Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-09-18 / 38. szám

XI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1892. szeptember 18. 38. szám. 1, & n es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A Balaton-kultus. Nem egy esetben hangzott el ajkainkról azon óhaj, hogy drága és feltett kiesünket: a Balatont gazdaságilag ki kell használnunk, partjain modern kulturát kell létesítenünk, hogy az oly sokszor magasztalt, nem egyszer megénekelt „magyar tenger" megmenekülhessen a kezdetlegesség nyűgétől és egy európai módra kultivált fürdővidék színvonalára emelkedjék. Azt kellene elérnünk, hogy a Balaton vidéke, mint fürdő- és üdülőhely, könnyen hozzáférhetővé tétessék ; a természettől nyújtott minden előnye a kényelem magasabb igényeinek megfelelő befektetéssekkel kiaknáztassék; partjain legyen civilizáció, élet és mozgalom ; a vizén legyen élénk, kifogástalan és jutányos közlekedés. Egy szóval szép Balatonunk ne csak pusztán a természet szépségeivel hódítson és vonzza közelébe az üdülni és mulatni vágyó közönséget, hanem a kényelem szempontjából hozza meg a civilizáció is a megkivántató áldozatot és eszközöket. E cél megvalósítása nem is járna legyőzhetetlen akadályokkal. Hisz a kontinensnek nincsen tava, amely akár nagyságára, akár szépségére, vagy gyógyerejére nézve a mi Balatonunkkal vetekedhetnék. Es ennek dacára még ez ideig a cél elérése szempontjából nagyon kevés történt. Csak a kezdetlegesség bélyegét hordják ugyanis magukon azok a beruházások, melyek ez ideig egyes balatoni fürdőhelyek érdekében akár a zalai, akár a veszprémi, vagy a somogyi partvidéken tétettek. Pedig ha valamikor szükség volt a mozgalomra, úgy érezzük ezt legfőkép napjainkban, amidőn az egykor jó módhoz szokott nép a phylloxera vész folytán az elszegényedés széléhez jutván, megélhetési forrásukról kell gondoskodnunk. Pár éve, hogy e veszély fenyegeti parti közönségünket s azon egész idő alatt mást nem teszünk, mint a közönsége a veszély nagysáságára figyelmeztetjük, anélkül azonban, hogy a baj orvoslását elősegítenők. A „Balaton-kultus" érdekében megalakult a „Balatoni egyesület", azonban a közönség részvétlensége miatt a kezdet nehézségeivel sem volt képes megküzdeni s a jobb sorsra érdemes egyesület megszűnt. Pótolni lett volna hivatva a Dunántúli közművelődési egyesület balatonmelléki fiókosztálya, amely az alakulás stádiumán szerencsésen keresztül esett ugyan, azonban már első közgyűlését sem volt képes megtartani az elnök, titkár és a jegyzőkönyv hiányában. A balaton-kultusnak új lendületet látszott igérni a kormány és a parti három vármegye hatalmas segél) ezése mellett alakult balaton tu i gőzhajózási társulat. Sajnos azonban, hogy ezen társulat — talán a nem helyes igazgatás, vagy más ok miatt — mindent inkább tart szeme előtt, mint az őt segélyükkel támogató parti vármegyék s a közönség érdekeit úgy, hogy mig a hatalmas subventio s a túlmagas viteldijak mellett a részvényesek nagyon is szép osztalékban részesülnek, addig a közönség érdeke, melynek látszólag szolgálatába akart állani a társulat, folyton szenved. A zalai, phylloxera által sújtott nép megmentése végett elkezdették a somogyi homokos parton az amerikai szőlők telepítését. Mindez azonban nagyon is csekély; mert a főtörekvésnek oda kellene minden erővel irányulnia, hogy a vidék kulturája, ipara adna kenyeret, sőt jólétet a népnek, más részről pedig haladásával válnék azzá a Balaton, amivé lenn'e kellene: Magyarországnak, sőt a konti-{ nensnek egyik legnagyobb fürdőjévé. Ezt azonban nem puszta panaszokkal, nem összefont karokkal, hanem nagyobb szabású, egyöntetű intézkedésekkel és beruházásokkal érhetnők el. Meggyőződésünk, hogy az egész part egyes jjontjai valamikor az európai igényeknek teljesen megfelelő fürdőintézetekkel lesznek benépesítve, ha a spekuláns vállalkozás egykor a Balatonpart természeti előnyeit felfedezi. Hogy azonban ez az idő mikor fog bekövetkezni, az ma puszta kérdés. Mig azonban ezen várva várt idő bekövetkezik, annyit okvetlenül kell tennünk a Balaton érdekében, amennyi feltétlenül megkívántatik ahhoz, hogy a közönség nagyobb érdeklődését irányában felköitsük, aminek természetes folyománya lenne annak .átlátása, hogy a természti kincsekben gazdag vidék nagyobb tőkebefektetésekre érdemes. Ily eszmék vezérelhették a három parti vármegye alispánjait, midőn a mult hóban a Sió-zsilip lecsapolása tárgyában Tallián Béla somogyi főispán, mint kormánybiztos elnöklete alatt tartott tanácskozmány befejeztével bizalmas értekezletre gyűltek egybe, tenácskozni a módokról, melyek a Balaton-kultusnak, azon vidék népe jólétének, emelésére irányulnak. Ez értekezleten hangsúlyozták, hogy maguknak a megyéknek kell a Balaton-kultus ügyét kezükbe venniök s egyöntetű eljárás biztosítása szempontjából mindegyik vármegye kebeléből egy-egy balatoni bizottságot küldene ki, melyek az egységes működés módozatait megállapítanák. Mindegyik vármegye saját hatáskörében törekednék a vizi és parti közlekedés emelésére; gond fordíttatnék a Balatonhoz vezető közlekedési utak jó karban tartására, továbbá új utak készítésére. A Balaton tavi gőzhajózás menetrendjénél oda hatni, hogy az egy részt olcsó legyen, más részt a közönség igényeinek teljesen megfeleljen, egyúttal teher árúk szállítására is lehessen alkalmazni. A Balatonhoz vezető utaknak befásítása, a partmenti arra való területeknek beerdősítése. A balatonparti községekben gyökeresen segíteni kell a jelenleg kezdetlegesség állapotában levő lakás- és fürdőviszonyokon. A forgalmi igények biztosítása végett kívánatos a már tervbe vett tapolcza—badacsonyi, veszprém—balaton-lüred—keszthelyi, szob — balaton-szent-györgyi, kaposvár—fonyódi helyi érdekű vasutak mielőbbi kiépítése s ezeken felül lehetőleg mentül több balatonparti helyiérdekű vasút létesítése. A felhozottak megvalósítása nagyban járulna a Balaton-kultus emelésére. Mí meg vagyunk győződve, hogy a három alispán mindegyike saját vármegyéjében igyekezni fosr ez eszméknek tért hódítani. O Ha valahol, úgy megyénkben szükséges ez leginkább és valósítható meg legjobban. Arany bányákat képviselő bortermő vidékünket a vész hatalmasan fenyegeti, pótolni kell tehát az óriási veszteséget. A zalai partak uralják tájuk elragadó szépségével a Balatont s így ha valahol, úgy itt gyümölcsöztethető legjobban minden legcsekélyebb tőkebefektetés. A zalai partokon történt ez ideig is legtöbb s így a folytatólagos fejlesztés könnyebben eszközölthető. De meg a vármegye köztiszteletben álló főispánja és szeretett alispánja kiváló gonddal és meleg érdeklődéssel csüngnek ez eszmén és szives készséggel ragadnak m^g minden egyes kinálkozó alkalmat, hogy ezen főkép reánk, zalaiakra, oly kiváló fontosságú ügyet a biztos haladás medrébe irányíthassák. A kezdeményező lépést a szeptemberi közigazgatási ülésen meg is tették, midőn az alispán elnöklete alatt egy tizenkét tagú bizottság választatott, melynek feladata lesz a megye törvényhatósági közgyűléséhez a Balaton-kultus emelése szempontjából javaslatot kidolgozni. A legszebb siker koronázza e megindult nagyfontosságú mozgalmat ! Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság szeptember havi ülését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta az ujmegyeház gy'áléstermében. Az alispáni havi jelentés a megyei közigazgatás állapotáról, valamint ezzel kapcsolatban a lőorvosi havi jelentés a közegészségügyi viszonyokról felolvastatván, e jelentések kapcsán a közigazgatási bizottság felhívja Nagy-lvanizsa rendezett tanácsú várost az ottani közkórház előtt levő, közegészségelleues szemétdomb mielőbbi eltávolítására, továbbá az úgynevezett dencsár és köaépkanálisnak kitisztogatására; hasonlóan felhívja Zala Egerszeg rendezett tanácsú várost két nyilt csatornájának betömése, a cigányutcai és vizslapataki ároknak kitisztogatása végett; feliratilag megkeresi a minisztériumot, tegye hivatalos kötelességévé az állami állatorvosoknak a vágóhidak feletti felügyelet gyakorlását; végül az Alsó Lendvánál lévő lendvai mocsamak állam költségen, esetleg az érdekeit községek költségén való betömetése iránt a szükséges intézkedések megtételét elrendelte. Az alispáni hivatal Velics János kir. közalapítványi erdészt azon kérelmével, hogy a Kis-Vásárhely község határában levő Fiatalos major mellett a Marczal folyón levő liid csoportosítás utján építtessék lel, elutasította s a kérdéses hidnak, valamint az ahhoz vezető útnak megépítésére és folyton jó karban tartására úgy, mint eddig is, a vallás alapítványi uradalmat kötelezte, Az urodalom részéről ezen elsőtokú alispáni határozat tuegfelebbeztetvén, a közigazgatási bizottság az elsőfokú határozatot — mely a megtartott helyszíni szemle, a járási főszolgabiróság s az építészeti hivatal véleményes jelentései alapján hozatott — iudokainál fogva helybenhagyta. A Mura folyónak a letenyei híd felett levő szakaszán végrehajtandó munkálatokra vonatkozó tervezetét a földmivelésügyi miniszter jóváhagyván, miután a tervezet közszemlére kitéve volt s a helyszíni tárgyalás megtartatott, ennek eredményéhez képest a munkálatoknak a jóváhagyott tervezet szerint való végrehajtását az alispáni hivatal elrendelte és a szabályszerű munkálatokhoz való hozzájárulásra a földmivelésügyi miniszteri tárcát az összes költségek egy harmadával, a Mura hid feletti, a rátkai átmetszésig terjedő vándorterületében fekvő és a további tárgyalások alkalmával megállapítandó érdekelt községek birtok területeit holdanként 3 írtjával, végül a kereskelemügyi miniszteri tárcát a fenti érdekeltek által viselendő összegek levonásával fentmaradó összeggel kötelezte. Ezen elsőfokú határozatot a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében az államépítészeti hivatal, valamint több érdekelt község megfelebbezvén, a közigazgatási bizottság az elsőlokúlag hozott alispáni határozatot indokainál fogva helybenhagyta. A Keszthelyen keresztül vezető új makadam közút öntözése tárgyában elsőfokúlag hozott alispáni határozatot Keszthelv város közönsége megfelebbezvén, a közigazgatási bizottság Skublics Gyula elnöklete alatt a járási főszolgabiró s az államépítészeti hivatal kiküldöttjéből álló bizottságot küldött ki, hogy a községi elöljárósággal egyetértoleg állapítsák meg, hogy a szóban forgó közút öntözése mily mérvben szükséges, mily mértékben tett ez ideig a város ez irányú kötelezettségének eleget s e bizottság jelentésének beérkezte után log a közigazgatási bizottság végérvényes határozatot hozni. Olvastatott és tudomásúl vétetett a kereskedelem ügyi miniszter rendelete, melyben tudatja,.hogy a bazsii posta hivatalt a község kérvényében kikötött feltétel mellett nem lépteti életbe. A pécsi posta és távirdaigazgatóságának jelentése szerint a kereskedelemügyi miniszter a közigazgatási bizottság javaslatához képest a galsai postahivatalt fel fogja állítani. Mai szamunkhoz fél iv melléklet van csatolva.