Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-09-04 / 36. szám

12.300 írt 54 kr., alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolai kiadások 1.4(31 frt 63 kr., regálé joghoz tartozott épületek jó karban tartása 40 frt. Rendkívüli kiadások: Csatornózás- és járdákra 2.630 frt 50 kr., szegény tartási kiadások 2.Ö14 trt 66 kr., átlutó kiadások 90 frt, nem várt esetekre és forgó tőkére 6000 frt. A rendes és rendkívüli kiadások összege 60.685 f rt 5,9'/

i kr., melyből a 28.478 frt 64'/

4 kr. bevételt levonva, mutatkozik több kiadás 32.306 frt 95 kr. Azonban az 550.000 frtos kölcsön törlesztésére lekötött városi jövödéimek közül 13.261 frt 95 kr. feleslegessé válik, a mutatkozó túlkiadásból ezt levonván, marad tulajdonképen fedezendő 19.045 frt. Amennyiben pedig a községi pótadó kivetés alapjául szolgáló 1692 ik évi összes egyenes adó (az általános jövödetmi pótadó és fegyveradót ide nem értve) az adómentes föld és házak aáoival együtt 42.419 frt 60 krt tesz ki: ennélfogva minden adó forint után az 1893 ik évre 45 kr. városi pótlék kivetése válik szükségessé. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi és iparkamarának augusz tus hó 4-én tartott közgyűlése közérdekű s megyénket érdeklő határozatait a következőkben közöljük : Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszternek az 1895. evben Budapesten rendezendő országos általaiios nemzeti kiállítás taigyabau érüezett leirata, Kapcsolatban a kamara elnökének jelentésével. A kamara a beérkezett véleménynyilvánítások alapos merlegelése s az egyes nyilatkozók indokainak tüzetes méltatása után elhatározta, hogy a kereskedelemügyi miniszterhez véleményes jelentést tesz, melyben tudatja, hogy a kamarakerület érdekelt körei nem lelkesednek az 1895 ben Budapesten rendezendő országos altalanos nemzeti kiállítás Jetrejöt teért oly mértékben, mely az ily nagyobb szabású kiállítás sikeréi biztosítaná, mégis hangsúlyozza, hogy a kamara meggyőződése szerint az esetre, ha a tervezett kiállítás akar ltíÜO-beu, akár később, a honfoglalás ezredéves jubileuma alkalmából rendezendő országos ünnepségek állandó központjául létesíttetnek, érdekelt iparos és kereskedő kureíuk kipróbált hazatisága és hazaüas áldozatkészsége nem fogná magát megtagadni. Nagy-Kar.izsa r, t. városban szedendő piaci helypénzekiol összállitott díjszabályzatot, illetőleg az ezen díjszabályzatot uiagaban toglalo vármegyei törvényhatósági bizoitsági batarozatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat egy példányát a kereskedelemügyi miniszter oly felhívással küldötte meg a kamarának, hogy a szóban torgó díjszabályzatra nézve köztorgalmi és közgazdasági szempontból, a belyi viszouyokra való tekintettel, tegyen véleményes jeleniest. A Kamarai iroda Zalavarmegye törvényhatóságának 1874. nov. 17-én tartott közgyűlésé nek jegyzőkönyvi kivonatát s Nagy-Kanizsa városának ezen kivonatban loglall helypenzaíjszabályzatát beható tanulmány tárgyává tevén, azon eredményre jutott, hogy itt nyilván tévedésnek kell lenni, amennyiben egy, minden jel szerint miniszterileg már helybenhagyott díjszabály véleményezése köveielteuk, amely szerint a helypénz már 1875. januar 1 )e óta tényleg szedetik. Egyébként j;j ettől eltekintve — semmi ok sem forog tenu, mely a kamarát ezen, már tizenhét év óla gyakorlati érvény ben álló s ezeu egész idő alatt senki állal meg nem támadott dijszabalyzat gáncsolására indítaná s így az iroda — melynek javaslatát a közgyűlés magáévá tevé — indítványozta, hogy a megszokou és tizenhét év óla gyakorlati használatban levő díjszabály helybenhagyása javasoltassék. A kamaia május havi közgyűléséből azon javaslatot terjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a zalaegerszegi és keszthelyi új választókerületekben foganatosítandó kamarai kültag választások, melyek az ez évi illetékkivetési lajstromok alapján összeállított névjegyzékek alapul vételével ejtetnek meg, már az 1893. évben alakítandó új kamara számára történjenek. Minthogy egytelül az esetre, ha a nevezett alkerüIctben most választandó kültagok megbízása a jövő évben újból alakuló kamara megbízatási idejére is kiterjesztetnék, ezen intézkedés az 1868. évi VI. t.-c. 6. § ának azon rendelkezésével, mely szerint a tagok választása öt évre történik, ellenkeznék, másfelül pedig az esetre, ha a zalaegerszegi és keszthelyi alkerületekben a választások a kamara jövő évben történő választásáig meg nem tartatnának, az említett alkerületek majdnem egy további évig ismét képviseltetés nélkül maradnának, ezeknél fogva a kamarának eme javaslatát elfogadhatónak a kereskedelmi miniszter nem találta s felhívta a kamarát, hogy kiadott rendelete értelmében járjon el s egyúttal Zalavármegye közöuségét keresse meg, hogy az emiitett két alkerületben a kamarai kültag választások mielőbb foganatosíttassanak. Ezzel kapcsolatban a kamara elnöke jelenté, hogy a választások foganatosítása végett Zalavármegye közönségét megkereste, válasz azonban ez ideig a választások foganatositása tárgyában nem érkezett. Hahót községnek évenkint márc. 19 én, május 16-án, jul. 16 án és nov. 19 éu tartandó négy országos vásár engedélyezése tárgyában benyojtott kérvényét a kereskedelemügyi miniszter véleméuyezés végett megküldte a kamarának. Hahót községe ezen kérelmét azzal indokolja, hogy a vasuti hálózattól távol esik, minek következtében terményeit csak nehezen értékesítheti s főkép a marhatenyésztésre van utalva ; hogy a marhaállomány értékesítése is nehézségekbe ütközik, miután a legközelebbi országos vásár 27 kilométernyi távolságban tartatik, a marha tehát elcsigázva s ehhez képest elértéktelenítve kerül a piacra, s nogy végül ezen országos vásárokból 2—300 írtnyi jövedelmet remél, melylyel a községháza és iskola építéséből származó adósságának kamatait fedezhetné. Ezen kérvényt az alispáni hivatal azon megokolással támogatja, hogy Hahót s vidéke tényleg nagyban loglalkozik a marhatenyésatéssel s kert.-kedéssel, a "kért Vásárok engedélyezése tehát kívánatos. A körülfekvő vásárjogosult községeknek : BánokSzent-György, Pölöske, Pacsa és Zala 8zeut-Balázsnak, nincsen kifogása ezeu vásárok engedélyezése ellen. Tekintve, bogy Alsó- es Felső Hahót egyesült községek 2055 lakost számláló lélekszámukkal Zaiavármegye népesebb községei közé tartoznak ugyan, azoubau 29 önálló iparos és kereskedőből álló iparos osztályukkal messze elmaradnak a kamarakerület vásárjogosult községeinek átlagos iparos állományától, ennélfogva ipari s kereskedelmi szempontból a kereskedelem s torgalom új gyúpoutjául épeiiséggel nem ajánlhatók ; tekintve továbbá, hogy az országos vásárok lovábbi szaporítása epeu Zalavarmegyében, a hol mar ez idő szerint 59 községben 222 országos s 49 községben 92 bucsuvásár tartatik, legkevésbbé sem kívánatos s különöseu a marhavasárok szaporítása csakis káros következményekkel járna, miután nagyon is íélő, hogy a nagyobb magyar, osztrák és stá|er marhakereskedok a forgalom további szétforgácsolása eseleu, meg inkább vissza fognak vonulni Zalavármegyének előbbi időben általuk sürüu látogatott vasárjaitól, mely esetben a marhatenyésztők határozott hátrányára az apró-cseprő szerzők, közvetítők s csi^árok foglalják el helyüket; tekintve végre, hogy a vasúti összeköttetés teljes hiánya nem a kért országos vásárok engedélyezése mellett, hanem egyenesen ellene szól, ezenkívül pedig Báuok-Szent Györgyön, Pölöskéu, Pacsán és Zala-Szeul-Balázson, tehát a folyamodó köz ségektől csekély távolságra már is 11 országos s 2 bucsuvásár vt;n engedélyezve, a mi ezen vidék igényeinek teljesen elegendő s hogy a reménylett új községi jövedelmek sem fogadtathatnak el döntő indokul : a kamara —- az iroda véleményéhez képest — Alsó- és Felső Hahót egyesült községek kérelmének engedélyezése ellen nyilat kőzik a miniszternél s auuak elutasítását javasolja. Kis Komarom községnek minden hét csütörtöki napján tartaudó, állaileluajtással kapcsolatos vásár engedélyezése tárgyában benyújtott kérvényét a kereskedelemügyi miniszter vélemenyezés végett leküldötte a kamarának. Folyamodó község kérelmét azzal indokolja, hogy Zalavarmegye déli szélén fekszik s ezen vidéken a 30 kilométernyi távolsagbau fekvő Keszthely s a J8 kilométernyi távolságban fekvő Nagy-Kanizsa városokon kívül sehol sem tartatik hetivásár; hogy ilyenek létesítése ezeu vidék marhateuyésztésének emelése céljából felette kívánatos volua, hogy földrajzi fekvésénél fogva hetivásárok tartására kiválóan alkalmas s hogy ezen vásárok jövedelmeit a tűzoltóság felszerelésére s a községi hidak megvilágítására kívánja fordítani. Ezen kérelmet a körülfekvő vásárjogosult községek közül Galambok, Vörs és Zalavár támogatja. Folyamodó község ugyan Zalavármegye nagyobb helységei közé tartozik s forgalmi tekintetben is tagadhatatlanul kedvező fekvéssel bir, azonban ez idő szerint már részint magában a folyamodó községben, részint Galambok és Zalavár zalamegyei, továbbá Vörs, íSaiuson, Nemes-Vid és Nemes-Déd somogymegyei szouiszédes községekben éveukint nem kevesebb mint 2(5 országos vásár tartatik, ezenkívül pedig Nagy Kanizsa és Készt hely városok hírneves, régi s telette elénk 0—6 országos s 2—2 heti vásárjaikkal ezen vidék marhatenyésztése által könnyen elérhető távolságban fekszenek, Zala és tiomogymegyék ezeu részeinek marhatenyésztéssel fog íalkozó lakosságának tehát kellő mennyiségű piac áll rendelkezésére; miután továbbá az állatvásárok további szaporilása, maguk az állattenyésztők legsajátabb érde kében kerülendő, mivel a forgalom további szétforgácsolása a kisebb városokat s az azokat felkereső tenyésztőket teljesen kiszolgáltatná az apró cseprő vidéki marhakereskedőknek, kutároknak és csiszároknak, a mi a felhajtott állatoknak elkerülhetetlen árhanyatlását vonná maga után ; miután végül a tűzoltóság tervbe vett felszerelése s a liidfok célzott megvilágítása, bármily elismerésre méltó törekvéseknek jelezendők is magukban véve, oly fontos kérdés eldöntésénél, mint a minő a marhavásárok további szaporításának kérdése, tekintetbe egyáltalán nem vehe'ők : a kamara — az iroda javas latáboz képest — Kis-Komárom község kérvényének feltétlen elutasítása mellett nyilatkozott s ily értelmű felterjesztést tesz a miniszterhez. Uj találmányok és műszaki közlemények. (Közli: Berql, Sándor szabadalmi és mérnöki irodája) Budapest, VI. Andrássy-ut 30. Elefáncsont és csontesztergályos munkákhoz való ragosztó. Egy rész valódi vizahólyag és két rész gelatine 20 rész destillált vizben feloldatik; a meleg oldat egy tiszta vászonzacskón átszüretik és azután 6 részig lepároltatik. A mel g tömeghez keverés mellett 1 mastix fenyő adatik, melyet előzőleg ' 2 rész borszeszben oldot tunk fel, és v. gül 1 rész száraz cinkfehéret. A kitt szilárd tömegéé keményedik, mely a használatnál felmelegíttetik, t i hevertetik és melegen bemázolandó. Egy másik rendeh ény szerint — mely esetben a valódi vizaliólvag hasznalata fölöslegessé válik —- 2 rész sandarach, 1 rész maMix és egy rész velencei terpentin 8 rész borszeszben (16) feloldandó. Aztán 16 rész fehér gelatine ugyan u nyi vizzel felhigittatván, főzés utján feloldatik. Ha ez teljesen megtörtént, az edényt eltávolítjuk a tűzről és a fent említi tt oldatot keverés között hozzá adjuk s ez in oldat keverését mindaddig folytatjuk, mig az megszilárdul. A használatnál a fenyő enyvtömeg egyenlő ré.-z borszesz és erős ecetsavból álló keverékben feloldandó. A gízmozdony vé/napjai. Alig lehet kételkedni többé, hogy a hirhedt Edison a vdlamos vasutak s uti pályák tökéletesítésére nézve már megtette az utolsó i kapavágást. Tőle erednek a legutóbbi napokban szárnyra kelt szavak : „A gőzmozdonyok vége elérkezett." A legkiseb részletekig kidolgozott rendszerének alapja szerint központi telepeket állít fel, — vasúti, mint közúti pálya-üzemre — a szükséges gőzgépek és dynamokkal, s a már létező két sin közé egy harmadik siut fektet; ez utóbbi által az áramot a közúti pálya kocsihoz, vagy a villamos mozdonyhoz vezeti, s azután a rudakon és az oldalsiueken át az áramfejlesztési helyre visszatéríti. Az utcai közlekedés biztonsága végett Eaison itt is csak „csekély feszítésű erős áramot" alkalmaz, inely emberekre és állatokra nézve teljesen ártalmatlan. A villamos motor szerkezete s annak a keréktengelylyel való összeköttetése, melyet Edison titokban tart, oly célszerűek, hogy azzal nemcsak utcai kocsikat, de személy- és teliéi-vonatokat is hajthat. Vasútvonalakon elég erős alépítmény mellett 50 kg. súlyú sínekkel 160 t. kilométernyi roppant sebességet vél elérni óránkiut, míg — a mi sokkal nagyobb nehézségekkel jár — az utcai közlekedésnél épugy képes óránkiut ü kilométerig leszállítani a sebességet. Mesterséges selyem. A lipcsei szövő-ipari folyóirat jelenti, hogy már ket társulat létezik, mely a mesterséges selyem előállításával foglalkozik. A nitrátozott cellulaból áiló foualak szövésére egy külön fonógép építtetett, melyre (Jhordouuet, a feltaláló, legközelebb szabadalmat nyert. Biztonsági lámpák. Ugy látszik, hogy a villamos lámpa pótolja az eddigi biztonsági lámpákat. Minthogy az izzó világ — az üveg eltörésén kívül, a bányaléggel soha sem jöhet érintkezésbe, igy az a legbiztosabb világító, Angolországbau „Stella" uév alatt már be is hozaiott ezeu lámpa. Súlya 1.6 kg. és 12 —15 óráig világít. Talaját egy 28 Watt-órás áramgyüjtő képezi. Szijkorongok papiros anyagból. A trankeiiihali Sehanzlin és Becker-téle gép és szerelvénygyár vasmaggal és erős hydraulikusau préselt kemény papirosból készített szijkorongokat szállít. Az ilyeu szijkorougoknál a dörzsölés sokkal erősebb, mint az öntött vasból készültnél, és azért hasonló szolgálat mellett csekélyebb terjedelműek lehetuek. Minthogy a szíjaknak a papirosauyag-korongra nem kell oly erősen felvonva lenniük, mint a vaskorongnál, ennéltogva a rezgés is csekélyebb és az épület, valamint a raktár ez által meg vannak kiméivé. A gyar biztosít arról, hogy a szijko roiigok a nedvesség iránt nem biruak fogékonysággal. Ezek a naz ismert olajtáblákból készülnek, melyekből a j papiros vasút kerekeket is előállítják. I — Helyi, megyei es vegyes hirek. Képviselőtestületi üles. Zala-Egerszeg város kép viselő testülete Csertán Károly alispán elnöklete alatt augusztus hó 31-én rendkívüli ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát a városi mérnöki állás betöltése képezte. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelent képvise löket, előadta, hogy a kitűzött határidóig két pályázó jelentkezett. Az alispán elnöklete alatt a kijelölő választmány Háczky Kálmán, Isoó Alajos, dr. Mangin Károly és S/igethy Antal városi képviselőkből alakult meg. E választmány első helyre Flesch Adolt, második helyre Blau Arnold okleveles mérnököt ajánlta. A sza vazás Szigethy Aulai, Háczky Kálmán, Németh Elek szavazatszedő küldöttség előtt befejeztetvén s a szava zatok összeszámláltatván; elnöklő alispán kihirdelé a szavazás eredményét, mely szerint Flesch Adoif 18 szavazattal Blau Arnold 2 szavazata ellenébeu városi mérnöknek megválasztatott. — Elnöklő alispán ezutáu az iilést bezárta. A közgyűlés az alispán lelkes éljenzése mellett oszlott szét. Aiiando valasztmanyi üles. A folyó évi október hó 3 án tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1893. évi megyei költségvetés megállapítás i tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI ik t.-c. í 7-ik §a értelmében folyó évi szeptember hó 14-én, ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb tör vényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állaudó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 26-án mindenkor délelőtti 9 órakor tartatik az ujmegyeház gyüléstermében. .Felhívás. Kossúth Lajos 90. évi születés napiának megünneplése végett folyó hó 4 én délután 3 órakor a Zöldfa vendéglő nagytermében gyűlés tartatik, melyre a t. érdeklődő közönséget ez uton tisztelettel meghívja a rendezőség. Kitüntetés. O felsége Hirschl Ede és Ebenspanger Lipót nagy-kanizsai törvényszéki kereskedelmi ülnököknek a királyi kereskedelmi tauácsosi címet díjmentesen adomán > ózta. Rendes képviselőtestületi ülés. A városi képviselő testület f. hó 7 én rendes ülést tart a következő tárgysorozattal : Az 1893. évi költségelő'rányzat előterjesztése. Egy városi Írnoki állásnak száinliszti állássá leendő átalakí tása s ezen állásnak ideiglenes helyettesítés által betöltése. A zalaegerszegi iskolaszék által foganatosított segédtanító választásnak megerősítése. A város képviselőtestületének kérvénye a nagyméltóságú m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz a zala egerszegi községi iskolának évi segélyezése tárgyában. Szabályrendelet előterjesztése az elővásárlás megakadályozása tárgyában. A peronospora elleni kötelező fecskendezés elrendelése. A cserebogarak kötelező irtásának elrendelése. A város tulajdonát képező Horváth-féle háznak ovoda célokra leendő átengedése tárgyában intézkedés. Szerkesztői jubileum. Bátorfi Lajos, a „Zalai Közlöny" szerkesztője, 25 évi szerkesztői működését e megyében csak imént töltötte be. A lap régi és ifjabb munkatársai nem akarták e kedvező alkalmat nyomtalanul elszalasztani s felhasználták az általánosan tisztelt és szeretett szerkesztő ünneplésére. Szeptember I-éu kizárólag írói körben s első sorban a lap dolgozótársai társasvacsorát rendeztek Nagy Kanizsán, az ottani „Hun garia" szállodában. Ott voltak többek közt : Tuboly Viktor, dr. Farnek László, Györffy János, Poór János, Hoffmann Mór, Hajgató Sándor, Szalay Sándor, Farkas Ferenc (orvos), Kele György, dr. Kemény Fülöp, Kanitz Béla, Rosenfeld Lajos, Sölétormos György stb, továbbá mint vendég: Eichner Soma, budapesti hirlapiró. A jelenvoltak majdnem mindegyike moudott egy vagy több