Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

jóváhagyási záradékkal való ellátás végett. Mivel az útátjárók és párhuzamos utak átadása az érdekelt felek hozzájárulásával és a közigazgatási bizottság közremű ködésével történt, a beterjesztett jegyzőkönyveket a közigazgatási bizottság jóváhagyta és a jóváhagyási záradékkal ellátta. A pécsi posta és távirdaigazgatóság tudatja, hogy a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén „Bocztöld" megállóhely közelében fenyőfa távirda oszlopok telítésére telepet állított fel, mit a közigazgatási bizottság tudomásul vett; mivel azonban a telítő telep fából készült épületei a vasutakon megállapított tüztávolon belül emeltetnek, az igazgatóság újból telhivatik, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletével közölt nyilatkozatot állítsa ki és a magyar államvasutak jobbparti üzletigaz gatóságának mutassa be. Előterjesztetett Goldfinger János és érdektársainak kérvénye a Csáktornya—ukki h. é. vasúton a 409/410 szelvénynél levő átjáróhoz vezető két párhuzamos ut egyikéuek elhagyása tárgyában. A kérelem a tárgyalás alkalmával nem kifogásoltatván, a 409/410. szelvénynél levő átjáróhoz vezető és a pálya baloldalán fekvő párhuzamos ut megszüntetése, ellenben a jobb oldalon fekvő párhuza mos útnak a 409/410. szelvények közt fekvő átjáróval való összeköttetésének létesítése és észak felől korlátokkal való ellátása elrendeltetett; a létesítés költségei a vasút társaságot, mig a fentartás költségei az érdekelt tulajdonosokat terheli. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ezen időszakban elrendelte, hogy a Királyiakra tervezett állami elemi iskola számára 1893. évi január 1-től célba vett bér helyiség felvétessék s az iskola bebútorozásáról s gondnokságáról jelentés tétessék. — Volt Tóth-Szent-Mártonban a r. k. iskola új helyiségének építkezése ügyében. Az erdősfai r. k.iskola szeptember l-ig teljesen elkészül és a pályázat augusztus hóban megejtetik. — TóthSzerdahely község auyagi viszonyai folytán a második tanítói állást a jövő tanévben kéri szervezhetni. — Jelen volt a stridói, a második és negyedik hegykerületi állami iskolák vizsgálatain. — Meglátogatta a streleczi r. k. iskolát, rendezvén a tanitólakás, taiskola és a tanitói kert ügyeit. — Tárgyalt Orehovieza, Podbreszt, Vullári községekkel, előkészítve iskolázásásuk rendezését. Megtekintette a csáktornyai óvoda épitkezését. — Sze mélyi és dologi ügyekben volt Belíczán, Őrségen, Deká noveezon. — Jelen volt a bonezódföldi r. k. kántortanitói állás új szervezését célzó tárgyaláson. — Megtárgyalta Ebergény község elöljáróságával iskolája felépítésének inost már felelősség terhe mellett halaszthatatlanságát. — Újudvar és Szent-Rókus pusztákon gróf Festetics Jenő által felállítandó iskolák ügyét a gróf érdekeltségénél megsürgette. — Egy Mura-Szent-Kereszte:i felállítani tervezett állami iskolának esetleg bérházban, ellenkező esetben megtelelő épületben elhelyezése ügyét előkészítette. — Volt Nyirlakon az ott felállítandó új iskola és tanitó lakás helyiségei ügyében. — Intézkedett, hogy a szent máriai r. k. iskolánál a harmadik tanitói állásra pályázat Írassék ki. — A pakodi községi iskola második tanitói állásának szervezése ügyét megindította. — Baksa község elöljárósága jelenté, hogy az építési anyag össze gyűjtetett s augusztus hóban kezdik az építkezést. A sümegi felsőleányiskolánál megüresedett tanitó állás betöltésére választási elnökül Skublics Gyula bizottsági tag kéretett fel. Keszler Gyula tapolczai gazdasági felső népiskolai tanítónak ötödéves korpótlék ügyében beterjesztett kérvénye a miniszterhez pártolólag terjesztetik fel. Derdák György volt gyürüsi tanitó panasza fizetésének hátraléka ügyében a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy az érdekeltek meghallgatása után elsőtokú határozatot hozzon s eljárásáról a közigazgatási bizottsághoz jelentést tegyen. Kir. tanfelügyelő előterjesztést tett a tavaszi és őszi iskolázásnak a külön legeltetés által való zavarása ügyében. Zalavármegye közigazgatási bizottsága bizalom mai fordul az összes illetékes egyházmegyei főhatóságokhoz, hogy a szorgalmi idő pontos betartása és a megyei rendőri szabályrendeletbe ütköző mulasztások érdemében a közigazgatási bizottságnak 1885. és 1886. évi végzéseinek hatálya iránt tett szives intézkedéseket megujitsák. — Felhívja az állami és községi iskolák gondnokságait, iskolaszékeit s az összes járások tőszói gabiróit a felhozott végzésekben közölt intézkedések szigorú érvényesítésére. Végül megkeresi a zala egerszegi és nagy-kanizsai m. kir. csendőr szakaszparancsnoksá gokat, hogy közegeik őrsége alkalmával a legeltetésnél talált 12 éven alóli gyermekek szülőit az illető járási főszolgabírónak további intézkedés céljából feljelentsék. tudta, hogy eyvel az emberrel többet nem akar és nem fog találkozni. Fáradt volt és kábult, mikor a kocsiba ült, hogy a fürdőhelyre hajtasson, amelyhez utolsó, gyenge reményét — ha ugyan reménynek volt nevezhető — fűzte. * * * Bement a vizbe, nem most először; s bár mindannyiszor önkénytelenül is felmerült a kérdés: miért?, megtette. Régen túl volt azon, hogy remélni tudna; s nem is remélt. Valami fásult érzékenység, tompa levertséggel párosult nemtörődömség szállta meg minden iránt; kezdett megbarátkozni a halál gondolatával is. Az a különös ut>társ, aki csak úgy beszélt erről a szörnyről, mint más ember a kedveséről, még mindig élénken állt előtte. Azelőtt félt, irtózott a halál gondolatától is, ha mégis fel-felmerül lelkében a sötét gondolat, jól esett rátakarnia a fogyatékos leplet, amelyet környezetének biztatásából igyekezett szőni magának; ha egy-egy pillanat a kérlelhetlen valóságra ébresztette, volt egy csepp enyhítő szer, mely legalább szenderegni engedé, s nem látta az éjt oly sötétnek. Most már nem volt semmije. Belebámult a sima vizbe. Nézte, csak nézte azt a sápadt, sovány arcot, mely hasonló hidegséggel tekintett rá vissza, a vizből. Az ő arca, kétségtelen. „A viz nem csal" — mondja a megőszült Ripp. Nem csal, igen 1 . . . . Irigység fogta el lelkét a félmeztelen gyermek iránt, aki a sétányon gyufát árul; nincs kenyere, de van egészsége. Elöntötte a keserűség; ebben a pillanatban meggyülölte az egész világot. Összeszorított ököllel belevágott a viz sima tük rébe, ne bámuljon rá az a sápadt, halott arc, a saját arca; és kiment belőle, hogy többé bele se menjen. Egy hét múlva találkoztak 1 Mégis ! Az idegen pontos volt, betartotta szavát. „Gondoltam, hogy eljő", — szólt a belépő a báróhoz barátságosan. Semmit se változott azóta; ugy beszélt, mint azelőtt; azeán semmi jele a lemondásnak, de a reménynek sem. Elhelyezkedtek, és nyugodtan folytatá: „Az operatio nem segített rajtam ; s a fürdő önön ?" Kérdőleg fordult a báró felé. „Szintén nem" — felelt az elég hidegvérrel. „És mit szándékozik tenni most már" — kérdezte szünet után az idegen. Ez a kérdés egy kissé meglepte a bárót, erre még nem gondolt. „Nem tudom" — válaszolt — „És ön?" A kérdezett elmosolyodott. „Egyszerű a dolog. Főbe lövöm magamat." A báró újra összerezzent. Gondolt már ő is valami ilyesmire, de a gondolat csak pillanatnyi, homályos, talán nem is gondolat volt. Az idegen fölállt, egészen közel ment hozzá, szemébe nézett bizalommal, megfogta kezét és megszorította. „Haljunk meg együtt!" A báró homlokára hideg verejték ült, kezeit részkedni érezte az idegen kezében. „Gondoskodtam a szükségesekről — folytatta meg döbbentő nyugodsággal — két revolver, a legjobb és legbiztosabb fajtából, papir, toll, ha írni valója van. Nekem nincs. Nos?!" A báró hirtelen nyugodt lett; papirt nem kért, irni nem akart semmit, hanem a revolvert elfogadta. — A legközelebbi kis állomáson leszálltak, s másnap nem messze az állomástól, a cserjésben megtalálták holt testüket. Csak azt nem tudták megfejteni, hogyan került a két ismeretlen ember össze. Keresztúry József. Polgármesteri jelentés. (Vége.) A városi adóhivatal és pénztár. A városi adóhiva tal — és pénztárnál beérkezett 1950 db., melyek mind elintézést nyertek. Az illeték kézbesítési nyilvántartási jegyzék szerint 741 db., a vidéki vegyes ügyek kézbesítési jegyzéke szernt 272 db. fizetési meghagyás és egyéb vegyes adó- és illetékügyi határozatok adattak ki kézbesítés végett. Adóhátralék volt 1890. végén 23.339 frt 15«/

2 kr., 189l-re előiratott 50.329 frt 70 kr., szaporodás 911 frt 59 kr., összesen 74.580 frt 44'/, kr., befolyt 44.907 frt 95 kr., töröltetett 3.139 frt 28 kr., összesen 48.047 frt 23 kr., maradt tehát hátralék 1891. végén 26.533 trt 21'/

2 kr. — Hadraentességi díj hátralék volt 1890. végén 3.092 frt 37 kr., 1891-iki előírás 1.087 frt 50 kr., összesen 4.179 frt 85 kr., befolyt 1891 ben 1.257 frt 50 kr., maradt hátralék 1891. végén 2.922 frt 37 kr. Ipar- és kereskedelmi kamarai illeték hátralék volt 318 frt 88

1/-2 k'-> előirás 319 frt 41 kr., összesen 638 frt 29'/

2 kr., erre befolyt 305 frt 09

1 '.

2 kr., maradt hátralék 333 frt 20'/, kr. — Megyei katonabeszállásolási pótadó hátralék volt 230 frt 34 kr., 1891. évi előirás 1.355 frt 52 kr., összesen 1.585 frt 86 kr., erre befolyt 1.171 frt 38'/

2 kr., maradt hátralék 414 frt 47'/

2 kr. — Megyei vasúti pótadó hátralék volt 128 frt, 1891. évi előírás 888 frt 42 kr., összesen 1.016 frt. 42 kr., erre befolyt 773 frt 72 kr., maradt hátralék 242 frt 70 kr. — Megyei útadó fejében kivettetett 5.614 frt 59 kr., erre befolyt 4.154 frt 83 kr., maradt hátralék 1.459 frt 76 kr. — Megyei erdészeti alapra pótadó fejében hátralék volt 63 frt 30 kr., 1891. évi előirás 71 frt 89 kr., összesen 135 frt 19 kr., erre befizetés nem történt. — Községi pótadó hátralék volt 6.427 frt 14'/.

2 kr., 1891. évi előirás 19.080 frt 36

3/

4 kr., összesen 25.507 frt 5l'/

4 kr., erre befizettetett 189l-ben 14.747 frt 33'/

2 kr., maradt hátralék 1891. végén 10.760 frt l7

3/

4 kr. — Szegénytartási pótadó hátralék volt 1.565 frt 77 kr., melyre az év folyamán befolyt 738 frt 78 kr., maradt hátralék 1891. végén 826 frt 99 kr. A városi házi és egyéb, a városi pénztár által kezelt alapok 1891 évi forgalmát illetőleg összes péuz marad vány volt 1890. év'végén 24.508 frt 05 kr., 1891. évi összes bevétel 157.200 frt 49 kr., = 181.708 frt 54 kr., kiadás 165.588 frt 54 kr., maradvány 1891. végén 16.120 frt. Vagyonkimutatás: Város vagyona 988.651 frt 58'/

4 kr., teher"596.993 frt 02

3/

4 kr., tiszta vagyon -391.658 frt 55

1/

2 kr., közbirtokossági pénztár v. 9.647 frt 78 kr., t. 1.377 frt 59 kr., t. v. 8.270 frt 19 kr.; Jákum Ferenc alap v. 13.356 frt 85 kr., t. 11 frt 47 kr., t. v. 13.345 irt 38 kr ; agg ápolda alap v. 5318 frt 92 kr., t. 51 frt 40 kr., t. v. 5.267 frt 52 kr; közkórházi forgalmi alap v. 63.511 frt 09'/

2 kr., t. 3.415 frt 47 kr., t. v. 60.095 frt 62'/

2 kr; közkórházi tartalékalap v. 5.638 frt 53 kr., t. 246 frt 19 kr., t. v. 5.392 frt 34 kr; Stern B. család alap 10.000 frt; szegény alap 1.668 trt 83 kr; Szent Háromság kápolna és Szent i i Antal szobor alap 2.222 frt 83 kr; vasárnapi iskola alap 14 frt 95 kr; elemi iskolai szegény tanulók ruházatára szánt alap 2 frt 93 kr; városi iskola alap 997 trt 61 kr; polgári iskola alap 2.482 frt 99 kr; katholikus iskola alap 55 frt 35 kr ; közös iskolai alap 2.085 frt 33 kr; kataszteri munkadíj alap i09 trt 05 kr; orgona alap 39 frt 09 kr; dr. Hérics Tóth Nep. János alap 400 frt, Móczer István alap v. 1.650 frt 82 kr., t. 1.500 frt, t, v. 150 frt 82 kr; temető alap v. 271 frt 74 kr., t. 860 frt 52 kr., összesen az alapok és a város vagyona 1,108.126 frt 27

3/

4kr., teher 604.465 frt 66

3/

4 kr. s igy tiszta vagyon 504.259 frt 39 kr. A városi árvapénztár állása: 1890. végén maradt 3.222 frt 15 kr. készpénzben, 39.386 frt 52 kr. kötelea vényekben, 2.962 frt 50 kr. értékpapírok s takarékpénztári betétekben s igy összesen 45.571 frt 16 kr., 1891. évben befolyt 4.208 frt 39 kr. készpénzben, 1.60O frt kötelezvényekben, 700 frt értékpapírokban = 6.508 ftt 39 kr. s igy összesen 7.430 frt 55 kr. készpénzben, 40.986 Irt 51 kr. kötelezvényekben, 3.662 frt 50 kr. értékpapírokban — 52.079 frt 55 kr. Ev közben kia datott 4.166 frt 99 kr. készpénzben, 1.212 frt 7t kr. kötelezvényekben, t.100 frt értékpapírokban = 6.479 frt 70 kr.," maradt 1891. végén 3.263 frt 55 kr. készpénzben, 39.773 frt 80 kr. kötelezvényekben, 2.562 frt 50 kr. értékpapírok—és takarékpénztári betétekben s igy összesen 45.599 frt 85 kr. Az árvapénztár számadási mérlege: Vagyon: kamatozó adóslevelek és takarékpénztári betétekben 19.802 frt 34 kr., kamat hátralékban a magán feleknek adott kölcsönök után 1.348 frt 30 kr., kamathátralékban a takarékpénztári betétek után 154 frt 76 kr., letétemé nyekben 806 frt 01 '/

2 kr., pénztári maradványban 3.263 frt 55 kr., takarékpénztári belét könyvben 2.000 frt, arany-, ezüst- s egyéb drágasági értéknemüekben 12 frt, kainatozatlan adóslevelekben 21,645 frt 55 kr., összesen 49.032 frt 51'/

2 kr. Teher: gyámoltak és gondnokoltak készpénz követelése tőke- és kamatokban 24.737 frt 60 kr., értékpapírokban 562 frt 50 kr., kamatozatlan tőkék ben 21.645 trt 55 kr., letéteményekben 806 frt 01 '/

2 kr., arany-, ezüst- s egyéb drágaságban 12 frt, összesen 47.763 frt 66 '/

2 kr. Ily kép 1891. végével a tartalékalap az 1891. évi nyereménynyel együtt 1.268 frt 85 kr., mely külön takarékpénztári könyvben gyümölcsözőleg kezeltetik. A jelentés ezután részletesen elősorolja az adóhiva tal részéről az 1891. évben teljesített munkálatokat, továbbá tételről tételre indokolja az 1891. évi költségvetés és az 1891. évi zárszámadás megfelelő adatai közölt fölmerülő különbségeket, különösen a bevétel tételeinél, hol a zárszámadás kisebb összegeket tüntet fel a költség vetés megfelelő tételénél és a kiadásoknál a zárszámadás kiadási többletének okát szemben a költségvetés megfelelő tételénél. Végül beszámol polgármester e jelentésben a pesti magyar kereskedelmi banktól felvett 550.000 frt névértékű kölcsönnek hova fordításáról; külön részletezi ezekből azon összegeket, melyek jövödelmező és ismét, melyek nem jövödelmező kiadások fedezésére foidíttattak; kimutatja a jövödelmező befektetések évi jövödelmeit és kimutatja, hogy ezek — minden pótadó nélkül — nemcsak az összes 550.000 frt kölcsön törlesztő részletét fedezik, hanem még ezen egész kölcsön összeg biztosítása végeit lekötött regále kártalanítás után eső kötvények kamatai, a vágóhídi jövödelem s a napi és heti vásárok bére, melyek jelenleg 10.488 frt 29 krt tesznek, tisztán a város közigazgatási és egyéb kiadásaira fordíthatók. Összehasonlítást tesz ezután egyes jövödelmi ágaknál az 1884. és 1891-ik évekre nézve, valamint a kiadásokat illetőleg s melyek uyomán azon végconclusióra jő, hogy a pótlék 30%-on felül, mint amennyi 1884 ben voli, nem emelkedett, holott kiadásai néhány főbb tételben az 1884. évihez képest 18.201 frt 94 krral emelkedtek; és hogy — a jeleutés szerint — ezen igen nagy kiadási többletek dacára a pótlék százalék nem emelkedett, azt más nem tette, mint hogy a város vagyonának gondos, ész- és célszerű kezelése mellett annak minden egyes ágai oly jövödelmezó'kké tétettek ; továbbá, hogy a kölcsön összegek nagy része oly hasznot hajtó befektetésekbe adattak, melyeknek összes jövödelmei nemcsak a mai kiadásokat képesek a közönség ujabb megterheltetése nélkül fedezni, hanem fedezik még a hasznot nem hajtó _ befektetett tőke kiadásokat is. És végül — a jelentés szerint — ha tekintjük, hogy a városnak 1884 ben 100.176 frt 67 ki;, v gyoua volt, ma pedig összes vagyona 988.651 frt s ha tekintjük, hogy 47 év múlva az 550.000 frt kölcsön — mivel az önmagát törleszti a belőle beruházott vagyonok jövödelméből — vissza lesz fizetve, a városnak akkor tisztán egy miliő vagyona fog lenni vagyis akkor a város vagyonosodás, csínosodás és más egyéb előrehaladás tekintetében a magyarországi elsőrendű városok sorába fog emelkedni s a késő unokák csak áldani fogják a szép, jó, nemes és hasznos eszmékért lelkesedett és semmi áldozattól vissza nem rettent ősapáik dicső tettét és emlékét. Végül a jelentés elősorolja egyenként a városi tisztviselők részéről teljesített munkálatokat illetve tüzetesen ismerteti mindegyik tisztviselő működési körét. A keszthelyi gazdasági tanintézet.*) Hogy a gazdasági tanintézetek állapotáról és eredményeiről magának egészen elfogulatlan és nem hivatalos információt szerezzen Bethlen András gróf miniszter, felk érte az országos gazdatanács egyes tagjait (és pedig Bujanovics Sándort, Gotthard Sándort, Losonczij Mihályt, Miklós Ödönt és Szabó Józsefet, mint szintén csekélységemet,) hogy a tanintézetek mult juliusi szemesz trális vizsgáin megjelenve, azokat tanulmányozzák s tapasztalataikat a miniszterrel közöljék. Nekem jutott a keszthelyi gazd. tanintézet. *) A „Nemzet" f. évi augusztus 7-iki száma hozza ezen jelentést, melyet, mint bennünket, zalavármegyeieket, oly közvetlenül érdeklőt, egész terjedelmében közlünk. Szerk.