Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-11-06 / 45. szám

XI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1892. november 6. 45. szám. Előfizetési dij : Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsora 12 kr. i, ki !)\1 I 1 a A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A Balaton kultura érdekében. Ismeretes olvasó közönségünk előtt, hogy a közigazgatási bizottság szeptember havi üléséből Csertán Károly alispán elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki a Balaton kultura emelése érdekében szükséges teendők iránt javaslat tétel végett. Ezen, reánk, zalavármegyeiekre, oly nagy fontosságú ügyben az alispán elnöklete alatt az értekezlet október hó 24-én tartatott meg: Badaesonyban. Az értekezlet, lefolyását s az értekezleten megállapított javaslatokat a következőkben adjuk. Az értekezlet első sorban célszerűnek és szükségesnek tartja egy állandó bizottság kiküldését, hogy ez a Balaton-vidéki érdekeket figyelemmel kisérje, az időnként fölmerülő szükségleteket megtárgyalj;' s ennek alapján a vármegye közgyűléséhez az előterjesztéseket megtegye. Ha a Balaton-melléki vármegyék összműködése kivánatos leend, a közreműködést az értekezlet biztosítandónak véleményezi. A fürdőhelyek rendszabályozását, valamint a balatoni kormánybiztos kirendelését kívánatosnak nem tartja. Zalavármegye sajátlagos viszonyaiból és érdekéből kifolyólag az értekezlet a következőket javasolja : A hajózás érdekében az érdekelt Zala-, Somogy- és Veszprémvármegyék a minisztériumhoz együttesen felterjesztést tegyenek, hogy a Balaton-tavi gőzhajózási társaság választmányába az évi segélyt nyújtó vármegyék mindegyikéből egy-egy tag választassék be, akinek feladata a részvénytársaság működését ellenőrizni; a Balaton-tavi gőzhajózási részvénytársaság által megállapított menetrend az előző év december hó 31-ig a miniszteri helybenhagyás előtt a vármegye közigazgatási bizottságának betekintés és esetleges váltóztatások indítványozhatása végett bemutatandó; a szállítási vitelbér szabályozandó és a közlekedés előmozdítása végett leszállítandó; a részvénytársaság felhivandó, hogy a nagyobb forgalom kivánalmainak megfelelőleg uszályhajókat vegyen üzembe; Keszthely és BalatonFüred, mint a Balaton-gőzhajózási forgalom két főpontja, között a hajójáratok junius 15-étől volnának fentartandók és kivánatos, hogy az indulások a vonatok megérkezéséhez alkalmaztassanak ; minden állomásnál az utazó közönség érdekében várótermek felállítása szükségesnek mutatkozván, ezeknek létesítésére a gőzhajózási részvénytársaság megkeresendő; a váróterein és a kikötő környékének befásítására — amennyire a helyi viszonyok megengedik — az érdekeltség a hatóság által felhivandó ; a kikötőkhöz a gyalog és kocsin való hozzáférhetőség szükséges, mely cél elérése a hatóság kezdeményezése folytán minden egyes kikötőre nézve külön tárgyalással volna megállapítandó, mely tárgyalásra a Balaton tavi gőzhajózási részvénytársaság is meghivandó s ez alkalommal volna megállapítható az is, miként lehetne a teheráruk íeladásának megkönnyítését a kikötőkön is eszközölni ; a hajó állomások a legközelebbi távirda állomással távirda, esetleg telefon utján összekötendők, mely kívánalom annyi al is inkább indokolt, mivel a távirdai összeköttetés Badac->onynyal már ezelőtt 7—8 éve kilátásba helyeztetett ; a Balaton-vidék emelkedésének egyik elengedhetlen feltételét a tapolcza—badacsonyi vasút kiépítése képezvén, ezen szárnyvasut mielőbbi létesítése érdemében a kereskedelemügyi m. kir. miniszter feliratilag megkeresendő. Utügyben a Badacsony-Kis-ürs—Révfülöp, valamint a Sz,epezd és Zánka között elvonuló községi utak kiépítésére műszaki tervek készítése szükségesnek mutatkozván, ezek elkészítésére az államépítészeti hivatal felhivandó és a bemutatandó tervek alapján szabályszerű tárgyalással az érdekelt községek hozzájárulása megállapítandó s tekintettel a szóban forgó utak nagy fontosságára, a kiépítés költségeihez a vármegye segélyezése kikérendő. A be/ásítás érdekében, minthogy az utak mellékei a vármegyei szabályrendelet értelmében úgyis kötelezőleg befásítandók, a még fásítást igénylő területek befásításának foganatosítása esetről esetre a hatóság kezdeményezésére tárgyalással indítandó meg. Fürdőhelyek létesítése érdekében az értekezlet a fürdőhelyeknek minél nagyobb számban való létesítését óhajtja és ez okból semminemű oly intézkedést, mely ezen óhaj megvalósítását megnehezítené, nem javasolhat, ellenkezőleg ily fürdőhelyek létesítésénél a hatóság erkölcsi támogatását biztosítandónak véleményezi. A turista utak építése ügyében az értekezlet Badacsony-hegyre és Balaton-Füred község határában Tamás hegyre, valamint Arácson a Koloska hegyre turista útnak, valamint mind három helyen fent a hegytetőn menedékháznak létesítését szükségesnek véleményezi, az utak az államépítészeti hivatal által volnának kijelelendők, mely után hatósági tárgyalással eszközöltetnék a kiépítés. Uj hajóállomások létesítése kérdésében az értekezlet szükségesnek tartja, hogy a hajóforgalom a legéberebb figyelemmel kisértessék és ha a közönség érdeke kivánja, a hajóállomások a felmerülendő érdekhez képest szaporítandók. Az elpusztult szőlőterületek újból való beültetésének kérdését illetőleg, minthogy a Balatonvidék emelése a lakósság jólétének emelésével azonos, bár az értekezlet tagjai úgy a földmiveléstigyi m. kir. miniszternek jóakaratát, valamint egyeseknek ügybuzgó és larikadást nem ismerő működését hálásan ismerik el, mégis szükségesnek tartja a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztés intézését azon célból, hogy a phylloxera által pusztított vidéket a tönkremenéstől a legmesszebb menő támogatással megmenteni kegyeskedjék. A „Zalamegye" tárcája. „Ruine Gösting" (üti rajz.) Irta: Szalay Pál. Grácztól északnyugati irányban, körülbelül egy óra járásnyira a Mura mentében — mintha csak a nevezett folyó kapujának egy oszlopát képezné, melyen keresztül az a Grácz környékén elterülő síkságra lép — 120—150 méter viszonylagos magasságú sziklaormon emelkedik a regényes szépségű Göstingvár, mely alsó Stájerban tett kirándulásomnak egyik legszebb pontját képezé. Egy szomorú rom ez, melynek sötét mélyéből néma sóhaj látszik előtörni a dicsteljes mult után. Repedezett falai a néma pusztulást hirdetik, mint Palmyra romjai, melynek képe kinos, mint a csöndes, hosszú haldoklásé. Egyik másik fala kiemelkedik szeszélyesen, mintha dacolni akarna az idők emésztő hatalmával. Egy darabja e vár a középkornak, egy csodája az ember teremtő erejének, melyet most parányok döntenek halomra . . . A mint a csúcsra fölvezető, kanyargó árnyas uton fölértem, az üdezöld fák között levő szétdúlt romok ellentétes érzelmeket támasztottak keblemben. Éreztem a halált az enyészetben, a szomorú telet az üde nyár melegében, bántó, megdöbbentő leheletét az enyészetnek. A repedezett falak összeforrva állanak az itt ott kidudorodó sziklával, hogy azokat egynek lehetne tartani. Némelyiknek tetején egy-egy elcsenevészett fenyőfa áll, mintha a falban elágazó gyökereivel akarná visszatartani azoknak halomra omlását. A szaggatott falakból kisértetiesen bámulnak elő a már négyszegletességüket is elvesztett ablakok. A tetőtlen torony búsan tekint alá az alatta hömpölygő Murára, mely itt ott a kiálló sziklákban megakad, habjai tajtékká válnak, csodálatos morgást hallat, majd áttöri magát, s fut tovább. Midőn beléptem a falakkal köritett térségre, mely egykor hatalmas csarnok lehetett — dohos kryptaszag üté meg orromat. Fájó érzet vonult végig idegeimen. Felkacagtam a sors szeszélyén annak gondolatánál, hogy e helyen, hol talán egykor az ifjú várkisasszony szerel mesével enyelgett s remegő ajakkal nyujtá lovagjának a csókot, most undok vipera tanyáz .... Eszembe jutott a legenda, melyet a környéken lakó emberektől hallottam. Megnyílt képzelmem s lelki szemeim előtt a középkor mesés világa és benépesítve láttam a még épségben álló csarnokot a legenda alakjaival. Főurak, művészek, lovagok, dalnokok jártak a teremben. Gösting gróf, a vár ura, együtt látta a szép Styria nemességének virágait. Zengett a dal s az ormok visszhangozták a szelid jólét és boldogság örömnyilvánulásait. A virágokkal ékesitett tribünön Stájerhon lelkes leányai foglalnak helyet, élükön Gösting Annával, a várúr leányával. Előtte bársony vánkoson babérkoszorú a kitüntetésre vágyó dalnokok számára. Ezek sorba éneklék lantkiséret mellett saját szerzeményű dalaikat. Legutolsónak előlép egy leányos arcú, ideális szépségű busz éves ifjú, csalogány hangon énekli el életéből merített balladáját. Hangjaiból egy igazi troubadour lelke szóllott. A hölgybiróság neki itéli a dijat s Gösting Anna csillogó szemekkel s dobogó szívvel nyújtja át a babérkoszorút s egyúttal szive nyugalmát .... Majd változik a látomány, — a mint a legenda szövődik képzelmemben — s látom a büszke várurát a toronyszobában állani térdenállva könyörgő leánya előtt s hallom a rimánkodó szavakat; — Atyám, ne szakíts el tőle, ne tedd boldogtalanná leányodat! Őseid nem fognak megfordulni sírjaikban, ha két lelket boldoggá teszesz. Mit fog érni nekem, ha jövendő férjem fényes, hősi névvel ajándékoz meg, melyet félvilág fog csodálva emlegetni, ha az a név az én szivembe csak a hidegséget, boldogtalanságot, arcomra pedig a könnyek árját fogja varázsolni'? Hagyd csak őt nekem, a dalnokot, én meg fogok elégedni szerelmével s a dicsőséggel, melyet lantjával szerzett, s nem fogom kutatni az ő és ősei származását s kardjával szerzett diadalait. — S ha szivedet meg nem indítaná kérésem — mondá zokogva a leány — biztosithatlak, hogy inkább a hegyes sziklákkal marcangoltatom össze az arcot, melyért kedveltjeid annyira rajonganak, semhogy másnak nyújtsam kezemet. — Megátalkodott leány ! — mondá szigorú arccal az atya. — Ám legyen, de én is biztosithatlak, hogy aki egy Gösting leány kezére igényt tart, annak nemcsak a lantot, de a kardot is jól kell tudni forgatni. —- Én Sturmberg lovagnak ígértem kezedet, azt beláthatod, hogv szavamat vissza nem vehetem. Tehát döntsön a kard. Dalnokodnak meg kell vivnia Sturmberg gel. S amelyik élve kerül ki a viadalból, azé legyen kezed. A leágy zajongó keblére szoritá kezét s nyögve, suttogva tördelé: — Az ő gyönge keze nem fog tudni Sturmberg hatalmas csapásainak ellentállani .... A várral szemben emelkedik a Mura partja fölött meredeken egy szirtfok, melyet „Jungfrausprung"-nak neveznek. Innét nézte végig Gösting Anna a várudvarban lefolyt bajvivást szerelmese és Sturmberg között. Itt szenvedte át a kinok minden nemét, látva dalnokának gyengeségét ellenfelével szemben. S midőn Sturmberg hatalmas csapással sujtá földre az ifjút, egy éles sikoltást hallatva, vetette le magát a szirtfokról. A szigorú atya látta leányának hajmeresztő szándékát, megmentésére rohant, de már késő volt. Az ifjú leány vértanuja lett szerelmének. Eddig a legenda, mely lelki szemeim előtt lejátszódott Átmentem a szirtfokra s lenézve az alant csevegő Murára, keresték szemeim a helyet, hol a futó habok a leány testét megragadván, magukra vivék. Fejem fölött egy gerlepár szelte keresztül a levegőt. Talán a szerelmesek lelkei voltak .... Minden évben, Anna napján, a Grác környékén lakó, romantikus hajlamú turisták ünnepélyt rendeznek e szerelmi martyrok emlékére. A kegyelet felrázza az alvókat siri csendjükből. Egy nap vigan mulatnak tiszteletökre s azután egy évig ismét álmodhatják nyugodtan nagy álmukat. _