Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-30 / 18. szám

Az összes felsorolt városoknak és községeknek, amennyiben még eddig nem történt volna, jelen végzéssel együtt a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. törvén) cikk végrehajtása tárgyában, a polgári községek számára kiadott miniszteri „Utasítás" egy-egy példánya megkül , ,, ... I Ezen „Utasítás" 53 oldaltol <2 ig magában foglalja a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t. cikket is. Ezen t.-cikk G—14. §-aiban megvannak határozva a feltételek, melyek mellett kisdedóvodákat és menedék házakat felállíthatnak az állam, a községek, a hitfeleke zetek, jogi személyek (egyesületek) és magán egyének. Községi jelleg esetében a szervezkedés első teendői t az „Utasítás" 9. és következő §§ ai állapítják meg; a kisdedóvodák és menedékházak fen tartásának módját az „Utasítás" 20. g-a tárgyalja. Amennyiben a községi pótadó az egyenes állami adó 20»/,,-át meghaladja, a 3% pótadó kivethetése miatt a közigazgatási bizottság utján a nmélt. belügyminiszter és pénzügyminiszter urak hozzájárulása kérendő. IIa pedig az "összes felsorolt források úgy sem fedeznék még a kisdedóvodák és menedékházak fentartásának költségeit, az államsegély iránti teendők az „Utasítás" 21. íjában foglaltak szerint eszközlendők. Az állami segélyezés egyéb mozzanatai a t.-cikk 44. és 45. § aiban találhatók. Az iskolaépületek felhasználásáról az „Utasítás" 15. § a, a kisdedóvók és dajkák fizetéséről a 18. §., a nyári menedékházak helyiségeiről az „Első melléklet" nyújt felvilágosítást. Az állam, a községek, a jogi személyek és magán egyének által fentartott kisdedóvodákban a felvételi napló, a felvételi jegyek, a mulasztási naplók és az igazolatla núl elmaradó gyermekek havi jegyzékei a nméltóságú közoktatásügyi miniszter ur által elrendelt minták szerint (készletben a m. kir. egyetemi nyomdában) állíttatnak ki. Vagy ha a nyomtatványok máshonnan szereztetuek be, azokkal tökéletesen megegyezőknek kell lenniök. Egy-egy példány megtekintésül a városok polgármestereinél és valamennyi járási főszolgabírónál található. A községi és állami kisdedóvodák és menedékházak felügyelői bizottságai részére kiadott külön „Utasítás" a m. kir. tud. egyetemi könyvnyomdában kapható. Jelen végzés a fennebb érintett összes városoknak és községeknek, nem különben a járási főszolgabiráknak azon felhívással küldetik meg, hogy községeiket minden irányban addig is támogassák, míg a kisdedóvás ügyére vonatkozó hatáskörükről és teendőikről a közigazgatási bizottság részéről külön „Utasítást" is veendnek. Az összes érdekelt városok és községek felhivatnak, hogy eljárásuk eredményéről május hó első felében jelen tésüket megtegyék. Az állandó és nyári menedékházakat vezető dajkák kiképzése illetve az egyes óvodákban rendezendő tanfo lyamok ügyében, a tanítók özvegyeinek, nejeinek és leányainak figyelembe vételével, külön intézkedés történik. A közigazgatási bizottság teljes bizalommal tordu Zalavármegye közönségéhez, hogy a kisdedvédelemuek szent és magasztos ügyét, főleg a kezdet nehézségei közi adaudó nemes példájával összes mozzanataiban magáévá tenni, s azt odaadással, szeretettel s ha kell, áldozattal is támogatni szíveskedjék ! Alispáni jelentés. (Folyt. és vége.) Megyei útépítészet. A törvényhatósági közutak fejlődésében az 1890. évi I. t. c. életbe léptetése folytán a mult évben örvendetes haladás mutatkozott. — A szakaszmérnökük a szolgálati utasításnak megfelelőeu havonként szerkeszett uti naplójuk tanúsága szerint kürutjaikat megtevén, havonkint tengelyen átlag 1.700 és vasúton 350 kilometert utaltak, mely utazás alkui mával az utszemélyzet íuuukálatát nemcsak ellenőrizték, hanem úgy az utkaparói, valamint az útadót nem fizető egyének munkálatának célszerű beosztásában tevékenyen küzreműködtek, a munkálatok szakszerű vezetését az tés szerint — legelsőben nyerített. Kitűnik ebből, hogy már akkortájt is voltak furfangos görög jockey k (?), a j kik valami ármányos mesterséget tudtak kieszelni. „Graeca fides, nulla tides." A ló bár nemes állat, de azért még sem megtisztelő cím, ha azt mondják: „ó te ló!" (pedig sok ember szándékosan engedi magát lóvá tenni); vagy ha „lófej" nek titulázzák, holott a lófej zsuzsukat sokan előszere tettel hordják divatból. Az is gorombaságszámba megy, ha azt mondják: „bújj a lóba!"; pedig ezelőtt pár ezer esztendővel egy csapat güiüg katona kommandószóra bujt bele a trójai falóba! ... igy lett aztán kutya a kertbe! Jákob patrairka 12 fiai cgyikéuek maga adta ezt a nevet: „lsackar", a mi nem kevesebbet jelent, mint: „erős szamár", és a jó fin ezt a nevet az akkori szokás szerint büszkén és becsülettel viselte. Hja, de „tempóra mutantur!" manapság már csak ott kelendő a szamár a hol ló nincsen; a küszüriisuél pedig, mivel ló nincs még a kutya is megjárja! Kényesebb dolog volt az, mikor a régi diákos világban egy — Ciceró nyelvében járatlan — domine fráter egy aranysarkantyús vitéznek latin ul erőlködvén írni. a boritékon („equiti aurato" helyett) őt ekkép címezte: magnifico douiino N. N. „equo aurito". (füles lónak). No e levélírójára ellehetett mondani: „similis gandét." Denique: ha van u. n. „tisztelt ló- (avató, vizsgáló) bizottság" is, akkor az öreg Pulszky bácsi sem ápre liendálhat a „vén csataló" elnevezésért. A ló száguld, vágtat „eu carriére"; sok tükfilkó is az életben szép karriert csinál és az okos és érdemes emberek lölött „egész lótejjel'' győz! . . . s mégis sokszor alig tudják felőle, hogy tulajdonkép: „ki fia-lova?", csak az bizonyos, hogy nem az a ló eszi meg az abrakot, a melyik megszolgálja. utszemélyzet kellő oktatásával eszközölték. — A 144 utkaparó által 11.871 kavicshalom teríttetett el, 75,217 f. méter új árok metszés, 132.229 t. in. rég-árok tisztítás 130.521 l m. útpadka nyesés, 81.551 I. m. útpadka emelés, 3.805 f m. partlevágás történt összesen 23.212 munkanap alatt. — Ezenkívül kerékvágások és mélye dések levágására, illetve begerebelésére, vizleeresztésre, tüske- és gazirtásra stb. 14.244 munkanap fordíttatott. | — Az útadót nem fizető összesen 5.094 kézi napot kitevő 1 egyének által 2.700 frt 80 kr. értékben 3.207 kavicshalom teríttetett el, 37.548 f. raeter új árok metszés, 27.485 f. m. régi árok tisztítás, 3.640 f. in. útpadka I nyesés, 8.787 f. m. útpadka emelés, 2.479 t. m. partlevágás történt. — Készpénzben fizetett összesen 2.016 kézi és 96 igás napot kitevő munkaerővel 1.247 frt 06 kr pénzértékben 5.078 kavicshalóm teríttetett el, 6.7 10 f. m. új árok metszés, 2.136 f. m. régi árok tisztítás, H.010 t. iu. útpadka nyesés, 4.900 f. m. útpadka emelés, 672 t. m utalapozás, 800 f. tn. utszabályozás végeztetett. — A hivatalfőnök az összes törvh. közutakat az illető szakaszmérnökök kíséretében tavaszszal és ősszel beutazta; ez alkalommal az összes építkezéseket r.z illető utibizottsági tagok közreműködésével felülvizsgálta, a szakaszmérnökök működését nemcsak ellenőrizte, hanem azokat működésükben a viszonyokhoz képest hathatósan támogatta. — Az építkezéseket illetőleg 1892 ben 120 drb műtárgy újból építtetett és számos műtárgy kijavíttatott. Építést anyagul a betonra vonatkozólag eddig szerzett kedvező tapasztalat alapján számos műtárgynál ezen anyag alkalmaztatott, melynek alkalmazása nemcsak az anyag tartóssága által indokolt, hanem újabb időben a műfa annyira megdrágult, hogy legtöbb járásban a beton anyag a műfával szemben eg eulő árú, sőt sok esetbeu olcsóbb is. — A nagyobb építkezések közül a zalaegerszegi és keszthelyi átkelési szakaszokon a vasút hoz vezető inakadam ut k építése befejeztetett. — Az • alíbánfai Zala hid építése munkában van. — A Balaton melletti járásokban levő utvonalakon a régi célszerűtlenül alkalmazott és részben kikopott utteknőknek fokozatos újból való építése munkában van. —Tihanyuál a mere dek partok egy része leszállíttatott s az ott kifejtett kövek utteknők építéséhez haszuáltattak fel. Tihany kürti 1 egyúttal jelentékenyebb utszabályozási munkák eszközöltettek. A csopak - veszprémi törvh. közút 082—7. 9-0 km. elhagyatott állapotban levő szakasza Veszprémmegyétől miniszteri rendelet alapján elvétetett s jó karba helyeztetett. — A gyülevész—galamboki közút 35 38 km. szakasza kiépíttetett. — A vorhota nagy-lengyel-zágorhidai tvh. közúton 1.140 m. hosszú rész kiépíttetett, a zala egerszeg zala-lövői tvh. közút több része szabályoztatott, valamint a csurgasz-körmendi ut végső szakaszán jelentékeny utszabályozás foganatosíttatott; anemesnép őri-szent péleri ut kiépítése befejeztetett; a lenti-regedei tvh. közút szabályozása megkezdetett és 1000 m. hosszban befejeztetett; a csömödéri vasúti állomáshoz vezeté szárnyút 800 m. hosszban kiépíttetett és a szükséges új műtárgyakkal elláttatott. — A zala egerszegi Zala hid gyökeres javítási munkája biztosíttatott és a munka legküzelebb befejeztetik. — A gyülevész galamboki tvh. közút 09 km, valamint az aranyod-kehidai ut 6—13 km. szakasza kiépíttetett, a kustányi Zalahid s a hozzá csatlakozó ártéri hidak alaposan helyreállíttattik. A kilimán-orosztonyi küzségi vicinális küzutak az úgynevezett békavári partnál az ut megfelelő serpeutina kitűzésével áthelyeztetett s a földmunka befejezését a gyorsan beállt zord időjárás akadályozta meg. — Az utfentartási alap nál az előirányzat alkalmával mutatkozó jelentékeny pénzhiány a fedanyagnak célszerű >i a forgalomhoz mért takarékos beosztása által teljesen uiegszüntettetik. E célból az utvonalak a forgalomnak megfelelőleg osztá lyoztattak s a fedanyag felosztása ahhoz képest eszközöltetett. — A fedanyag'minőségét és mennyiségét illetőleg ámbár egyes útszakaszokon az előirányzott fedanyag a régebbi természetben való szolgál tlioz viszonyítva, látszó lag kevésnek mutatkozik, de más részről az előirányzatnál a forgalomnak figyelembe vétele, a fedanyag , kitűnő minősége és teljes mennyisége által az utvona laknál jelentékeny javulás észlelhető. Fokozódik a javulás j az által is, hogy az államépítészeti hivatal a vármegyé ben termelhető összes kőnemeket beszerezvén s abból gyűjteményt készítvén, azok használhatóságát megvizsgálta és e szerint alkalmazta. — A lefolyt év telén két izben előfordult nagymérvű hófuvat az utvonalakon a közlekedést megakasztotta ugyan, de a községeknek utvonalanként eszközölt beosztása által legtöbb esetbe i az a legrövidebb idő alatt helyreállíttatott. Amennyiben ezen községen kén ti beosztásnál egyes községeknél sérel mek merültek volna fel, a beosztásnak módosítása iiiun kában van. — A törvh. közutakon levő műtárgyaknál a vízleeresztő árkok tisztogatása, továbbá az utak melleit levő, úgynevezett torrensek befásítása eddig csak rész ben eszközöltetvén, az összes parttulajdonosok és a torrensek körül érdekeltek összeírása folyamatban van s úgy a kellő tisztogatás, mint a befásítás külön külön tartandó helyszíni tárgyalás és a vízi jogról szóló törvény alapján fog jövőben elrendeltetni, illetőleg fogana tosíttatni. — A balatoni kikötők közül a mult évben a jég a révfülöpi és badacsonyi kikötőket veszélyeztetvén, azok kellő időben kiszedettek s újból helyreálllításulc folyamatban van. A keszthelyi kikötőnél a folytonos jégelés is elégséges volt s a kikötő hid sértetlenül áll. — A kikötő hidak, ha azok alkatrészei a Balaton be fagyása előtt ki nem szedetnek, ezek fennállása vészé lyeztetik. A híd részek felszedése és azoknak újból felállítása oly folytonos kiadásokat kiván, melyeket sem a vármegye vasúti, sem utalapja nem bír uieg; ennél fogva az alispáni hivatal által az államépítészeti hivatal főnöke felkéretett, hogy egy, a követelményeknek megfelelő és a folytonos kiadásokat megszüntető, a kikötő hidak biztosítására irányuló tsrvet készítsen. —- A Balaton vidékének emelése céljából a közigazgatási bizottság által kiküldött bizottság utasítása alapján a Balaton mellett építendő vicinális közutnak, valamint a Balaton melletti fontosabb hegyeken tervezendő turista utaknak felvétele az államépítészeti hivatal által a nyár folyamán fog eszközöltetni. Az 1892. trvh. útadó kivetését, befizetését s 1892. december végével, illetve f. 1893. évi április hó 10 én maradt bátraiékot illetőleg 1891. év végével a vármegyében hátralékban volt útadó 72.137 frt 75 kr., az 1892. évi előiiás 226.447 frt 68 kr., összesen 298.585 frt 43 kr., 1892. évben befizettetett, részben leiratott 202.969 frt 45 kr., 1892. év végével hátralékban ma radt 96.615 frt 98 kr.; 1893. január 1-től április 10 ig befizettetett ^6.506 frt 30 kr., 1893. évi április 10-én maradt hátralék 69.109 frt 68 kr. Közgazdasági viszonyok. Az őszi vetések, különösen a rozsok a téli zord idők és a huzamos erős fagyok által sokat sz- nvedtek ; a gyümölcsfák mutatkozó rügyei meglehetős termést Ígérnek, na azokét a fagy utóbb meg nem semmisíti. — A tavaszi vetések teljes I befejezést nyertek, kivéve a bnrgonya ültetést, mely most vette kezdetét és folyamatban van. A tengeri vetése mai napig az éjjeli fagyok miatt még el sem kezdetett, míg a szőlőmunkálatok jelenleg foganatosíttatnak. Időjárásunk a lefolyt időszakban is rendkivül szeszélyes volt; a nagy viharok, jég, felhőszakadásszerű záporok épületekben, mezőn, szóval mindenütt tetemes és érzékeny kárt okoztak. — A vármegye lakossága nagyobb rész földmivelőkből állván, a mult évi alig ' közepes gabona és rosz bortermés, valamint ezen cikkekuek állandó alacsony árai következtében nem kedvező helyzetben van. — A napszámos osztály a megi ndult tavaszi gazdasági munkák körül találja meg keresetét; a kis gazdák nagy része a marhák árusításával takarít njeg annyi péuzt, amivel elkerülhetlen tartozásait fedezheti. Vár megyei alapok. A katonabeszállásolási alapnál 1892. szeptember 10 én hátralék volt 50.382 frt 10 kr., a betegápolási alapnál 41.300 frt 22 kr., a vasúti alapnál 29.892 frt 40 kr.; e három alapra 1893. április 10 ig befizettetett 87.690 frt 63 kr., hátralékban maraiít 33.884 frt 09 kr.; erdészeti alapnál hátralékban volt 15 147 Irt 69 kr., befizettetett 1U.523 frt 75 kr., hátralékban maradt 4.623 frt 94 kr., megyei nyugdíjalapnál hátralékban volt 538 frt 28 kr., befizettetett 20 frt 19 kr., hátralékban maradt 518 frt 09 kr., község jegyzői Az embert a becsület, a lovat a sarkantyú ösztönzi, mondja a közbeszéd. De vannak u. n. „pigra massa-k", „incarnatus lusta firmák", a kiket ha az ostor boldogabb végével, vagy vasnyárssal ösztökélünk, mégis megfeneklüuk velők, mert ha a lustábbat biztatjuk, akkor is a serényebb huz. „Fruges consummere iiati", haszontalan paniperdák. Ki hinné, hogy a ló is elégedetlen a sorsával? pedig ugy van : „Optat ephippia bos piger optat arare caballus." „Röst hátasló kívánna szántani menni." Túnya ökör óhajt szép paripává lenni. Persze az olyan emberekre illik, a kik éietsorsukat addig változtatják, cserélik, herélik, míg végre lóról szamárra ülnek, cseberből vederbe jutnak. S az efféle desperátus existen tiák szokták végre a lovak közé dobni a gyeplőt, azt tartva: ha elveszett a forint, menjen utána a garas is, ha a fejsze nincs meg, a nyele sem kell. „Esperada desperada." Az egyszeri tótot völgynek lefelé a talicska elragadta. A kiről azt mondjuk: „kocsis nélkül, nyakló nélkül jár, ragadják a lovak" : azt heves szenvedélyei ragad ják, mint a kormánynélküli hajót a bősz szelek. Ezek nek mondja a biblia: „Ne legyetek olyanok, mint a ló és öszvér, melyeknek értelmük nincsen." De vannak okos, tanult lovak is, a melyek lábaikkal kikaparják saját éveik számát, megmondják a publikum között - oda biccentve — ki a legszebb nő; letérdelnek, bókolnak, táncolnak, elalusznak, élettelenné teszik magukat, stb. Arra a kérdésre: széna vagy szalma kell e nekik: „nem"-et intenek, az abrak vagy cukor szóra : „igen"-t billentenek. — Sok ember még ennyit sem tud megtanulni, s azt nevezik aztán „mulá"-nak. Mint vannak asszony bolondok: épp ugy vannak lóbolondok is. De bezzeg sok embert meg is rug ám a ló, oly értelemben, hogy nem a rúgás helye dagad, — hanem az erszény apad meg tőle. A fényes ekvipázsé« elegáns jukkerozás után következik: „rozzant szekér, sánta L6!" (csak kintornás koldusnak való) s végül rákerül az — apostolok lovára, a midőn szomorúan nyög décseli : „Gyí te simli, gyi te szürke, Gyi két lábam, fussatok ! Mily eu áldott kot csikó ez, Egyik scin kér abrakot." Petőfi. Sok, a ki négyes eugon kezdi, kutyaforspoiiton végezi, bizonyságául a régi aranyszabálynak : jobb bocskorban kezdeni és csizmában végezni. Hát még a lófuttatás?! . . ez az igazi költséges, drága, nagyúri passió! Márvány jászoly, tükör istálló, vízvezeték, szellőztetési, világítási készülékek, felszere lések; azután a drága és megbizhatlan „trainer" ek, „ jockey"-k, őrült fogadások, egyszóval: a „turf! Ezek kel sok nagy ur tejárja magát és elgaloppirozza vagyonát és — anyagi értelemben — a „gyepen" fűbe harapnak." De lófuttatásokkai vagyont is lehet szerezni' és meggazdagodni, uti experiefitia docet. A kincsem valóságos kincsesbányája volt gazdájának. De azért nem minden tejből leszturó, nem minden kócos csikóból válik ám táltos! Es sokszor a mi nyereség van a réven, elmegy a vámon. A táncosnők és kardalosnőknek erős konkurrenciát csinálnak a plasztikus idomú telivér cirkus lovarnők kecses légugrásaikkal, merész bravourjaik- és salio inortale ikkal; és sokszor ugy „tülültetnek" egy-egy hitzig spormant, hogy azon veszik észre magukat, hogy lóvá vannak téve! a miért is: „asszonynak, lónak nem kell hinni", mert soklélc praktikájuk van! A közmondás szerint : búsuljon a ló, elég nagy a feje; de némelykor busul a lovag is. „Sedet post equitem atra cura", vagyis: „Bajnok lovasnak is sok gondja vagyon. fi ez még hamarább, mint lovj, nyomja agyon.''