat hétre szabta a farsangot. Hat hét.! kevés idő a mulatni szerető fiatalságnak, — sok a bálozó leányokkal megáldott papáknak. Hogy a rövid farsang kellőképpen felhasználható legyen, egyik bál a másikat érte; az ember ki sem jött a mulatozásokból, a táncból. Itt bál, ott bál, mindenütt mulatság és csodák csodája, miudegyik „várakozáson teliil sikerült." Udo mindenekelőtt az üvegcsét ótiajtá látni, hogy annak volt tartalmáról magának tudomást szerezzen. De alig rejtheté el ijedtségét, a még mindig remélő Mimy előtt, midőn annak feliratát olvasá : „Morphium muriaticum." Vége! . . . Oda minden remény . . . És titokban Ictörlé homlokáról a rémület sajtolta izzadságot. Ily adag után okos ember nem gondolhat mentésre. Egy tekintet az áldozat halotthalványságára, mélyen lehunyt, sötét gyűrűktől kerített szemeire — meggyőzték a többiről. Azon gondolkodott, mikép adhatná menyasszonyának legtapintatosabban tudtára, hogy itt a halált hozó méreg romboló hatása bevégezte működését, midőn az ajtó megnyílt s azon Miska karjára támaszkodva Honór lépett be. Mimy az első tekintetre fel sem ismerte volna a megtört alakban, a fájdalomtól, nap hevétől, lelki szenvedéstől elváltozott vonásokban, e szeréuy, nyugodt, rokonszenves ifjúban az egykor oly délceg, kicicomázott, önhittségtől duzzadó Dezsényi hadnagyot, kit e néhány hónap, a tájdalom tisztító tüze, a veszély és halál megszokott látasa s Udo nemesítő befolyása, — annyira meg tudott változtatni. Midőn Honór Mimy előtt némán meghajtá magát, bámúlni látszott valamely rendkívüli hasonlatosságon, mely egy pillanatra megdöbbentette őt! — De már a jövő percben felismerte tévedését. Honór azért jött le szobájából, mert az őt feléb resztő Miska utján arról értesült, hogy a ház úrnője ez éjjel méreg által vetett véget életének. Honórt e hirre az összefüggés egy rettenetes sejtelme dermesztette meg s lelkifurdalásoktól űzetve, maga jött el, hogy e dologról felvilágosítást szerezzen. Amint azonban egy tekintettel az ágyában tekvő mozdulatlan alakban Lilly re ismert, kezeit szivére szorítva, kétségbeesetten lihegé : „Az Isten szerelmeért . .! Mi történt itt . . . ?" Udo odament barátjához. — „Légy erős! Darvass kisasszony morphiumot vett, — itt nincsen többé segítség !" — „Darvass . . .!" — kérdi Honór révedezve. — „Hisz ez itt menyasszonyom — Lilly, — nem pedig Darvass Eulália kisasszony . . .!?" — „De igen, hadnagy ur" — felel Mimy könnyező szemekkel. — „Szegény jó nővérem neve ez, csak rövidség kedvéért hivtuk őt Lillynek ... Itt vannak hátrahagyott levelei; — az egyikben ön saját Írására fog ismerni . . .„ Mintha Honór e szavakra szoborrá változott volna, — oly mozdulatlanúl báraúlt az előtte kitárt „Napió" lapjára . . . Az erre következő általános hallgatásban csak a mindent megfigyelő Miska legény zokogott csendesen, ki nem nézhetve szeretett ura fájdalmát, az ágyfüggönyök mögé állva, azoknak bársonyába törülte meg könyeit. — „Ni, ni!" kiáltja fel egyszerre az asztalón álló üvegcsét megpillantva — „Hát ez hogyan került ide . . . ? Ma már mennyit kerestem!" Udo egy reménytől megragadtatva, csendesen kérdezé a legénytől: — „Nem emlékszel, — tele volt-e ez az üveg morphíummal ?" — „Azon kezdem ezredorvos ur, jelentem alássan, hogy nem is volt abban néhány szemernyinél több ebből a szerből, mert egyszer ez az ibrik véletlenül le talált a földre esni s ami benne volt — — — hát bizony kiömlött ám belőle." Udo örömében magával vonta Miskát a mellékszobába, hogy ott szabadabbau kivallathassa. Ez azon ban meglehetős kelletlenül követte az orvost, tartva tőle, I hogy egy k s fejbeütéssel fog ez ügy végződni. Bosszúságára épen Fereuc, az inas, e szobában volt porolással elfoglalva. Szörnyen restelte, hogy ez is tanuja legyen a bekövetkezendő inquisifiónak. —~ „Ugyan legyen olyan szives kedves barátom" mond Ferenchez intézve szavait — „az ezredorvos urnák egy kis jó ó bort hozni. Rosszúl érzi magát " Es midőn az inas nagy készséggel távozott, boszú san morogta utána: — „Cibil pimasz!" Minden más alkalommal Udo nevetett volna e comicus jelenetnek; de mostani izgatottságában fel sem tűnt neki. Nem is hallotta. Egyedül maradván, mindjárt vallatni kezdé Miskát: — „Azt mondod, nem volt ebben az üvegben morphium ?" — „Jeleutem alássan igenis úgy mondottam." — „Kiöntötted, — tudod biztosan?" — „Az az, hogy — kiöntetődött." — „Mely alkalommal?" — „Alássan kérem ezredorvos úr — oh ! igen-igen régen volt ám, — talán nem is igaz !" — „Ne beszélj bolondokat. Felelj rövideu s a valót mondd meg." — „Hátha tudni akarja ezredorvos ur . . . Még a táborban a szekrényke tisztogatása alkalmával." — „De hisz az üveg nem volt üres — meglátszik rajta?" — „Kérem alázatosan, ne tessék most már reám haragudni. Meggyónom a bii lömet: bizoqy én azt a szerencsétlen ibriket egy kis ártatlan törött fehér cukorral töltöttem meg, minthogy az leginkább hasonlitott ehhez az átkozott nevü — izéhez." Miska most már nyugodtan elkészült a fejbeütés szerinte kimaiadhatlan bekövetkezéséhez, — midőn az ajtó teltárult s azon — Ferenc lépett be, tálcán egy üveg tokajit és egy billikomot hozva. Erre uiár Miskác végkép elfutotta a méreg.