Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-10-02 / 40. szám

Sertéseknél az orbánc elleni védő oltás mindinkább terjed, de nagyobb gazdaságokban a szarvasmarhát is oltják lépfene ellen. A szarvasmarha jár la ti és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentein, hogy folyó évi ápril hó l-ől augusztus hó 31 ig a központból az illető községi meg­bízottak részére kiadatott 123517 drb 5 kros és 34580 drb 3 kros marhajárlati űrlap, melyekért 7213 frt 25 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. Közgazdasági viszonyainkra vonatkozó jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni : A tavasz rendkívül későn köszöntött be, enyhe idő alig volt, havas esők, fagyasztó szelek erősen meg­viselték a növényzetet, de a tavasz második része bősé­ges volt csapadékban s így csakhamar fejlődésnek indult a növényzet. A nyárelő szintén sok csapadékkal kezdődött, mi­nek folytán az őszi kalászosok megdőltek, sok helyen a rozsda is erősen fellépett, igy habár szalmára elég bősé­ges termés volt, a szem hiányos, nyomott és hő ütött. Elég jó trrmést adtak a természetes rétek és ka szálók, de a széna betakarítása a gyakori eső által nagy­ban akadályoztatott és a sok ázás által minőségéből is sokat veszített. A kapás növények, jelesen a kukorica általában szépen áll s bő termésre ád kilátást, a burgonya ellenben a vármegye legtöbb járásában erősen megtámadtatott a pereno.-pora által, minek folytán a burgonya szára elsorvad, elszárad, s igy a gumók megfosztatván a légeny­től, aprók, fejletlen, dletve éretlenek maradnak s tartó­sak sem lesznek. A takarmány répát igeu megtizedelte a cserebogár pagod (csimaz), mely kártékony álca az idén rendkívüli mennyiségben található. A szőlő megyeszerte megtámadtatott a perenospora által, így a hol ezen ádáz ellenség ellen ideje korán nem védekeztek permetezés által, bortermés ismét alig és minőségileg is a legsilányabb lesz. A phylloxera rombolásában nyomról nyomra halad ; de örömmel kuli megemlékeznünk arról is, hogy a Bala ton melléken sikeresen küzdenek ellene, sőt egyes nagy birtokosok le is küzdütték már nagy számú amerikai alanyra nemesített ültetvényeik által ; — újabban az alsó-leudvai járásban is mozgalom indult meg hasonló irányban, mely buzgalmat csak melegen üdvözölhetjük. Gyümölcs a megye leguagyobb iészén nem mutat­kozik ; kivételt csak a tapolczai és keszthelyi járások képeznek, hol csontár félék nagy mennyiségben, — alma és körte azonban csak helyenként mutatkoznak. Kártékony rovarok, a cserebogár pagod (csimaz) kivételével, kárt nem okoztak, itt ott gabona futrinka tettek némi kárt. Elemi károkban megyénk a folyó évben is bőven j részesült, nagy és számos jégverések, felhőszakadásszerű I • záporok, szélviharok igen sok és nagy károkat okoztak, ! A folyó évi ápril hó 1-től augusztus hó 31-ig a vármegye területén előfordult tűzesetek száma 75 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 93241 frt 58 krt tett ki, melyből biztosítva volt 37848 frt 03 krnyi érték s így a biztosítatlanul szenvedett kár 55393 frt 55 krra rug. A vármegye területén előírásban volt egyenes adó­nak és hadmentességi díjnak esedékessé vált összegeiről, az ezekre teljesített befizetésekről, úgy a fenálló tarto­zásokról a következő kimutatás nyújt tájékozást.*) A törvényhatósági közutak fejlesztése az 1890. évi 1-ső t.-c. életbelépteiése folytán haladólag folytattatik. A szakaszmérnökök utasítást nyertek, miszerint havi körutazásaik alkalmával a külső utszemélyzet tevé­kenységét ne csak ellenőrizzék, hanem azokat az utfen­*) E kimutatás szerint egyenes adó hátralék volt 1891, év végén 797 791 frt 69 kr . 1892. évi I.. II. és 111. negyedévi eloirás 1,409 '29 i frt 2"> kr , öss'.esen 2,297.1)83 trt 94 kr , 1892 évfolya­mán teljesített befizetés 1-54.125 irt 70 és ftí' kr., 1 augusztus i végével hátralék 1,4129,8 frt 23 és fél kr. — Hidincntessé«i díj I hátralék volt 1S9I. év végén 91160 frt 70 és fél kr., Ie92 évi befizetés 12.419 frt 08 és fél kr., hátralék 1892. augusztus végé vei &5.741 frt 62 kr. Kezet lógtunk, mi közben éreztem, hogy szivem , megrebbent. Alig bírtam a szokásos „örülök" szót ki- | mondani. Csak néhány perccel angyalt festettem, minőt i a löld nem adhat nekem s íme az angyal előttem állott. Az a szép derült, hófehér homlok ; azok a jóságos búzavirág szemek; a gyönyörű, gyermekded, kerek arc, a szeplőtlenség csalhatatlan kiuyomatával; a szépen zá­ródó eper ajkak s az a szent nyugalmú ártatlanság, mely a szép arcot besugározta, valóságos Madonna fővé tették azt a kedves kis főt, mely az én főmet teljesen megzavarta mindjárt az első pillanatban. Egy hetet töltöttünk együtt jó barátom házánál Talán mondautfm se kell, hogy ez az egy bét teljesen megváltoztatta elhatározásomat. Most már azon a gon­dolaton csüngtem egész lelkemmel szakadadatlanul, hogy megnősülök; mert éreztem, hogy barátom nővéreért: Halasy Irénért le tudnék mondani az egész világról s hogy ő képes leszeu nekem pótolni az egész világot. A nap minden részét együtt töltöttük s bár soha egyetlen szóval sem mondtuk egymásnak, hogy ez alatt benső világunkban óriás változás történt: mindketten jól tud­tuk s fölismertük egymáson, hogy lelkünk egygyé­forrott. Elválásunk napján meg is mondtam férfias komoly­sággal Irénnek, hogy ha hajlandó életét az enyémhez fűzni, engem véghetetlen boldoggá tesz s hogy" kívüle engem soha senki sem boldogíthat. Hám vetette nagy, sugárzó szemeit; vállomra haj­totta kedves cherub fejét. Nem szólt. Még is többet mondott igy minden szépet igérő szónál. ElLucsuztunk egymástól. Megígértük egymásnak, hogy a legközelebbi husvéikor ismét találkozni fogunk barátom házánál s akkor édes atyjánál is bemutatko­zom. Addig is engedelmet kértem tőle, hogy barátom utján őt is értesíthessem sorsomról. Igy váltunk el édes remények között. tartási munkákban kellőleg oktassák s mindennemű mun j káknak szakszerű vezetését és intézését a legnagyobb közvetlenséggel eszközöljék. A lefolyt időszakban a törvényhatósági közutak egész hálózata beutazása alkalmával tapasztaltatott, hogy az 1890. évi I. t. c. alapján életbeléptetett utlentartási rendszer az utak állapotára sem tévesztette el jótékony hatását; — leginkább észlelhető haladás az esővizeknek az útfelületről való levezetése és a kerékvágások gon dos behúzása folytán az útfelület egyenletessé tételében, mely alapja az utfentartásnak. Számos kisebb javítás és építés mellett kiemelen­dő a hadászati fontosságú alibánfai Zalahid építése, mely a nm. kereskedelemügyi minisztérium által már jóváha gyott tervek alapján még ez évben fog foganatosíit itni ; — a kisebb műtárgyak betonból újraépítése már nagyobb­részt befejeztetett. Folyamatban van ezenkívül a keszthelyi- és zala­egerszegi Macadam utépités, a keszthelyi balaton tavi gőzhajózási kikötő rendeltetése céljára használtatik. A törvényhatósági közutak 1893--96. évi fenn­tartásához szükséges fedanyag beszerzése vállalati uton biztosittatott. A törvényhatósági közutaknál rendszeresített utbiz tosi állásokra és pedig a tapolczaira Békeffy István, a b. füredire Varga János, a sümegire Pataky Sándor, a szeut-gróthira Deák József, a keszthelyire Szouibath Józset, a gelseire Hegyi Bálint, a tapolczaira Trsztyánszky Lajos, a zalaegerszegire Sebestyén Antal, a novaira Horváth Árpád, az alsó-lendvaira Kiss Ferenc, a lete­nyeire Hofet Ferenc, a perlakira Korpics János, és a csáktornyaira Orbán Elek főispán úr őméltóságának f. évi julius hó 12 én 237. számú intézvényével kinevez tetvén, az 1890. évi I-ső t.-c. 148. §-ában előírt hiva­talos esküt letették s állásukat elfoglalták. Az 1892. évi trvh. útadó kivetéséről, befizetéséről és az 1892. évi szeptember hó 10-én maradt hátralék­ról az alábbi kimutatást vagyok bátor közölni. **) * Pósta és távirda iiyyek közül említést érdemel az ukki és garabonczi postahivatalok felállítása. A lefolyt időszakban a vármegye területén a sze­mély és vagyonbiztonság erőszakos módon magzavarva nem lettek s a közbiztonság egyéb tekintetben sem ' háboríttatott meg. ***) A tek. törv. bizottságnak folyó évi május hó 2-án tartott közgyűlésében felhiva lettem, hogy a községi fais­kolákról egy kimutatást terjesszek be; ezen felhívásnak eleget teendő, van szerencsém a faiskolával biró községek kimutatását tisztelettel bemutatni azzal, hogy azon köz ségek, melyek még a vármegyei szabályrendeletben elő­irt faiskolákat be nem rendezték, vagy azokat a kivá nalinakuak meg uem felelőleg hiányosan kezelik, a járási főszolgabirák utján folyó évi junius hó 22-én 12155. számú rendeletemmel utasítva lettek, hogy leg később egy év alatt ily köszhasznu intézmény megte remtését feltétlenül siettessék. Kimutatása Zalavármegye azon községeinek, melyek nek faiskolájuk van: Tapolczai járás : Raposka, Szigliget, Hegymagas, Tördemicz, Diszel, Sáska, Haláp, B. Udvari, Akaii, Örvényes, Aszófő, Tihany, B.-Kövesd, Csopak, Paloz­nak, Arács, Monoszló, B.-Henye, Szentbékálla, Köves­kálla, Hegyesd, Monostor Apáti, Kapoles, Talián-Dörögd, Pula, Petend, Vigánt, B.-Ederics, N.-Vita, Lesencze­Németfalu, Kékkút, Salföld, Mindszentkálla, Balaton­Füred, Lesencze Tomaj, Lesencze lstvánd, Zánka, Ta­gvon, O Budavár, Csicsó, Szt -Jakabfa, Alsó Felső Kis, Dorgiese, Sz. Antalfa, Tapolcza, Kővágó Ors, Rendes­Szepezd, N.-Pécsely, Nagy-Pécsely, Vászoly, Kis-Szőllős, **) E kimutatás szerint az 1892-ik évi kivetés összege 225-729 frt 37 kr., 1891. évi dece nber 21-íj; maradt hátralék 71 253 frt 09 kr., összesen 29b.9i3 frt 06 kr.. lí-92. szeptember 10-ig befizettetett 8V653 frt 33 kr., naradt há'ralék 21 1.329 frt 71 kr. ** ) A jelentés itt részletesen elősorolja a nevezetesebb eseteket. A húsvétra tervezett találkozást megakadályozták a következő év viharos napjai, mik az egész magyar nemzetet fölrázták vészes nyugalmából s a korszakot alkotó események árja magával ragadta a nemzet milli óit. \ mindennapi kenyeret adó foglalkozás békés esz­közeit karddal cserélte ki mindenki. Tollal és ékesszó lássál küzdött férfiakból lettek egyszerre vitéz katonák, eszes hadvezérek. Az elsőben felállított honvéd zászlóaljak egyikébe álltam én is. Azután elmentünk szerelmet feledni a vér mezejére, szerelmünk, lángoló lelkesültségünk egész erejével áldozni, mindenünket odatenni a szabadság oltárára. Rövid idő alatt századossá lettem. Már kilenc nevezetesebb ütközetben vettem részt századommal. A sors mindig oda vezetett, hol leghevesebb volt a csata­tiiz. Láttam magam mellől elhullani vitéz bajtársaimat; láttam és bámultam azt az emberfölötti lelkesedést, mit csak a haza- és szabadságszeretet isteni tüze gyújthat. Megtanultam nyugodtan szembe nézni a hallálal, mely sokszor a legkritikusabb ponton — mikor kikerülhetet lennek látszott, elkerült. K . . . . mellett egy mély, kanyargó völgyben táboroztunk. Azon napon, mikor az ellenséggel kellett megütköznünk, kémeink azzal a leverő hírrel leptek meg bennünket, hopry az ellenség minden oldalról beke ritett bennünket s hogy vagy le kell raknunk a fegy­vert vagy valamely oldalon keresztül kell vágnunk, ez utóbbi esetben kitéve magunkat annak, hogy egytől egyig ott vérezünk el. Mi természetesebb, mint hogy az utóbbi,eshetőséget választottuk. Epen rohamra készültünk, midőn az előőrsük egyike egy elfogott parasztlánynyal visszajött. Azt be­szélték, hogy ott bolygott a benuünket környező hegy­ség erdejében s viselete gyanúsnak tünt fül. | Alsó-Őrs, Lovas, Felső-Ors, Kápt. Tóti, Gulács, Gyula­| Keszi, Kis-Apáti, Bad.-Tomaj. Sümegi járás : Gógánfa, Galsa, Hany, Csabrendek, Döbrőcze, Sümeg, Bodorfa, Gyepű Kaján, Káptalanfa, Szőcz, Nyirád, Csehi, Bazsi, Prága, Mihályfa, Nagy­Gürbő, Óliid, Kis Vásárhely, Z.-Erdőd, Dabroncz, Ukk, Gyömörő, Rigács, Szegvár, Sárosd, Hosztót. Szentgróthi járás : Csáford, Tüske Szent Péter, Gyülevész, Sénye, Vit.d.-Szőllős, Zala-Szt László, Kis­Gürbő, Z.-Koppány, Bezeréd, Kehida, Kallós, Almás, Z.-Csáoy, Z.-Németfalu, Batyk, Véged, Pakod, Zalabér, Dötk, Szentgróth mezőváros, Szentgróth polgárváros, Udvarnok, Tűrje, Tekenyer. Keszthelyi járás: Alsó-Felső-Zsid, Vállus, Rezi, Szt-András, Alsó-Páhok, Felső Páhok, Meszes-Győrök, Vonyarcz, Gyenes Diás, Keszthely, Keszthely polgárvá ros, Cserszeg-Tomaj, Zala Száutó, Szeut-György vár, Zalavár, Sármellék. Kanizsai járás : Légrád, Fityeháza, Mura-Keresztur, Kollátszeg, Szepetnek, Bajcsa, Eszteregnye, Rigyácz, Sormás, Palin, Német Szent Miklós, Korpavár, Óbornak, Homok Komárom, Füzvülgy, Langviz, Pülöskető, Kaczor lak, Magyar Szerdahely, Szent Balázs, Gelse Sziget, Újudvar, Gelse, Garaboncz, Karos, Galambok, Komái­város, B.-Magyaród, Kis Komárom, Csapi, N.-Récse, Szent Jakab, Kis Récse, Várhely, N. Bakónak, Újlak, Zala Merenye. Pacsai járás : Felső Rajk, Pacsa-Tüttős, Szent­Mihály, Pötréte, Pacsa, Rád, Szent Péterur, Gétye, Igricze, Vörrü, Szabar, Esztergály, Zala-Apáti, Tilaj, Bókaház, Nagy-Kapornak, Padár, Bucsu Szent László, Pölöske, Szent-András, Sándorház, Hetés, Bucsa, Alsó­Felső-Hetés, A.-Rajk, Orosztony, Kerecseny, Nagy és Kis-Rada, Dióskál, Szent-Márton, Eger-Aracsa. Zala Egerszegi járás: Ságod, Nagy-Páli, Kis Páli, Nagy Kutas, Bessenyő, Sárhida, Botfa, Csatár, Puszta­Szent László, Söjtör, Csács—Bozsok, Pető-Henye, Zala Szent-Iván, Szent-Lőrincz, Ördög Henye, Pozva, Böde, Hagyáros, Bonczodtöld, Egyházas—Ormáubükk, Zala­Szent György, Alsó-Bagod, Vitenyéd, Böründ, Döbréte, Gellénháza, Bazita, F.-N.-Apáti, Kemend—Ollár, Zala­Istvánd, Gyűrűs, Szepetk, Cséb, Salomvár, Keményfa, Háshágy, P.-Szt. Péter, Zala-Lövő, Z.-Mindszent, Zala­Istvánd. Novai járás: Kányavár, Bördőcze, Iklód, Lenti, Szent-Mihályfa, L.-Szombathely, Máhomfa, Gosztola, Páka, Kis-Sziget, Tárnok, Tófej, Gutorfüld, Baktüttős, Náprádfa, Petri-lveresztur, Kustánszeg, Barabásszeg, Milej, Csonkahegyhát, Bollahida, Nova, Szilvágy. Alsó Lendvai járás: Hidvég, Petesháza, Bánuta, Csente Pirit falu, Völgyilalu, Hosszúfalu, A.-Lendva, Hotticza, Lendvalakos, Kót, Gyertyános, Kapcza, Rédics, Jakabfa, Resznek, Felső Szent-Erzsébet, Dobraföld, Szécsi Szent László, Szentgyörgy vülgye, Baksa, Lenti-Kápolna, Barabás, Czup, Pórszombat, Baglad, Pusztakozmadouibja, Brezovicza, Gumilicza, L'ppa, Nagy-Palma, Kis Palina, Turnischa, Zorkaháza, Küzép-Bisztricze, Tüskeszer, Cserenesócz, Alsó-Bisztricze, Zsizsekszer, Mellincz, L'ppa­liócz, Izsakócz, Gánicsa, Deklezsin, liiatoncz, Adriáncz, Bellatincz, Zala Iváncz, Bagonya, Kebele, Radomos, Gáborjaháza, Dobronak, Csesztreg, K.-Újfalu, Kerka Kutas, lv.-Németlalu, Alsó-Szent-Erzsébet, llamocsa, Péntek falu. Letenyei járás: Tót Szent-Márton, Petri-Vente, Molnári, Tót-Szerdahely, Kerka Szent-Király, Kútfej, Kerka Szent Miklós, Lasztonya, Lispe, Erdőhát, Szent­Adorján, Kislakos, Tormaföld, Szécsi Sziget, Teskánd, Felső-Szemenye, Csörnyeföld, P.-M;.gyaród, Bánok-Szent­Gyürgy, Borsfa, Tolmács, Várföld, Baza, Bucsuta, Oltárcz, Becsehely, Egyeduta, Bécz, Zajk, Letenye. Perlaki járás: Perlak, A.-Domború, Kotor, Mura­Víd, Mura-Szent Mária, Draskovecz, Mura-Csány, Mura­Király, Dráva Egyház, Tüske-Szent György, Turcsiscse, Hodosán, Orehovicza, Szoboticza. Csáktornyái járás: V. Hegykerület, Mura Siklós, Dráva-Csány, Miksavár, Nagyfalu, Zrinyifalu, Mura I Szent-Márton, Stridó, I., II., III., IV. Hegykerü!et, A foglyot elém vezették. Megkövülten állottam j meg. Halasy Irén volt. Nem birtam szólni. Az angyali | lélek kisegített zavaromból. Kezét nyuj'.á s én valódi áhitattal csókoltam meg azt. Ugy képzeltem: védő I angyalom szállott le az égből, — Ön bámul százados úr, — szólt lágyan csengő hangon — ezen a különös viszontlátáson. Ne bámuljon! A hazáért és szababadságért nemcsak tetterős férfiak, hanem gyönge nők is lelkesülnek. És nem lehetetlen, hogy néha egy gyönge nő többet tehet, mint az erős lértiak, kik elszántan néznek a halál szemébe. Vegyük például csak a mostani körülményt! Önök itt — jól tudom — hogy körül vannak véve ellenséggel. Nincs egyéb hátra, mint a megadás, vagy a biztos halál. Már napok óta kisérem önöket s tudtam, hogy itt kelepcébe fognak jutni. De nincs veszve minden. Én megmentem önöket. Bámulattal csüngtem a beszélő nemtő ajkain s az volt első kérdésem, hogy édes atyja tudjae ittlétét. — Miért tudná? — válaszolt Irén. Ő öreg ember; a mozgalmas idő eseményei elől kénytelen elzárkózni. Azt hiszi, úgy jöttem el hazulról, hogy nővéremhez megyek: s igy teljesen nyugodtau van. De az idő drága. Ne beszéljünk arról százados úr, hogy miként kerültem ide. Az a fő kérdés: elfogadják-e önük szolgálatomat? En egyetlen csepp vér nélkül kivezetem önöket a kelep­céből. Szótlai ul nyújtottam neki karomat és személyesen vezettem ezeredesiink elé. Bemutattam. Ott elbeszélte, ho-y ő gyermekkorát ezen a vidéken töltötte s igy biz­tos tudomása volt egy hegy alatti átjáróról ; azon át juthatott táborzási helyünkre. Az ellenség azt nem is sejtheti s igy ő fenakadás nélkül elvezethet az ellenség lábai alatt. Az ezeredes csak is az én garantirozásom mel lett fogadta el Irén szolgálatát. Megindultunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom