Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)
1893-05-07 / 19. szám
Mellékle t « „ZALAMEGYE" 1893. éri 19-Ik számához. Zala-Egerszegen az „Arany Bárány" vendéglő épületének építkezése tárgyában tartott és raegfelebbezett árlejtést a közgyűlés jóváhagyta. A. Lendva község közvágóhíd építésa céljából kölcsönt óhajt felvenni s azt a vágóhíd bevételéből fogja fedezni. A közgyűlés a kölcsön felvétel tárgyában hozott határozatot, valamint a közvágóhíd használati dijára nézve készített szabályzatot jóváhagyta. Sümegk községnek állandó vízvezeték létesítése tárgyában hozott s megfelebbezett határozatát — a feleb bezései 'elutasítása mellett — a közgyűlés jóváhagyta. A vármegyei összes hivatalokra kiterjedő ügyviteli szabályzatnak elkészítésére a vármegye alispánjának elnöklete alatt egy bizottság küldetik ki, melynek tagjai a vármegye főjegyzője, főügyésze, árvaszéki elnöke, fő számvevője, a sümegi, alsó-lendvai és zala-egerszegi járások főszolgabírói, Skublics Gyula, Skublics Jenő és Szigethy Antal törvényhatósági bizottsági tagok ; a javaslat a decemberi közgyűléshez beterjesztendő. Szent-Gróthon hordóhitelesítő mértékhivatal létesítését a közgyűlés megengedte. Álsó-Lendva község azon határozatát, hogy az építendő polgári iskolai épület számára ingyen telket ad s az építési költségekhez 15 éven át évi 200 írttal hozzá- i járul, a közgyűlés jóváhagyta. Tapolcza község építési és szépítészeti szabályrendelete jóváhagyatott. Bottornya község képviselőtestületének megfelebbe zett azon határozatát, melylyel a révbérlőnek a bérlet összeg egy részét elengedte, a felhozott indokok alapján jóváhagyta. A közgyűlés tudomásúl vette az alispán ama jelentését, hogy a révfülöpi kikötő már helyreállíttatott, a badacsonyi pedig május 15-ére készen lesz. Mivel azonban ezen kikötőhidak fentállása, ha azok alkatrészei a Balaton befagyása előtt ki nem szedetnek, veszélyeztetik, a hidrészek felszedése és azoknak újból való felállítása pedig igen nagy költséget igényel: a közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy mindkét helyen a követelményeknek megfelelő és a folytonos kiadásokat megszüntető állandó kikötőhid építése iránt tervezet és költségvetés elkészítésére 3—400 frt dij kitűzése mellett pályázatot is hirdethet. A légrádi Drávahid építése, valamint az ezzel kapcsolatban levő vizszabályozás és partbiztosításra vonatkozó műszaki tervet és költségvetést az államépítészeti hivatal beterjesztette, mely szerint az összes költségek 397.419 frtot tesznek. Mivel a költségvetésben a vizszabályozás és partbiztosítási munkálatok a költségeknek majd egyharmadát képviselik s mivel ezen munkálatok foganatosítása országos érdekű: a közgyűlés feliratilag megkeresi a minisztériumot, hogy a költségvetésileg megállapított vízszabályozási és partbiztosítási munkálatok költségeinek fedezését országos költségen eszközölni szíveskedjék. A közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy valahányszor az 1886. évi XXII. t.-c. 47. §-a értelmében a vármegye megbizásából Zala-Egerszegen és N.-Kanizsán megjelenni tartozik, akadályoztatása esetén magát az illető városok polgármestereivel helyettesíttethesse. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését Schmidt József járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 4-én tartotta Zala-Koppányban. A gyűlésen megjelent Nóvák Domokos plébános, iskolaszéki elnök, többen az iskolaszék tagjai közül s a járáskör tagjaiból mintegy ötvenen. Elnök üdvözölvén a megjelenteket, Horváth Ferenc zala-koppányi osztálytanító az első osztály növendékei vei a számtan köréből gyakorlati tanítást tartott, amelyben a tizes számkörben való tárgyszámolásnál követett módszerét mutatta be. A közgyűlés a megtartott bírálat alapján jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését s sikerült előadásért. Békefi Elek zala koppányi igazgató tanító „a gyümölcstenyésztés és a tanítók" cimmel igen gyakorlati éj nagyon is időszerű felolvasást tartott. Feltüntetve ama veszedelmet, mely az országot a phylloxera pusztításaival mindjobban fenyegeti, utalt arra, hogy e veszede lemmel szemben napjainkban népünkre kiváló fontosságú nemzetgazdasági szempontból a gyümölcsfa tenyésztés. Részletesen sorolta elő népünknek e téren eddigi hátramaradottságának okait; ilyenek a tőkebefektetés hiánya; a népnek több kevesebb közönye a gyümölcsfa tenyész tés iránt, melyet nem tekint tulajdonképeni művelendő ágnak; egyeseknek csalódása a nem helyesen megválasztott fajokkal szemben ; a kellő szakértelem hiánya ; a községi faiskolákra vonatkozólag alkotott megyei sza bály rendelet a megfelelő szigorúsággal nem haj tátik végre ; a községek a faiskolát vagy épen nem, vagy a legkisebb mértékben támogatják ; az eg) es facsemeték megvételében a népet akadályozza azok drágasága. A bajon segíteni hivatva van a kormány, a társadalom, az iskola, végül a község ; ez utóbbi amennyiben a faiskolákra vonatkozó szabályrendelet pontozatait szigorú következetességgel végrehajtja. Végül a siker biztosítása céljából a következő pontokban egybefoglat javaslatot terjesztett a közgyűlés elé : 1. a gyümölcsfa tenyésztésre, mint nemzetgazdasági, nem különben kulturális szempontból nagy fontosságú mivelési ágra felhivja a tagok figyelmét azzal, hogy saját határkörükben kövessenek el mindent az iránt, hogy úgy a feltlőttek, mint gyermekek ezt megkedveljék; a földmivelésügyi miniszter állandó póttanfolyamokat rendezzen a gyümölcsfatenyésztés érdemében, valamint az eddig érvényben volt jutalmakat továbbra is tartsa fenn a gyümölcsfa tenyésztés körül kitűnt tanítók megjutalmazására ; az alispáni hivatal kerestessék meg az iránt, hogy a községek a faiskolákra vonatkozólag alkotott megyei szabályrendeletben foglalt kötelezettségeiknek tegyenek eleget ; az aradvidéki tanító egylet indítványának elfogadásával kerestessék meg az igazságügyminiszter, hogy a fegyencek megfelelő faiskolákban a gyümölcsfatenyésztésre oktattassanak ; a földmivelésügyi miniszter kerestessék meg, hogy a mezei rendőrségi törvényjavaslatban contemplált járási faiskola felügyelőknek tanítók alkalmaztassanak ; végül évenként a megyei tantestületi ülésen tétessék tüzetes jelentés a vármegyei faiskolák állapotáról. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, egyúttal felolvasónak jegyzőkönyvileg fejezte ki köszö netét az élvezetes és szakszerű felolvasásáért. Kovács György zala-egerszegi községi népiskolai tanító népoktatásügyünk reformálásáról szólott. A hiányok orvoslása végett első sorban azon óhajának adott kifejezést, hogy a népoktatás államosíttassék, továbbá hogy az 1868. évi 38. törvénycikk végrehajtásacéljából alko tott népoktatási hatóságok reformáltassanak olykép, hogy az iskola szellemi vezetése az iskolaszék kezéből kivé tessék s csupán csak az anyagi és dologi ügyekre ter jesztessék ki hatásköre, a szellem' felügyeletet a szak férfiakból kinevezett megyei és járási felügyelők gyakorolnák ; a tanítói képzés jelenlegi hiányossága orvoslandó olykép, hogy a tanítójelölttől érettségi kivántassék és az egyetemen nyerje gyakorlati kiképeztetését; végül a tanítók fizetése a megélhetésnek megfclelőleg rendeztessék és a minimum 800 frtban állapíttassák meg. Az egyes pontokban felhozott reformálási módozatok élénk vitát keltettek, melyben a kör tagjai tközül többen vettek részt; főkép az előfeltételként felhozott érettségit és a 800 frtos minimumot egyesek ugy tüntették fel, mint melyek úgy a jelenben, mint a közvetlen jövőben kivihetetlenek. A közgyűlés az előadónak jegyző könyvileg fejezte ki köszönetét. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a járáskör segélypénztárának vagyona áll: a) tagoknál kint levő 1.642 frt 92 kr. kölcsön, 10 frt 35 kr. tagsági hátralék, 143 frt 05 kr. takarékpénztári betét- és 5 frt 41 kr. pénzkészletből, vagyis a segélypénztár vagyona 1893. április 30-án 1.801 frt 78 kr. A közgyűlés a jelentést örömmel vette tudomásul s a járásköri pénztárnoknak a számadást illetőleg a felmentvény t megadta. Az Eötvös Alap ot kezelő bizottság jelentése szerint a befolyt tagsági díjak az 1892-ik évről a központba beszolgáltattak. A közgyűlés elfogadta a járásköri választmány azon indítványát, hogy aki a segélypénztárból vett kölcsöne után részlettörlesztést tesz, ha esetleg tagsági díjhátralékban van, az esedékes tagsági díj a törlesztő részletből levonassék és a levonás után megmaradó összeg fordíttassák tulajdonképen a kölcsön törlesztéséreA jövő őszi közgyűlés helyéül Szent Iván jelelte, tett ki. | Az indítványok tárgyalására kerülvéü a sor, a » közgyűlés Udvardy Vince zalaegerszegi polgári iskolai rajztanár azon indítványát, hogy a tanítói oklevél az érettségi bizonyítványnyal nyilváníttassák egyenlő értékűnek s mindazon életpályákra qualificáljon, amikre a minősítvényi törvény értelmében az érettségit tett ifjak léphetnek — elfogadta azzal, hogy ezen indítvány a megyei tantestületi közgyűlés elé terjesztessék elfogadás és a szükséges intézkedések megtétele céljából. Végül az elnök a megjelent vendégeknek, úgy a tagoknak a gyűlésen való részvétért köszönetét nyilvánítván, a közgyűlést délután 1 órakor bezárta. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Hirdetmény. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. é. március 10 én 13649 IV. sz. a. kelt rendeletével mégengedte, hogy Zala-Egerszeg rend. tanácsú városában a f. é. julius 22-ére, szeptember 9-ére és október 28-ára eső országos vásárok ez évben kivételesen julius 24 én, szeptember 11-én és október 30-án tartathassanak meg. Sopron, 1893. április 25-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hirek. Reischl Vencel alapitványai. Reischl Vencel, az egyszerű cseh származású sörös, ki polgártársai bizalmából évtizedeken át viseli a városbírói tisztet Keszthelyen s hosszú hivataloskodása alatt, különösen az utóbbi időben, nagy lendületet vett Keszthely ugy az anyagiak, mint a kulturális téren, mely jó részben az ő érdeme, most élte alkonyán azzal koronázza közhasznú életét, hogy a város közintézményeit jótékony alapítványaival gazdagítja. Vasárnap, április hó 30 án 20.000 koronát tett le a városi tanács kezébe és gondjaiba, mellékelvén az alapítóleveleket, melyek szerint a) 6.000 koronás alapítványt tesz, melynek kamatai évenként karácsonykor szegény családoknak adandók karácsonyi ajándékul; b) 3.000 koronás alapítványt tesz a községi elemi iskolához, melyből 1400 koronának évi kamata szorgalmas tanulók jutalmazására, 1600 korona kamata szegény tanulók segélyezésére fordítandó ; c) 2000 korona alapítványt tesz a főgymu. segítő-egyletéhez, 2000 koronát a gazdasági tanintézet segély egyletéhez, 1000 koronát a felső-leány és polg. isk. tanulók ösztöndijára, 2000 koronát a zárdába járó szorgalmas leánykák jutalmazására, 2000 koronát a kórház alaptőkéje, 2000 koronát a nőegylet tőkéje gyarapítására. Az egyszerű ember nemes szivet hordoz, sokat, igen sokat fog Keszthely város veszteni, mikor e nemes sziv utolsót fog dobbanni. Keszthely város tanácsa és az érdekelt intézetek képviselői április 30 án a déli órákban fekeresték házában a gyengélkedő városbírói s megköszönték neki nagyszerű alapítványait, melyek örök szép emlékét ércnél maradandóbban fogják megőrizni. Isten tartsa, Isten éltesse még sokáig jó egészségben Keszthely város atyját, jubiláris város bíráját, Reischl Vencelt! Fögymnasiumunk ügye. A vallás- és közoktatást ügyi minisztérium műszaki osytályából a miniszter megbízásából április hó 30 án városunkban volt egy mérnök, hogy úgy a községi elemi iskola, valamint a polgári fiúiskola épületének tantermeiről s összes helyiségeiről méreteket felvéve, megállapítható legyen, melyik épület lenne alkalmasabb a főgymnasium számára. A miniszteri kiküldött célirányosabbnak tartotta a polgári iskolai épületet, melyre azonban, hogy az a főgymnasium céljainak megfelelhessen, még egy emelet lenne építendő s azon kívül lehetőleg az iskolához közel szerzendő fundúson tornacsarnok építendő, oly tágas udvarral, hogy ez nyári tornászati célra is szolgálna. rt varmegyei tisztviselők fizetése. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának f. hó 1-én tartott rendes közgyűlésén — tekintettel a fizetés javításra a belügyminiszter által az 1893. évi IV. t.-c. alapján utalványozott 10.100 frtra — a vármegyei tisztviselők és szolgák fizetése a következőkben lett megállapítva: alispáné 2200 frt (500 frt utiátalány és természetben lakás), főjegyzőé 1600 frt (300 frt lakbér), I. aljegyzőé 1200 frt (300 frt 1.), II. aljegyzőé 1000 frt (200 frt 1.), III. aljegyzőé 800 frt (200 frt 1.), IV. aljegyzőé 800 frt (200 frt 1.), tiszti főügyészé 1000 frt (300 írt 1.), tiszteletbeli tiszti ügyészé 300 frt, főorvosé 1000 frt (400 frt uti átalány), főpénztárnoké 1000 frí (300 frt 1.), alpénztárnoké 800 frt (200 frt 1.), főszámvevőé 1000 frt (300 irt 1.), két alszámvevőé 800 frt (200 frt 1.), árvaszéki elnöké 1600 frt (300 frt 1.), árvaszéki h. elnök pótdíja 120 frt, az árvaszéki ülnököké 1200 frt (300 frt I.), árvaszéki jegyzőé fOOO frt (200 frt I.), I. árvaszéki aljegyzőé 800 írt (200 frt 1.), II. árvaszéki aljegyzőé 700 frt (200 frt I.), árvaszéki pénztárnoké 1000 frt (300 frt 1.), árvaszéki könyvelőé 900 frt (200 frt 1.), I. számvevőé 1000 frt (300 frt 1.), II. számvevőé 700 frt (200 frt 1.), levéltáruoké 1000 frt (200 írt 1.), közigazgatási lajstromozó, iktató és kiadóé, árvaszéki irattárnok, kiadó és iktatóé 700 (100 frt 1.), négy I. oszt. Írnoké 550 frt (100 frt l.j, öt II. oszt. írnoké 45ü frt (100 frt 1), három 111. oszt- írnoké 400 (80 frt 1.), három IV. oszt. írnoké 360 frt (70 frt I.), 2 díjnoké 360 frt (40 frt 1.), öt árvaszéki napidíjasé 400 frt, egy napidíjasé 400 frt, egy kőnyomdászé 365 frt, kőnyomdászé 420 frt (80 frt 1.), segéd kőnyomdászé 350 frt, horvátnyelv fordítóé 100 frt, 10 főszolgabíróé 1200 frt (200 írt 1., 400 frt uti átalány, 300 frt egyéb mellékjárulékban), 2 főszolgabíróé 1200 frt (^00 frt 1., 400 frt uti át,, 250 frt egyéb mellékjárulékban), 11 szolgabiróé 800 frt (200 frt 1.), 12 járásorvosé 250 frt (150 frt uti átalány), 12 főszolgabirósági írnoké 400 frt (100 frt 1.), 9 főszolgabírót díjnoké 340 frt (60 frt I.). 1 főszolgabirósági díjnoké 360 frt (40 frt 1.)/ b.-füredi íürdőbiztosé 200 frt, hévizi fürdőbiztosé 240 fit, őrmesteré 400 frt (természetben lakás), három I. oszt. közp. hivatalszolgáé 300 frt (40 frt 1.), hat II. oszt. hiv. szolgáé 240 frt (40 frt 1.), 9 főszolg. hiv. szolgáé 240 frt (20 frt 1.), 3 főszolg. hiv. szolgáé 240 frt, 2 központi tiszti katonáé 200 írt, 13 tiszti katonáé 200 frt, 2 fürdőszolga 4 hór 50 frt. Hangverseny. Grünfeld Alfréd, osztrák császári kamara-művész ápril 28-án a nagy-kanizsai Casíno dísztermében hangversenyezett. A hangverseny-terem zsúfolásig megtelt közönséggel, mely áhítattal hallgatta a művész játékát és gyakori tapsokban adott kifejezést lelkesedésének. A művészt a hölgyközönség egy szép babérkoszorúval lepte meg. A jótékonycélú hangverseny jövedelméből a nagy kanizsai tűzkárosultaknak is juttattak. A két új takarékpénztár fúziója a végmegoldás stádiumában van, amennyiben a két intézet igazgatósága között az egyesülés módozataira nézve semmi elvi eltérés nincs. A fúzió kimondása végett mindegyik pénzintézet f. hó 24-én rendkívüli közgyűlést tart, a melynek megtörténtével lesz majd a két intézet közös közgyűlése, amelyen már az egyesült intézet alapszabályai megállapíttatnak, az új igazgatóság, felügyelő bizottság, ügyész megválasztatnak. Az egyesült intézet alapszabályainak elkészítésére a hetes bizottságból Háczky Kálmán elnöklete alatt dr. Czinder István, Fischer Miksa, dr. Hajós Ignác, Krosetz Gyula, dr. Obersohn Mór és Weisz Izidor küldettek ki. — Az egyesülést mindkét intézet részvényesei csak megnyugvással vehetik ; mert igy kilátásuk van egy szilád alapon nyugvó, szolid, versenyképes és a prosperálás előfeltételeivel rendelkező pénzintézet alkotására. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Hubás József magyar-óvári járásbíróság! joggyakornokot az alsó lendvai kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. Jótékonycéíú mulatság. A zala egerszegi kereskedelmi kör által ápril hó 29-én tréfás tombolával egybekötve tartott táncmulatság igen jól sikerült, a mennyiben a társaság reggelig volt jó kedvben együtt. Bevétel volt 130 frt, a kiadás 55 frt 90 kr., tehát tiszta jövedelem 74 frt 10 kr., a melyből 37 frt 05 kr. a veszprémi és 37 frt 05 kr. a sármelléki tűzkárosultaknak javára küldetett. Felülfizettek : Spitzer Hugó, Hajik István 5—5 frt, Kaszter Sándor 3 frt, Stern Farkas, Gráner Béla, dr. Obersohn Mór, Rosenberg Henriette, Breisach Sámuel 2—2 frt, Weiss Izidor, Oesterreicher Samu, Oesterreicher Adolf, Stern Lipót, Schwarz Gizella, Gyarmati Vilmos, Schütz Sándor, Grünwald Mór, Flesch mérnök, dr. Jámbor Márton, Fenyvesi Miksa 1—1 frt, Prohaszka Nándor, Mayer Lajos 50—50 krt. Tanítói közgyűlés. A „Zalamegyei ált. tanítótestület" nagy kanizsai járásköre folyó évi május 18-án d. e. 9 órakor tartja tavaszi rendes közgyűlését Eszteregnyén, az ottani népiskola helyiségében, következő tárgysorozattal: 1.) Károlyi Gyula, eszteregnyei tanitó egyórai előadásának meghallgatása s az ott tapasztaltak megbeszélése (zárt ülésben.) 2.) Tóth Lajos, nagy-kanizsai tanitó felolvasása: „A kedély neveléséről." 3.) Az ifjúság korai elszilajulása ellen és erkölcsének lehető megóvása érdekében" a keszthelyi közgyűlés elé terjesztett s általánosságban elfogadott javaslat részletes tárgyalása. Előadó: Selmeczy Imre, gelsei tanitó. 4.) Selmeczy Imre olvasókönyvének bírálatára kiküldött bizottság jelentése. Előadó: Sáringer Károly, magyarszerdahelyi tauitó. 5.) Folyó ügyek. 6.) Indítványok. E közgyűlésre a járáskör tagjait és az érdeklődő tanügy barátokat meghívja: Szalay Sándor, járásköri elnök.
